Somogyi Ujsag, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivitelével minden nap délután 2 (14) órakor Szerkosztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szám. ~ Interurban telefonszám: 5. Hirdetések felvétetnek Bpesten Rudolf Mosse hirdétési ir idáj&ban IV., Podmaniczky-u. 49. és a Mosse fiókokban Győrött és I -.egeden EERESZTÉNT POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Lovas István Előfizetési árak: Negyedévre.................. 6 pengő i' '' Egy hónapra................... 2 pengő Hirdetések ára: Magterenként ÍO fül szöveg­■ ■■■■—!■■ részben 15 fillér. :: Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók H. évfolyam, ©s 1. szám. Ara 12 fUlér Kaposvár, 1927. január 1., szombat Mit várhatunk? Erre a kérdésre ma sokan vár­nak feleletet. Minél sivárabb a magyar jelen, minél több remény teljesedésébe vetett hit lett sem­mivé, annál türelmetlenebbül ka­paszkodunk a felkelő uj remény­ségekbe, annál követelőbbon, el­­szántabban, lázasabban sürgetjük azok teljsssdését. Mi teljesedik be azokból, amiket várunk, ki tudná azt megmondani? Az uj eszten­dőbe megfogyatkozott reménység gél, megkisebbedett hittel lépünk. Akármerre nézünk, megkopott eszményeket, félbehagyott utakat, hűtlenséget, önzést, hitehagyást látunk. A holt lelkek végzetesen céltalan útvesztőjében tővelygüuk, mert prófétáink kiáltó szava el­halkult, vezéreink kezében a vi­lágitó fáklya megüszkösödött a szeretetlenségiői, amelyet mutat­tunk. A trianoni átok végzetesebb volt ránk, mint közülünk a leg­sötétebben látók gondolták. A megszükült határokhoz igazodott látásunk, a ránk parancsolt kis feladatokhoz senyvedt izom és lelki erőnk. Nem összeverődtünk a veszedelemben, hanem szétfu­tottunk s egyet akarni csak akkor tudunk, ha kolduskezekkel tüle kedhetünk az alamizsnáért. Kinek fáj, hogy testvéreink milliói idegm járomban vesznek el? Kinek fáj, hogy ők nem vár­nak tőlünk szabadulást, mi nem vesszük számon, hányán pusztul­tak el? Kinek gondja, hogy fehér|1 A kormánypárt liberálisainak kellemetlen a .keresztény' jelző Ugrón Gábor Is helyesnek tartja a kormánypárt névváltoztatását Az egyik délutáni liberális lap a következő hirt közli: „Egységespárti körökből kiszi­várgott hírek szerint mozgalom in­dult meg, hogy a párt „Keresz­tény-Kereszt yény Kisgazda, Föld­műves és Polgári Párt“ címét vál­toztassák meg. A mozgalmat kü­lönböző oldalról indították meg, először is a párt eime és jellege ellen, másodszor pedig a párt ci mében helyetfoglaló keresztény­keresztyén jelző miatt, amennyiben a pártnak ma már sok olyan liberális tagja Is van, akik­nek politikai felfogásával nem egyeztethető össze a „keresz­tény“ Jelzőnek a tüntető hang­súlyozása. Voltak, akik a párt nevét a mai for­mában óhajtják fentartani, mert — miat mondják, — a forradalmak után ennek a pártaak történelmi ne­vezetessége van a politikai konszoli­dáció terén és a párt ezzel acimmel ment bele a választási küzdelmekbe. A liberális frakció azonban nagvon is óhajtaná, hogy a párt címében tényleg változás történjen. Való­színűnek tartják, hogy a minisz­terelnök maga fogja kezdeményezni a cim megváltoztatását a politikai élet megkezdése után, annál Í3 in­kább, mert gróf Bethlen István­nak az a véleménye, hogy az ed­dig köztudatba átment „egységes“ jelző nagyon is kifejezi a párt összetételét. Munkatársunk kérdést intézett ebben az ügyben Ugrón Gábor­hoz, aki a liberális frakciónak egyik vezető tagja és aki, mint ismeretes, a miniszterelnökkel tör­tént hosszú tanácskozás után lé­pett be a pártba. Ugrón Gábor a hozzá intézett kérdésre a következőket mondotta : — Nagyon helyesnek tartanám, ha a párt nevében tényleg váltó zás történnék, mert nincs is ér­telme először ilyen hosszú cim fentartásának, másodszor pedig sokkal rövidabben fejezhető ki a párt neve, ha a köztudatba átment egységespárttá változtatják át. Ne­kem közvetlen tudomásom a moz­galomról nincs, ami azonban nem zárja ki azt, hogy mégis ilyen irányban történtek megbeszélések. Kijelentem, hogyha ilyen irányú mozgalom van, én szívesen fogok csatlakozni, annál is inkább, mert a magam részéről én is helyesnek tartom, ha a párt hosszú címében ilyen változás következik be. Mi azonban ezt nem fogjuk kezdemó Dyezni, mert bizunk a miniszter elnökben és nem óhajtunk semmi­féle irányban nehézségeket gördí­teni az útjába. halál, ínség, gyilkos fegyver na-\ ponkint pusztítja a maradék ma- \ gyárt? Ki töpreng azon, hogy\ mindig ki3ebb, silányabb lesz ' asztalunkon a kenyér? Ki jajgat, hogy nemzettartó pilléreink közül eldőlt nem egy, se kettő, hogy pipogya lélek lett életünk ösztö­­kéje? És ki nem feledte, hogy mindennek ki, mi az oka? A sok kérdésre vájjon mit fe­lelhetünk ? Hiszen, akit vigasztal, hogy hajótörötten, rozzant mentő­deszkán, rongy vitorlával bár, de hányódik, akit melegít tett helyett a szó, jelen helyett a múlt, biztos jövendő helyett az Ígéret, aki megvakulva nem látja, hanem emlékeivel javítja a jelent, akit igénytelen öregségében néhány színtelen nap is gyönyörködtet, annak jó lehet igy, mert a leg­rosszabbat, a legkevesebbel is megelégedett. De, aki magát a nemzet tagjának érzi, aki a maga terhét könnyebbnek érzi, mint a nemzetét, az riadva nézi, hogy mindig kevesebben lesznek az izzadva dolgozók, az emlékezők. Ezek kevesen mit felelnek a kér­désekre és mit várnak az uj esz­tendőben ? Ezek azt szeretnéV, azt várják az uj esztendőben, hogy a magyar föld minden vértanújának, hősé­nek lelke költözzék közénk. Any­­nyian vannak, mint sehol, oly nagyok és dicsők, mint senki más, oly nagjoa szükségünk van rájuk, mint senkinek soha. Kell nekünk parancso'ó, lelkesítő, igaz­ságos, fajszerető, örökké ezért a Néhány szó a hypnotizmusról Irta: Hinteröcker Sándor gamási plébános (Folytatís) A múlt közleményemben a hyp­­notizmus történetével a középkor ban nagyon röviden végeztem, meg kell még említenem Philiphus, Aureolas, Paracelsus, Theophras­tus, Bombastust, a világhíres alhi­­mistát, ki az orvos tudomány és chémiai gyógyszertan. alap tudo­mányait rakta le. Élt 1493-tól 1541-ig. Műveiben világ delejességről be­szél, mely mint mozgékony flui­dom tölti be az étert. A szinpatia és antipatia törvények alapján irá­nyítja a bolygók és velük kapcso­latban az ásványok és élő lények sorsát* Jóval utánam, de még Mesmer előtt Hell páter tanítása Jött az ásványi delejességről, ki még vas­­mágoessel gyógyított. Majd Mes­mer után jelenik meg Fária abbé, az Indiából Parisba került lelkész, ki már valóságos hypnotikus álomha merítette betegeit és úgy szuggerálta. Majd James Braid mankeszteri angol bányaorvos és szemsebész, aki egy színpadi mag­­netizö delejes altatása után kezd foglalkozni a hypnozissal és azt ideges álomnak nevezi. Utánna Nancy ban dr. Liebeáult, nancy i gyakorló-orvos szintén színpadi mutatványaik kapcíán fog­lakozik a hypno izmussal és an nak kulcsaként a szuggesztiót je­löli meg. Henri Bernheim a nancy-i egye­tem orvostanára, már a klinikákra viszi a hypnozist. A hypnotizmus ról irt munkái nyomán hosszas harc indul meg a hypnotizmus körül, amely harc már a kliniká­kon folyik le. Á hypotizmus úttö­rőinek és művelőinek egyik leg­­legnagjobb emberéről Conő Emil­ről kell most szól fanunk, azaz szél ő maga, mert én igazán nem ér­zem magam hivatva, hogy a nan cy-i világhíres, ma is élő, gyógyító Coné Emilről nyilatkozom. Kérem soraim olvasóit, hozassák meg a Conéizmus „Egészség és Önfegyel­mezésit, irta Coné Emil, fordította, bevezetéssel és megjegyzésekkel ellátta dr. Völgyesi Ferenc cimü könyvet. Kiadta a „Tudományos Könyvkiadó Vállalat“ 1925 ben, Budapest. Conéről csak annyit közlök itt, hogy őt, bár gyógyszerész, nem merte kuruzslásért elitélni, a fran­cia orvosi kar, a ki el Ítélte kurázs­idéért, az emberiség egyik legna­gyobb jótevőjét, Pasteurt. Ma már a hypnotizmust azegő;z világ klinikáin alkalmazzák. Vi­lághíres idegyógyászunk: Morav­­ceik és Jend asek csodálatos ered­ményekkel alkalmazták klinikái­kon. Ezzel eljutottunk a mai napok történetéhez. Nálunk, Magyaror­szágon úgy tudom a gyakorló­orvosok közül egyedül dr. Völgyesi Ferenc Budapost, Waker Sándor­ul 18., II. e. alkalmazza. Hogy mi yen redménnyel ? Bizonyítja a nap-nap után délelőtt és délután mindenféle nyelvű pacienssel tele orvosi váró szobák. . Megengedik kedvas olvasóim hogy mielőtt Völgyesi dr. ered­ményes és szinte csodálatos mű­ködéséről szólnék, egy tudtommal a hypnózis terén még senki által sem említett világtörténelmü ese­ményről szóljak. Ez a hashisiek vagy assassinek felekezete Palesz­tinában. Mintha mesét olvasnánk, tündérmesét, mikor az assissinek (gyilkosok) történetét olvassuk, Abdallah, az egyiptomi alapította a felekezetei s a kairói kalifák évi 275 ezer arany subvenc'óval tar­tották fenn a felekezet főiskoláját. A khorossáni születésű (1050) Hassanban Sabbah vergődött kö­zülük világhírre. 0 belőlé lett a Shejk ol Gebei, a hegy öregje. Hassan gondos nevelésben része­sülvén, Malek shah udvarába ké­rőit. Itt azonean azt vette óazre, hogy érdemeit nem jutalmazzák eléggé, azért átment a kairói ka­lifa, Mostanser udvatába, ahol be­lépvén az assaűcok főűkoláj iba, rövidesen annak dédelgetett tanára lett. A kalifa kegyei sok hatalmas ellenséget szereztek neki, kik csak­hamar száműzettek. A tengeren útközben óriási vihar támadt, mind­nyájan azt hitték, hogy elvesznek, csak Hassán bízott, mondván: „Az Ur megígérte nekem, hogy semmi baj sem ér“. Lecsillapulván a vi­­hat, úti társai csodát láttak benne és Hassán követői lettek. Hassán prédikálva végig járté Perzsiát, az Irak szélén elfoglalta Dilemmel Alamut várát. Eleinte mindenütt a kairói kalifa hatalmát 'terjesz­tette. Később saját malmára haj­totta a vizet s az assisinok tanait megreformálta, daaik (tanitók) re­­fik (tanítványok) mellé a feda­­wiek vakon engedelmeskedő ön­feláldozók rendjét alapította, akik hófehérbe öltözve, a hegy öregjé­nek mintegy állandó testőrségét képezték. A fedawiek hite és kö­telessége a minden gondolkodás nélküli vak engedelmesség. Ép­pen ebben látom én azt, hogy a fadawiek a Soheik ol Gebei hyp­notikus natria alatt cselekedtek, mert hogy magyarázhatnék meg

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék