Somogyi Ujsag, 1926. december (8. évfolyam, 272-296. szám)

1926-12-01 / 272. szám

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona­ utca 7. szám. ~ Interurban telefonszám: 5. Hirdetések felvétetnek Bpesten Rudolf Mosse hirdetési irodájában IV., Podmaniczky­ u. 49. és a Mosse fiókokban Győrött és Szegeden KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Lovas István Előfizetési árak: Negyedévre------6O.OOO korona ■ ...........■■■■■■■■. Egy hónapra .... 20.000 korona Hirdetések ára: TW0 méterenként JOOO K.szöveg­■ .................. ■. részben 1500 korona. .. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók VIII. évfolyam, 272. szám. Ára 1000 korona Kaposvár, 1926. december 1., szerda A választás hullámai Ugrón Gábor tovább folytatta körútját a városban Ismertetés az anyák részére Az egységes párt kaposvári hi­vatalos jelöltje, dr. Ugrón Gábor tegnap délután ismét folytatta körútját a városban, hogy a vá­lasztók minden rétege megismer­hesse úgy őt magát is, valamint azt a programmot, amit hirdet. A gyűlések sorozatát délután 3 órakor a hölgyek részére rendezett gyűlés vezette be. A szép számban megjelentek élén özv. Pogány Józsefné üdvözölte a jelöltet, hangsúlyozva, hogy ő volt az, aki belügyminiszter korában megvetette az anya- és cse­csemővédelem alapját. — Lelkesen állunk mellé — mondotta — mert politikai múltja biztosíték arra, hogy a jövő parla­mentben is szószólónk lesz. Utána Ugron Gábor emelkedett szólásra. — A női választójog híve vol­tam — mondotta — már 20 esz­tendő előtt is és megvalósításában tevékeny részt vettem. Követeltem pedig azért, mert amikor a választó­jog a férfiakat megillette, miért ne illethette volna meg a nőket. Aki­nek van felesége, kivel megosztja egy egész élet örömét, bánatát, aki­nek leánya van és én ilyen ember vagyok, az nem lehet a női hol­­gokkal szemben közömbös. Az anyának szerepe a családon belül nem szorul Önök előtt magyará­zatra. Az anyának kötelessége a nevelés, aki már zsenge gyermek­korában belécsöpögteti azt, hogy becsületes ember váljék belőle. — Az anyák mellett vannak a kereső nők, akik nemcsak az éle­tet adják a gyermeknek, nemcsak a férj mindennapi gondját osztják meg, hanem még egy nehezebb keresztet hordanak vállukon, dol­goznak azért, mert az a kenyér, amit a férj keres, nem elég a csa­lád fenntartásához. Ezért voltam a női választójog híve és ezért tar­tottam szükségesnek, hogy a nők a maguk szavazataikkal bele­szól­janak az állam ügyeinek intézé­sébe. Arra, hogy a politikában el tudják-e végezni a nők azt a mun­kát, amit a férfiak, csak igenlő választ adhatok. Vannak a tör­vényhozásnak olyan speciális ré­szei, melyek tisztán nőknek valók, amiknek megvalósításához gyakor­lati tudás, jóság és jó szív kell. Ez a terrénum, ahol a nőknek szerep kell jusson, a szociális tör­vényhozás. — Mint belügyminiszter lerak­tam az anya- és csecsemővédelem alapjait, elsőnek szerveztem meg a csenevész fővárosi gyermekek nyaraltatását és jelentékeny anyagi támogatásban részesítettem a pat­­ronázs egyesületet. A jövőben legfontosabb feladat az anyasági biztosítás megvalósítása. Ezzel tartozunk a nemzetnek, mert min­den egyes megmentett gyermek a nemzet gazdagodásának alapja. A gyermek nevelésén múlik, hogy egészséges lesz-e testben és lélek­ben ez a nemzet és a nemzet naggyá tétele révén visszaszerez­heti e azt, amit ez a generáció elvesztett.­­ Olyan embereket támogas­sanak, akik ezeket magukévá tudják tenni, akik azonosítani tudják magukat anyjuk vagy fele­ségük gondolatával. Gondoskodja­nak arról, hogy az ifjú nemzedék erős legyen testben és lélekben, vallásban és erkölcsben és higgyék el, hogy minden szavazáson felül­emelkedve olyan magasztos köte­lességet teljesítenek, mely sokkal nagyobb ér­őkkel bír, mint sok más férfimunka. Ebben a város­ban érezzenek a nők egyet. Ala­kuljon ki az anyák szolidaritása és ha társadalmi különbség né­kül összefognak, az történik, amit Önök akarnak. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Rezsek Gyuláné szólalt fel. Tartsunk össze — mondotta többek között — egy akarattal lépjünk az urnák elé és adjuk szavazatunkat Ugrón Gáborra! Délután 6 órakor a donnervá­­rosi lakók részére tartott prog­­rammbeszédet Ugrón Gábor a Bőhle féle vendéglőben. A nemzeti színekkel ízlésesen feldíszített teremben nagy számban egybegyűlt hallgatóság élén dr. Rezsek Gyula üdvözölte a jelöltet. Értesülése szerint, mondotta töb­bek között, a zsidóság egy része nem akarja támogatni a numerus clausus miatt. Ezzel a lehető leg­­szomorúbb bizonyítványt állítják ki magukról. Nem félnek a törté­nelmi felelősségtől, nem félnek, hogy elvesztik azok bizalmát is, akik eddig rokonszenveztek a zsi­dósággal ? Úgy hiszi, hogy a nu­merus clausus épen a zsidóság megmentésére irányult és amikor ezért akarnak bosszút állni, hálát­lanságot követnek el. Utána általános figyelem köze­pette Ugron Gábor emelkedett szó­lásra. Megindokolta, miért lépett be a kormánypártba, de kijelentette, hogy ahányszor követelni való lesz, vagy figyelmeztetni kell a kor­mányt valamire, mindig ott lesz bátran, mert nem kért semmit és nincs lekötelezve senkinek. A szo­ciáldemokráciáról szólva, a követ­kezőket­ mondotta : — Nagy tévedésben vannak, amikor a tőke ellen harcolnak, mert ha elveszik a tőkét, saját maguktól veszik el a kenyeret, mert, ha nincs tőke, nekik sincs munkájuk. Nem az az orvosság, hogy megszüntetem a tőkét, ha­nem, hogy becsületes munkájának megfelelő legyen a bér. Ha érezni fogják a nemzet jótékony kezét lépten-nyomon, feltámad bennük a hazafias érzés, de akkor ezt meg is követelhetjük tőlük. Nem harc kell, hanem béke, keresni kell az orvoslás módját, hogy minden osz­tály összefogva megteremtia az igazi nemzeti gondolatot, a nemzet talpra állítását. A Bata-féle vendéglőben innen a Kanizsai-utca végén lévő Bata-féle vendéglőbe vonult Ugrón Gábor kíséreté­vel, ahol elsőnek a tulajdonos üdvözölte keresetlen őszinte szavakkal, majd Lonkay József igazgató tanító üdvözölte. — A kegyelmes úr nem ígért semmit. És mi most úgy érezzük, hogy a város, ezen át a megye és a haza javára sokkal több ne­mes cselekedetet fog véghez vinni — mondotta többek között, majd lelkes éljenzés közben Ugron Gá­bor tartotta meg beszédét. — Köszönöm e keresetlen sza­vakat. Amint már hallották tisz­telt polgártársaim, én nem kötöt­tem soha magamat ahhoz, hogy e város képviselője lehessek. Azon-­­ban az a lelkes fogadtatás és az a szeretet, amellyel ideérkezésem óta után útfélen elhalmoz e város polgársága, biztos garancia arra, hogy kezdettől fogva szívembe zárt szeretetemet azon esetben is megőrizzem, ha nem lennék e város képviselője. Én megértem mindenkinek a baját. Ez a város külső része. Itt azt mondom, hogy örök elvem marad a gyengébb, az elesettebb, a nyomorultaknak ma­gamhoz emelése. Minél több jus­son azoknak, akiknek nincsen. Ha majd szorosabb lesz közöttünk a viszony, akkor én mindent oda­adok. Odaadom a munkámat, a tudásomat és az erőmet. Ígérni nem ígérek semmit, de tenni fogok. A nap befejezéséül lelkes han­gulatú jól sikerült pártvacsora volt a Kis Pipában. Programm Haller István programmbeszéde Fonóban Nagy tömeg hullámzott Fonó községháza előtt­­. hó 27-én este fél öt órakor, a falu apraja-nagyja, úgy az öregek és a fiatalok, mert tudta mindenki, hogy a községbe érkezik Haller István, az igali vá­lasztókerület keresztény képviselő­jelöltje. Amint 6 órakor felcsillant az autó reflektorja, mindenki lé­­lek­et fojtva várta közeledését, mi­kor pedig odaért és megállt, dörgő éljenzés tört fel mindenki ajkáról. Negyed órai pihenés után be­vonultak a szónokok Haller Ist­vánnal a községháza ajtaján, a­mely virággal volt körülövezve. A megnyitót Tihanyi Péter esperes plébános mondotta, szép szavak­kal és üdvözölte a jelöltet. Eger­­szegi Sándor patalomi kisgazda kérte Fonó község lakosságát, hogy állja meg helyét jelöltje mellett, majd Tóth Fonai József üdvözölte a jelöltet keresetlen szavakkal. Ez­után Haller István volt kultusz­miniszter emelkedett szólásra nagy éljenzés között. Először ismertette Amerikába szakadt testvéreink ke­serves helyzetét, amiről személye­sen győződött meg, majd áttért a keresztény politika programmjára, melynek jelszava Isten, Király, Haza. Kifejtette a sokféle adók elleni sérelmek orvoslását, egyes zsidó bankok uzsoráskodásának megakadályozását, a földhitelről, a magas kamatláb megszüntetésé­ről, a betétek után való kamatok, a kisajátított földek, házhelyek árának rendszabályozásáról, a föld­reformról, az egyes gazdasági cik­kek olcsóbb beszerzési módjáról, a külföldi cikkek behozataláról, a külföldi vámokról, a magyar búza értékesítéséről és a keresztény irányzatú politikáról. Végül rámu­tatott arra, hogy mekkora szükség van arra, hogy ismét Szent István koronájával megkoronázott kirá­lyunk legyen. Megmagyarázta a numerus clausust, hogy milyen arányban vannak a keresztények és a zsidók az egyetemen, de nem látunk az eke szarvánál egyet sem, pedig az a keresztény magyar is tud tanulni, az a zsidó is meg tudná fogni az eke szarvát és ő is tudná túrni a földet, úgy mint egy magyar ember. Az ő prog­ramj­a a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programmja, a­melynek nagyszerű vezetői van­nak, akik tudnak, és akarnak cse­lekedni a népért. Tegye mindenki szívére kezét és hallgassa meg eszét és úgy döntsön, kit fogad el vezetőnek és tanácsadónak, szó­szólónak és képviselőnek. Harsogó éljenzés és taps után záróbeszédet mondott Széfel Alajos taszári káp­lán, amely nagy benyomást kel­tett a nép szívében Haller iránt. Ekkor az iskolás leányok közül Fonai Mária, Szabó Erzsi és Bá­­lizs Margit gyöngyvirág csokrot nyújtottak át szép szavak kísére­tében Haller Istvánnak, amit sze­retettel megköszönt. Ez idő alatt az autóját feldíszítették virágokkal úgy, hogy egy virághalmaz volt, mikor elindult és dörgő éljenzés közben hagyta el a kis községet

Next