Somogyi Ujsag, 1927. április (9. évfolyam, 75-97. szám)

1927-04-02 / 75. szám

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kaposvár, Korona­ utca 7. szám. — Interurban telefonszám: 5. Hirdetések felvétetnek Bpesten Rudolf Mosse hirdetési irodájában IV., Podmaniczky­ u. 49. és a Mosse fiókokban Győrött és Szegeden KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Lovas István Előfizetési árak: Negyedévre................ 6 pengő ..... Egy hónapra................. 2 pengő Hirdetések ára: Milliméterenként ro mi­.zöveg­......... részben 15 fillér. .. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók IX. évfolyam. és 75. szám. Ára 8 fillér Kaposvár, 1927. április 2., szombat tíz anya- és c­semő­­védelem A trianoni Magyarországnak igen nagy és egyik legelső feladata a gyermekmentés. A háború és a forradalmak megteremtették az ed­dig el sem képzett szegénységet, kiterjesztették a nyomort olyan társadalmi osztályokra is, melyek­ben azelőtt nyomorról csak szór­ványosan lehetett beszélni. A ma­gyar állam és a társadalom ezzel a nyomorral szemben szinte tehe­tetlen, mert az a kevés anyagi erő, amely a szociális bajok megszün­tetésére rendelkezésre áll, csak csepp a tengerben, csak szándék inkább, mint cselekvő akarat. A gyermekhalandóság százaléka mu­tatja, hogy mennyire megromlott a nagy szegénység miatt a nép­egészség. A kormány belátta, hogy ezen a téren se hagyhatja magára a társadalmat és már 1917 ben állami feladatnak minősítette az anya- és csecsemővédelmet, de bár azóta évről-évre nagyobb összeget fordít erre a célra, az állami költ­ségvetésben még mindig szégyen­letesen kis összeg jut rá. Hogy a népjóléti tárca megmeneküljön a munkától és a költségtől, az Or­szágos Stefánia Szövetséget bízta meg az anya- és csecsemő­védelem országos szervezésével és a szük­séges összegeknek társadalmi után előteremtésével. Előttünk van ennek az altruista szervezetnek 1926. évi jelentése, amely nagyon szűkszavúan és in­kább csak számokban mondja el, mit végzett egy év alatt. A munka a szegényes eszközökkel is való­ban hatalmas és önmagát dicséri. Néhány év alatt 95 fiókszövetsé­­get, 108 védőintézetet, 15 tejkony­hát, 4 anyaotthont, 4 bölcsődét szervezett meg, amelyekben 196 orvos és 429 védőnő dolgozik a magyar gyermekmentésen. Sok ezerre rúg azoknak a csecsemők­nek száma, akiken segítettek. En­nek a munkának köszönhető, hogy 1923. óta a csecsemőhalálozás arányszáma országos viszonylatban 18,6 százalékról 16 85 százalékra csökkent. Még jobban mutatja azonban az áldásos munka hatá­sát, ha összehasonlítjuk a védő­intézet nélküli területek csecsemő­halálozási arányszámát a védőin­tézetekkel bíró területek hasonló arányszámával és a védőintézetek védenceinek halálozási arányszá­mával. Míg a védőintézetek nélküli területek csecsemőhalálozási arány­száma az elmúlt évben 17*7 szá­zalék volt, addig a védőintézettel bíró területeké 14*6 százalék, a védőintézeti védenceké pedig csak 7,3 százalék. Ez az összehasonlí­tás a legjobb bizonyíték arra, hogy megfelelő munkával igen nagy eredményt lehet elérni. A képviselőházban most van so­ron a jövő évi költségvetés tár­gyalása. Az állami bevételek fe­leslegeiből kell jutni a magyar anya- és csecsemővédelemre is, olyan összegeknek, amilyeneket a nagy cél megkövetel. A társada­lom annyi bajjal küzd, hogy erre a feladatra csak szegényes eszkö­zöket nyújthat, azonkívül bizony­talan támogatása nem alkalmas se arra, hogy a meglevő intézmé­nyek zavartalan munkáját bizto­sítsa, még kevésbbé arra, hogy a biztos fejlődésnek alapja legyen. A népjóléti miniszternek kell lenni érzékének és föltételezzük, hogy van, a csecsemőhalálozás olyan fokú korlátozását munkálni, ami­lyent a sokat hangoztatott kultúr­­fölény megkövetel. 