Somogyi Ujsag, 1924. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1924-03-01 / 51. szám

Kaposvár, M>24. VI évfolyam 51. szám. Szombat, március 1 ■ E81ELEHIK KEBESCTÉHT POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ABAK: Jw-J*»m Í.'iVi'.VÍh" SjerHsitóségMSiüiMllratal: felelíí »érként«: LOViS ISTVÁN. Hintett* tok; mmtoitersereitenl ■» “***'< a t o n, 6. a«. Eapogviir, Korona-ntoa 1. ss. ____________________________________ lOOkor., szövegrészben MO borona. 6000 soron«. A béke idejében is küzdés volt az élet és farkasszemel nézi ti a vág)on a szegénységgel. De akkor az irigység fű ötté a szegénység keblét, a vagyon p' dig szabályszerű életet élt és a megalapozottság lát szrtát tudta felke teni. Ma a vagyon nagy része olyan tevékenység ered. ménye, amelyből hiányzik a szoMd sag, a kitaitó munka, az rrkölc i érzésnek még látszata is, sőt hiány­zik belőle a szándék, hogy a nagy szegénység kését őségének elozia tásfcbsn srgédkezzék, nem is sző va arról, hogy az ilyen módon szerzett vagyon egyá tatában nem akarja fejét a magyar sors szekerének igája alá haj­tant. Azonkívül az uj gazdagok, űzve attól a nyugtalan lelkiismerettől, a mely szerzett vagyonuk eszközei félő t mond Ítéletet, k'méietten mó­don védelmezik az eszközöket, mert érzik, hogy a vi ág erkölcsi rendje szerint nem szerezhették vo nameg és nem tarthatják meg, Nem is lesz addig a magyar társadalomnak nyugalma és ennek követkéz ében tovább fog tartani az aknázás a felszín a’att, míg a küzdő társada lom nem kapja meg az elégtételt a rendetlen eszközökkel szerzett vagyon megrendszabá yozásában. A politika hírei A magyar kormány móg nem foglalkozik a szovjet elisme­résének kérdésével á iakarékkorona nal árfolyama: 100 takarékborana = 162 papír­­korooavai. A felszín alatt tovább fo'yik az aknázás. A kom­munista szervezetek, amelyek minden kormányintézkedés és rendőri el­lenőrzés dacára is irfködnek, fi­­rt óhatatlanul, elszántan, dolgoznak, hogy ujáfeb katasztrófát készítsenek eő a keserves küzdelemben fára­dozó po'gári társadalom számára. Bar biztosak vagyunk benne, bogy M*gyat országon még egy szenyár*dás nem lehetséges, mert a társadalom sokkal jobban tudatá ban van anmk, hogy mai nyomo ruságát amak az uralomnak kö szönheti, amely erkölcstelen indító okai mellett az emberiség százacfo kon át kla.al u l rendjének tőké ét s lerombolását tűzte célul, mégis mrg kell döbben tünk azon a vakmerő ségen, amely a folyton megújuló kisérle ekben nyilván osságra juí. Hogy azo’ ban ez a felszín alatti aknszfs még mindig lehetséges, ab1 an nemcsak a kommunista vi iágnez t hibás, hanem az állapot is, amelyben a magyar társadalom siiyődlk és bizony még az a bá­tortalanság is, amely ez állapot meg vátoz aásá célzó intézkedésekben megnyilvánul. A m niszterelnők nagyon jól mon­dotta minapi beszédében, hogy a gazdasági é et rendje az a apja a nyugalomnak. Mióta a magyar po Jitika o szerű világnézeti harcát vívja, a rr é yebben látók kezdetiül fogva hirdeik ez az igazságo«, a magyar közvélemény pedig a sa­ját bőén tanulta megisme ni. Azt vá<nók tehát a kormá ytól, hogy ha már ismeri a nyugtalansag okait, akkor több gón< o kellene fordítania a.oknak megszüntetésére és amly radkaits, kimé e len esz­­kö ökkel torolja mrg a nyugtalan Ságot, úgy moly an eélyel feküd jék neki a gazdasági bajok meg szü te ésének is. A gazdasági heyzet jobbra for c’uiási-n k feltétele, hegy a válto­zott viszonyokhoz kép st formál juk át azokat a törvényeinket Is, amelyek a változatlanul szilárdan áiiő régi rend pitéiéi voltak. Ez a kőveielts éppen oiysn jogosult, mint a rendőri intézkedéseknek a viszonyokhoz való alkalmazása. Lehetetlenül hefyte ennek es igaz ságtalannax keli tekintenünk a gazdasági téren elharapózott er­kölcstelenség mrgtorlá árak esz közeit. A ga. dasági téren is van­nak bombave ések, amelyek sokk 1 nagyobb károrat okoz; ak, mint a valóságos bombák, mert aUpjeban rendit k meg az egész társadalmat és valóságos bomba-e őket te ryésztenek. Az a leUiá. apót, amely az anarchisztikus elfajulást termeli ki, csak olyan gazdasági rendetlen­ségben lehetséges, amelyben mi vagyunk, Budapest, február 29. Értesülé sunk szeilnt a szombati naptól kezdve szerdáig, azaz március 5 élg nem fart ülést a ntmzetgyü lés tekintettel a farsang utolsó napjaira. A fajvédők csoportja éles tárna dásra készül a kormány azon eljá rása ellen, hogy Győrify Lásiló őrnagy hadbíró ellen a fegyemi eljárást megindította. Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor fogják a nemzetgyűlésen ezt az ügyet szóvátenri. A megüresedett pénzügyi és igazságügyi tárcák betöltés? még mind g ne m történt meg. Waikő L?jos Ideiglenes pénzügyminiszter kijelentette azonban, hogy egy pár nrpig lesz csak pénzügyminiszter, mert rövidesen kinevezik az uj pénzügyminisztert. Mint értesülünk a hét végére nemcsak az uj pénz ügyminisztert nevez k ki, hanem az igazságügyminisztrrt is. Az igazságügy miniszteri tárcára Pesthy Mió'a a valo izác'ó foga mát be­ledobták a közélet amúgy is ka­vargó forgatagába, azóta arról igen sok és egymással ellentétes véle mény hangzott el. Vitatták ugyan pro és kortra ezt a kérdést, de mégsem ai ott ?ddig a 1 özeid homlokterében, míg a jegyintézeti hitelek vs'orizá­­)á áiói kormáryirtézt ecíés rém történt. Mikor napfényre került a kormány ezirányu állás foglald a, lett elyen hadd el hadd, olyan jer cbói lárma, hegy egész európa visszhangzik tőle. A liberális lapok rög ön megszólaltad; k nagyágyúi­­kát, vszsktskintéyeiket* (Krausz Sírni et comp.) akik kétségbeeset­ten érvelnek kereskedelmünk bénu­lásáról, a pénzügyi iontzo idáció haláláról beszélnek. Hegy a ma­gyar közvélemény, a dolgozdk tö­megének érdeke mit kíván és hegyan gondoíkez'k erről a kér-Pál mellett már Zsiívay Tbort emlegetik. Kállay Tibor, mint is meretes, lemondása ellenére részt vesz a köícsöntárgyaiásokban, va­lamint a pénzügyi programm végre hajtásában Az „Uj Nemzedék'1 tegnapi szá mában feltűnő közlemény jelent m?g arré, hogy Mtgyarország, Anglia és Oaszorszég példájára elismeri Srovjetoroszországot A kül űg> minisztériumban erre vonatko zólíg a következő értesítést kap tűk: Nncs tudomásunk arról, hogy az „Uj Nemzedék" milyen besva (ott htlyről nyerte információit és ki keli jelentenünk, hogy Magyar ország abban az irályban hogy Szo\jetoroszorszégot de jure etis merje, mindezidelg, semmilyen lé pést nem tett Éppen ezért azt mondhatjuk, hogy mindezideig a rmgyar kormány részéről szóba sem került Szovjstoroszország elis­merése és a magyar kormány egy­előre nem tárgyat Szovjetoroszor­­szággal. dósról, az nekik mel’ékes. Nekik az a fontos, h*gy majdnem ingyen fénztn, állami szubvei cióval to­vább űzhessék a sitolas, árdrági tás ntm.es mesterségét. Mert azt már iég bebi?o?yitot(ák a nem.-et ő táilói, hegy a drágaságnak a ke­reskedelmi hitekk, a jegyinu-zet vaohátatlan kölcsöne! az okai. Jegyintézeti pémztl vásároltak és halmoztak fel árukat. Ha az állam­tól pénzt egyátalán nem, vagy csak «alorzátva kaptak volna az árak irányítói, nem lett vo^ra mód­juk -p kuláini, hanem piacra bel tett volna de brr! tnrgévő árukész­leteiket, hogy hozzájussanak a ke­reskedelemben feltétlrnüi szükséges forgótőkéhez. S ezen piseradobás­­nak (kínálatnak) meg lett volna a természetes következménye: az áak olcsóbbodása. De van egy másik szempont, a tönkrementek szempontja, amely a valorizáció végrehajtását, sőt ki­­terjesztését követeli. És kik ezek a tönkremrntfk ? Az árvák és akik­nek a pénze takarékbetétként sze­repel Csak két esetit említek, Az egyik árvára ötezer korona örökség szállt 1910 ben anyja halálakor. Akkor ezt a pénzt, amely rt t z hold jó földet, vagy két és fel vaggo.i bú­zát vehettek vo'na, elvitte az árva­szék és a mai napig .gyümölcsöz­­tette*. A gyermek nagykorú lett és fel akarja venni znyai öröksé­gét s kap sage, und schreibe két 4 klgr. búza árat.Hát n:m égbekiáltó igazságtalanság ez? A másik. Egy földmives, akinek más vagyona, mitt a két karja, nem vöt, keserves munkájának arát heti egy két korona megtakarí­tott pénzét berakta a taksákba, vagy a hitelszőveikeze be. Évek során át az e y-két ezüst koroná­ból 3 ezer korona lett. Abban a reményben ringatta magát, hogy öregségére annak kamataiból elél­­degéi. A pénz most is benn van s ha kivesz«, ihatík raji’ egy liter bort. A szív, a szociális érzés köve­teli, hogy a törvényhozás, a kor­mányzat ezekről a szerencsétle­nektől ne feledkezzék meg s ren­deleti, vagy törvényhozási utón adja 'Issza vagyonukat. K I. — A pé«sl siód a békebeli ár­iak negyreie; ersaereséra emelke­dett. Csak február 29 án állapnot­­iák meg uiból országszerte a szén m gas árát, ma már h re mtnt, hogy a pécsi szénbányák síénél­­árusító irodáa a megrendelt uj szénre métermázsánkint 40.000 ko­ronát kér előlegként, azon föntar­­fással, hogy A szén uj ára, mely még rircsen végleg mrgá'apitva, ezen árnál magasabb, vagy esetleg alacsonyabb lesz. Ez az áremek9 a pécsi békebeli szénárnak negyven­­ezerszeres emelését jelenti, tehát rekordot jelent az áremelések té­ré > és enr.ek eső rzoncru követ kízménye abban fog megnyilvá­nulni, hogy a pécsi gázgyár és vil amostelep felügyelő bizottsága kénytelen fa-z a gáz és villanyto­­gyasztás árát eseileg száz p-rcent­­tel föieasefni. Lehet, bogy még arra is sor kerül, hogy a szénár ezen horribilis emelését visszamenőleg lépteti* éle b?, mely esetben a vl lágitási üzemek is kényteecuk len­nének a főieméit dijakat a vissza­menőleg fizetni. — Kér. im. bizalmiakat vá­lasztotta* a bányászok. A Pécsvi­­de i bányáknál ma kezdt k meg azoknak a bizalmi férfiaknak a vá­lasztását, akik a munkásságot a munkaadókkal szemben képviselni fogják. A régi Ferenc József akna és György akna munkásai Bernát József Matti és Nagy István Piri ktr. szoc bányászokat választotta meg bizalmiaknak. Választások még holnap és holnapután is lesznek Mit kellene valorizálni? A mai szám ára 400 K

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék