Somogyi Ujsag, 1924. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1924-03-01 / 51. szám
Kaposvár, MH 24. VI évfolyam 51. szám. Szombat, március 1 ■ E81ELEHIK KERESZTÉHT POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ARAK: Jw-J*»m r.'iVi'.Vih" Seresiteség MSili Muratal: felelít »érként«: LOVIS ISTVÁN. Hintett* tok, mmtoitersereitenl ■» “***'l a t o n, 6. a«. Kapogvik, Korona-utoa 1. ss. ____________________________________ 100 kor., szövegrészben MO korona. 6000 sorona. a takarékkorona nal árfolyama: 100 takarékkorona , 162 papírkoronával. A felszín alatt tovább folyik az aknázás. A kommunista szervezetek, amelyek minden kormányintézkedés és rendőri ellenőrzés dacára is működnek, firthatatlanul, elszántan, dolgoznak, hogy újább katasztrófát készítsenek el a keserves küzdelemben fáradozó polgári társadalom számára. Bár biztosak vagyunk benne, hogy Magyarországon még egy szenyáradás nem lehetséges, mert a társadalom sokkal jobban tudatában van anank, hogy mai nyomorúságát annak az uralomnak köszönheti, amely erkölcstelen indító okai mellett az emberiség századokon át kia alul rendjének tőké éts lerombolását tűzte célul, mégis meg kell döbbennünk azon a vakmerőségen, amely a folyton megújuló kísérlekben nyilvánosságra jut. Hogy azonban ez a felszín alatti akasz is még mindig lehetséges, abban nemcsak a kommunista világnem hibás, hanem az állapot is, amelyben a magyar társadalom snyődik és bizony még az a bátortalanság is, amely ez állapot megvátozásá célzó intézkedésekben megnyilvánul. A miiszterelnök nagyon jól mondotta minapi beszédében, hogy a gazdasági ért rendje az a apja a nyugalomnak. Mióta a magyar politika - szerv világnézeti harcát vívja, a rrégebben látók kezdettül fogva hirdeik ez az igazságot, a magyar közvélemény pedig a saját bőén tanulta megismeri. Azt várnók tehát a kormántól, hogy ha már ismeri a nyugtalanság okait, akkor több gonrt kellene fordítania azoknak megszüntetésére és amíg radiális, kimélen eszkökkel torolja meg a nyugtalanságot, úgy molyan eélyel feküdjék neki a gazdasági bajok megszüleésének is. A gazdasági heyzet jobbra fordulásunk feltétele, hogy a változott viszonyokhoz képst formáljuk át azokat a törvényeinket is, amelyek a változatlanul szilárdan álló régi rend kitérei voltak. Ez a követelés éppen olyan jogosult, mint a rendőri intézkedéseknek a viszonyokhoz való alkalmazása. Lehetetlenül helytelnnek és igazságtalannak kell tekintenünk a gazdasági téren elharapózott erkölcstelenség megtorló árak eszközeit. A gazdasági téren is vannak bombaversek, amelyek sokka nagyobb károkat okoznak, mint a valóságos bombák, mert apjóban rendík meg az egész társadalmat és valóságos bomba-eőket tenyésztenek. Az a legiáapot, amely az anarchisztikus elfajulást termeli ki, csak olyan gazdasági rendetlenségben lehetséges, amelyben mi vagyunk. A béke idejében is küzdés volt az élet és farkasszemet nézi ki a vagyon a szegénységgel. De akkor az irigység fűtte a szegénység keblét, a vagyon pedig szabályszerű életet élt és a megalapozottság látszatát tudta felketeni. Ma a vagyon nagy része olyan tevékenység eredménye, amelyből hiányzik a szoldság, a kitartó munka, az erkölcs érzésnek még látszata is, sőt hiányzik belőle a szándék, hogy a nagy szegénység késettségének eloztatásfeleen segédkezzék, nem is szóva arról, hogy az ilyen módon szerzett vagyon egyátalában nem akarja fejét a magyar sors szekerének igája alá hajtani. Azonkívül az új gazdagok, űzve attól a nyugtalan lelkiismerettől, amely szerzett vagyonuk eszközei felől mond ítéletet, kiméletlen módon védelmezik az eszközöket, mert érzik, hogy a viág erkölcsi rendje szerint nem szerezhették vola meg és nem tarthatják meg. Nem is lesz addig a magyar társadalomnak nyugalma és ennek következében tovább fog tartani az aknázás a felszín alatt, míg a küzdő társadalom nem kapja meg az elégtételt a rendetlen eszközökkel szerzett vagyon megrendszabálozásában. A politika hírei A magyar kormány még nem foglalkozik a szovjet elismerésének kérdésével Budapest, február 29. Értesülésünk szerint a szombati naptól kezdve szerdáig, azaz március 5 éig nem tart ülést a nemzetgyűlés tekintettel a farsang utolsó napjaira. A fajvédők csoportja éles támadásra készül a kormány azon eljárása ellen, hogy Győrffy László őrnagy hadbíró ellen a fegyemi eljárást megindította. Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor fogják a nemzetgyűlésen ezt az ügyet szóvátenni. A megüresedett pénzügyi és igazságügyi tárcák betöltése még mindg nem történt meg. Vaskó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter kijelentette azonban, hogy egy pár napig lesz csak pénzügyminiszter, mert rövidesen kinevezik az új pénzügyminisztert. Mint értesülünk a hét végére nemcsak az új pénzügyminisztert nevezi ki, hanem az igazságügyminisztert is. Az igazságügy miniszteri tárcára Pesthy Pál mellett már Zsitvay Tbort emlegetik. Kállay Tibor, mint ismeretes, lemondása ellenére részt vesz a kölcsöntárgyalásokban, valamint a pénzügyi programm végrehajtásában Az „Új Nemzedék" tegnapi számában feltűnő közlemény jelent meg arra, hogy Magyarország, Anglia és Oaszország példájára elismeri Szovjetoroszországot A külügyminisztériumban erre vonatkozólag a következő értesítést kaptuk: Nncs tudomásunk arról, hogy az „Új Nemzedék" milyen beavabott helyről nyerte információit és ki kell jelentenünk, hogy Magyarország abban az irányban hogy Szovjetoroszországot de jure elismerje, mindezideig, semmilyen lépést nem tett Éppen ezért azt mondhatjuk, hogy mindezideig a magyar kormány részéről szóba sem került Szovjetoroszország elismerése és a magyar kormány egyelőre nem tárgyal Szovjetoroszországgal. Mit kellene valorizálni? Mióta a valoizáció fogamát beledobták a közélet amúgy is kavargó forgatagába, azóta arról igen sok és egymással ellentétes vélemény hangzott el. Vitatták ugyan pro és kortra ezt a kérdést, de mégsem al ott addig a közeld homlokterében, míg a jegyintézeti hitelek vsorizálációl kormányintézteetés rém történt. Mikor napfényre került a kormány ezirányu állás foglalda, lett elyen hadd el hadd, olyan jeribói lárma, hogy egész európa visszhangzik tőle. A liberális lapok rögön megszólaltadk nagyágyúikat, vizsktskintéyeiket* (Krausz Sírni et comp.) akik kétségbeesetten érvelnek kereskedelmünk bénulásáról, a pénzügyi konsroldáció haláláról beszélnek. Hogy a magyar közvélemény, a dolgozók tömegének érdeke mit kíván és hogyan gondolkozik erről a kérdésről, az nekik mellékes. Nekik az a fontos, hogy majdnem ingyen fénzin, állami szubvencióval tovább űzhessék a sitalás, árdrágitás ntm.es mesterségét. Mert azt már rég bebizonyították a nemzet ő társai, hogy a drágaságnak a kereskedelmi hitelik, a jegyintiézet vaphatatlan kölcsönek az okai. Jegyintézeti pénzt vásároltak és halmoztak fel árukat. Ha az államtól pénzt egyátalán nem, vagy csak valoriálva kaptak volna az árak irányítói, nem lett volna módjukp kulálni, hanem piacra kel tett volna de britingévő árukészleteiket, hogy hozzájussanak a kereskedelemben feltétlenül szükséges forgótőkéhez. S ezen piseradobásnak (kínálatnak) meg lett volna a természetes következménye: az áak olcsóbbodása. De van egy másik szempont, a tönkrementek szempontja, amely a A mai szám ára 400 . valorizáció végrehajtását, sőt kiterjesztését követeli. És kik ezek a tönkrementik ? Az árvák és akiknek a pénze takarékbetétként szerepel Csak két esetit említek. Az egyik árvára ötezer korona örökség szállt 1910 ben anyja halálakor. Akkor ezt a pénzt, amely tíz hord jó földet, vagy két és fél vagyoni búzát vehettek volna, elvitte az árvaszék és a mai napiggyümölcsöztette*. A gyermek nagykorú lett és fel akarja venni anyai örökségét s kap sage, und schreibe két 4 klgr. búza árat.Hát nem égbekiáltó igazságtalanság ez? A másik. Egy földmives, akinek más vagyona, mint a két karja, nem vét, keserves munkájának árát heti egy két korona megtakarított pénzét berakta a taksákba, vagy a hitelszövetkezete. Évek során át az egy két ezüst koronából 3 ezer korona lett. Abban a reményben ringatta magát, hogy öregségére annak kamataiból eléldegél. A pénz most is benn van s ha kiveszi, ihatok rajt’ egy liter bort. A szív, a szociális érzés követeli, hogy a törvényhozás, a kormányzat ezekről a szerencsétlenekről ne feledkezzék meg s rendeleti, vagy törvényhozási uton adja vissza vagyonukat. K I. — A pécsi siód a békebeli árnak negyvede perszereséra emelkedett. Csak február 2- án állapották meg újból országszerte a szén mas árát, ma már remint, hogy a pécsi szénbányák szénelárusító irodáa a megrendelt új szénre métermázsánkint 40.000 koronát kér előlegként, azon föntartással, hogy A szén új ára, mely még nincsen végleg megálapítva, ezen árnál magasabb, vagy esetleg alacsonyabb lesz. Ez az áremels a pécsi békebeli szénárnak negyvenezerszeres emelését jelenti, tehát rekordot jelent az áremelések terén és ennek előszonérű következménye abban fog megnyilvánulni, hogy a pécsi gázgyár és vilamostelep felügyelő bizottsága kénytelen faza gáz és villanyfogyasztás árát esetleg száz percenttel fölenselni. Lehet, hogy még arra is sor kerül, hogy a szénár ezen horribilis emelését visszamenőleg léptetikélebe, mely esetben a világítási üzemek is kénytelenk lennének a feiemélt díjakat a visszamenőleg fizetni. — Kérim, bizalmiakat választottak a bányászok. A Pécsvidei bányáknál ma kezdik meg azoknak a bizalmi férfiaknak a választását, akik a munkásságot a munkaadókkal szemben képviselni fogják. A régi Ferenc József akna és György akna munkásai Bernát József Matti és Nagy István Piri ktr. szoc bányászokat választotta meg bizalmiaknak. Választások még holnap és holnapután is lesznek