Somogyi Ujsag, 1924. május (6. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-01 / 100. szám
Kaposvár, 1924. VI. évfolyam, 160. szám. Csütörtök, május 1. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona utca 7. szám. — Interurban telefon: 5. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Lovas István. Előfizetési árak: Mirdotócok ára ■ Millimétersoronként 250 K, szemretesek ára, vegyészben 300 korona. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók Az orosz szovjet ismét hallat magáról. Szűkszavú jelentések számolnak be arról, hogy a kommunista köztársaságot nacionalista tervek mozgatják. Vissza akarja szerezni Besszarábiát és e célból már be is tört oda. Az oláhok ezzel szemben mozgósítanak és talán alapos értesüléseik vannak a szovjet erejéről, mert olyan hírek szállingóznak, hogy még a volt magyar tisztek is visszakapják rangjukat, hogy az oláh hadsereg kereteit megfelelő tisztikarral tudják kitölteni. Mi igaz, mi nem ezekből a hírekből, nem tudjuk. Annyi kétségtelen, hogy a szovjetsereg parancsnoka kiáltványt adott ki, Erdélyben pedig tényleg behívják a tartalékosokat és erősen megszállják katonailag a magyarországi ideiglenes határokat is. Ennek az összeütközésnek híre évről-évre meg szokott jelenni és mindannyiszor valótlannak vagy kardcsörtető fenyegetésnek bizonyult. Ma a helyzet egészen más és ha kételkedve is, de kénytelenek vagyunk komolyan venni. A nagyhatalmak ama külpolitika lehetetlensége, amely a szovjet elismerésében nyilvánult meg, okvetetlenül bátorítja a szovjetet, hogy tervei legyenek és föltétlenül lehallgoltságot kell, hogy okozzon az orosz területen osztozkodó államok politikájában. De ez a helyzet egyúttal magában hordja a kisántánt szétbomlásának csíráját is, amely a lengyel és az oláh politikában máris érezhető. A cseh külpolitika képtelen az orosz szovjet politikájával szembehelyezkedni és a legerősebb francia nyomás se bírhatja arra, hogy katonailag akár a lengyelek, akár az oláhok támogatására vállalkozzék. A szerbek bizonyos kárörömmel lesik az oláh szomszéd félelmét nemcsak a szláv rokonszenv folytán, hanem a magyar délvidéken való osztozkodásból maradt vetélkedésből kifolyólag is. Az oláhok tehát szinte bizonyosra vehető módon éppen azok részéről maradnak támogatás nélkül, akikkel együtt hajtották végre Magyarország megcsonkítását, kirablását és akikkel azonos elvek szerint és eszközökkel állták útját a magyar kisebbségek sérelmei orvoslásának. Az isteni Gondviselés ime beleszól a történelem folyamatába. Az oláh uralom a mások testén, javán osztozkodó barátoktól magára hagyottan fogja megküzdeni fölfújt nagyságának első csatáját, amelyben súlyosan és hitünk szerint végzetesen fogja érezni a magyarokon és bolgárokon elkövetett komiszságokat. Amint a forradalom veszedelme Európa keletéről indult végzetes útjára, az egyedül jogos jóvátétel is onnan kell, hogy kiinduljon. A megújulásra azoknak a népeknek van szükségük, amelyek a történelem szellemétől elfordulva hamis istenek imádásához menekültek. Az igazság legelőször ott fog föltámadni, ahol legmélyebben temették, az ítélkezésnek először ott kell munkába fognia, ahol a legtöbb gazságot követték el. Ez olyan természetes folyamat, amelyet a világtörténelem mindannyi■ szór igazolt, valahányszor rendes útjáról letérhették. A magyarságnak figyelemmel kell kísérnie az eseményeket és ell készülnie arra, hogy egyrészt a szovjet romboló szellemének a határokon átjövetelét megakadályozni, másrészt, hogy elszakított véreink bilincstöréséhez kellő időben segítséget, adni tudjon. Május 7-án összeül a nemzetgyűlés Budapest, április 30. MTI, jelenti. A nemzetgyűlés elnökénél ma délben megjelentek a szociáldemokrata párt megbízásából Peidl Gyula, Esztergályos János és Kitayka János nemzetgyűlési képviselők, továbbá a függetlenségi Kossuth-párt megbízásából Ruppert Rezső és átnyújtották azt az ívet, amelyen 30-nál több képviselő kéri a Ház összehívását. Szcitovszky Béla elnök intézkedett, hogy a Házat május 2-án délelőtt 11 órára öszszehívja. Az ülés tárgya lesz az egybehívás megindokolása és a további teendők megbeszélése. A 25 szociáldemokrata képviselőn kívül Ruppert, Drózdi, Beck, Hegymegi Kiss, Meskó és Szilágyi írták alá az összehívást kérő ívet. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a pénteki ülésen az elnök indítványára a Ház újra elnapolja magát A szociáldemokraták a nemzetgyűlés összehívását a nyomdászsztrájkkal és a lapok betiltásával indokolják. A pénteki ülés előreláthatólag viharos lesz, de több, mint bizonyos, hogy a nemzetgyűlés ismét elnapolja magát. Nincs kizárva, hogy a pénteki napig véget is ér a nyomdászsztrájk, amenynyiben, mint beavatott helyen értesülünk, úgy az ügyészség, mint a munkaadók Hetényi főkapitányhelyettest kérték fel közvetítésre. Az Újságírók Egyesülete Pakots József nemzetgyűlési képviselő, Lázár Miklós és Czebe László fennt jártak a miniszterelnökségen, ahol a sajtófőnökkel tárgyaltak arról, hogy a miniszterelnök lépjen közbe és közvetítsen a munkások és a munkaadók között. Ennek folytán bizonyos, hogy rövidesen megindulnak a tárgyalások, amelyek minden valószínűség szerint eredményre fognak vezetni. Megjelent a lakásrendelet Budapest, április 30. MTI. jelenti. A hivatalos lap szerdai száma közli a kormánynak 3333 per 1924. M. E. számú rendeletét a lakásügyek ideiglenes rendezéséről. Az első rész a szabad rendelkezés és a szabad bérbeadás ügyéről intézkedik, a második rész a lakásügyi közigazgatás bérletváltoztatásra vonatkozó eljárását szabályozza, a harmadik rész a lakásügyi közigazgatás ellátására hivatott hatóságok szervezetét tárgyalja és a negyedik rész intézkedik a lakásbérek megállapításáról a következőképpen: Alapbér és esedékes bér A törvény rendelkezése értelmében a lakásbér a szabad rendelkezési jog teljes helyreállításával más megállapodás hiányában az 1917. évi november hó első napján érvényes kikötésben volt évi tiszta bér aranyértékének 50 százalékán felüli összegét nem haladhatja meg. E rendelkezés értelmében alapbérnek, melynek alapján az esedékes bér kiszámítandó, azt az aranykorona értéknek tekintendő összeget kell venni, amely megfelel: 1. az 1917. évi november első napján érvényes kikötésben volt évi tiszta bér egy bérnegyedére eső részének, ha a lakás, vagy egyéb helyiség abban az időben bérbe volt adva, vagy 2. ha az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért, vagy egyéb helyiségért az 1917. évi november hó első napján fizetett évi tiszta bér egy bérnegyedére eső részének. Az esedékes bért pedig az alapbérnek százalékszerűen megállapított hányada után papírkoronában kell fizetni. Ennek kiszámításánál ugyanazt az átszámítási kulcsot kell alkalmazni, amelyet a pénzügyminiszter az egyenes adótartozások fizetése céljára arra a hónapra megállapít. Az alapbér aranykorona értékű hányadának megfelelő negyedévi bért a bérlő más megállapodás hiányában öt napon belül köteles megfizetni az esedékesség idejében. Albérletbe adott lakás és lakásrészek bérének megállapítása. 1 Az albérletbe adott lakásrészért (szobáért) akár régi, akár új bérlővel szemben nem lehet nagyobb összeget követelni, mint amekkora az albérletbe adó által az egész lakásért fizetett tiszta bérösszeg és annak járulékaival és pótlékaival aránylagosan az albérletbe adott lakásrészre (Szobára) esik. Bútorozottan albérletbe adott szobánál bútor használat címén az albérletbe adott lakásrészre eső bérnek 100 százaléka fizetendő. Nagyobb utcai, vagy különös kényelemmel, vagy fényűzéssel be- rendezett szoba után a bútor használati díjhoz még 20—50 százalékot lehet felszámítani. Világítás, fűtés és mosás címén az albérletbe adó külön díjazást követelhet. Ha a lakásrészt több személynek adja ki az albérletbe adó, akkor bútorhasználat címén még 20—20 százalékot számíthat fel. Karbantartás és helyreállítási munkálatok költsége. Szabad rendelkezés alá nem eső épületek és épületrészekben lévő lakások és egyéb helyiségek bérlőitől a háztulajdonos (bérbeadó) a bérelt helyiségben felmerült olyan karbantartási és helyreállítási munkálatok teljesítését nem követelheti, amelyek a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. Közüzemi költségek A lakásbérlőknek a háztulajdonos által teljesített közüzemi díj fizetések (csatornázási, szemét fuvarozási, kéményseprési, pöcegödör tisztítási stb.) címén az alapbér 5 százalékát az olyan városokban, ahol csatornázás és vízvezeték van, 2 százalékát olyan városokban, ahol csatornázás nincsen, más községekben pedig az alapbér 1 százalékának megfelelő arany értékben kiszámítandó öszszeget kell fizetni a béren felül. Kincstári haszonrészesedés. A kincstári haszonrészesedést a bérlő az esedékes bérrel egyidejűleg köteles megfizetni. Házfelügyelői díjazás. A bérházak bérlőinek a béröszszegen felül házmesteri pénz címén az esedékes bérösszeg 2 százalékát kell fizetni. Szemétgyűjtés és kihordás címén a lakás első szobája után 1000, minden további szobája után havi 5—500 koronát kell fizetni. A rendelet május 1-én lép életbe. A hivatalos lap szerdai száma közli a lakásügy szabályozásával kapcsolatos többi rendeletet is. Közli a pénzügyminiszternek 69924. per 1924—YBL számú rendeletét az aranykorona értékének 1924. évi május havára való megállapítása tárgyában. A rendelet szerint minden 16000 papírkorona egy aranykorona értékének számítandó a lakbér fizetésénél. Az új lakásrendeletről Vass József népjóléti miniszter nyilatkozatot tett, amelyben többek között ezeket mondja : A szanálási törvényjavaslat felhatalmazást ad a ámai számára 800 .