Somogyi Ujsag, 1924. december (6. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-02 / 276. szám

Zipográr, 1924. 7. évfolyam, 276. szám. Kedd, december 2. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután­­ (14) órakor. ■stőaég és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona­ utca 7. szám. — Interurban telefon: 6. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Lovas István. * Előfizetési árak: Negyedévre------ 60.000 koron. ■' ■ ■ ' ' ■ ........ ■ Egy hónapra . . . 20.000 korona Hirdetések ára: Millimétersoronként 500 K. Ktv­........... vegrészben 600 korona. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók átadták a mandátumot Báránynak A világháború ás a szociális haladás írta: dr. Bernelák Nándor v. népjóléti miniszter. (I.) Az emberi életnek ép úgy megvannak a maga jellemző tör­vényszerűségei, mint a természet életének. A világ egész rendjében emberi szemmel gyakran nem látható, emberi ésszel gyakran­ meg sem érthető utakon, de hatá­rozott irányú örök célszerűségi érvényesül. Az emberiség nagy megpróbáltatásai is épen úgy, mint az egyes emberé, a Minden­hatónak az öröklét átfogó terveibe illeszkedik. Amint a viharnak a­­természet rendjében, úgy a nagy emberi összeütközéseknek is meg­van a maguk nagy hivatása. Bár­mily visszásnak lássék a háború a történelem eddigi tanulságai sze­rint — sajnos — elválaszthatatlan az emberi élettől. Annyi mérhetetlen szenvedés, amennyi a legutolsó világháború­ban az emberiséget megtizedelte, a családok millióit gyászba borí­totta és nemzetek sírját ásta meg, a Gondviselés örök terveiben nem szerepelhet véletlen csapás­ként, nem tűnhet el nyomtalanul a vigasztaló és felemelő eredmé­nyek után. Erre világosan utalnak a világ­történelem tényei. A népvándorlás idején azt hihette volna az akkori civilizált világ, hogy a szilaj ger­mán seregek előretörése nem je­lent mást, mint a római kultúra lerontását, pedig a kultúra rom­ján igazságosabb új világrend alakult ki, mely az akkor még üldözött kereszténység szent esz­méin épülve fel, megértette az emberiséggel az Isten előtt való egyenlőség gondolatát s felszaba­dította a rabszolgaság láncai közt vergődő egyént. A kereszteshábo­­ruk nyomán is világot átformáló áramlat indult meg, amely tágabb horizontokat nyitva a látni és emelkedni vágyó emberiségnek, előkészítette a későbbi általános újjászületést. A napóleoni hábo­rúk — bár végigpusztítják egész Európát — nagy eszméket ter­jesztenek el a világon s a nem­zeti gondolat és a politikai egyen­lőség bölcsőjét ringatják, így láthatnám ezt az egész világhis­tórián keresztül. Ki lehetne oly rövidlátó, hogy csak a most lezajlott háborútól ne várna az emberiségre mélyre­­nyúló, átalakító hatást? Igaz, hogy szörnyű káosz vesz bennün­ket körül. A lelkek mélyén és a nemzetek egymás közti érintkezé­sében is valójában még mindig tart a háború. A belső és külső politikában egyaránt a megoldha­tatlan problémák egész sora me­red elénk. Elég, ha idebenn a dolgozó néprétegek nyomorára és az erkölcstelenség tobzódására, odakünn pedig akár megoldhatat­lan német és orosz kérdésre, akár az igazságtalanul leigázott sze­gény hazánk körül izzó tüzes ta­lajra gondolunk: bárhova is te­kintünk a nemzetek és a külön­böző társadalmi rétegek még min­dig nyugtalan harca ötlik sze­münkbe. Ámde mindez a nyug­talanság, mindez az izgalom, az egész forrongó zűrzavar egy új világ vajúdásának a képét tárja fel. Új utakat keres az emberiség, keresi az emberi szolidaritás és szociális igazság útját. És meg is fogjuk találni azt. Eljutottunk ahhoz a felismerés­hez, hogy az emberiség minden erejét össze kell fognunk, ha meg akarunk küzdeni közös ellensé­geinkkel és be akarjuk tölteni egyetemes hivatásunkat. Amit az angol miniszterelnök Genfben mondott a Népszövetség egyik ülésén, amikor a hiányzó német birodalomról szólott, abban az emberiség lelkiismerete szólalt meg, amely tartósan nem nélkü­lözheti egyetlen nép közreműkö­dését sem az emberi ideálok szol­gálatában. És eljutottunk ahhoz a felisme­réshez, hogy szociális téren igaz­ságosabb rendnek kell bekövet­kezni. A világháború kegyetlen ál­dozatai után minden eddiginél jo­gosultabban követelik a társada­lomnak munkából élő rétegei — a szellemi munkások éppen úgy, mint a testi munkából élők — a­­ maguk jogait. Annak a világrend­nek vége kell, hogy szakadjon, amelyben a társadalom egyik ré­tege munka és áldozatok nélkül az élet minden javát élvezi, míg a munkásember elegendő kenyérhez sem jut, bár kora reggeltől, késő estig kegyetlen verejtékkel fárad. Pedig a munkásnak nemcsak a falat kenyérre van joga. Neki van joga az élet összes javaihoz. Jussa van hozzá, hogy rendes, emberhez méltó­­ lakása legyen, tisztes ru­hában járjon, magának műveltsé­get­ szerezhessen és tisztességessen szórakozhasson és főképen gon­­doskodhassék gyermekei jövendő­jéről. Joga van neki is emelke­­dettebb lelki élethez és ahhoz a felemelő tudathoz, hogy ivadékai a társadalom legmagasabb rétegei közé is feljuthatnak. Nagyatád, november 30. A vá­lasztási elnök ma délelőtt 9 óra­kor adta át a nagyatádi kerület képviselői mandátumát Bárány Sándornak. A választók kérték Bárányt, hogy a járás dolgait, mint 11 éven át a főszolgabírói állásban, ezentúl mint képviselő a nemzetgyűlésen viselje szívén. Mintegy 300 főnyi választópolgár melegen ünnepelte a közszeretet­ben álló képviselőt. (MTI.) ­ András-nap a megyeházán. talk­án Andor alispánt nevenapja alkalmából nagyszámú tisztelője kereste fel tegnap a megyeházán, jókivánataikat tolmácsolva. A vár­megye tisztviselői kara Krieger Ödön főjegyző vezetésével tisztel­gett az alispánnál és keresetlen, őszinte szavakban fejezték kii őszinte ragaszkodásukat a megyei első emberéhez. Kizárják a parlamentből a kivezetett szocialista györ­it és Szilágyit 25, a többit pedig 20—22 ülésről zárják ki — 1 A nemzetgyűlés mai ülésén három ellen­­zéki képviselő jelent meg Budapest, december 1. A nemzetgyűlés mai ülése iránt érthető nagy érdeklődés nyilvánul meg. A parlament épülete előtt alig nagyobb számú a rendőri ki­­rendeltség, mint a legcsendesebb parlamenti időszakban. A folyosó­kon meglehetősen kevés élet van. A mentelmi bizottság alig néhány perccel 9 óra után megkezdte ülé­sét. A mentelmi bizottság ülése közben érkezett meg a szocialisták közül az első képviselő, Payer Ká­roly, akit mint ismeretes, pénteken szintén kivezettek. Az újságírók megrohanják Payert, aki kijelenti, hogy véleménye szerint a men­telmi bizottság feltétlenül ki fogja őket zárni a parlamentből bizonyos időre. A mai ülést fél 12 órakor nyi­­­totta meg Szcitovszky Béla elnök. Az egységes párt és a Keresztény Nemzeti Gazdasági párt tagjai nagyszámban vannak jelen, míg el­lenben az ellenzék oldala teljesen üres, csak később jött be három. Az elnöki megnyitó után dr. Rubinek István, a mentelmi bi­zottság előadója, a bizottság kö­vetkező javaslatát terjeszti elő. Ja­vasolja a bizottság, hogy a nem­zetgyűlés György Imrét és Szi­lágyi Lajos 25, Propper Sándort és Kabók Lajost 22, Peyer Ká­rolyt, Batitz Gyulát, Sütő Feren­cet, Szabó Imrét, Sári Endrét, Klárik Ferencet, Farkas Istvánt, Szeder Ferencet és Malasits Gézát 20 egymás utáni ülésről, Peidl Gyulát pedig 10 egymás utáni ülésről tiltsa ki. (Ülés folyik). A mai szám ára 1200 . A Magyar Nemzeti­­ Szövetség kulturdélutánja Koréh Endre előadása a nemzeti hadseregek történetéről Rendkívül impozáns keretben, nagy és előkelő közönség jelen­létében tartotta meg a magyar nemzeti szövetség somogymegyei köre november 30-án a városháza nagytermében kultúrdélutánját. — Nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy a hazafias érzésű közönség demonstrálása volt ez a magyar kultúra, a nemzeti eszme mellett. Örömmel és megelégedéssel láttuk, hogy közönségünk szomjú lélekkel, áhítattal hallgatja a nemzeti esz­mények hirdetését és könnyekig megindul az irredenta szavalatok lelki ébresztése nyomán. A kulturdélutánt Bogyay Jenő elnök nyitotta meg tartalmas, ha­zafias hévtől áthatott beszéddel, majd dr Krieger Pál, a kör igaz­gatója jelentette be, hogy a szöv­­­vetség somogyi vonatkozású irre­denta költeményre tűz ki pályáza­tot, amelyet meg is fog zenésít­­tetni. Ezután Koréh Endre tartotta meg nagyszabású történelmi elő­adását a magyar nemzeti hadse­regek történetéről. Ismertette a már Etelközben ki­alakult ősmagyar nemzeti hadse­reg szervezőit, rámutatva arra, hogy ennek állandó vezére lett a fejedelem Árpád személyében s igy az egységes magyar nemzet és fejedelemség alapjában az ős­magyar nemzeti hadseregből sar­­jadzott. Ez a hadsereg foglalta el !

Next