Somogyi Ujsag, 1926. december (8. évfolyam, 272-296. szám)
1926-12-02 / 273. szám
Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona utca 7. szám. — Interurban telefonszám : 5. Hirdetések felvétetnek Bpesten Rudolf Mosse hirdetési irodájában IV., Podmaniczky u. 49. és a Mosse fiókokban Győrött és Szegeden KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Lovas István Arad- Negyedévre .... 60.000 korona Lionzeiesi arag. Egy hónapra. _ _ 26.oop korona Hirdetések ára: ^méterenként 1000 K szöveg— részben 1500 korona. .. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók VIII. évfolyam, 273. szám.ára 1000 korona Kaposvár, 1926. december 2., csütörtök Mit akar Rassay? Azt nem csak abból kell megítélni, amit most mond, hanem vissza kell menni néhány esztendővel addig az időpontig, amikor köpönyegét kifordította, amikor ultrakeresztényből túlzó liberális lett, vagyis ellensége minden konzervatív gondolatnak. Lapja, ama bizonyos sajtó, amely — mondhatnánk — kéjjel turkált az ellenforradalom tetteiben, világnézetében s megrugdosott mindenkit, akinek csak némi köze volt hozzá, ma a polgári gondolat bajnokaként akar szerepelni. Az a néhány esztendős most, amely Rassay mögött van, egyáltalában nem biztató a jövőre. A liberalizmusnak igen sokféle árnyalata van, amelyek közül a Rassayé veszedelmesen közel van a nemzetközi liberalizmushoz s ez ismét a vörös internacionáléhoz. A rokonság tehát, amelybe Rassay keveredett — csak egy kissé mélyebb pillantásra — nem lehet kedves senkinek, aki polgárnak érzi magát. A képviselőjelölt sokszor nem ura akaratának, kortesei szeszélye szerint kell programmját festeni, bővíteni, vagy zsugorítani. A jelölt, aki mindenképpen politikus akar lenni a legmagasabb közéleti fórumon, sokra képes, hogy ambíciója kielégüljön. Igaz ez azokra is, akiknek világnézete határozottan jobboldali, mert a kortes után még azok is megengednek némi balfelé hajlást. Rassay azonban nem ezek közé tartozik. Ő a baloldalon olyan szélen áll s oda a jobboldalnak olyan széléről került, hogy a kettő közötti távolság sem színezéssel, sem semmiféle kortes fogással nem szűkíthető. Akárhogyan nekilendül, csak az árok mélyére juthat még a politikában is, azaz olyan mélypontra, ahonnan semmiféle szerepre felkapaszkodni nem lehet. De múltján kívül programmja a jövőre, tehát azok a szólás-mondások is, amelyekkel a mandátumra pályázik, különös. Túlnyomó részben olyanokat követel, mi már megvan, alkotmányosságot, jogrendet, szabadságjogokat stb. A józan polgári észjárás megütődik e kívánságok hallatára és rögtön fölmerül a kérdés, milyen is lenne az a rend, amit ,Rassay a mainak helyébe akar ? És e kérdésnél ismét felvilágosító szerepet játszik a lap, a lelkirokonság, amelyben Rassay van és a tábor, amely hozzászegődött. Ezek jobban beszélnek, mint ő maga. Azzal a renddel ugyanis, ami ma van, a magyar polgár azért nincs megelégedve, mert nem elég nemzeti, nem elég polgári, azaz sok a liberalizmus maradványa, nagy a feltolakodók érvényesülése, befolyása, nem elég konzervatív az irány, amelyben vagyunk. Ha tehát Rassay mást akar, akkor csak liberálisabbáakarhat, azaz olyat, amelyben jobban érvényesülhet a feltolakodók konjunktúraserege, kevesebb a konzervatív gondolat ereje, amelyben utolsó lenne a polgár joga, akarata. Erre a rendre szükségünk nincs Románia a zsidóké, a románok idegenek lettek saját hazájukban Bukarest, december 1. A szenátus egyik ülésén a felirati vita során Zietersohn főrabbi hosszabb beszédet tartott, melyben a romániai zsidóság helyzetét ismertette és élesen állást foglalt az egyre jobban sért hódító antiszemita mozgalmakkal szemben. Beszédében hangoztatta, különösen Moldvában a zsidóságot egyenesen terrorizálják és megvádolta a kormányt, hogy titokban támogatja az antiszemita agitációt. A beszédre a moldvai metropolita válaszolt, aki elítélte Zietersohn kijelentéseit és tévedésnek mondotta azt az állítást, mintha Moldvában üldöznék a zsidókat. Hiszen mondotta a zsidók az urak az országban, a városokat teljesen a hatalmukba kerítették, úgy, hogy a románok idegenek lettek saját hazáinkban. Zietersohn tegnap levelet intézet a szenátushoz, amelyben bejelenti, hogy lemond a szenátusi mandátumról. A szenátus a főrabbi lemondását elfogadta. A helyzet Az utolsó erőfeszítés az ajánlások leadása előtt — Tegnap délután Rassay járta a külvárosokat kevés sikerrel — A Vági párti Molnár is próbálkozik — Miniszterek Harcsán A helyzet az, hogy holnap déli 1 óráig be kell adni az ajánlásokat. Az utolsó nap van tehát ma és az egymással versenyző két párt minden percet, pillanatot felhasznál, hogy minél több legyen az aláírás. Da nemcsak az aláírásokról van szó, mert ki kell használni az utolsó napokat arra is, hogy minél sűrűbben érintkezzenek személyesen a választókkal. Ugron Gábor vasárnap és hétfői sikeres körútja után, tegnap délután Rassay Károly, a demokraták jelöltje próbálkozott. Első állomása 5 órakor a Füredi utcában az Armuth féle vendéglőben volt, hol széken állva igyekezett meggyőzni a beszédére kiváncsi 40— 50 főnyi hallgatóságot. Tekintve, hogy ez erős szocialista rész, a siker elég siralmasnak mondható. A teremben Vámos József üdvözölte a megjelentek nevében Rassay Károlyt, aki többek között kijelentette, hogy örömmel jött Kaposvárra, mert meg akarja ismertetni a néppel, hogy a magyar politikában vannak e követelések és miért vannak. Azt akarjuk — mondotta —, hogy alkotmányos állam legyünk és az egész nép gyakorolja a jogokat. Hosszasan foglalkozott ezután az általános titkos választójognak a kérdésével, melyet itt-ott szakított félbe egy-egy álmos „éljen.“ Beszélt arról, hogy Magyarországon diktatúra van és hogy legfontosabb dolog az lenne, hogy a nép kezébe tegyék le a hatalmat. Tovább folytatta az örök kérdéssel, az adózással és a sajtószabadsággal, a szabad gyülekezési joggal és az esküdtszékkel. Végül kijelentette, hogy boldog örömmel vállalná e város mandátumát, ha ezzel megtisztelnék őt. A mindvégig fagyos közönnyel hallgatott gyűlés végén Sipos Gáspár, aki mindezideig keresztény ellenzéki volt, szólalt fel. A Mór féle vendéglőbe vonult innen a „vezér“ és 15—20 főnyi híve, hová azonban már fél 6 kor megérkeztek, holott háromnegyed 6 ra hirdették a gyűlést. Négy-öt ember sétált csak a kocsma söntésében, ezek sem tudták mire vélni a sok autót és a jól öltözött urak érkezését. Fél 6 tól háromnegyed 6-ig elszéledt a pesti had, ki erre, ki arra, úgy, hogy mire megkezdték a gyűlést, lehettek vagy 35—40 en. Rassay Károly itt is ugyanazokat mondotta, amit már fentebb leírtunk. Itt ismét Sípos Gáspár szólalt fel és a következőket mondotta : — Eddig úgy volt, hogy a csordában nem volt kolompos, de most már van, hát menjünk utána. A Mór-féle vendéglőből azután a Fleischer-féle Szigetvári utcai vendéglőbe nyomult a tömeg, ahol társasvacsora volt. Próbálkozott a Szigetvári-utca végén a Vági párti jelölt, dr. Molnár Árpád is, de nem akadt hallgatója. A megyében a barcsi kerületre feküdt rá az egységes párt. Az ottani hivatalos jelölt, Görgey István támogatására ma a kerületbe utazott Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Mayer János földmivelésügyi miniszter. Hol lesznek egyhangú választások 8-án A december 8 ára kitűzött választásokra tegnap délig kellett benyújtani az ajánlási íveket. Az egységes párt jelöltjei nagyrészt ellenjelöltek nélkül kapnak mandátumot és december 8-án egyhangúlag megválasztott képviselőknek lesznek kijelentve. Baján Valkó Lajos keresk. miniszter, Balassagyarmaton Szcitovszky Béla belügyminiszter, Gáván Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, Gyünkön Pesthy Pál igazságügyminiszter, Jászladányban Nagy Emil, Kápolnán Mayer János földmivelésügyi miniszter, Nagykanizsán Kállay Tibor, Rétságon Bod János pénzügyminiszter, Salgótarjánban Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár, Szécsényben Bethlen I. gróf miniszterelnök, Komáromban Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, Ipolyszalkán Karafiáth Jenő. A keresztény gazdasági és szociális párt jelöltjei közül Somorján Frühwirth Mátyás, Jákóhalmán Czettler Jenő, a fajvédő pártból Abádszalókon Gömbös Gyula és mint pártonkívüli Jászberényben Apponyi Albert gróf lesznek egyhangúlag megválasztva. Strausz István programmbeszéde Vasárnap délelőtt egynegyed 12 órakor Marcaliban a Korona nagytermében tartotta meg programmbeszédét dr. Strausz István, a kerület pártonkivüli képviselőjelöltje. A terem szűknek bizonyult s igy a hallgatóság fele kívülről hallgatta azt végig. Az ülést Dr. Vajda Aladár nyitotta meg nagy hatású beszéddel. Utána Dr. Strausz István beszélt. Ő — mondotta — az alkotmá® nyért küzd. Programmja rövid. Minden olyan törvényt, amit az ország érdekében jónak lát, megszavaz. Beszélt az új adótörvényekről, az adókönnyítésekről. Elismeri, hogy a kormányfő vele szemben mindig előzékeny volt, bármikor ment adóügyben, neki segített, így ő is segíthetett. A közigazgatásról beszélt, hogy egyszerűsíteni kell. A közigazgatás a nép apja legyen, lássa el tanáccsal. A járásbíróságnak is azért akar szép épületet, hogy oda bárki bátran belépjen, hogy még a bűnös is megtérve jöjjön ki. A helyi viszonyokra megmutatja.