Somogyi Ujsag, 1926. április (8. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

Tin. évfolyam. * 74 szám. Ara 1000 koroaa. Kaposvár, 1926. április 1, csütörtök. Megjelenik hétíő és ünnep utáni nép kivételével minden nép délután i (lé) érakor. BesrkeestCség éa kiadóhivatal: Kapoevfr, Korona-utoa 7. szám. * Interurban telefon: 5. szám. OMMéiek felvétetnek B-pe.ten KadolfMoiae Mideté.i Irodájában, l?.i Podmanioaky 48. é> » Uoue fiókokban Győrött éa Baegeden KEBBSZTfiNT POLITIKAI NAPILAP. • • • Felelő* Merkes« tő: Lores litván. iraki gTjg.-;;; ££ Hlrdrt<»> ár., “SSÍtí; ée pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijasandéfe A francia kiküldöttek németor­szági nyomozását közölték a buda­pesti rendőrséggel, amely megál­lapította, hogy az teljes egészében azonos az itteni nyomozási ada­tokkal. A Szendey László által beszolgáltatott klisék ügyében meg állapítást nyert, hogy ezeket a frankhamisításnál nem használták fel. Hogy a később beszolgáltatott két litografkö összefüggésben áll-e a két másik kövei, ennek megál­lapítását a Jegybank szakértője végzi. A tegnapi napon bizonyos csekély eltérések tisztázása végett felmerült a szüksége Gerö László és Teleky Pál gróf szembesítésé­nek. Ez a szembesítés az amúgy is lényegtelen eltérést teljesen tisz­tázta. A „Pesti Napló“ a münche­­ner Post egyik tudósítását közli, mely szerint a kérdéses litograf­­kövek nem Magyaroszágon, hanem Németországban készültek és ott már e kövek segítségével hamis ezer frankosokat is állítottak elő, amiket azonban forgalomba nem hoztak. A cikk köözlése szerint a köveket Magyarországba hozták és ezek volnának azok, melyeket most itt beszolgáltattak. Ez ügy­ben, valamint Teleky Pál gróf müncheni tartózkodása ügyében a főkapitányság megkeresést intézett a müncheni rendőrséghez, melyre azonban válasz még nem érkezett. Teleky Pál gróf kijelenti, hogy a tegnapi rendőrségi kihallgatása után a Magyarország tudósítója nyilatkozatot kért tőle, mire azt mondta, hogy tanúvallomásáról interjút egyáltalában nem ad. Erre a Magyarországban és más esti lapokban is közlemények jelentek meg, amelyekkel szemben meg­állapítja, hogy elejétől végig a hamis adatok tömkelegét tartal­mazza. Egy magyar katona 1 évig szenvedett Grönland szigetén, mint hadifogoly, egy évi kóborlás után hazaérkezett falujába és megőrült A fókazslr, mint vlzpótló — A Jegesmedve mint éjszakai látogató — mester József a 30 éves őszhaja férfi Ezelőtt 12 esztendővel zúgva, bömbölve dühöngött a nagy ziva­tar, a nemzetek «ok milliónyi em­bertömegének halotti zenéje gya­nánt. Négy évig folyt az ember­­vér, azután félénken, titkon deren­geni kezdett az ég alja, azt hit­tük, hogy elérkezett a béke napja... Ám hosszú évek aknamunkája után újabb megrázkódtatás érte nemzetünket, mindé a átkával reánk szakadt a kommunizmus. Ebben az időben még sok-sok anya és hajadon leány sirt az után a sok hadifogoly után, akik hazájuktól messze szenvedtek. Egy ilyen hadi­fogoly vetődött haza, Vásárosbécr# Mester József volt magyar katona személyében. Idegen érkezik a faluba Mester József, aki 1896-ban szü­letett Vásárosbécen, odavaló szü­lők gyermeke. Apja zsellérember, háza és 5 hold földje van. Ebből éldegélnek még ma is. Egy bo­rongó s márciusi délutánon idegen ember érkezett a kis somogyme­­gyei falucskába. Amig rongyos ru­hájában, fehér fejével idegesen ke­resgélő szempillantások között vé­gig haladt a falu uccáján, utána fordultak az emberek és koldus­nak, csavargónak hitte mindenki. Mester József, mint 18 éves ment el a háborúba és 12 év után haza­jött, mint egy léleknélküli ember, 30 éves korára, ősz fejjel, kifeje­zéstelen szemekkel. Amint előttem áll és meséli azt a 8 esztendőt, amit hadifogságban élt le, észre­­veszem, hogy megborzong néha, amint visszagondol a kálváriájára. Mert kálváriát járt 8 esztendő alatt nem csak ő, de vele együtt az a 300 társa, akiket 1919. no­vemberében egy orosz kereske­delmi hajó Görland- szigetén letett, hogy felerészben elhaljanak, a má­sik fele meg megőrüljön. 1917-ben esett orosz fogságba Mester József. A szovjet kitöréséig egy nagy úri orosz családnál mint béres volt elhelyezve, majd innen megszö­kött és a forradalom már Moszkvá­ban találja. Mint idegent, össze­fogják 800 társával együtt, akiket azután az emberkereskedelemre emlékeztető módon egy orosz ke­reskedő megvásárolt, hajóra rakott és elszállított Grönlandra, ahová időnkint — évenkint egyszer — visszatérve gyufáért, ivóvízért „vá­sárolta“ meg a 300 ember borzal- i mák között és véres verejtékkel , összevadászott kék .róka prémjét | és fóka bundáját. Ennek a keres- i kedőnek a neve Nikolaus Jovan­­csics, akinek Párisban 2 és Lon­donban 1 palotája van, amelyek­nek a homlokán ott áll a felírás : Jovancsics palotája . . . Gyufáért és ivóvízért adták el a kék róka és a fóka prémet. El kel­lett adniok, mert az első esztendőben a hatalmas sziget ritka lakói, a benszülött eszkimók annyira meg­rémültek a hadifoglyoktól, akik az első hetekben erőszakkal foglalták el hóba és jégbe vájt kunyhóju­kat, hogy csak ott tartózkodásuk ideje alatt a 15. hónapban tűnt fel a láthatáron egy nagyobb eszkimó karaván, amely a fóka és kék róka bőségéről hires vidékre visszatért. Ekkor már csak 196 an voltak, mert 15 hónap alatt 40 en megfagytak és 64-en részben a tengerben lelték halálukat, részben a jegesmedvék vagy betegségek áldozatai lettek. A hó és a jég sós izü volt, vi­zet nem tudtak inni és olvasztott fókazsirral ojtották el szomjúságu­kat. Éjszakánkint gyakran meg­történt, hogy kunyhójuk szellőző nyílásain egy-egy jegesmedve be­dugta a fejét és miután elorditotta magát, lomha testét tovább von­szolta a hómezőkön. Az 1920. februárjában vissza­térő eszkimó csoport tanította meg őket több praktikus szokásra, úgy, hogy ettől az időtől kezdve élet­folyásuk sorsa némileg megválto­zott és az összeszokás türhetőbbé tette életüket. Ezután már pénzt kértek az orosz és angol kereske­dőktől a prémekért. Az ételük nem volt más, mint fóka, fóka, fóka. Kaptak ugyan néha 1—1 kilogramm rizst, ez azonban csak egyszer is szűkösen volt elég. Miközben éle­tük sivársága, az orosz kereskedő embertelensége tépte, marcangolta a lelkűket, jobban szivükre nehe­zedett a honvágy az itthoniak után gondolat. Levélírásra gondolni sem lehetett. Amint múlott az idő, a visszatérő eszkimók mindjobban kezdtek felettük elhatalmasodni? Ebben a primitiv népfajban erősen ki van fejlődve a bosszú. Erre en­ged következtetni egy alább meg­történt eset. Egy eszkimó asszony, miközben férje vadászott, egy fo­goly kíséretében meglátogatta a „fehér emberek“ kolóniáját. A férj mikor haza érkezett, feleségét nem találta odahaza. Azon az éjszakán az összes kunyhókat megfúrták, úgy, hogy a hideg sarki szél éj­nek idején kergette ki őket lakó­helyükről. Másnap reggel azt a férfit, akivel együtt látták az esz­kimó asszonyt, holtan találták a kunyhója előtt. A szabadulás órája ólomlábon járt, mig 1925. februárjában egy orosz kereske­delmi hajó a szigetre vetődve, ősz­­szevásárolta a prémeket. A hajó gépésze szánta meg az ekkor már fehér hajú és zavaros viselkedésű Mester Józsefet. A hajó fenékre bújva jutott el hat hónap alatt Oroszországba, innen sok viszon­tagság, szenvedés után Vásáros­­bécre. A szülei nem ismerték meg, mig végre régi hazai történetek elme­sélése után felismerték, úgy, hogy 2 hét múlva már esküvőre ment Mester József. Amint azonban a kocsiból a rétek közepén fehérsé­get pillantott meg, leugrott a ko­csiról és rohant neki a pusztaság­nak. Hiába kiabáltak utána, nem állt meg addig, mig a mesgyét jelölő fehér kőre le nem kuporod­hatott. Azután nézett, talán Grön­land szigetének fehér hómezői és ottmaradt társai jutottak eszébe. Mester Józsefet megviselte a sok szenvedés, a háború. Elméjét a 8 esztendei fogság részben elhomá­lyosította. A lelkét áldozta a ha­zájáért, mégis, amikor a leszere­lési költségeiért jelentkezett, azt a választ kapta Írott papiroson, hogy a „leszerelési költsége ezer ko­rona“ és ha fel akarja venni, je­lentkezzen a jegyzői hivatalban. Nyolc évi szenvedéséért egy ezer papír koronát kapott egy magyar katona — semmi mást. Fonyó István — A balatoni húsvéti járatok. A Balatonfüred—Siófok közti hús­véti gőzhajójáratok április 1—6-ika közt bezárólag fognak közlekedni. Balatontavi Gőzhajózdsi Részvény­társaság. 9z újabban megkerült frankklisék Ifémetorszógban készültek Hamis közlések Teleky Pál vallomásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék