Somogyi Ujsag, 1925. február (7. évfolyam, 32-48. szám)

1925-02-10 / 32. szám

HL évfalum. * 32. szám. Ára 1000 korona. Lapos Tár, 1321. február 10. kezd. M­e­g­jelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor. Sawskesztőség és kiadóhivatal. Kaposvár, Korona­ utca 7. szám. • Interurban telefon: 5. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. * * * Felelős szerkesztő: Lovas István. Előfizetési áraki Negyedévre----- 60.000 koro*. ..r——­i, Egy hónapra . . . 20.000 korosa HSntatlaAk ■ Millimétersoronként 600 K, aaé-Hirdetesek ara. vegrészben 800 korona, és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók A kaposvári Katholikus Kör közgyűlése Az autonóm hitközség megalakításának gondolata — Tiltakozás az orosz szovjet keresztényirtása ellen­ ben való bizalmunk. Hivő lelkünk bízva reméli tehát, hogy ez a nemzet nem fog megsemmisülni. Mélyen Tisztelt Közgyűlési A haza fel fog támadni, szebb, nagyobb lesz, a magyar nemzet boldogabb lesz, mint valaha volt. De csak akkor, ha a nemzet megérti a hívők szavát, megérti s teljesíti azon kötelességeket, me­lyek a haza felépítése körül reá várakoznak. Mik ezek a kötelességek? Visz­­sza kell térni a régi magyar er­kölcsökhöz, a régi becsületes mun­kához, újra fel kell állítani, meg kell szilárdítani a régi Magyar­­országot, fenntartott, de a világ­háború által összeomlott pillére­ket, amelyeken ezeréves múltúnk nyugodott, s amelyeken j­övünk­nek is nyugodni kell, úgy kell ezeket felépíteni, hogy azokat semmiféle vihar, erőszak soha többé össze ne dönthesse. Mik ezek a pillérek? Az ősi tradíciókat, melyek a magyar nemzet létfeltételét ezer éven át biztosították, fenn kell tar­tani. Ezek: a királyi hatalom, a vérszerződésből kialakult magyar alkotmány s a magyar nemzetnek isteni küldetésből nyert történelmi joga. Szent István első királyunk ural­kodása óta a magyar nemzet a letűnt évszázadok viharaiban, örö­mében, bánatában összeforrt ural­kodójával s a koronás főben, a magyar trónban látta nemzeti lé­tének egyik biztosítékát. A ma­gyar szent korona tiszteletét fenn kell tartani, a magyar szent ko­ronát meg kell őrizni a maga fé­nyében, a maga tekintélyében, mél­tóságában addig, míg a Gondvi­selés bölcs rendelése kijelöli azt a férfiút, aki a szent korona vise­lésére, a magyar trón elfoglalására küldetést fog nyerni. A katholikus egyház, a katholikus társadalom arra van hivatva, hogy a keresztény erkölcsökért megvívandó harcban ezután is a ve­zérszerepet betöltse s erről a katholikus egyháznak lemondani nem szabad. A keresztény erkölcsöknek, ennek a nemzeti kincsnek legérté­kesebb, legragyogóbb drágaköve a hazaszeretet érzése, a­mely vele születik a magyarral, él és élni fog minden magyar lélekben. Amíg a magyart a nemzeti egy­ség érzete összetartotta, addig a történelem tanúsága szerint bol­dog volt, de amint ezen belső egy­séget a gyűlölség, pártoskodás, szeretetlenség megbontotta, akkor egymás után következtek a nem­zetre a csapások, a keserű meg­próbáltatások. Ezek miatt hány­szor sínylődött idegen járom alatt az egymást megérteni, megbe­csülni nem tudó magyar nemzet. A nemzeti egységben kell érezni, össze kell forrni osztály és fele­kezeti különbség nélkül minden igaz magyar hazafinak s minden egyéb érdeket félretéve, testvéri ■zeretettel össze kell tartani, együtt kell munkálkodni a haza javáért, boldogulásáért. Ezen egység létrehozása, a ki­sebbségnek, gyengébbnek védelme, törvényes jogaiknak gyakorlásá­ban való segítése, a számban legerősebb vezető katholikus val­lásnak fő feladatát képezi.­­ Mélyen tisztelt közgyűlés! Ezen három alappillérnek a fenn­tartása, megerősödése képezi egye­dül biztos feltételét a magyar haza megújhodásának, a magyar nem­zet boldogulásának. Ezeknek az eszméknek a meg­valósítása képezi a mi körünknek is, mint katholikus társadalmi in­tézménynek első rendű köteles­ségét. De ez nemcsak társadalmi, ha­nem fontos nemzeti feladatot is képez s ebbe a társaskörünk bele­kapcsolódik a nemzeti hivatást végző katholikus intézmények közé. Azt kell a kör minden tagjának átérezni, hogy:­égi hivatást teljesít akkor, midőn a katholikus egyházért, katholikus hitelvekért, katholikus társadalmi intézményekért küzd és ezeket tá­mogatja, égi hivatást teljesít, amidőn tagjai közt a keresztényi szeretet, össze­tartás érzését ápolja, erősiti. Mindezen céloknak csak úgy felelhetünk meg, ha nemcsak Itt a körben, de ezen kivü­l is hangoztatják a mi eszméinket s ezeket bele­visszük a város közéletébe. Sokan vagyunk, de erőtlenek,;­s élnek, úgyszólván tudomást sem A város 32 ezer lakosa közül 26­! véve egyik a másikáról, ezer katholikus, de ezek szétszórva,­ így azután számukat, erejüket nem ismerve*­ a minket megillető helyről lassankint mindenütt leszorultunk. Ez tovább így nem mehet. Ezt nem nézheti tétlenül senki, akiben katholikus öntudat van. Meg kell tehát alakítanunk a katholikusság hivatalos autonóm szervét,a katholikus egyházközséget. Ez legyen a megkezdett új évnek első, legsürgősebb feladata. Saját ügyeinkben nekünk is legyen szavunk s rólunk de nélkülünk a mi belü­gyeinkben rajtunk kívül senki se határozhasson. Ezen szép fejlődésnek indult rá-­ jóért lelkesedő katholikus társa­méban, ennek a minden szépért és I dalmában szükség van a katholikus A Kaposvári Katholikus Kör vasárnapi közgyűlésével száraz krónikás módjára nem foglalkoz­hatunk, mert ennek a társadalmi egyesületnek jelentősége van, de még nagyobb a szerepe, amelyet be kell töltenie ebben a katholi­­kusnak mondható városban. Állja keményen a sokszor per­gőtűzzé fokozott támadásokat ön­tudatáért, keresztényi demokrá­ciájáért, nemzeti gondolkodásáért és azért a törekvésért, hogy ke­belében otthont találjon minden olyan gondolat, amely a keresz­tény Magyarországért van. A le­kicsinylés, a gúny, a megszólás, a tehetetlen ellenségnek e meg­szokott fegyverei lepattannak er­ről az egyesületről, mert fanatikus, a magyar katholicizmus ezeréves hagyományaival telített hite a ma­ga­bízásnak töretlenséget, az esz­ményekért való küzdésnek fárad­hatatlanságot biztosít. A kör fennállásának huszadik évfordulója saját székházat, hatal­mas kertet, megerősödött öntuda­tot, nagyobb összetartást és a fej­lődésre társadalmi hatásra alkal­masabb lehetőségeket talál. A cél ugyanaz, az eszközök megsoka­sodtak és bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy amilyen határozott a cél kitűzése, olyan lesz az eléré­sért egymást követő tettek sora. Az elnöki megnyitó nyilvánosan belevetette e város katholikus la­kosságának egyetemébe az auto­nóm hitközség megalakításának gondolatát. Nem feszegetjük az okokokat, amelyek ennek a gon­dolatnak megvalósítását elenged­hetetlenül szükségessé teszik. Azt barát és ellenség egyaránt tudja. A főok, a katholikus öntudat szá­mára olyan szervezet létesítése, amely minden más akarattól füg­getlenül szolgálhatja a maga céljai felé törekvést. A Katholikus Kör nélkül ez a gondolat nem volna megvalósítható. És mi hisszük, hogy ebben a körben lesz annyi akarat, amennyi elégséges a cél eléréséhez, lesz annyi kitartás, amennyi a nehézségek, az akadá­lyok elhárításához kell. A szerény falak között a krisz­tusi demokrácia egyességében a vasárnapi közgyűlés méltóságos lefolyása a katholikus öntudatnak nagyszerű megnyilatkozása volt, amelyet lekicsinyelni nem lehet, amely bizonyítéka a megerősödött akaratnak, a nagy célhoz szüksé­ges összefogásnak. * * * A kaposvári Katholikus Kör va­sárnap délután 4 órakor tartotta rendes évi közgyűlését. A Kör nagytermét zsúfolásig töltötte meg az érdeklődő közönség, lelkes tap­sokkal köszöntötte az elnökséget, az előadókat, jeléül annak, hogy a katholikus öntudat mindinkább éb­redezni kezd ebben az eddig na­gyon is csendesen szendergő vá­rosban. A közgyűlést Tallián Andor al­ispán, világi elnök nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket és kí­vánva, hogy az új esztendőben a Kör működése úgy a hazára, egy­házra, mint társadalomra ered­ménnyel záruljon. Lendületes sza­vakkal fejtegette a tegnapi nap jelentőségét, XI. Pius pápa koro­názásának évfordulóját, tiszta szí­véből kívánta, hogy a pápa Őszent­­ségét az Úr az emberiség javára sokáig éltesse, majd a következők­ben folytatta beszédét: Ma tartjuk a Kaposvári Katho-­­likus Kör 20. évi rendes közgyű­­­lését. Ezelőtt 20 évvel alapították meg lelkes férfiak a Katholikus Kört célul tűzve maga elé a katholikus eszmék terjesztését, katholikus hitélet, a katholikus öntudat erősítését és fejlesztését, végül a keresztény társadalomban az összetartás, együttérzés ápolá­sát, növelését. Nagy feladat volt ez akkor, midőn az egyesületi élet még igen kezdetleges volt, az alapítóknak sok akadállyal kellett küzdeni, de a kitartó munka mégis győzedel­meskedett, a kicsiny kör lassan fejlődött, emelkedett, szép terebé­lyes fává nőtt. Ez idő alatt sikerült a körnek Kaposvár város katholikus lakos­sága között az összetartozandóság érzését felkelteni s a zászlajára irt magasztos eszméket a kör tag­jai által a város katholikus társa­dalmába átvinni, a szivekbe, lel­­­­kekbe átültetni. így erősödött meg a katholikus­­ társadalom s lassan kint bekövet­kezett az idő, amidőn a kör ki­bontott zászlóval az arra irt jel­szavakkal a nagy nyilvánosság elé léphetett volna, hogy elfoglalja az őt megillető helyet Kaposvár város közéletében. Ámde ekkor kitört a háború, utánna jött a kommunizmus, a felfordulás, amely az ő maga val­ ,­lástalanságával, hazafiatlanságával­ mindennek gátat vetett, mindent romba döntött, amely után csak t­íz összetépett zászló, tört fegyve­­­­rek, szétfoszlott remények, a meg­­csonkított, porig megalázott ma­gyar haza maradtak vissza ! Visz­­szamaradt még Istenbe vetett hi­tünk és a magyar nemzet jövője- 1. Az ősi tradíciók, a keresztény erkölcsök, a nemzeti egység.

Next