Somogyi Ujsag, 1925. november (7. évfolyam, 248-251. szám)

1925-11-01 / 248. szám

IS 1. évfolyam. • 248. um. kn 1500 korona Kaposvár, 1925. november 1. vasárnap. ■■•(jelenik hétfő­­s ünnep utini nap kivételével minden nap délután 8 (10) órakor, lnkeaitéség és kiadóhivatal. Kaposvár, Korona­ utca 7. szám. * Interurban telefon: 5. szám. reVldelések fölvétetnek B-pesten Rudolf Hocee hirdetési irodájában, x9T.­ Fodm»nde«ky u. 49. én a, Mosee fiókodban Györöt­t és csegeden SEBESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. • • • Felelős szerkesztő: Lotus István. IN­MmHír iraki IS­ISS BhrdAtáanb ára ■ Millimétersoronként 1000 K, »sö­­vegrészben 1500 korona. Hivatali és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók Mindenszented­ ónapja az emlékezeté. Az ember halhatatlan része az emlékezés hídján, átszáll a múltba, átrepül a jövőbe, a­­ gyarlóság sirkantjain mécsest gyújtva reményt ültet a fájdalomtól­­szántott szívbe. Aki szeret, az a feltámadás hitével várja a viszontlátást, virággal di­­szíti a takaró hantot, enyhülve idézi vissza a múlt keservét és magába szállva megtisztítja a múltat a gyarlóságtól, elválogatja a keservet az örömtől. Lelkében él e napon a keresztény ember. Az egyház, a nemzet a vértanu­kat idézi meg, a halhatatlan lélek dicsőségét ünnepli Ez a nap a temetők ünnepe. A nagy magyar temetőben ezen a napon élesebb az emlékezés, őszintébb a magábaszállás. Meg­sokasodtak a sirkantok, megke­­veskedett a reménység, nehezeb­ben ül el a kétség.­ hervadtabbak a virágok, több és mélyebb sóhaj után telepszik meg az enyhülés. A feltámadást jobban sóvárogjuk és nehezebben hisszük, boldogab­baknak tartjuk azokat, akikre em­lékezünk magunknál. Valahogy erőt vesz rajtunk a jelen és gon­dolatunk a múltra, a jövőre ebből a keserves jelenből magával viszi a kétséget. Nem tudunk jól em­lékezni. Lelki szemeinket elva­­­kítja a múlt dicsősége, többet lá­tnunk a fényből elvakultan is.­­mint a fájdalmak sötétségéből, szívesebben élünk gondolatban a múlt fáradozásainak, kínos küz­delmeinek eredményében, mint az azt megelőző vergődésben, ál­dozatokban. Nem jól van ez így. A száza­dokból ne felejtsük el azt a sok­­évet, amely a dicsőség néhány évét megelőzte és követte. Ve­gyük számon, hogy sokkal több a vértanunk, mint az öröm élve­zője, hogy nagyobb múltúnk di­csősége a szenvedések ellen foly­tatott harcokban, mint a nyugal­mas pihenésben. Mikor a történe­lem robogó kocsijának küllőjébe kapaszkodtunk, vagy az elragadt paripák zablyájába kaptunk, hogy akaratunkkal urak legyünk felette, megdagadt bátorságunk lerántotta a jövőt takaró fátyolt, a szelid siránkozást vagy jajgató kétségbe­esést elfújta az akarat szele és dalos munkássá lett mindenki, aki élni akart. Ne gyászoljunk úgy, mintha nem volna reményünk, hanem emlékezzünk úgy, hogy higyyük: a halhatatlan léleknek nincs ha­lála. Ami elpusztult, az mind mú­landó volt, ami ezer éven át élt e hazában, az ma is él, az hal­hatatlan. Ne adjuk meg magunkat az emlékezés gyászának, hanem me­rítsünk erőt a halhatatlan nagy vértanuk példájából, akik mindent feláldoztak azért, hogy a nemzet halhatatlan legyen. A magyar kisgazdatársadalom zárdadoklása nagyatádi Szabó István sípjához Gyászünnep az erdőcsokonyai sírnál • A kaposváriak a római gyorssal utaznak A nagyatádi Szabó István ha­lálának évfordulóján a kormány, a nemzetgyűlés és a kisgazdapárt gyászünnepet rendez Erdőcsoko­­nyán. A gyászünnepélyre leutazik Mayer János földmivelésügyi és Pesthy Pál igazságügyminiszter, dr. Neubauer Ferenc és Schandl Károly államtitkárok, ezenkívül 23 nemzetgyűlési képviselő. A so­­mogymegyei kisgazdák Tankovics János nemzetgyűlési képviselő ve­zetésével vesznek részt, a megye kép­viseletében pedig Sárközy György főispán és Zalk­án Andor alispán jelennek meg. A kormány képviselői a római gyorssal vasárnap hajnali 3 órakor érkeznek Kaposvárra és itt csat­lakoznak az innen menők. Somogyszobon a gyorsvonathoz 4 óra 5 perckori csatlakozással egy külön személyvonat lesz be­állítva, mely Erdőcsokonya alsó megálló állomásra reggel egyne­gyed 7 órakor érkezik meg. Ezen­kívül Somogyszobról 7 óra 50 perc­kor délelőtt indul a rendes vasár­napi személyvonat, mely Erdőcso­konya alsó megállóra 9 óra 50 perckor érkezik. Bár a sírnál az ünnepély fél 10 órakor kezdődik, azonban a so­­mogyszobi II. személyvonat ké­sőbben érkező utasaira tekintettel Mayer János és Pesthy Pál mi­niszterek emlékbeszédeiket csak 10 és 11 óra közt fogják elmon­dani. Vissza a vonat indul Barcsról 10 óra 30 perckor, Somogyszobra érkezik 13 órakor és csatlakozik a délutáni személyvonathoz. Fokozottabb erővel indul meg a népművelési munka Somogyban A t­épmű­velési bizottság választmányi ülése­i Összesen 1040 elő­adást tartanak Vármegyei népművelési bizott­ság választmánya­­­allián Andor alispán elnöklete alatt tegnap tar­totta meg ülését, melynek egye­düli tárgya a jövő évi végleges programra ,és költségvetés össze­állítása volt. A gyűlésen ott vol­tak : dr. Szabó Béla kir. tanfel­ügyelő, dr. Hess József apátplébá­nos, Horváth Jenő k. lg., Lovass István főszerkesztő, dr. Weisz Albert főorvos, Mátrai Antal és Felezen József népművelési titkár. Előadó titkár rámutatván vár­megyénk népkultúrájának hiá­nyaira szemléletes módon életből vett példákon illusztrálta népünk értelmi és erkölcsi defektusait, egyben úgy állította be a népmű­velési tevékenységet, mely hivatva van ezeket orvosolni. Az előterjesztés során, mint a népművelés módjai és eszközei, szóba kerültek az analfabéta, is­meretterjesztő népfőiskolai tanfo­lyamok, és népművelő előadások, amelyeknek honorálására előadá­son kint illő tiszteletdíjat állapít meg a bizottság. Tervbe van véve 6 analfabéta,­­ elemi ismereteket terjesztő, 8 ismeretterjesztő tanfo­lyam és körülbelül ICO községben népies előadás, összesen 1040 előadás. Kaposvárott részben már meg­szervezett és részben szervezés alatt álló oktató munka, mely 18 helyen fog folyni, 20 milliónál töb­bet igényel, minek fedezésére már 12 millió elő van irányozva a vá­ros részéről. A bizottság anyagi erejéhez mérten 20—50 kötetből álló vándor népkönyvtárakat léte­sít, melyeket azután néhány hó­napos használatra a továbbképzés terén kitűnt községeknek, egyesü­leteknek, vagy köröknek ad ki. Ezzel kapcsolatosan letárgyaltatok a költségvetés, melynek teljes ösz­­szege 140 millió s ez összegből csupán előadói tiszteletdíjakra 94 milliót fordítanak. Vetítőgép, író­gép, szakkönyvek, szaklapok stb. beszerzése tervbe van véve. Első hozzászóló Horváth Jenő igazgató volt, aki kiemelve a titkár gondos és értékes előterjesztését, ajánlotta a népfőiskola stb. nép­művelési tevékenységnek várme­gyénk nagyobb községeiben (Csurgó, Barcs, Szigetvár, Marczali, Igas, Tab, Nagyatád stb.) való meg­szervezését. Gondot kíván fordí­tani a felnőtt lányok művelésére is. Dr. Szabó Béla a választmány tudomására hozta, hogy a szép fejlődésnek induló iskolán kívüli népművelés biztos alapját azzal vetette meg, hogy a vármegye és és a községek hozzájárulását biz­tosította, amiért a jelen levők me­leg ovációban részesítették az alis­pánt. Tallián Andor alispán meg­köszönvén a szeretet megnyilvá­nulásait, kijelentette, hogy méltá­nyolni és értékelni tudja a nép. művelés nagy nemzetmentő és ne­velő fontosságát és becsét, min­denkor kész ezt erkölcsileg és anya­gilag legmesszebbmenő módon tá­mogatni. Dr. Hess József apátplébános éles megfigyelésről és hozzáértés­ről tanúskodó felszólalásával meg­világította a nép lelkét, egyben kimutatván, hogy sok társadalmi, gazdasági baj gyökere ott van a kultúra, az erkölcs hiányában. A gyűlés további folyamán élénk eszmecsere folyt az egyes részlet­­kérdésekről.­­Végül Horváth Jenő igazgató a Kamara területén léte­sülő szőlészeti, méhészeti és gyü­­mölcsészeti telepét a kaposvári népfőiskolások gyakorlati gazda­sági oktatására felajánlotta. Tudo­mására hozta a választmánynak azt is, hogy az elmúlt nyári pécsi tanítói gyümölcsészeti tanfolyam mintájára a jövő nyáron Kapos­várott hasonlót szervez, mihez a jelenlevő alispán és a bizottság támogatását kérte. A javaslatot a választmány örömmel tette ma­gáévá. A hadikölcsönlét igen kis százalék arányában valorizáljál! Budapest, október 31. A valorizációs javaslat a pénz­ügyminisztériumban már elkészült és a miniszteri tanácskozáson ke­resztül ment. A javaslatot a jövő hét elején terjeszti Bod János pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé. A javaslatról illetékes helyen a következő információt kaptuk. A pénzügyminiszter által kidol­gozott valorizációs törvény általá­ban kimondja, hogy a kincstár az államadósságokat nem valorizálja, tehát nem lehet szó például a ko­ronajáradékok valorizálásáról. A hadikölcsön valorizálása dolgában ugyanis kivételt tesz. A kormány azonban azt tervezi, hogy a hadi­­kölcsönöket, tekintet nélkül azok kibocsátására és mennyiségére, egy igen kis százalék arányában valo­rizálja. Ez a valorizás 1 vagy két százalék lesz. Mintegy 8 milliárd arany korona értékű nostrifikált hadikölcsön van forgalomban és még ez a kis összegű valorizálás is érzékenyen fogja érinteni az államkincstárt. A bíróságra bízza a kormány a döntést minden eset­ben, így egész per áradat fog meg­indulni. Csonkamagyarország nem pnrolg, Egész Magyarország mennyország.

Next