Somogyi Ujsag, 1926. szeptember (8. évfolyam, 196-220. szám)

1926-09-01 / 196. szám

m. évfolyam. * 196 szám. Ara 1000 korona.Kaposvár, 1926. szeptember 1, szerda. ítóiíe «<• bniüp u*WP w fcivötfléral mindsu nap délután I (lé) Irakéi. &M0lEasBt6aég 6a kladéhivatal: Kapaavftr, Kerena-ntea 7. uám. « Iaterurbsn lelaían: fi. iáim. 3Erf«M*ek lelrtteluak 5Ntxw.cn Bedőli Monc kbdeM.l Irodaikul, I?h rod mull CH ky M, 49. és • Moue fiókokkal UjfirSM <* BMgodsa KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. *** Felelős szerkesztő: Lovas István. Eisizeték tort, "ySSS.-;;; «°;°°°ÍS£ Hirdetését toi 6a pénaiat6aeti hirdetések magasabb iron dijaaandik 9 hazugság az egyház­­fildözűh szolgálatában Egy tekintélyes, még hozzá ép­pen nem katolikus newyorki lap, a „Wall-Street-Journal“, felszólí­totta az amerikai kormányt, hogy a mexikói egybázüldöző kormány­nyal szemben erélyesen lépjen fel. Természetesen nem az egyházül­dözés fáj a newyorki kapitálisták lapjának, hanem inkább az, hogy a mexikói kormány az amerikai állampolgárok vagyonát is több helyen lefoglalta, nevezetesen a gazdag petróleum forrásokat. A newyorki lap főleg 3 tételt állít fel: í. hogy a mexikói elnök, Cal­les, jogtalanul hozta meg a leg­újabb törvényeket, 2. hogy egyál­talán nem törvényes elnöke Mexi­kónak, 3. hogy az 1917-i alkot­mány. amelyre állandóan hivatko­zik, egyáltalán nem törvényesen elfogadott alkotmány. Az első pontra nézve kijelenti a Wall-Street lapja, hogy a mexikói parlamentnek nincs joga, hogy az plnököt önálló törvények hozata­lára feljogosítsa; de Calles még ennek a jogtalan felhatalmazásnak korlátáit is messze túllépte. Az augusztus elején érvénybe lépett egyházellenes törvények semmisek és érvénytelenek. Calles azonban nem is törvényes elnöke a mexikói egyesült álla­moknak, mert Mexikó alkotmánya kimondja, hogy aki egy törvényes kormány ellen fegyveres felkelést szervez, az elnöki méltóság elnye­résére végleg elveszti jogát. Már pedig Calles 1920 ban katonai fel­keléssel kergette el az akkori el­nököt, Carranzát a hivatalából. Tehát elnöksége érvénytelen. Cal­les nem alkotmányosan megvá­lasztott elnök, hanem egyszerűen egy katonai zendülésnek feje, aki ma katonai diktatúrát gyakorol minden törvényes jogcím nélkül. De az 1917-iki „alkotmány“ is semmis és érvénytelen, mert egy­általán nem bocsátották szavazásra az egyes államok parlamentjében azt az alkotmányt, melyre az egy­ház üldözők ma hivatkoznak, hogy „csak a törvény és az alkotmány előírásait hajtsák végre“, olyan nemzetgyűlés fogadta el Carranza alatt, amelyre annak idején csak az akkori elnök legszűkebb párt­­hiveit hivták meg. Ha tehát Calles a „törvényre“ s az „alkotmányra“ hivatkozik, egyszerűen hazudik. Semmifélé érvényes törvényre igazság szerint nem hivatkozhat, aki maga is csak a törvénytelenségek egész sorozata folytán tartja kezében a hatalmat. Dehát amióta az Egyház fennáll, mindig igy volt: ellenségeinek ke­zében az erőszakkal mindig együit jár a hazugság is.; i) kormányzó mohácsi beszéde diplo­máciai körökben is nagy figyelmet keltett — A „Somogyi Újság“ tudósítójától — Ismeretes, hogy a kormányzó Mohácson az emlékmű megkoszo­rúzása alkalmából beszédet mon­dott, melynek egyik mondata a következőképen szólt: — „Az egykori ellenségből jó­­barát lett. A két ősi rokonfaj kö­zötti ellentétek elsimultak és he­lyébe lépett a mélyreható barátság és a meleg rokonszenv. Attól a jó baráttól viszont, akivel oly sokáig fűzött össze bennünket a áéli vé­­áekezés kapcsolata, mélyreható el­lentétek választanak el. Hiszem és remélem, hogy itt is hamarosan visszatérhet a régi barátságos meg­értés“. A beszédnek ez a része diplo­máciai körökben is nagy figyelmet keltett. A diplomaták természete­sen mint minden jelentős politikai moníentumról haladéktalanul je­lentést tettek kormányuknak. Beavatott helyen tudni vélik, hogy ez a célzás Szerbiára vonat­kozott. Paris mellett is felrobbant egy katonai lőszergyár PáriS. augusztus 31. Pompes és Buis mellett elterülő katonai lőszergyárban tegnap dél­után ismeretlen okok folytán óriási robbanás történt. A hatalmas de­tonációt kilométeres távolságban érezték és a környező falvakban betörtek a házak ablakai. A ka­tonai lőporraktárnak három kama­rája repült a levegőbe. A lőpor­raktár őrségének 10 katonája egy­től-egyig megsebesült és közülök kettőt életveszélyes sérüléssel szál­lítottak kórházba. Azonnal a leg­szigorúbb nyomozás indult meg, minthogy a hadügyminisztérium véleménye szerint a robbanást bű­nös kezek idézték elő. (MTI). 9 kaposvári borbBlymestereh harca a vasárnapi nyitvatartásépt Megfellebbezték a vasárnapi mnnkaszflnetet elrendelő alispánt döntést Keresztény magyar — osak keresztény lapot olvas I A kaposvári borbólymesterek har­cát az az ismeretes alispáni dön­tés terelte határozott irányba, a mely a borbély üzletekre nézve Kaposvár város területén elrendeli a vasárnapi teljes munkaszünetet. A mozgalom, amely 1925. novem­berében vette kezdetét, első fázisa az volt, hogy a kaposvári borbély­mesterek 75 százaléka, vagyis 30 borbélymester kérte az első fokú iparhatóságot, hogy rendeljék el az üzletek vasárnap déli 12 óráig való nyitva tartását. Az első fokú iparhatóság engedve a többség kí­vánságának, el is rendelte az üz­letek nyitva tartását, nem gátolva meg senkit abban, hogy aki nem akar kinyitni vasárnap, az ne nyis­son ki. Természetes, hogy mind a 45 borbély mester kinyitott va­sárnap, tekintve a 30 borbély mes­ter nem éppen gyenge konkurren-Némes József borbélymester a másodfokú iparhatósághoz megfel­lebbezte az elsőfokú iparhatóság döntését, ahonnan a napokban ér­kezett le az a bizonyos alispáni döntés, amely már ismeretes. Mi sem természetesebb, minthogy a többségben lévő 30 borbély-mester is aláírta azt a fólebbezés.t, amely a vasárnapi nyitvatartást kéri a kereskedelemügyi minisztériumtól. Az értekezleten elhangzott a kérdés, hogy irányadó-e a vidékre is Budapest, ahol zárva vaunak az üzletek vasárnap. Erre a kérdésre vonatkozóan majd a kereskedelem­ügyi miniszter válasza adja mega döntést. Mindenesetre, ha a többi üzletek 10 óráig lehetnek nyitva, akkor semmi akadálya nem lehet, annak, hogy a borbély-üzletek ne legyenek vasárnap nyitva, mert végeredménybétf * ma már ez is közszükségleti HÍREK Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A mohácsi Yész naptára: fo26. szeptember í. Szom­bat. A török könnyű lovas­ságot felderítésre küldik ős ezek pusztítanak és rabolnak.-— A mernyel zarándoklat An* docson. Lélekemelő ünnepséget tartott vasárnap a mernyei rk. hitközség, amikor Bujnovszky Ta­más szentszéki tanácsos vezetésé­vel Andocsra bűnbánati zarán'dok­­lásra mentek. A zaráűdoklátén 462-en vettek részt. A szokatlanul pépes zarándoklati felvonulás óién a mernyei, somodori és szentgá­­loskéri leventecsapat 120 tagja haladt, kiket zárt sorokban kö­vettek lobogóik alatt a hívek. Kü~ lőpös lelkiépülésükre volt a hí­veknek, hogy a körmenetben ott látták Hannig István kegyestanitó­­réndi kormányzót á mernyei pia­rista rendtagokkal és Mernye község egész intelligenciájával együtt. A zarándokoknak Aado­­cson Bujnovszky Tamás szent­széki tanácsos tartott istentisztele­tet, mig Szenliványi Béla kor­mányzóhelyettes lendületes, haza­fias érzéstől áthatott szentbeszédet mondott: megemlékezvén a mo­hácsi vész szomorúságáról, mely­nek emlékét a magyar haza je­lenlegi sorsa és élete újíthatja fel leginkább a keresztény ember lelkében, mivel akkor is, most is a fut megfogyatkozása, a lé­lekben való megfogása bontotta fel a magyar nép egységét s tette szerencsétlenné a drága magyar haza népét és életét. A mély be­nyomást keltő szentbeszéd után Cirfusz Viktorin bázfőnök szen­telte fel a zarándokok mernyei templomának uj „Jézus és Mária szive“ zászlóját, mely ünnepélyen a zászlóanyai tisztséget Javos Vendelné töltötte be. A késő dél­utáni órákban Merny'ére vissza­érkezett zarándokcsapat minden tagja bálatelt lélekkel emlékezett meg zarándok ütjük szép sike­réről. — A lurdl zarándoklatok növe­kedése. A lurdi zarándoklatok nör vekedésének jele, hogy az időn csak a francia, úgynevezett nem­zeti zarándoklatára eddig 8300-an jelentkeztek, bár a francia vasutak nemrég jelentékenyen felemelték menetdijat. — Beírás a Teleky ncoal óvo­dába. A-3«l0ky< úaoai óvoda kör­zetéhez tartozó szülőket felhívja az óvodai hatóság,"“ hogy a beirat­kozás szeptember 2. és 3-án lesz;

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék