Somogyi Ujsag, 1927. május (9. évfolyam, 99-122. szám)

1927-05-03 / 99. szám

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nép kivételével minden nap délután 2 (lé) órakor Saerkosztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szám. — Interurban telefonszám: 5. Hirdetések felvétetnek Bpesten Rudolf Mosse hirdétési Irodájában TV., Podmaniczky-u. 49. és a Mosse fiókokban Győrött és Szegeden KERESZTÉNT POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Lovas István Előfizetési árah; .............. « £$ Hirdetéseit ér.: fitSZ és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók IX. évfolyam, ©s 99. ssám. ára 8 fillér Kaposvár, 1927. májns 3., kedd Letartóztatták a Balaton­­vidéki Földbirtok Bérlő R. T. milliárdos csalóját — A Somogyi Újság tudósítójától — Budapest, május 2. A főkapitányság detektivjei több nspi nyomozás után elfogták a 23 éves Wilchelm Gézát, egy fővárosi nagykereskedő fiát, aki közel 1 milliárddal károsította meg a Ba­­latonvidéki Földbirtok Bérlő R. t A fiatalembert előállították a fő­­kapitányságra, ahol beismerő val­lomása után letartóztatták. Hnszonkilencedkén fényes ünnepséggel kó­dol a város közönsége a hősi halottak emlékének Szombaton délután 4 órára a polgármester értekezletet hivott egybe a városházára, melynek tár­gya a 29 én megtartandó hősök emléknapjának megünneplése, a hősi sírok feldíszítése és az e na­pon eszközlendő perselygyüjtés megbeszélése volt. Az értekezleten megjelentek : özv. Csejdy Gáborné, özv. Fuhrmann Zsigmondné, Seidl Anna, Baur Nándor ezredes, állo­másparancsnok, dr. Kovács Soma polgármester-helyettes, báró Wei szenbach Iván megyei főjegyző, Strinovios Vilmos, Oscsodál Dezső tanácsnokok, dr. Lehoczky Brúnó városi főjegyző, Bársony János, dr. Biró Lajos, Plauder Kálmán iskolai igazgatók, dr. Herzog Manó főrabbi, Szulacsik Zoltán ref se gédlelkész, Takács Gyula, dr. Wald­­mann Lajos, Széli Ferenc cser­készparancsnokok, Dausek Géza lakatosmester és mások. Az értekezletet dr. Kovács Soma h. polgármester nyitotta meg, majd Strinovics Vilmos tanácsnok is­mertette az ünnepély jelentőségét. Többek hozzászólása után elhatá­rozták, hogy az ünnepélyt f. hó 29 én, május utolsó vasárnapján délután 3 órakor tartják meg ké­sőbb meghatározandó progremm szerint a Kossuth-téren. Az ünne­pély után pedig a résztvevők ki­vonulnak a temetőbe és megko szoruzzák sz 1210 hősi halott sírját. Hosszabb vita kerekedett a hősi sirok díszítése körül. Végül is ab­ban állapodtak meg, hogy átír a város az iskoláknak, vállalják el ezt a nemes kötelességet. A gyűjtést a városban a nő egyesületek fogják lebonyolítani. — A hősök emlékoszlopának leleplezése Somogyszobon. A so­mogyszobi hősi halottak emlék­oszlopát f. hó 15-én leplezik le ünnepélyes keretek között a ref. püspölátogatással kapcsolatban. A megyegyülés üdvözölte és bizalmáról biztosította a minisz­terelnököt az olasz-magyar szer­ződés megkötése alkalmából OH az oka a sok fellebbezésnek a községi tlsztnjltások és blróvá­­lasztások ellen? — Megsemmisítették a barosi tlsztujltást törvény­sértés miatt Somogy vármegye törvényható­sági bizottsága ma délelőtt tar­totta rendes évnegyi des közgyű­lését a bizottsági tagok meglehe lösen szép számú érdeklődése mellett. A közgyűlést 10 óra után nyitotta meg dr. Fischer Ferenc főispán. Az elnöki megnyitó után megemlékezett az olasz-magyar döntőbirósági szerződésről, majd általános helyeslés közepette in ditváDyozta, hogy a törvényható­ság biztosítsa nemzetépitő munká­jában bizalmáról, ragaszkodásáról gróf Bethlen István miniszterelnö­köt. Az indítvány elfogadása után Mátyás József szólt az alispán! jelentéshez, majd dr. Fekete Gyula a nyugativánfai partomlással kap csolatban a városrendezésről be­szélt. Az elnöklő főispán kétszer is figyelmeztette, hogy a tárgyhoz szóljon, mert kénytelen lesz meg­vonni a szót, mire dr. Fekete arra kérte az alispánt, záros ha­táridőn belül kötelezze a várost a városrendészeti terv elkészítésére. A jelentéshez hozzászóltak még Bereknyei István, köszönetét mon­dott a zselicségi ut kiépítéséért, Kovács József, majd egyhangúlag tudomásul vették és áttértek a tárgysorozat pontjainak letárgya­­lására. Feltűnően sok a tlsztnjl­tások elleni fellebbezés A sok szürke pont között fel­tűnő számban sorakoztak fel a községi tisztujitások, biróválasztá­­sok elleni fellebbezések, amiket Bulykovszky Gusztáv tb. főjegyző referált. Fellebbeztek a tisztujitás, illetve biróválasztás ellen : Fonyód, Berzence, Kéthely, Szabás, Nagy­korpád, Nagyszakácsi, Balaton­­endréd, Németegres, Szabadhidvég, Somogysámson, Barcs községek lakói. A törvényhatóság megsem­misítette a választást Fonyód, So­mogysámson, Barcs községekben, itt megállapították, hogy törvény­­sértés forog fenn, mig a többieket megerősítették. Dr. Rónay János a feltűnő sok fellebbezés miatt szólalt fel. — Rendkívül feltűnő, mondotta, hogy a tárgysorozat majdnem min­den második pontja tisztujitás elleni fellebbezés Kérem a főispán urat, vizsgálja meg ezt... Főispán : Csenget. Kérem a bi­zottsági tag urat, méltóztassák a tárgyhoz szólni. D. Rónay. Ához fogok szólni- Elhiszem, hogy a főbirák precí­zen vezetik le a választásokat, de valami okának keli lenni a sok fellebbezésnek. Bulykovszky Gusztáv: Politika. A képviselőválasztások. Főispán: Tessék nyugodtan meg hallgatni. Dr. Rónay : Nem akartam semmi törvénytelen dolgot a felszólamlá sommal, csak azt, hogy a kivizs­gálással óvassék meg a községek békéje. Ezt akartam a főispán ur tudomására hozni. A főispán azonnal válaszolt a felszólalásra, kijelentette, hogy tel­jes pártatlansággal folytatták le a vizsgálatokat. A tisztujitások köz veilen az országgyűlési képviselő­választások után voltak és a sok felebbezés mind erre a politikai harcra vezethető vissza. 9 8-án megalakuló Somogyinegyei Villamossági R.-T. 150.000 pengd alaptőkéjét az április 30-ihi határ­napig az utolsó fillérig lejegyezte ÍZ alapító Mikor a város a Salgótarjánival a villanyügyről tárgyalni kezdett, már felvetődött a megye elektrifi­­kálásának gondolata, sőt a tárgya­lások lezárása után a központi transformátor ház is olyan méret­ben épült, amivel nemcsak a megye, hanem még azon túl fekvő területek szükségleteit is fedezni tudja árammal. Kellett tehát gon doskodni olyan szervről, ami ezt a szükségletet ellátja, mintegy szétosztja a megyében a várostól kapott áramot, lévén a szerződés i értelmében a városnak kizárólagos joga a megye területén ez áram elosztásra, illetve továbbadásra. Elsőben a város maga akarta ezt végezni, minthogy azonban az újabb nagy költséget jelentett volna, elállt ettől a tervtől, mert nem akarta újabb kölcsönnel meg­terhelni a város lakosságát. így vetődött fel a részvénytársaság ala­kításának terve. A dolognak ez a része már befejezést nyert, mert több tárgyalás után az április 30-diki határidőre a tervezett 150 ezer pengő alaptőkét az utolsó, fillérig lejegyezték, (egy rész-j vény 100 pengő) és az alakuló köz­gyűlés f. hó 8 án délelőtt 10 óra­kor össze is ül. Az alapítók a kö- I vetkezők: gróf Széchenyi Géza, ! gróf Széchenyi Frigyes, gróf Er- j dődy Rudolf, dr. Goszthonyi Mi- | hály földbirtokosok, dr. Hegyi A. ügyvéd, takarékpénztári vezér­igazgató, Mayer Bertalan kormány­­tanácsos, ipartestületi elnök, Ring Vilmos bérlő, Horvá'h Deák Dé- j nes ny. ezredes, Schuller Boschi Guido földbirtokos, Tankovios Já­nos országgyűlési képviselő, Szántó András, Wiesner R. Félix gyár­igazgatók. Az alapítók tulajdonképpen a kereskedelemügyi miniszter prog­ramijából indultak ki, aki ennek egyik fontos pontjául jelölte meg az ország elektrifikálását. (Hogy 1 mennyire el vagyunk maradva ezen a téren, csak egy példát: Ausztria 95 százaléka elektrifikálva van, mig Magyarországnak csak 5 százaléka). Nem kis mértékben játszott közre a város érdeke is, mert tulajdonképpen a szerződés jövedelmezősége ott kezdődik, ha a város részére lekötött 1 milliós kilowattot túlhaladja a fogyasztás. Fontos a megye elektrifibálása köz­egészségügyi, tűzbiztonsági, ipari, mezőgazdasági szempontból — az elektromos energiajegyhatodába ke­rül annak, mint az eddig használt gőz, benzin, nyersolaj energia. Ezt a nagyszabá* u programmot kicsiny, tengődő üzemekkel megvalósítani nem lehet, mert ezek drága és rossz árama — legyen az akár ipari, akár világitó áram — nem tudja hathatósan megyőzni a fal­vak konzervatív lakosságát, hogy mi az előnye az elektromos áram­nak a petróleum és a tökmagolsj­­jal szemben. A megalakuló rész­vénytársaság tekintettel a magyar falvak speciális helyzetére, úgy'az ipari áramot, mint a világítási. áram diját olyan módon fogja meg- j állapítani, hogy az az országos I villanyáram dij legalacsonyabbján 1 fog mozogni. Kritikus pontja volt a tárgyalá­soknak a távvezeték megépítésé­nek kérdése. Először úgy akarták megoldani, hogy a községek ve­gyenek fel külön-külön erre a célra kölcsönt, minthogy azonban ennek a keresztülvitele nehézsé­gekbe ütközött, a társaság maga veszi fel a kölcsönt és épiti meg a távvezetéket, aminek ellenében 50 éves koncessiót kér a közsé­gektől, igy a községeknek, mint közületeknek, semmi különösebb anyagi megterhelést nem jelent. Ötven év letelte után minden ellenszolgáltatás nélkül a vezeték a községek tulajdonába megy át. \ A koncessiót már eddig is több 1 község megadta az alakuló társa­ságnak. Mint már fentebb említettük, a Somogymegyei Villamossági R. T. alakuló közgyűlése f. hó 8-án

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék