Somogyi Ujsag, 1924. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-01 / 100. szám

Kaposvár, 1924. VI. évfolyam, 160. szám. Csütörtök, májas 1. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utea 7. szám. — Interurban telefon: 5. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Lovas István. Az orosz szovjet isinél hallat magáról. Szűkszavú jelentések számolnak be arról, hogy a kommunista köztársaságot nacio­nalista tervek mozgatják. Vissza akarja szerezni Besszarábiát éa e célból már be is tört oda. Az oláhok ezzel szemben mozgósíta­nak és talán alapos értesüléseik vannak a szovjet erejéről, mert olyan hírek szállingóznak, hogy még a volt magyar tisztek is visszakapják rangjukat, hogy az oláh hadsereg kereteit megfelelő tisztikarral tudják kitölteni. Mi igaz, mi nem ezekből a hí­rekből, nem tudjuk. Annyi kétség­telen, hogy a szovjetsereg parancs­noka kiáltványt adott ki, Erdély­ben pedig tényleg behívják a tar­talékosokat és erősen megszállják katonailag a magyarországi ideig­lenes határokat is. Ennek az össze­ütközésnek hire évről-évre meg szokott jelenni és mindannyiszor valótlannak vagy kardcsörtető fe­nyegetésnek bizonyult. Ma a hely­zet egészen más és ha kételkedve is, de kénytelenek vagyunk komo­lyan venni. A nagyhatalmak ama külpolitika lehetetlensége, amely a szovjet el­ismerésében nyilvánult meg, okve­­tetlenül bátorítja a szovjetet, hogy tervei legyenek és föltétlenül le­hal igoltságot kell, hogy okozzon az orosz területen osztozkodó álla­mok politikájában. De ez a hely­zet egyúttal magában hordja a kis­­ántánt szétbomlásának csiráját is, amely a lengyel és az oláh politi­kában máris érezhető. A cseh kül­politika képtelen az orosz szovjet politikájával szembehelyezkedni és a legerősebb francia nyomás se bírhatja arra, hogy katonailag akár a lengyelek, akár az oláhok támo­gatására vállalkozzék. A szerbek bizonyos kárörömmel lesik az oláh szomszéd félelmét nemcsak a szláv rokonszenv folytán, hanem a ma­gyar délvidéken való osztozkodás­ból maradt vetélkedésből kifolyólag is. Az oláhok tehát szinte bizo­nyosra vehető módon éppen azok részéről maradnak támogatás nél­kül, akikkel együtt hajtották végre Magyarország megcsonkítását, ki­rablását és akikkel azonos elvek szerint és eszközökkel állták útját a magyar kisebbségek sérelmei or­voslásának. Az isteni Gondviselés ime beleszól a történelem folyama­tába. Az oláh uralom a mások testén, javán osztozkodó barátoktól magára hagy ottan fogja megküz­deni fölfujt nagyságának első csa­táját, amelyben súlyosan és hitünk szerint végzetesen fogja érezni a magyarokon és bolgárokon elköve­tett komiszságokat. Amint a forradalom veszedelme Európa keletéről indult végzetes útjára, az egyedül jogos jóvátétel is onnan kell, hogy kiinduljon. A megújulásra azoknak a népek­nek van szükségük, amelyek a történelem szellemétől elfordulva hamis istenek imádásához mene­kültek. Az igazság legelőször ott | fog föltámadni, ahol legmélyebben temették, az Ítélkezésnek először í ott kell munkába fognia, ahol a legtöbb gazságot követték el. Ez olyan természetes folyamat, ame­lyet a világtörténelem mindannyi­■ szór igazolt, valahányszor rendes | útjáról letérhették. A magyarságnak figyelemmel | kell kísérnie az eseményeket és el­­l készülnie arra, hogy egyrészt a szovjet romboló szellemének a ha­tárokon átjövetelét megakadályozni, másrészt, hogy elszakított véreink bilincstöréséhez kellő időben segít­séget, adni tudjon. Május Z-án összeül a nemzetgyűlés Budapest, április 30. MTI. jelenti. A nemzetgyűlés elnökénél ma délben megjelentek a szociáldemokratapárt megbízá­sából Peidl Gyula, Esztergályos János és Kitayka János nemzet­gyűlési képviselők, továbbá a függetlenségi Kossuth-párt meg­bízásából Ruppert Rezső és át­nyújtották azt az ivet, amelyen 30-nál több képviselő kéri a Ház összehívását. Szcitovszky Béla el­nök intézkedett, hogy a Házat május 2-án délelőtt 11 órára ösz­­szehivja. Az ülés tárgya lesz az egybehivás megindokolása és a további teendők megbeszélése. A 25 szociáldemokrata képviselőn kivül Ruppert, Drózdi, Beck, Hegymegi Kiss, Meskó és Szi­lágyi Írták alá az összehívást kérő ivet. Beavatott helyről nyert ér­tesülés szerint a pénteki ülésen az elnök indítványára a Ház újra elnapolja magát A szociáldemokraták a nemzet­gyűlés összehívását a nyomdász­sztrájkkal és a lapok betiltásával indokolják. A pénteki ülés előre­láthatólag viharos lesz, de több, mint bizonyos, hogy a nemzetgyű­lés ismét elnapolja magát. Nincs kizárva, hogy a pénteki napig vé­get is ér a nyomdászsztrájk, ameny­­nyiben, mint beavatott helyen ér­tesülünk, úgy az ügyészség, mint a munkaadók Hetényi főkapitány­­helyettest kérték feí közvetítésre. Az Újságírók Egyesülete Pakots József nemzetgyűlési képviselő, Lázár Miklós és Czebe László fennt jártak a miniszterelnöksé­gen, ahol a sajtófőnökkel tárgyal­tak arról, hogy a miniszterelnök lépjen közbe és közvetítsen a mun­kások és a munkaadók között. En­nek folytán bizonyos, hogy rövi­desen megindulnak a tárgyalások, amelyek minden valószínűség sze­rint eredményre fognak vezetni. Megjelent a lakásrendelet Budapest, április 30. MTI. jelenti. A hivatalos lap szerdai száma közli a kormánynak 3333 per 1924. M. E. számú ren­deletét a lakásügyek ideiglenes rendezéséről. Az első rész a sza­bad rendelkezés és a szabad bérbe­adás ügyéről intézkedik, a máso­dik rész a lakásügyi közigazgatás bérletváltoztatásra vonatkozó eljá­rását szabályozza, a harmadik rész a lakásügyi közigazgatás ellátá­sára hivatott hatóságok szervezetét tárgyalja és a negyedik rész intéz­kedik a lakásbórek megállapításá­ról a következőképpen: Alapbér és esedékes bér A törvény rendelkezése értelmé­ben a lakásbér a szabad rendelke­zési jog teljes helyreállításával más megállapodás hiányában az 1917. évi november hó első napján ér­vényes kikötésben volt évi tiszta bér aranyértékének 50 százalékán felüli összegét nem haladhatja meg. E rendelkezés értelmében alapbér­nek, melynek alapján az esedékes bér kiszámítandó, azt az aranyko­rona értéknek tekintendő összeget kell venni, amely megfelel: 1. az 1917. évi november első napján érvényes kikötésben volt évi tiszta bér egy bérnegyedére eső részének, ha a lakás, vagy egyéb helyiség abban az időben bérbe volt adva, vagy 2. ha az illető helyen (város­részben) hasonló lakásért, vagy egyéb helyiségért az 1917. évi no­vember hó első napján fizetett évi tiszta bér egy bérnegyedére eső részének. Az esedékes bért pedig az alap bérnek százalékszerüen megállapított hányada után papir­­koronában kell fizetni. Ennek ki­számításánál ugyanazt az átszámí­tási kulcsot kell alkalmazni, ame­lyet a pénzügyminiszter az egye­nes adó tartozások fizetése céljára arra a hónapra megállapít. Az alap­bér aranykorona értékű hányadá­nak megfelelő negyedévi bért a bérlő más megállapodás hiányá­ban öt napon belül köteles meg­fizetni az esedékesség idejében. Albérletbe adott lakás és iakásrészek bérének meg­állapítása. 1 Az albérletbe adott lakásrészért (szobáért) akár régi, akár uj bér­lővel szemben nem lehet nagyobb összeget követelni, mint amekkora az albérletbe adó által az egész á mai szám ára 800 K lakásért fizetett tiszta bérösszeg és annak járulékaival és pótlékai­val aránylagosan az albérletbe adott lakásrészre (Szobára) esik. Butorozottan albérletbe adott szo­bánál bútor használat címén az albérletbe adott lakásrészre eső i bérnek 100 százaléka fizetendő, í Nagyobb utcai, vagy különös ké­­j nyelemmel, vagy fényűzéssel be- i rendezett szoba után a bútor hasz­­* nálati díjhoz még 20—50 százalé­kot lehet felszámítani. Világí­tás, fűtés és mosás címén az albérletbe adó külön díjazást kö­vetelhet. Ha a lakásrészt több személynek adja ki az albérletbe adó, akkor butorhasználat címén még 20—20 százalékot számít­hat fel. Karbantartás és helyreállítási munkálatok költsége. Szabad rendelkezés alá nem eső épületek és épület részekben lévő lakások és egyéb helyiségek bér­lőitől a háztulajdonos (bérbeadó) a bérelt helyiségben felmerült olyan karbantartási és helyreállítási mun- i kálatok teljesítését nem követel­heti, amelyek a bérlő hibáján kí­vül váltak szükségessé. Közüzemi költségek A lakás bérlőknek a háztulaj­donos által teljesített közüzemi dfj fizetések (csatornázási, szemét fu­varozási, kéményseprési, pöeegö­­dör tisztítási stb.) cimén az alap­bér 5 százalékát az olyan váro­sokban, ahol csatornázás és víz­vezeték van, 2 százalékát olyan városokban, ahol csatornázás nin­csen, más községekben pedig az alapbér 1 százalékának megfelelő arany értékben kiszámítandó ösz­­szeget kell fizetni a béren felül. Kincstári haszonrészesedés. A kincstári haszonrészesedést a bérlő az esedékes bérrel egyidejű­leg köteles megfizetni. Házfelügyelői díjazás. A bérhazak bérlőinek a bérösz­­szegen felül házmesteri pénz ci­mén az esedékes bérösszeg 2 szá­­' zalékát kell fizetni. Szemétgyűjtés és kihordás cimén a lakás első szobája után 1000, minden to­vábbi szobája után havi 5—500 koronát kell fizetni. A rendelet május 1-én lép életbe. A hivatalos lap szerdai száma közli a lakásügy szabályo­zásával kapcsolatos többi rende­letet is. Közli a pénzügyminisz­ternek 69924. per 1924—YBL számú rendeletét az aranykorona értékének 1924. évi május havára való megállapítása tárgyában. A rendelet szerint minden 16000 papirkorona egy arany korona értékének számítandó a lakbér fizetésénél. Az uj lakásrendeletről Vass Jó­zsef népjóléti miniszter nyilatko­zatot tett, amelyben többek között ezeket mondja : A szanálási tör­vényjavaslat felhatalmazást ad a Előfizetési árak: Mlrdotócolr óra ■ Millimótersoronként 250 K, saö­mraetescK ara. vegTészhen 300 korona. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék