Somogyi Ujsag, 1924. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1924-03-02 / 52. szám
TI wMym 52 szám. ¥a árilap, március 2 KapwTór, 1924. ■«8IBHH1K KIBTrt»TPOUTHH HiHUf SIÓFIZETÉ5I ABAK: í.’l.V.V VI 8roi«ttiÍ^6stoí6Mial«i: r«hM« iwtmil: IWiS BTTil. »WeM »• 18 j a a. 5, sz. Sannstár. Eorens uíoa 7, n._________________ 100 kor.. siíwgréísbeB 130 taron». Mtw SBr0Bl I á tskarítfeeroaa mi árfoifataa; ICO tekaríkHvroaa — 103 papírkorosával. Rormányképes ellenzék A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt kibavaló ünnepén olyan beszédek hangzatak el, ameyek az egész magyar közvéezvényekében visszhangra találnak. A három vezéregyéniség Wolff, Zohy és Ernszt évértes hársiémában nyilatkoztk a párt programjáról és a kormánnyal szemben elfoglalt álláspontáról. Mintegy kiegészíti e vét e három beszéd a miniszterelnök minapi beszédének, amelyben a kormány feje a gazdasági rendet jelölte meg a önszel dáció alapjának. Amilyen lez a gazdasági rend olyanorsz a magyar élet Ha a gazdasági életben a minden nemzeti hagyományt és törekvést figyelmen kívül hagyó liberáizmus fog diadalmaakodni, akikor le kell mondanunk arról, hogy keresztény politikát csináljunk és le kell mondanunk arról is, hogy a ma gyar történtem rúdát a nemzeti célok felé irányítsuk. E három beszéd visszatérést sürget arra az alapra, ami az országot fenntartotta és teljes melézését követeli annak a viágnépenek, ameyik a pusztulást hozta ránk és ma se engedi érvényesülni a nemzeti akaratot. Nem kell nekünk forradalom ahhoz, hogy akaratunkat kérészül vigye . A történet jog, a nemzeti cél, a magyar zöld szeretete elég ahhoz, hogy hátra toljuk azokat az erőket, amelyek utunkban állnak. A keresztény politika iránya a múlt századbvő is meg van, mikor a liberalizmus virágkorát érte. Két képviselője közül Zichy Náddor gróf a szellemi, Károlyi Sándor gól a gazdasági élet terén vezérkedett Nem ismertetjük a küzdelmeket, melyekben a két vezér fázadott, csak rámultunk a liberális világnézet akkor is divatos harcmódjiára. A sötétség, bigottság, maradság, tudatlanság, voltak a szelidebb szavak, amelyek a harcolók fejé e özönvíz módjára emlöttek. A híres gönci beszéd, amey megint kiféje van a keresztény magyarság gazdasági szervezkedésének, Sándor Pál részéről, aki ma is vezetője a liberális seregnek, olyan éles választ kapott, amelyben a fnhéjazás mellett az arany ha fáiménak élete, a brái sok szervezkedésen kiefyezettsége teljes vakságában megmutatkozott. Károlyi Sándor törekvéseit a gszpák nehezin értették meg, vagy nem tudtak hozzá ahamarkodni, mert a pénz felett, amelyre szükségük volt, Sándor Pál tábora rendelkezett. Zichy Nándor míg kevesebb eredményt ért el, mert a sajtóban, irodalomban az arany támogatásával ugyanaz a szellem ölte orgiáit, amelyet Sándor Fi képviselt. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között vergődve nem bírtuk ki a ránk szakadt katasztrófát, amelyben a nemzeti erők még jobban meggyengültek és eredményezték a mai heyzetet. Amit akkor sokan nem láttak, ma már látják, hogy életünk fáját megrágták az élősdtek és kímélettel, megalkuvással nem tudjuk a pusztítást megakadáyozni. Kezünkbe kell ragadni a legerősebben ható eszközöket. Mindenkivel szervben érvényesíteni kell akaratunkat, hogy zsengéjében le ne törjék törzsünk új hatásait. Ezt az elszántságot és az ahhoz szükséges képességet egy dal a Keresztény Nemzeti Gazdasági Pizíbia és vezéreiben látjuk, akikben meg van az akarat mellett minden kellék, hogy keresztény politikát tudjanak csinálni. Ez komoly ellenzék, amely célát nem abban látja, hogy minden áron kormányt buktasson, hanem hogy nyomást gyakoroljon a politikára. Ha ezt a célt nem éri el, akkor át tudja venni a hatalmat is, ami neki nem cél, hanem eszköz a magyar cél eléréséhez. 3 tatore Moroi» helyes értékmegállapítása előfeltétele a közgazdasági élet bizonytalansága megoldásánál! Szakszerű nyilatkozatok a búzavalutáról és a takarék koronáról Amióta a zürichi kornajegyzés a’auissa vette át a magyar közgazdaság helyzetének Irányzását, az emberek mint valóságos számolóművészek mindezs kopua összeget különféle ,állandó“ értik mérőhöz viszonyianak. Egyesek a svájci frank alipán ,va •rizálnil',* mások buzavalutában számolnak, ismét má ok azt számítják ki, hogy egyes cikkk békeber át» ,akkor* hány tatár áráik felett meg és mennyiért lehetne ma ugyanannyi tojást vároni. A parisi adósság — főleg nabjai — a dollár paritása alapján ,számol, ami azután a legküönféléb eredményekre vezet, tekintettel arra, hogy a dollár értékét egyrészt mesterségesen felhajtotta a rpekucó, másrészt a bécsi, bun», vagy prágai paritásban szántott tíoárnak más és más az ellenértékű magyar soorttban. Az állandó értékmérő bevezetésére a Magyar Oasz Bank tette az első kísérletet, amikor néhány hónappa ezelőtt a bu a mi indenkori értékét váge alapul új rendszerű hírelépületek lebonyolásán vállalkozott. A regus.ban pedig — néhány nappal ezeőtt — a kormány is magáévá tette azt az álláspontot, hogy az állandó é, egyre növekvő közgazdasági , ha őszből csak egy állandó értékmérő inaugurálása vezetheti ki az országot, ezért a kormány az úgynevezett takazékkorona bevezetését határozta el. Ebből az alalmból érdekesnek tartottuk egyrészt a Magyar Olasz Bankhoz kérdést intézni a huzavona körül szerzett tapasztalatok iránt, másrészt egy közgazdasági tekintély véleményét kikéni a takarékkorcára vonatkozóan. A két vagy érdekességtárulis okozatot a következőkben közőjük: — A búzahiel bevezetése — mondoták munkatársunknak a Magyar Oaz Bankkal — kitűnően sikerült. Meg kell állapitni azt az érdekes törvményt, hogy az újítás bevezetése utáni első időben a betevők csaknem kizárólag a várost lakosság köréből kerültek ki. A városi közönség szivten helyezi el a pénzét buzahitellevelek flissében. A gazdaközönség ízel,ő időben szntelzárólag hitelekért jelentkezett. A takarékkorona bevezetése tulajdonképen nem más, mint a búzahitelevelek mintájára annál szélesbb keretekben az állandő értékrzés inaugurálására irányuló kísérlet. Egé-szen természetes az, Hogy a buzatiite cvéhel, illetve fcuzavauta nem szolgálhat az egész köglzdisági éld alap án, mert az iparos nyersaanyagáért fhelendő vauták stb.ára más törvények szerint emelkedik, úgy csökken mint a búza ín. A buzavautinak tehát elsősorban a gazdikétömégre vaó jelentősége. A takarikko-on*ra vonatkozóan a közgazdasági élet egy tekintéges fok'on a következőket mondotta munkatársunknak: — A tak*rékkocns sikere minden tekintetben atól függ, hogy skerül e mindenkor értékét megállapítani. Az ötlet maga, hogy a különféle világpaci érékek hullármásának figyelembevételével, egy, az érékhulámzásokhoz mintegy közforrányos , a halmszkodó értéméőt teremtsenek nagyon értékes és támogatásra érdemes, éiségha azonban ez az énekmegalapítás nem fog a tényleges helyzthez alkalmazkodni, akkor a közönsé minden bizonnyl igyekezni fog más alapokon Bvalori zálni® értéke te A Dbrecenben is dikörg az Icfinenza. Debreczenbe jelentk, hogy ott is a legnagyobb erővel lépett fel az influenza járvány. A megbeteg dásek szára állandóan növekszik A járván az iskols gyermekek közt van leginkább elterjedve. A mai szám ára 600 . A jó ízlés nevében Szigorúan véve ízlés helyett erkölcsöt kellett volna írnunk, de esdetikai témáról akarunk néhány szót mondani és így a ksimszkodnunk kell az átalános irodalmi szokáshoz, amely — sajnos — M vezette trónjából az erkölcsöt és annak keretein kívül keresi az eszteliksi szabályokat. Megyőződésünk azonban, hogy mindent esetben kifogás alá esik a jó iz-és ízerv pontjából is mindez, ami az erkölcs fogal-tártak legerőszakosabban nyújtott takarója alá nem fér el, tehát neír ránk a megalkuvás csuszamós beéjére, ha erkölcs helyett a jó izlést választjuk iránymutatónak. N hány szavas megjegyzésünkre a kellemetlen és — hangsúlyozzuk — nem keresett alkalmat, laptársunk, aDélmegyarorszég* ragénymellékete épp. Ez újság február 23-kizém?bifi között regényrészlet olyan ezines szavakkel ie egy rzerelmi páros jelenet, amely épúgy nem lja el a nyomdafestéket, mint az olyen jelenetet ábrázoló kép a világosságot, a cselekedet a tanúi, az ilyet tárgyaló bírósági tárgyalás a hallgatóságot. Mióta irodalom és képzőművészet van a világon, mindig törekedtek a realitásra és ugy szó, mint a közép és újkorban voltak kísérletek, amelyek a jó ízlés takarója alól kikendikáltak, de sohasem volt esztétikai irány, amely ezeket a kísérleteket művészi alkotásoknak elismerte. A szépnek és a jónak, mint művészeti alapkellékneek fogalmáról már könyvsort kitevő művek beszélnek, és nem rendeződött e fogalmakról olyan filozófiai nézet, amely művészinek ismert volna el oyan alkotást, amelyről azért hiányzik a lepel, hogy a csúnyát mutassa. Nem szükséges a keresztény egyház atyáira hivatkozni. Annyi pogány esztétikus, annyi pogány irodalmi és képzőművészi alkotás bizonyítja igazunkat, hogy feleségenek tartjuk a keresztény erkölcs feltéeleivel előhozakodni. A legújabb irányok még kiotikus összevisszaságban kavarogók és a művészet szabadságának frigye alatt guerhia rajtaütéssél iparkodnak rést ütni az esztétika sok ezeréves bástyáin. De egyetlen számottevő fórum, akadémia, irodalmi és művészeti társaság, nagy tekintélyre szert tett egyéniség sem merészkedett az jó ízléssel ellentétes szabály kimondására. Ha pedig így volt és van ez az egész világon, akkor kétszeresen igy kell lennie csonka hazánkban, amelynek különösen irodalmát annyin ellepte a tetü — bocsánat a pórias szóért — hogy egyikmásik helyen serkeréteg takarja. Milyen nehéz lesz ezt lekaparni! A szerelemről, mint művész ihlető