Somogyi Ujsag, 1924. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-01 / 100. szám

2 kormánynak, hogy a lakásügyeket rendeleti úton szabályozhassa. Ez­­­sel a felhatalmazással a kormány azonban csak akkor szándékozik élni, ha a törvényben megszabott arany paritásos lakás és bolt bé­rek egy bizonyos magasságot már elérték. Május 1-én a lakásbérek a rendelet szerint így alakulnak. Lakbér fejében 7 százalék, köz­üzemi díj fejében 3 százalék és a lakbérek kincstári haszonrészese­dés fejében 1­7 százalék a tiszta arany alap a békebeli bérekhez képest. Ü­zletbéreknél tiszta üzlet bér fejében 18 százalék, közüzemi díj fejében 3 százalék és a kincs­tári haszonrészesedés fejében a tiszta bér után 4 és fél százalék fizetendő arany alapon a békebeli lakbérből. Az üzletbérek tehát 25 és fél százalékára fognak emelkedni a békebeli bérnek, a lakásbérek pe­dig a békebeli lakbér 11,75 száza­lékát teszik ki a májusi negyedre. Meg kell állapítanunk, hogy ez még mindig messze marad attól a színvonaltól, amelytől várható, hogy a háztulajdonosok házaikat tata­roz­­tassák és karbantarthassák. A szabad forgalomra való áttérést a törvény úgy szabályozta, hogy a szabadforgalom kezdetének 1926. november 1-ét­ állapította meg a lakásoknál, a boltokra vonatkozó­lag pedig úgy rendelkezik a tör­vény, hogy az 50 százalékos arany­paritásos boltbérek 1925. május 1-én következnek be. Ettől kezdve stabilizálódnak a boltbérek és a szabadforgalom 1926. május 1-én következik be. Kaposvár r. t. város polgármesterétől. 8270 - 1924. szám. Felhívás: A m. kir. pénzügyminiszter által a Ma­gyar Nemzeti Bank részvényeinek. jegy­zésére vonatkozólag kiadott felhivás rész­letes tájékozást nyújt a részvények mi­kénti jegyzését illetőleg. A magam részéről Magyarország pénz­ügyi és gazdasági h­elyreállítása érdeké­ben szükségesnek tartom azonban külön is felhívni Kaposvár rendezett tanácsú ▼áros közönségének figyelmét arra, hogy a Nemzeti Banknak felállítása a magyar haza létérdekét képezvén, hazafias köte­lességet is teljesít minden részvényt jegyző azáltal, ha vagyonát vagy vagyo­nának egy hányadát az említett feltétle­nül biztos és jó jövedelmet jelentő érték­papírokba fekteti. Felkérem tehát e városnak hazáját sze­rető ,— a fenti részvények jegyzésére ké­pes — minden egyes polgárát, hogy a részvények jegyzéséből anyagi tehetségé­hez mérten részét vegye ki, hogy úgy, mint eddig a jövőben is városunk közön­sége a hazafias kötelesség teljesítésében az elsők között legy­en. A vonatkozó „Alapítási tervezet“ Ka­posvár r. t. város kiadóhivatalában (Vá­rosház II. emelet) a hivatalos órák alatt érdeklődők által betekinthető. Kaposvár, 1924. évi április hó 29-én. Dr VÉTER GYÖRGY polgármester. Uránia Színház Szerdán az Urániában. MIA MAY, EMIL JANNIGS, ERIKA GLASNER és WLADIMIR GAIDAROW nagyszerű alakításával Páris grófnője. (SZERELEM. VÉRTANÚJA) S-ik és 4-ik befejező r­észe, 12 felv.-ban, mi. rész: Intette, a nagy nő. rv. rész: Anya és leánya. A befejező két részt egyszerre mutat­juk be. — Az előadások pontosan ‘/­7 és 9 órakor kezdődnek. SÖM GGHUISMi Rablótámadás Nagyatád és Ötvöskónyi között Birkózás másfél millióért Hotter Jenő kaposvári lakos, cukorkaárus szombaton Nagyatá­don volt a vásáron. Ahogy a vá­sárnak vége volt, beültek az egyik vendéglőbe többen vásárosok és csendesen beszélgettek, iszogattak. Az egyik asztalnál két gyanús kül­sejű fiatalember ült, akik sóvár pil­­lantásokból nézték, hogyan szá­molják a vásárosok pénzüket. Hat óra után a vásárosok fel­kerekedtek, gyalog elindultak Öt­­vöskónyi felé, hogy elérjék az esti személyvonatot és bizony nemigen törődtek vele, hogy a két suhanc még indulásuk előtt eltűnt a korcs­mából. Plotter Jenő körülbelül egy kilométerrel elhagyva társait, elől sietett. Ahogy keresztül ment egy hídon, az alája elbújt két suhanc előugrott, az egyik botjával fejbe vágta, a másik kést szegzett mel­lének és pénzét követelte. Dula­kodni kezdett támadóival, a föld­­re teperték és kiszakítva kabátja belső zsebét, elvették másfél mil­lió korona készpénzét. Nem hagyta annyiban a dolgot, tovább dulako­dott velük és a­ pénzt kikapva az egyik kezéből, futásnak eredt. A két suhanc, mivel már közeledtek a többi vásárosok is, nem merte üldözni, hanem­ ők is futásnak vet­ték a dolgot és eltűntek. Hotter csak az Ötvöskónyi állomáson vette észre, hogy kabátja külső zsebét is leszakították és eltűnt belőle 150 ezer korona. Feljelentésére a kaposvári rend­őrség azonnal megindította a nyo­mozást, és távirati megkeresést in­tézett a nagyatádi csendőrséghez a tettesek kézrekerítése végett. Feltárják az összes magyar­­országi földgázmezőket Szakértők becslése szerint Budapest egész ipari gázszükségletét fedezni tudja a kecskeméti gázmező Baja környékén gazdag gázvonalakra " bukkantak. Még az erdélyi sármási földgáz-­­ mezők feltárásával kapcsolatban kezdtek el Magyarországon komoly fúrási kísérleteket újabb gázterüle­­tek felkutatására, így megállapítot­ták az Eötvös Lóránt-féle talaj­ku­tató inga segítségével, hogy néhány százméteres mélységben gazdag gázmedencék vannak Kecskemét, Baja és D­ebrecen környékén. Kecskeméten az azóta végzett fú­rások eredménnyel is jártak és a gázmező értékét illetően a lehető­ségig pontos­­ számítások alapján köztudott tény, hogy onnan akar­ják Budapest fokozott gazdasági gázszükségletét legalább ötven esz­tendőre biztosítani. A tervekről, a lefolytatott mun­kálatokról és a kiaknázás lehető­ségeiről a következőkben informál­ták illetékes helyen munkatársun­kat: Elsőrendű fontossággal egye­lőre a kecskeméti gázmezők bírnak,­­ mert könnyen megközelíthetők és azonnal hasznosan kiaknázhatók.­­ Budapesttől a gázterület mindössze­­ 80 kilométernyire vak­ és így csö­vön vezethető fel a gázgyár felfo­góiba, ahonnan a megépített háló­zaton keresztül használható lesz. ] A kilátásos mennyiség olyan nagy, hogy abból a főváros teljes szük­ségletét fedezni lehetne, még for­szírozott és gázerőre átrendezett ipari aktivitás esetén is legalább ötven esztendeig. A földgázt felvezető vezeték terve már el is készült. Két vas­tag acélcsövön történne ez a föld színe alatt, öt-öt kilométerre záró­csapokkal, hogy az esetleges de­fektusok és csőtisztítások alkalmá­val a vezetékrészeket veszély és a gázszolgáltatás folytonosságának megszakítása nélkül kezelhessék. A gázgyár leszűri a szolgáltatott nyers földgázt és a gyűjtőkön ke­resztül forgalomba hozza. A csö­vek lefektetése és szerelése pedig két ponton fog elindulni egyszerre, mégpedig Budapestről lehetőleg nyílegyenes légvonalban és Kecs­kemétről ugyanúgy.­­- A magyar államnak a mai i zilált viszonyok között nincs erre a célra befektethető pénze és bizo-­­ nyos ezért, hogy úgy a kecskeméti, mint az összes többi gázterületekre is angol, amerikai tőke kap kiak-­­ názási koncessziót.­­ Amennyiben a kormány a koncessziót ennek a legkomolyab­ban számbajöhető csoportnak adná ki, a kecskeméti budapesti dupla csővezeték 8 hónap alatt el is ké­szülne és már az idei télen meg­kezdődhetnék Budapest számára a földgázszolgáltatás olyan köbméter egységáron, amely minden bizony­nyal a felét sem tenné a mai drága világítógáz árának, melynek elő­állításához szükséges szenet horri­bilis áron kell tudvalévően a len­gyel állami bányáktól bevásárolni. A textiláruk 30—110 szá­zalékal lesznek olcsóbbak A védővámok megszüntetése foly­tán a konjunkturális kereskedők kénytelenek lesznek megszüntetni üzletüket A háború idején az illetékes té­nyezők minden lehetőt elkövettek a magyar textilipar fellendítése ér­dekében. Elszigeteltségünk követ­keztében