6400—16.000 pengő kölcsönt kaphatnak a tisztviselők családi házak építésére Csak az kaphat a kölcsönből, akinek tehermentes telke van — A törlesztési idő 20—30 év — A Somogyi Újság tudósítójától — Budapest, április 1­gig Vass József népjóléti miniszter Javornitzky Jenővel, a KANSz vezértitkárával tárgyalt a kormány által tervbe vett tisztviselői ház­építési akcióról. A tervezet szerint a kormány elvben elhatározta 20 millió aranykoronának a tisztvi­selői házépítések céljaira való ren­delkezésre bocsátását. Kölcsönt csak családi házak építésére és csak azok részére adnak, akiknek tehermentes tel­kük van. Az összeg megállapítá­sánál az alkalmazott 1927. évi novemberi évnegyedre megállapí­tandó lakáspénzeket veszik alapul. A kölcsön összegét átlagosan 6400—16.000 pengőben fogják megállapítani. A törlesztési időt 20—30 évre tervezik és a népjó­léti miniszter tervezete szerint kamat­annuitás és tartozás bizto­sítás fejében évi 9—9­5 száza­lékot kell majd fizetni. A tiszti­viselői házépítések a nyár elején indulnak meg. Az egységes párt tegnap esti értekezletén Eőrffy Imre felszóla­lására a népjóléti miniszter kije­lentette, hogy ma még nem is­mertethet konkrét részleteket a tervből. A terv alapjában véve az, hogy a telektulajdonos tisztvise­lők lakbérük lekötése mellett köl­csönt kapjanak és pedig olyan formában, hogy ezen összegnek fedezésére szolgál az úgynevezett red biztosítási összeg. A red biz­tosítás azért szükséges, hogy ab­ban az esetben, ha a tisztviselő az amortizáció befejezése előtt el­halálozna, a hátralevő amortizációs összeg biztosítás révén fedezve legy­en. A közeli pártértekezleten már valószínűleg konkrét részle­teket is közölhet az akcióval kap­csolatban. tíz egységes párt­értekezleten a miniszterelnök bejelentette, hogy a közeli napokban utazik Hamnéla Párthatározattal bélyegezték meg a szociáldemokraták eljárását a Henderson üggyel kapcsolatban — A miniszterelnök fontos kijelentései a szövetkezetekről — Kereskedelmi érdekeltség húzódik meg a mö­gött, amit a szövetkezetek ellen felhoznak és a konkurrencia lehetet­lenné tételére törekszenek Budapest, április 1. Az egységes párt tegnap este tartotta értekezletét. Görgey Ist­ván szóvátette a Párisban meg­tartott nemzetközi szocialista kon­gresszuson történteket. A kormány igen helyesen járt el, amidőn visszautasította a beavatkozást a magyar belpolitikai ügyekben. A magyar közvélemény nevében kö­szöni a miniszterelnöknek ezt a határozott és energikus fellépését. Indítványozta, hogy párthatározat­tal bélyegezzék meg a szociál­demokratáknak a Henderson-féle távirattal kapcsolatban hozott párt­­határozatát. A párt egyhangúlag határozattá emelte Gürgey István indítványát. Erdélyi Aladár, Perényi Zsig­mond báró felszólalása után gróf Bethlen István miniszterelnök emel­kedett szólásra. Azt a kérést in­tézték a kormányhoz, hozza meg a részvényjognak és ezzel kapcso­latban a szövetkezeti jognak re­formját. Figyelmeztette a pártot arra, hogy sok minden amit ma a szövetkezetek ellen felhoznak, nem annyira a vi­ szál­ kiküszöbölésére történik, hanem olyan jelenségek ezek, amelyek mögött meghúzódik a kere­skedelmi érdekeltség, amely a szövetkezeteket háttérbe szo­rítani akarja s vele együtt a konkurrencia lehetlenné téte­lére törekszik. A kormány egyenlő mértékkel mér mindenkinek. Éppen ezért, azokban a kérdésekben, amelyek a kormány elé jutottak, a külön­féle érdekeltségek részéről csak ezen vizsgálat befejezése után fog elvi határozatot hozni a kormány. Végül a miniszterelnök bejelen­tette, hogy a közel napokban Ró­mába utazik. Almássy László el­nök a párt nevében szerencsét kí­vánt a miniszterelnök útjához és biztosí­­tta őt arról, hogy a párt távolléte alatt a legnagyobb oda­adással teljesíti kötelességét. Az ér­ekezletet pártvacsora kö­vette, melyen felszólalás nem tör­tént. Ne káromkodjál akkor sem, ha kiküldenek a női sza­kaszból a vonaton A kaposvári államrendőrség ki­­hágási osztályán dr. Fazakas Péter rendőri büntető bíró ma hozta meg a második, a 151 ezres rendelet alapján alapuló ítéletét. Kecskés József 32 éves jákói földműves volt a vádlott, aki amikor a dom­bóvár-kaposvári vonaton a ka­lauz figyelmeztette, hogy a női szakaszból menjen át a férfi sza­kaszba, az Istent kezdte káromolni trágár szavak kíséretében. Kecskés József viselkedését a kalauz jelentette a kaposvári állo­máson a rendőrőrszemnek, a­ki előtt Kecskés megismételte Istent káromló kijelentéseit. A rendőri büntető bíró a 151 ezres erkölcs­ védelmi rendelet alapján hozta meg ítéletét, mely szerint Kecskés Józsefet 4 napi elzárásra és 10 pengő pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős.­­ A Mlúzeum Egyesület a régi polgári fiúiskolát kéri a várostól. A Múzeum Egyesület több kép­viselőtestületi tag aláírásával kér­vényt adott be a városhoz, hogy a régi polgári fiúiskolát adja oda a múzeum céljaira. A kérvénnyel a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlés foglalkozik.

Next