Somogyi Ujsag, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

2..­...—......................— samon­íi makkal lássam el a munkanélkü­­liek tekintélyes számát. Erőteljes, lendületes és a város számára nagy értékeket termelő munkában búcsúzunk el az ó-év­től s munkában üdvözöljük az új­évet !“ Az igazi praktikus iskola gyorsíró tanfolyam férfiak részére Most, amikor valóságos kultúr­­csatározás folyik az iskolák körül, nem érdektelen, ha felhívjuk a fi­gyelmet arra a felnőttek részére nyíló gyakorlati tanfolyamra, ame­lyet januárban nyit meg Vargha­­ Gyula tanár. A mai élet, amely teljes mérték­ben a gyakorlati irányba tolódik el, praktikus ismereteket követel. Ezért fontos az olyan tanfolyam, amely alkalmat ad férfiaknak is, hogy a modern életben csaknem nélkülözhetetlen gyorsírást megta­nulják. Vargha Gyula nyilvánossági jog­gal felruházott gyors- és gépíró­­iskolája már hosszabb ideje csend­ben, de áldásosan működik s most valóban hézagot pótol, ha férfiak részére is külön tanfolyamot nyit. A beiratás ideje január 2., 3. és 5. napja, este fél héttől fél nyolcig. (őse-utca 9.) A jelek szerint a tanfolyam népes lesz és az öreg diákok egész csapata fog azon részt venni. — Felhívás Somogyvármegye mészáros és hentes iparosaihoz. A győri ipartestület kebelébe tar­tozó húsipari szakosztály sajná­lattal tapasztalja és állapítja meg, hogy a törvényes rendelkezések a húsiparosokat annyi teherrel, mél­tánytalansággal, zaklatással és bírsággal sújtják, hogy az tovább nem tűrhető el s azok ellen kény­telenek vagyunk védekezni, miért is Győrött 1925. év január hó 6-án délután 3 órakor a Kereske­delmi és Iparkamara közgyűlési termében dunántúli húsipari nagy­gyűlést tartanak, amely gyűlés tárgysorozatán a forgalmiadó, a vasárnapi munkaszünet és a hús­ipari munkáról alkotott törvény szerepelnek. Miután a napirenden szereplő kérdések minden egyes kartársunkat érzékenyen érintik , hogy tiltakozó szavunk minél nyomatékosabb legyen, felkérem somogyvármegyei kartársaimat, hogy a nagygyűlésen minél szá­mosabban vegyenek részt és eb­beli szándékukat velem vagy a vezetésem alatt álló ipartestülettel f. hó 31-ig annál is inkább kö­zöljék, hogy megfelelő szállásról gondoskodhassam. Kartársi üd­vözlettel Mayer Bertalan, a ka-­­osvári ipartestület és annak ke­­elébe tartozó húsipari szakosz­tály elnöke. — Új divatlapok megérkeztek és kaphatók a Somogyi Újság könyv­kereskedésében, Korona­ utca 7. sz. Star, Juno, Modéles de travestis, Record, Die schöne Wienerin (a legújabb divat). arányos újévet! Visongál a sok malac, itt az uj esztendő, Jókívánság ilyenkor úgy tudom, kelendő. Megeresztem én is hát a kívánságokat, Egyiknek jót kívánok, a másiknak rosszat. Jó szerkesztők először tehozzátok szállók, Az Úristen áldása bőven hulljon rátok. Tartótokból a ténta soha ki ne foggyon, Újságotok a népnek mindég csak jót mongyon. Legyön plajbász, meg papír, az lapnak meg verse, Amit irtok, gazdátok arannyal fűzéssé. Magyarok, az Úristen aggyon sok pénzt nektök, A Somogyi Újságra abbul füzessetök. Láthattyátok ez igen fájintos egy újság, Töri is ám mihatta a zsidót a kórság Ne rösteljetök tehát benyini jaz zsebbe, Oszteg azt a pár garast ki-ki lefüzesse. Mint jaz harmatfa csikó gyönge lucernába 01 boldogan éljetek ebben a világba’. Miként a högyk­is gyüvet hibás utón járok, Azonkép’ a betegség ne találjon rátok. Takonykor, meg korela, a testnek száz haja, Csak az olajt, meg a cseht és a szerbet margya. A zsákból a fehér liszt, pincébül a noha, Kéményből a disznóság ki ne foggyon soha. Fehér gatya, tiszta ing mindig legyön kéznél, Házatoknál csak a fa lögyön több a pénznél. Hasott szoknya, rövid haj éggyön el az uceán, Bundás cipős lányoknak kelés nőjjön talpán Törgye ki a nyarala, ki a magyart bántja, Legyön újra boldog s nagy magyarok hazája. Buék bele ördög az ellenségünkbe, Tetü, bóha millijó másszon az üngükbe. Aggyon Isten bort, búzát, békét, boldogságot, Minnyájuknak arányos újévet kívánok.­ ­Tuzsa­k Andrát. József főherceg kaposvári láto­gatása — a nemzeti zászló — és egy zsebben maradt levél Amikor József főherceg, mint a Turulban rendezett kiállítás véd­nöke december 13-án Kaposvárra érkezett, a volt 44. gy. e. bajtársi szövetségének rendező bizottsága megkereste a gróf Tisza István és Fő­ utca lakóit, hogy tűzzék ki há­zaikra a nemzeti zászlót. A felszólításra, illetve kérelemre, kapott a rendező bizottság egy gróf Tisza István utcai háztulaj­donostól — aki, nem tehetünk róla, zsidó — egy levelet, melyben azt írja, hogy neki nincsen nem­­zetiszinű zászlója, a rossz gazda­sági viszonyok következtében nincs is olyan helyzetben, hogy csináltas­son stb. stb., de fakto, ő nem tűzi ki. Mondanunk sem kell, hogy a levél nagy felháborodást keltett a bizottság tagjai között és elhatá­rozták, hogy nyilvánosságra hoz­zák. A levelet magához vette a bizottság egy tagja azzal, hogy majd hétfőn, azaz december 15-én átadja lapunk szerkesztőségének. Azóta sok hétfő mullott el, vár­tunk türelemmel, hogy majd csak megérkezik a levél, de úgy látszik a zsebben maradt. Talán már meg sincs. De ez minket nem érdekel és nagyon szeretnénk tudni, hogy mi az oka az elmaradásnak. Talán már itt is ki lehet egyezni ötven százalékra ? Végezetül csak annyit, hogy adandó alkalommal amelyik házon nem lesz nemzetiszinű zászló, an­nak tulajdonosa majd viselje a következményeit — Időprognózis. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint túlnyo­móan száraz idő várható éjjeli fagyokkal. 9 kerESztényszocialista politika világteendői Irta: Dr. Lelley Jenő felvidéki keresztényszocialista képviselő (IV.) Ez a rend, arány, mérték leend magának a termelésnek er­kölcse és ennek az erkölcsnek leg­főbb tétele, hogy a termelés té­nyezői abban az arányban része­sedjenek a termelés eredményei­ben, amilyen arányban azoknak létrehozásához hozzájárultak. Korunk politikai, különösen nem­zetközi politikai helyzete sajátsze­­rűen grotesz képet nyújt. Eltekintve a nagy világromlás okozta sebek­től, bizonyos határozatlan illogikus jelenségek uralmát látjuk e vi­szonylatban. Amíg ugyanis az államok határain belül bizonyos tagadhatatlan törekvés nyilvánul meg a törvény, a jog és igazság uralmának minél tökéletesebb meg­valósítására, addig az államközi kapcsolatokban a nyers erő a jog forrása, az igazság formája, az maga a törvény. Ez az emberhez, emberek nagy középületéhez nem méltó, szégyen­letes állapot, a legszörnyűbb disz­harmónia, ami az érzés alkotta ideál és valóság között elképzel­hető ! Hiszen az ideál az erkölcs, a valóság a legdurvább megtaga­dásának : maga a bűn ! Áll ez különösen korunkban oly élesen kirajzolódott ellentéteket il­letően. A kereszténység tanításá­nak, még inkább gyakorlatának internacionalizáló hatását a refor­máció megindulása kedvezőtlenül befolyásolta, majd hova­tovább el­homályosította. A megindított fo­lyamat a nemzeti érzés erős kifej­lesztéséhez vezetett s tarka szí­nekkel rajzolta tele Európa tér­képét. Az örök, élő igazság megvilá­gításában a helyzet ilyetén kiala­kulása tökéletesen elhibázott. Eb­ben a megvilágításban nem tudjuk indokolni az ember és ember közt tett különbségeket azért, mert az egyik más nemzethez tartozik, mint a másik. A keresztény nemzetköziség en­nek diametrálisan ellenkezője. Ezért pozitív ! Nemcsak nem tagadja a nemzethez tartozás kívánalmait, nemcsak nem tagadja meg a nem­zetet, de ezeket a legteljesebb mér­tékben elismeri, sőt tovább megy, mert ugyanazokat a kívánalmakat, amelyeket maga számára támaszt, kiterjeszti más nemzetek erőszak által veszélyeztetett jogaira is. Ez a pozitív internacionalizmus van hivatva a nemzeti alapon ki­nőtt ellentétek vissza­fejlesztésére. SZILVESZTERKOR REGGEL 4 ÓRÁIG I ÚJÉV NAPJÁN A TURULBAN FEHÉR RÓZSil-ESTÉLY | hoszorucsbíi gjggjig SZILVESZTERKOR REGGEL 4 ÓRÁIG j | ÚJÉV NAPJÁN A TURULBAN .MW"irrMmi»^ttfre''7">r°f*i7inT7nTn(TinmiBiMMiiwiiirm»i iiBninTnimi —— mmtemamaammmmmammmmmammsmammmam mmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmntmmmMNMmmmtMm m innii«inw

Next