önként adódó dolognak tekintették, hogy az ország ipará­nak lehetővé kell tenni az ország­­ szükségletének legalább részben­­ való ellátását. Ennek a gondolat­­­­nak a megvalósítása érdekében­­ különféle védelmi intézkedéseket­­ tettek, amelyek eredménye tényleg­­ a hazai gyárak nagyarányú fej­­­­lődése lett. Az akkor létesült, vagy a már fennállott gyárak legnagyobb része már eddig teljesen amort­i­­s­zálta tőkéjét s le tudta írni a be­­­­ruházásokat és épületeket. A né­hány újabban létesült gyár termé­szetesen nincsen ilyen kedvező helyzetben s ezekre súlyos terhet fog jelenteni a behozatal felszaba­dítása. Ezek képtelenek lesznek a konkurrenciát felvenni a külföldi piac produktumaival és részben automatice kénytelenek lesznek üz­leteiket beszüntetni. A magyaror­szági gyárak ugyanis jelenleg egye­lőre nem bírják minőség és finom­­­­ság tekintetében a versenyt olyan külföldi vállalatok produktumaival, amelyek már —mondhatni szá-­s­zadok óta működnek ezen a téren és munkásaik már szinte atavisz­­­­tikusan értik a textilgyártás nehéz­­ és nagy szakértelmet igénylő taun­­­­káját.. Ezenkívül gyáraink még a jelen pillanatban is csak 20—35 százalékkal drágábban képesek ugyanazon textilneműeket előállí­­t­tani, mint a külföldi vállalatok. Eddig azonban ennek ellenére is piacra találtak a hazai gyártmá­nyok, mert a behozatalt korlátozó intézkedések következtében csak annyi árut engedtek behozni az országba, amennyi nem veszé­lyeztethette a belföldi termékek­­ teljes elhelyeződését.­­ Nagy átlagban az egyszerűbb textilárukat hazai gyáraink is ter­­­­­melik, mégpedig elég jó minőség­­­­ben. A finomabb, főleg divatcik­kek előálltása természetesen­­már sokkal nagyobb technikai felké­szültséget kíván meg, úgy, hogy ezen a téren majdnem kizárólag behozatalra vagyunk utalva. , Az előbb említett iparvédelem­­ eredményeképpen a behozatalt csak­­ bizonyos kontingens arányában en­­­­gedélyezték, így az a helyzet állott­­ elő, hogy amelyik kereskedő kül­­­földi áruhoz jutott, mintegy 30 40­­­ százalékkal olcsóbb és sok tekin­tetben finomabb áruval rendelke­­zett, mintha a belföldi gyárak ter-­ meléséből fedezte volna szükség­­­­­letét. Ezt az árut természetesen sokkal hamarabb értékesíthette a­­ kereskedő és haszna is nagyobb volt mellette, mert természetesen egy kereskedő sem tette meg azt, hogy a 30 százalékkal olcsóbban beszerzett és jobb külföldi árut a hazai cikkeknél olcsóbban hozta­­ volna forgalomba. Ez a magyará­­­­­zata annak a nagy tülekedésnek,­­­ amely a textilkereskedők között , a behozott áruk felosztása körül megnyilvánult és ma is fennáll.­­­ A külföldi áruk szabad behoza­­■i tala folytán, amikor ismét érvé­­­­nyesülni fog a békevilágból ismert is és a vevő­közönségre kedvező kon­­kurrencia, meg fog semmisülni né­ Felhívás a mértékes cipőt igénylő tisztviselőkhöz! A vezeté­sem alatt álló Ipartestület cipész­szakosztály­a II-ik tisztviselői cipő­akció lebonyolítását is magára vál­lalta dacára annak, hogy a munka­bérek s az anyagárak állandóan emelkednek, mégis a mérték s egyéni ízlésnek megfelelően ké­szítendő cipőket az eddigi árakon fogják elkészíteni. Tekintettel arra, hogy a cipők száma korlátozva van, ennélfogva felkérem az igénylő tisztviselőket, hogy a jelentkezést s lejegyzést sürgősen, de legké­sőbb május hó 5-ig eszközöljék. A jegyzésben a vidéki tisztviselők is résztvehetnek. Mayer Berci ipar­­testületi elnök. Fáris grófnője ma utolsó nap az Urániában látható ! A „Magyar Nemzeti Bank“ részvényei jegyezhetők a Nemzeti Hitelintézet r.-t. kaposvári fiókjá­nál. Ugyanitt a jegyzési feltételek és módozatok megtudhatók. — Ha van ócskavasa, elhasznált fémtárgya, vigye el a kaposvári harangok céljaira Darnay céghez (Korona­ utca 7.), vagy a városi villanytelepre. 1924 május 1

Next