Somogyi Ujsag, 1924. december (6. évfolyam, 276-298. szám)
1924-12-02 / 276. szám
Zipográr, 1924. 7. évfolyam, 276. szám. Kedd, december 2. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután (14) órakor. ■stőaég és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona utca 7. szám. — Interurban telefon: 6. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Lovas István. * Előfizetési árak: Negyedévre------ 60.000 koron. ■' ■ ■ ' ' ■ ........ ■ Egy hónapra . . . 20.000 korona Hirdetések ára: Millimétersoronként 500 K. Ktv........... vegrészben 600 korona. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók átadták a mandátumot Báránynak A világháború ás a szociális haladás írta: dr. Bernelák Nándor v. népjóléti miniszter. (I.) Az emberi életnek ép úgy megvannak a maga jellemző törvényszerűségei, mint a természet életének. A világ egész rendjében emberi szemmel gyakran nem látható, emberi ésszel gyakran meg sem érthető utakon, de határozott irányú örök célszerűségi érvényesül. Az emberiség nagy megpróbáltatásai is épen úgy, mint az egyes emberé, a Mindenhatónak az öröklét átfogó terveibe illeszkedik. Amint a viharnak atermészet rendjében, úgy a nagy emberi összeütközéseknek is megvan a maguk nagy hivatása. Bármily visszásnak lássék a háború a történelem eddigi tanulságai szerint — sajnos — elválaszthatatlan az emberi élettől. Annyi mérhetetlen szenvedés, amennyi a legutolsó világháborúban az emberiséget megtizedelte, a családok millióit gyászba borította és nemzetek sírját ásta meg, a Gondviselés örök terveiben nem szerepelhet véletlen csapásként, nem tűnhet el nyomtalanul a vigasztaló és felemelő eredmények után. Erre világosan utalnak a világtörténelem tényei. A népvándorlás idején azt hihette volna az akkori civilizált világ, hogy a szilaj germán seregek előretörése nem jelent mást, mint a római kultúra lerontását, pedig a kultúra romján igazságosabb új világrend alakult ki, mely az akkor még üldözött kereszténység szent eszméin épülve fel, megértette az emberiséggel az Isten előtt való egyenlőség gondolatát s felszabadította a rabszolgaság láncai közt vergődő egyént. A keresztesháboruk nyomán is világot átformáló áramlat indult meg, amely tágabb horizontokat nyitva a látni és emelkedni vágyó emberiségnek, előkészítette a későbbi általános újjászületést. A napóleoni háborúk — bár végigpusztítják egész Európát — nagy eszméket terjesztenek el a világon s a nemzeti gondolat és a politikai egyenlőség bölcsőjét ringatják, így láthatnám ezt az egész világhistórián keresztül. Ki lehetne oly rövidlátó, hogy csak a most lezajlott háborútól ne várna az emberiségre mélyrenyúló, átalakító hatást? Igaz, hogy szörnyű káosz vesz bennünket körül. A lelkek mélyén és a nemzetek egymás közti érintkezésében is valójában még mindig tart a háború. A belső és külső politikában egyaránt a megoldhatatlan problémák egész sora mered elénk. Elég, ha idebenn a dolgozó néprétegek nyomorára és az erkölcstelenség tobzódására, odakünn pedig akár megoldhatatlan német és orosz kérdésre, akár az igazságtalanul leigázott szegény hazánk körül izzó tüzes talajra gondolunk: bárhova is tekintünk a nemzetek és a különböző társadalmi rétegek még mindig nyugtalan harca ötlik szemünkbe. Ámde mindez a nyugtalanság, mindez az izgalom, az egész forrongó zűrzavar egy új világ vajúdásának a képét tárja fel. Új utakat keres az emberiség, keresi az emberi szolidaritás és szociális igazság útját. És meg is fogjuk találni azt. Eljutottunk ahhoz a felismeréshez, hogy az emberiség minden erejét össze kell fognunk, ha meg akarunk küzdeni közös ellenségeinkkel és be akarjuk tölteni egyetemes hivatásunkat. Amit az angol miniszterelnök Genfben mondott a Népszövetség egyik ülésén, amikor a hiányzó német birodalomról szólott, abban az emberiség lelkiismerete szólalt meg, amely tartósan nem nélkülözheti egyetlen nép közreműködését sem az emberi ideálok szolgálatában. És eljutottunk ahhoz a felismeréshez, hogy szociális téren igazságosabb rendnek kell bekövetkezni. A világháború kegyetlen áldozatai után minden eddiginél jogosultabban követelik a társadalomnak munkából élő rétegei — a szellemi munkások éppen úgy, mint a testi munkából élők — a maguk jogait. Annak a világrendnek vége kell, hogy szakadjon, amelyben a társadalom egyik rétege munka és áldozatok nélkül az élet minden javát élvezi, míg a munkásember elegendő kenyérhez sem jut, bár kora reggeltől, késő estig kegyetlen verejtékkel fárad. Pedig a munkásnak nemcsak a falat kenyérre van joga. Neki van joga az élet összes javaihoz. Jussa van hozzá, hogy rendes, emberhez méltó lakása legyen, tisztes ruhában járjon, magának műveltséget szerezhessen és tisztességessen szórakozhasson és főképen gondoskodhassék gyermekei jövendőjéről. Joga van neki is emelkedettebb lelki élethez és ahhoz a felemelő tudathoz, hogy ivadékai a társadalom legmagasabb rétegei közé is feljuthatnak. Nagyatád, november 30. A választási elnök ma délelőtt 9 órakor adta át a nagyatádi kerület képviselői mandátumát Bárány Sándornak. A választók kérték Bárányt, hogy a járás dolgait, mint 11 éven át a főszolgabírói állásban, ezentúl mint képviselő a nemzetgyűlésen viselje szívén. Mintegy 300 főnyi választópolgár melegen ünnepelte a közszeretetben álló képviselőt. (MTI.) András-nap a megyeházán. talkán Andor alispánt nevenapja alkalmából nagyszámú tisztelője kereste fel tegnap a megyeházán, jókivánataikat tolmácsolva. A vármegye tisztviselői kara Krieger Ödön főjegyző vezetésével tisztelgett az alispánnál és keresetlen, őszinte szavakban fejezték kii őszinte ragaszkodásukat a megyei első emberéhez. Kizárják a parlamentből a kivezetett szocialista györit és Szilágyit 25, a többit pedig 20—22 ülésről zárják ki — 1 A nemzetgyűlés mai ülésén három ellenzéki képviselő jelent meg Budapest, december 1. A nemzetgyűlés mai ülése iránt érthető nagy érdeklődés nyilvánul meg. A parlament épülete előtt alig nagyobb számú a rendőri kirendeltség, mint a legcsendesebb parlamenti időszakban. A folyosókon meglehetősen kevés élet van. A mentelmi bizottság alig néhány perccel 9 óra után megkezdte ülését. A mentelmi bizottság ülése közben érkezett meg a szocialisták közül az első képviselő, Payer Károly, akit mint ismeretes, pénteken szintén kivezettek. Az újságírók megrohanják Payert, aki kijelenti, hogy véleménye szerint a mentelmi bizottság feltétlenül ki fogja őket zárni a parlamentből bizonyos időre. A mai ülést fél 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az egységes párt és a Keresztény Nemzeti Gazdasági párt tagjai nagyszámban vannak jelen, míg ellenben az ellenzék oldala teljesen üres, csak később jött be három. Az elnöki megnyitó után dr. Rubinek István, a mentelmi bizottság előadója, a bizottság következő javaslatát terjeszti elő. Javasolja a bizottság, hogy a nemzetgyűlés György Imrét és Szilágyi Lajos 25, Propper Sándort és Kabók Lajost 22, Peyer Károlyt, Batitz Gyulát, Sütő Ferencet, Szabó Imrét, Sári Endrét, Klárik Ferencet, Farkas Istvánt, Szeder Ferencet és Malasits Gézát 20 egymás utáni ülésről, Peidl Gyulát pedig 10 egymás utáni ülésről tiltsa ki. (Ülés folyik). A mai szám ára 1200 . A Magyar Nemzeti Szövetség kulturdélutánja Koréh Endre előadása a nemzeti hadseregek történetéről Rendkívül impozáns keretben, nagy és előkelő közönség jelenlétében tartotta meg a magyar nemzeti szövetség somogymegyei köre november 30-án a városháza nagytermében kultúrdélutánját. — Nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy a hazafias érzésű közönség demonstrálása volt ez a magyar kultúra, a nemzeti eszme mellett. Örömmel és megelégedéssel láttuk, hogy közönségünk szomjú lélekkel, áhítattal hallgatja a nemzeti eszmények hirdetését és könnyekig megindul az irredenta szavalatok lelki ébresztése nyomán. A kulturdélutánt Bogyay Jenő elnök nyitotta meg tartalmas, hazafias hévtől áthatott beszéddel, majd dr Krieger Pál, a kör igazgatója jelentette be, hogy a szövvetség somogyi vonatkozású irredenta költeményre tűz ki pályázatot, amelyet meg is fog zenésíttetni. Ezután Koréh Endre tartotta meg nagyszabású történelmi előadását a magyar nemzeti hadseregek történetéről. Ismertette a már Etelközben kialakult ősmagyar nemzeti hadsereg szervezőit, rámutatva arra, hogy ennek állandó vezére lett a fejedelem Árpád személyében s igy az egységes magyar nemzet és fejedelemség alapjában az ősmagyar nemzeti hadseregből sarjadzott. Ez a hadsereg foglalta el !