Somogyi Ujsag, 1925. május (7. évfolyam, 110-118. szám)

1925-05-16 / 110. szám

VII. évfolyam. * 110. szám. Ara 1000 korona. Kaposvár, 1925. május 16. sorokat. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor. Szerkenztőség és kiadóhivatal. Kaposvár, Korona­ utca 7. szám. * Interurban telefon: 5. szám. Hirdetések felvétetnek B-peeten Rudolf Mosse hirdetési irodájában, TV., Podlm&iiczky u. 49. és a Mosse fiókokban Győrött és Szegeden KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. • •­­ Felelős szerkesztő: Lovas István. Elátoros áru, ..; gTM ntmtatának ára ! Millimétersoronként 1000 EL szö- HirdeteSOK arai vegrtgzben 16oo korona. Hivatalii és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók A választójogi vita igen komoly mederben indult. Az ütköző­pont a szónokok beszédé­ben a titkosság kérdése. Az al­kotmányjogi, lélektani és nemzeti szempontok alapos kiaknázására és megvilágítására törekesznek a titkosság ellenségei és barátai is. Felvonult a vitában a felelősség különösen a kormánypárti szóno­koknál és csodálkozással tapasz­taljuk, hogy a kormány környe­zetében a legnagyobb súlyt a fe­lelősségre helyezik, vagyis arra az elvre, amely sem rendes, sem rendkívüli körülmények között a magyar politikában sohasem ér­vényesült, hacsak nem a nemzeti eszme harcosaival szemben. Nagy­­kedvünk volna történeti példákkal igazolni ezt, de fölöslegesnek tart­juk, mert a magyar nemzet egész története ennek az igazságnak sza­kadatlan láncolata, csupán a leg­újabb, a legválságosabb napokból ragadunk egyetlen példát. Államunk összeomlásának okai mindnyájunk előtt ismeretesek. Kö­zöttünk fenhéjázkodik az októb­­rizmus szelleme a mellékkinövé­­sekkel, a lényegből eredt, a gya­korlatban hozzátapadt érdekháló­zatot szövő szubjektív elvekkel. Közöttünk élnek a fórumon, a közélet számos ágazatában azok az egyének is, akik ennek a szellem­nek terjesztői, politikai gyakorlói voltak. Soha nagyobb oka nem lett volna a nemzetnek a felelős­ségre vonásra, mint a forradalom után. És mégis azt látjuk, hogy néhány kevésbbé s egy pár job­ban exponált egyén kivételével az összes felelősek vagy elmenekül­tek s most visszaszállingóznak, vagy nem is menekültek, hanem hangadó szerepet töltenek be. Az eszme, amely az egyéneken kívül is felelős a rombolásért, nem ré­szesül abban az elbánásban, a­melyet megérdemelne, sőt a poli­tikában találta meg mentségét bű­neire, mentve egyúttal ilyen mó­don azokat is, akik követői voltak és követői ma is. Ha mindez lehetséges és a po­litikai felelősségből folyik, ha az ország felelős politikusai eszten­dők elmúlásával abban versenyez­nek, hogy minél több okot talál­janak a bűnös eszme, a bűnös egyének számára a megbocsátásra, ha a tekintélyükre szeizmografikus érzékenységgel féltékeny tényezők napról-napra több ösvényt fedez­nek fel, amely az októbrizmus szellemével rokonszenvező táborba vezet és egész bizonyosan tevé­kenységük nagy része abban me­rül ki, hogy az ezekkel való együtt haladásra alkalmas paktumok le­hetőségét keressék, akkor a vá­lasztójog titkossága ellen a fele­lősség elvének hangoztatása csak olyan érték, mint a könnyelmű adós váltó fedezete, amelyért a kezesek, ez esetben a nemzet, vi­selnek minden következményt. Apponyiról senki se mondhatja, hogy progresszív politikus, de azt se, hogy érzéketlen a nemzet tö­rekvései iránt. Felelősségérzete po­litikai pályája alatt klasszikus pél­dákban mutatkozott. A titkosság védelmében összetalálkozik azok­kal a nemzeti pártokkal, amelyek a bűnös eszme, a bűnös egyének számára nem találnak és nem ke­resnek mentséget a politikában, hanem azt a hitet vallják, hogy a nemzet talpraállásának első föl­tétele a bűnösök felelősségre vo­nása. Apponyi tanúságot tett a mellett, hogy a nyílt szavazást nem a nemzeti, hanem a pártér­dek hajszolja, hogy mentse a sa­ját uralmát s ezzel továbbra is megtartsa a bűnös eszme, a bűnös egyének számára a teljes megbo­csátás lehetőségét. Ha egyéb okunk nem volna, ez is elégséges volna, hogy követeljük a titkosságot, mert ezzel fölnyitjuk a zsilipeket, ame­lyeken át politikánkba, egész köz­életünkbe bevonulhat a nemzeti lelkiismeret. E nélkül nincs le­számolás, nem lesz feltámadás. t Az egységes párt kinyomatja és terjeszti a miniszterelnöknek­ a választójogi bizottságban elmondott beszédeit A vízi társulatok gyorssegélyt kapnak Budapest, május is. MÜT­ jelenti: Az egységes­ párt tegnap este értekezletet tartott, amelyen a kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök, Bod János pénzügyminiszter,­ Csáky Károly honvédelemügyi, Vass Jó­zsef népjóléti, Pesthy Pál igazság­ügyi és Rako­vszky Iván belügymi­niszter vettek részt. Az értekezle­ten Petrovics György azt a kíván­ságát terjesztette elő, hogy a párt nyomassa ki a miniszterelnöknek a választójogi bizottságban elmon­dott beszédeit és gondoskodjék an­nak terjesztéséről. A párt ehhez­­ egyhangúan hozzájárult, S Szabóky Jenő sürgős intézkedést­­ kért a tekintetben, hogy a föld­­­­munkások minél előbb keresethez jussanak. Bod János pénzügymi-­­ niszter kijelentette, hogy maga is­­ átérzi ennek a szociális problémá­nak a jelentőségét és igen rövid idő alatt gyorssegélyt fog nyújtani a vízi társulatoknak és e tekintet­­ben rendeletileg fog intézkedni. Eddig is körülbelül 25—30 mil­­liárdra tehető az az összeg, ame­lyet a vízi társulatoknak vízi és egyéb munkálatok elvégzésére utal­ván­yoztak. Eckhardt Tibor előadása a fajvédő pártban a német elnökválasztás következményeiről A magyar határok természetes és szü­kségszerű­ kialakítása be kell hogy következzék Budapest, május is. A Magyar Nemzeti Független­ségi Párt rendes csütörtöki vacso­rájának keretében Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő külpoli­tikai távlatból nézve fejtegette Hindenbngnak a Német Birodalom elnökévé történt megválasztásának jelentőségét. Fontosnak találja, hogy a német nép végre megta­lálta önmagát, a központi vezetés és központi akarat elnyerésére egy kézbe összpontosította a vezetést. Kétségtelen, hogy Hindenburg és vele egész Németország azt vallja, hogy Franciaországgal szemben egyelőre lemond a revans eszmé­jéről, ellenben a német keleti ha­tárok feltétlen revíziójához ragasz­kodik és ébren tartja az osztrák csatlakozás kérdését is. A csatla­kozás nekünk jobb, mintha a Franciaország által is támogatott dunai konföderáció jönne létre. Németországnak a keleti határok tekintetében támasztandó igényei i­s felvetik a magyar problémát. A magyar határok természetes és szükségszerű kialakítása be kell, hogy következzék. A tetszéssel fogadott előadás után Golácsy Árpád előadó követ­kezett. A kommunizmusról tartott előadást. Bevezetésében megemlé­kezett a nemzetgyűlés polgári ellenzéke egy részének a szociál­demokratákkal kötött szövetségé­ről és a kommunista kiáltvány alapján állapította meg, hogy a s­övetség győzelme esetén a szo­ciáldemokraták legelsősorban volt szövetségeseik ellen fognak for­dulni. Megállapítja, hogy a szociál­­demokratizmus semmi más, mint kommunizmus és hogy a modern szocialisták Marx vezetése alatt kommunistáknak nevezték magu­kat. Kijelenti, hogy végcél tekin­tetében szocializmus és bolseviz­­mus közt különbség nincsen. Éppen csak a taktika nem azonos. Nin­csen semmi szent és semmi érte­ kes a kommunisták szemében abból, ami nekünk tiszteletre méltó. Tudatosan törnek a haza szentsége ellen, nem nyugodva egyetlen pillanatig sem. Maguk kiáltják a Népszava 1925. május 5-iki szá­mában világgá: nincsen olyan cikke a szocialista sajtónak és nincsen olyan szocialista gyűlésen elmondott beszéd, amelynek alap­ján izgatási és nemzetgyalázási vádat ne lehetne emelni. Ország-világ Pécsről jelentik. Az Erzsébet tudomány­egyetem bajtársi és if­júsági egyesületei tegnap délben tiltakozó gyűlést tartottak az egye­tem aulájában. A gyűlésen részt­­vettek az egyetemi rektorok veze­tésével a tanárok is. Délután az utcákon tiltakozó felvonulást ren­deztek, melyen majdnem az összes hallgatók és hallgatónők részt­vet­tek. — Ferrarin olasz tábornok, a volt nyugatmagyarországi szö­vetségesközi bizottság elnöke, aki jelenleg a navarrai hadosztály pa-­­ rancsnoka, a napokban a navarrai Universiti Populare nagytermében előadást tartott a magyar-olasz tör­ténelmi kapcsolatokról. Különösen azt emelte ki, hogy Nagy Lajos uralkodásának szakától eltekintve, Magyarországnak soha nem volt hódító célja, csupán azt akarta, hogy utat kaphasson a tengerhez és azt is úgy, hogy az olasz érde­keket ne sértse. — Temesváron határkiigazítási tárgyalások foly­nak, hogy Romániának ez a része közvetlen kapcsolatot nyerjen Sze­geddel. — A belgrádi rendőrség nagyarányú kommunista összees­küvést leplezett le, amely Pasics ellen akart merényletet elkövetni. — Przemyzl várában a világháború alatt elfogott tisztek utólagos ki­tüntetésére mozgalom indult meg. — Budapesten márciusban 915,7 mil­­liárddal volt kisebb a fogyasztás, mint decemberben. — Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap este Szeged város táviratára sür­­gönyileg közölte Szeged polgár­­mesterével, hogy nincsen szó há­rom szegedi fakultás megszünteté­séről. — A gyermekvédelem terén reformok készülnek. Jutalmat ter­veznek a sokgyermekes családok részére. Felemelik a nevelő szü­lőkhöz kiadott gyermekek tartás­diját. — Szőlői értekezlet. A felső kereskedelmi iskola tanári testülete vasárnap, folyó hó 17-én délelőtt 11 órakor az iskola tanári szobá­jában szülői értekezletet tart, amelyre a szülőket és, érdeklő­dőket ezúton is meghívja az inté­zet igazgatósága. — Időprognózis. A meteorológiai intézet jelentése szerint túlnyo­móan száraz és meleg idő várható helyenkint zivataros esővel.

Next