Somogyi Ujsag, 1924. december (6. évfolyam, 276-298. szám)

1924-12-02 / 276. szám

Iipográr, 1924. 7L évfolyam, 276. szám. Kedd, december 2. Megjelenik hétfő és ünnep ntáni nap kivételével minden nép délután S (14) órakor. ■stőaég és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utoa 7. sx&m. — Interurban telefon: 6. síim. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Loras István. * Előfizetési árak: Negyedévre------ 60.000 koron. ■' ■■ ' ' ■ ........ ■ Egy hónapra . . . 20.000 korona Hirdetések ára: Millimétersoronként 500 K, Kív­........... vegrészben 600 korona. Hivataloa éa pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók átadták a mandátomot Báránynak 9 világháború ás a szociális haladás Irta: dr. Bernelák Nándor v. népjóléti miniszter. (I.) A* emberi életnek ép úgy megvannak a maga jellemző tör­vényszerűségei, mint a természet életének. A világ egész rendjében emberi szemmel gyakran nem látható, emberi ésszel gyakran: meg sem érthető utakon, de hatá­rozott irányú örök célszerűségi érvényesül. Áz emberiség nagy megpróbáltatásai is épen úgy, mint az egyes emberé, a Minden­hatónak az öröklét átfogó terveibe illeszkedik. Amint a viharnak a­­természet rendjében, úgy a nagy emberi összeütközéseknek is meg­van a maguk nagy hivatása. Bár­mily visszásnak lássék a háború a történelem eddigi tanulságai sze­rint — sajnos — elválaszthatatlan az emberi élettől. Annyi mérhetetlen szenvedés, amennyi a legutolsó világháború­ban az emberiséget megtizedelte, a családok millióit gyászba borí­totta és nemzetek sírját ásta meg, a Gondviselés örök terveiben nem szerepelhet véletlen csapás­ként, nem tűnhet el nyomtalanul a vigasztaló és felemelő eredmé­nyek után. Erre világosan utalnak a világ­történelem tényei. A népvándorlás idején azt hihette volna az akkori civilizált világ, hogy a szilaj ger­mán seregek előretörése nem je­lent mást, mint a római kultúra lerontását: pedig a kultúra rom­ján igazságosabb uj világrend alakult ki, mely az akkor még üldözött kereszténység szent esz­méin épülve fel, megértette az emberiséggel az Isten előtt való egyenlőség gondolatát s felszaba­dította a rabszolgaság láncai közt vergődő egyént. A kereszteshábo­­ruk nyomán is világot átformáló áramlat indult meg, amely tágabb horizontokat nyitva a látni és emelkedni vágyó emberiségnek, előkészítette a későbbi általános újjászületést. A napóleoni hábo­rúk — bár végigpusztitják egész Európát — nagy eszméket ter­jesztenek el a világon s a nem­zeti gondolat és a politikai egyen­lőség bölcsőjét ringatják. így tathatnám ezt az egész világhis­tórián keresztül. Ki lehetne oly rövidlátó, hogy csak a most lezajlott háborútól ne várna az emberiségre mélyre­­nyuló, átalakító hatást? Igaz, hogy szörnyű káosz vesz bennün­ket körül. A lelkek mélyén és a nemzetek egymásközti érintkezé­sében is valójában még mindig tart a háború. A belső és külső politikában egyaránt a megoldha­tatlan problémák egész sora me­red elénk. Elég, ha idebenn a dolgozó néprétegek nyomorára és az erkölcstelenség tobzódására, odakünn pedig akár megoldhatat­lan német és orosz kérdésre, akár az igazságtalanul leigázott sze­gény hazánk körül izzó tüzes ta­lajra gondolunk: bárhova is te­kintünk a nemzetek és a külön­böző társadalmi rétegek még min­dig nyugtalan harca ötlik sze­münkbe. Ámde mindez a nyug­talanság, mindez az izgalom, az egész forrongó zűrzavar egy uj világ vajúdásának a képét tárja fel. Uj utakat keres az emberiség, keresi az emberi szolidaritás és szociális igazság útját. És meg is fogjuk találni azt. Eljutottunk ahhoz a felismerés­hez, hogy az emberiség minden erejét össze kell fognunk, ha meg akarunk küzdeni közös ellensé­geinkkel és beakarjuk tölteni egyetemes hivatásunkat. Amit az angol miniszterelaök Genfben mondott a Népszövetség egyik ülésén, amikor a hiányzó német birodalomról szólott, abban az emberiség lelkiismerete szólalt meg, amely tartósan nem nélkü­lözheti egyetlen nép közreműkö­dését sem az emberi ideálok szol­gálatában. És eljutottunk ahhoz a felisme­réshez, hogy szociális téren igaz­ságosabb rendnek kell bekövet­kezni. A világháború kegyetlen ál­dozatai után minden eddiginél jo­gosultabban követelik a társada­lomnak munkából élő rétegei — a szellemi munkások éppen úgy, mint a testi munkából élők — a i maguk jogait. Annak a világrend­nek vége kell, hogy szakadjon, amelyben a társadalom egyik ré­tege munka és áldozatok nélkül az élet minden javát élvezi, míg a munkásember elegendő kenyérhez sem jut, bár kora reggeltől, késő estig kegyetlen verejtékkel fárad. Pedig a munkásnak nemcsak a falat kenyérre van joga. Neki van joga az élet összes javaihoz. Jussa van hozzá, hogy rendes, emberhez méltó — lakása legyen, tisztes ru­hában járjon, magának műveltsé­get. szerezhessen és tisztességessen szórakozhasson és főképen gon­­doskodhassék gyermekei jövendő­jéről. Joga van neki is emelke­­dettebb lelki élethez és ahhoz a felemelő tudathoz, hogy ivadékai a társadalom legmagasabb rétegei közé is feljuthatnak. — András-nap a megyeházán. lallián Andor alispánt nevenapja alkalmából nagyszámú tisztelője kereste fel tegnap a megyeházán, jókivánataikat tolmácsolva. A vár­megye tisztviselői kara Krieger Ödön főjegyző vezetésével tisztel­gett az alispánnál és keresetlen, őszinte szavakban fejezték kii őszinte ragaszkodásukat a megyei első emberéhez. Nagyatád, november 30. A vá­lasztási elnök ma délelőtt 9 óra­kor adta át a nagyatádi kerület képviselői mandátumát Bárány Sándornak. A választók kérték Bárányt, hogy a járás dolgait, Budapest, december 1. A nemzetgyűlés mai ülése iránt érthető nagy érdeklődés nyilvánul meg. A parlament épülete előtt alig nagyobbszámu a rendőri ki­­rendeltség, mint a legcsendesebb parlamenti időszakban. A folyosó­kon meglehetősen kevés élet van. A mentelmi bizottság alig néhány perccel 9 óra után megkezdte ülé­sét. A mentelmi bizottság ülése közben érkezett mega szociálisták közül az első képviselő, Payer Ká­roly, akit mint ismeretes, pénteken szintén kivezettek. Az újságírók megrohanják Payert, aki kijelenti, hogy véleménye szerint a men­telmi bizottság feltétlenül ki fogja őket zárni a parlamentből bizonyos időre. A mai ülést fél 12 órakor nyi-Rendkivül impozáns keretben, nagy és előkelő közönség jelen­létében tartotta meg a magyar nemzeti szövetség somogymegyei köre november 30-án a városháza nagytermében kulturdélutánját. — Nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy a hazafias érzésű közönség demonstrálása volt ez a magyar kultúra, a nemzeti eszme mellett. Örömmel és megelégedéssel láttuk, hogy közönségünk szomju lélekkel, áhítattal hallgatja a nemzeti esz­mények hirdetését és könnyekig megindul az irredenta szavalatok lelki ébresztése nyomán. A kulturdélutánt Bogyay Jenő elnök nyitotta meg tartalmas, ha­zafias hévtől áthatott beszéddel, mint 11 éven át a főszolgabírói állásban, ezentúl mint képviselő a nemzetgyűlésen viselje szivén. Mintegy 300 főnyi választópolgár melegen ünnepelte a közszeretet­ben álló képviselőt. (MTI.) 1 tóttá meg Szcitovszky Béla elnök. Az egységespárt és a Keresztény Nemzeti Gazdasági párt tagjai nagyszámban vannak jelen, mig el­lenben az ellenzék oldala teljesen üres, csak később jött be három. Az elnöki megnyitó után dr. Rubinok István, a mentelmi bi­zottság előadója, a bizottság kö­vetkező javaslatát terjeszti elő. Ja­vasolja a bizottság, hogy a nem­zetgyűlés Györky Imrét és Szi­lágyi Lajos 25, Propper Sándort és Kabók Lajost 22, Peyer Ká­rolyt, Batitz Gyulát, Sütő Feren­cet, Szabó Imrét, Sáli Endrét, Klárik Ferencet, Farkas Istvánt, Szeder Ferencet és Malasits Gézát 20 egymás utáni ülésről, Peidl Gyulát pedig 10 egymás utáni ülésről tiltsa ki. (Ülés folyik). Ímajd dr Krieger Pál, a kör igaz­gatója jelentette be, hogy a szö- 1 vétség somogyi vonatkozású irre­denta költeményre tűz ki pályáza­tot, amelyet meg iS fog zenésit­­tetni. Ezután Koréh Endre tartotta meg nagyszabású történelmi elő­adását a magyar nemzeti hadse­regek történetéről. Ismertette a már Etelközben ki­alakult ősmaeyar nemzeti hadse­reg szervezőét, rámutatva arra, hogy ennek állandó vezére lett a fejedelem Árpád személyében s igy az egységes magyar nemzet és fejedelemség alapjában az ős­magyar nemzeti hadseregből sar­­jadzott. Ez a hadsereg foglalta el Kizárják a parlamentből a kivezetett szociá/ista györRit és Szilágyit 25, a tö66it pedig 20—22 ülésről zárjáR Ri — £% nemzetgyűlés mai ülésén járom ellen­­zéRi Répviselő jelent meg A Magyar Nemzeti ~ Szövetség kulturdélutánja Koréh Endre előadása a nemzeti hadseregek törtégetéről A mai szám ára 1200 K

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék