Somogyi Ujsag, 1927. szeptember (9. évfolyam, 196-220. szám)

1927-09-01 / 196. szám

Megjelenik hétfő és innep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) teakor imrkosztraég és kiadóhivatal, Kaposvár, Kerona­ntaa 7. szám. — Intemrban telefonszám: 5. ■Ifdetések felvételnek Bpesten Rudolf Moase hirdetési Irodádban II., Podmaniczky-u. 49. és a Moese fiókokbanai Győrött és Szegeden KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. Egry Ernő Eiön­tési trat. ggffiiSg.153­ Hirdetések éra, stó- és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijazandók II. évfolyam. ess 196 ssta. ára 8 fillér Kaposvár, 1927. szeptember 1., csütörtök Ország-világ Az esztergomi érseki, illetve hercegprímási szék betöltésével kapcsolatban különböző személyi kombinációk jelentek meg, ame­lyekre nézve hivatalos helyen ki­jelentik, hogy azok merő találga­tások.­­ A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyon­­váltsága fejében fizetendő búza árát a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg szeptemberre méter­mázsán kint 28 pengőben állapí­totta meg.­­ A magyar kormány közölte a nemzetek szövetsége főtitkárságával, hogy a nemzetek szövetsége tanácsának legközelebbi ülésén, az erdélyi birtok­perek tárgyalásánál képviseletében Walkó Lajos külügyminiszter fog meg­jelenni. — Kőszeghy Sándor belügyminisztériumi helyettes ál­lamtitkár tegnap 64 éves korában váratlanul elhunyt. — A magyar orvosok és természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése tegnapi 3. napján Illyés Géza, Entz Géza és­ Czechmeister László tartottak elő adást. Délután a társaság Har­kány fürdőre rándult ki.­­ A franciaországi Vichyben most folynak a kardvívó mérkőzések az európai bajnokságért. A ver­senyen résztvevő 6 magyar vívó Gombos, Rozgonyi, Terstyánszky, Petschauer, Uhlyarik és Glykais mindnyájan a középdöntőbe ke­rültek.­­ Rómában a főiskolai világbajnokságok során a 400 mé­teres síkfutásban Magdics 52.3 másodperc alatt 3. lett. A rúd­ugrásban Király 350 cm-rel 2 , a 4X100 méteres staféta futásban a magyar csapat győzött 44.4 má­sodperc alatt. A távolugrásban Tass 678 cm rel 2., Veres pedig 672 cm-rel 3. lett.­­ A magyar kormány értesítette a jugoszláv külügyminisztériumot, hogy hozzá­járul Ducsics Jovánnak budapesti követté való kinevezéséhez. A Novosty ebből az alkalomból azt írja, hogy Jugoszlávia Magyar­országgal minél szorosabb és szí­vélyesebb viszonyt óhajt létesí­teni.­­ Az interparlamentáris konferencia tegnap délután Páris­­ban elhatározta a vita bezárását és így elmaradt Berzeviczy Al­bertnak második felszólalása, amelyben Florescu román delegá­tusnak akart válaszolni. A kon­ferencia résztvevői tiszteletére Briand külügyminiszter este lako­mát adott, amelyen elismeréssel emlékezett meg arról a támoga­tásról, amellyel a konferencia a béke gondolatának propagálásával a nemzetek szövetsége munkáját részesítette. — Brock és Schlee világkörüli amerikai repülők teg­nap Zimonyban leszálltak, ahon­nan ma hajnalban folytatták út­jukat Sztambul felé. A legközelebbi óceánrepülő Berthoud, aki állítólag tegnap délután indult el az óceá­non keresztül Rómába. Ne lovagiaskodjon most, amikor a hősés már a nyak­át szorongatja, mondotta a felsősegesdi cigánygyilkos csendőrnek a tárgyalás vezető hadbíró . A Somogyi Újság tudósítójától . Annak idején a „Somogyi Újság“ elsőnek foglalkozott azzal a gyil­kossággal, amely a múlt év ok­tóber 30-áról 31 éve virradó éjsza­kán történt a felsősegesdi cigány­tanyán. Gábor Márton, a felső­segesdi csendőrőrs őrmestere karddal megölte a Balog Tuták ősi nemzetségének legöregebb tagját, a dunántúli cigányok vaj­déját, a 70 éves Balog Józsefet és feleségét. A gyilkosság után rájuk gyújtotta Gábor a kunyhót. Balog József ló- és disznókeres­kedéssel is foglalkozó cigány volt és körülbelül 30 millió korona készpénze volt, ami a gyilkosság után eltűnt. Rablás és gyilkosság gyanúja miatt az azonnal letartóztatott Gábor Márton csendőrőrmester azzal védekezett, hogy a cigány­­tanyán lármát hallott és ezért ment be oda, azt gondolván, hogy lopott holmin osztozkodnak. Ami­kor belépett a lakásba, a 70 éves Balog József rátámadt és ő erre a kardját használta. A pécsi kir. honvédtörvényszék ügyésze rablás, gyilkosság és gyuj­togatás vádjával vádolta Gábor Márton csendőrt, aki a tegnap dél­előtt kezdődő főtárgyaláson fent írt védekezését fentartotta. Az elnök kérdésére, hogy miért tartózkodott a cigány tanyán éjfélkor, Gábor azt válaszolta, hogy randevúja volt egy asszonnyal, aki nem ment el a randevúra, mire ő hazafelé indult és e közben történt a tra­gédia. Az elnök felszólítására, hogy nevezze meg azt a nőt, aki­vel randevúja volt, Gábor azt vál­­­laszolta, hogy nem nevezheti, mert férjes asszonyról van szó. Kemé­nyen szólt rá az elnök: — Ne lovagiaskodjon akkor, amikor a nyakát kötél fenyegeti, annál is inkább, mert a nő nem ment el a randevúra. Gábor Márton erre sem volt hajlandó megnevezni nőismerősét. A tárgyalásvezető elnök kereszt­kérdései nyomán kitűnt, hogy Gá­bor Márton nem hallhatott zajt a cigány lakásból, hogy a 70 éves Balog őt nem támadhatta meg és a sötét szobában nem lehetett du­lakodni. Tegnap délelőtt tanúként ki­hallgatták Balog Máriát, aki a gyilkosság éjszakáján otthon tar­tózkodott. Ő azt vallotta, hogy már este 8 órakor lefeküdtek és Gábor zörgetésére ébredtek fel. Nagyap­jánál aznap 30 millió korona volt, amiből csak 170 ezer koronát ta­láltak meg. Horvát Medve Pál fel­sősegesdi földmives azt vallotta, hogy ő aznap semmiféle veszeke­dést nem hallott a cigánytanyáról és Gábornak a randevú helyéről, a Kanizsai utcából másfelé kellett volna a csendőrlaktanyához menni és nem a cigányok felé. Balog La­jos és Bogdán Rozi hasonló val­lomást tettek. Ma délelőtt folytatták a tanuk kihallgatását. A vádló rablás és gyilkosság, gyújtogatás és hivatalos hatalom­mal való visszaélés bűntettéért kötél általi halált kért. A bíróság 12 óra után vonult vissza tanács­kozásra. (Folytatás a 3. oldalon.)­ményekről­ a következőket írja: „Hogy a játék után a Somogy játékosai és a kaposvári közönség hangos elemei mit produkáltak, arra nincs példa a legviharosabb válogatott országos bajnoki mér­kőzések (Hát ez meg micsoda ? !) történetében. A mérkőzés végén a közönség betódult a pályára. (?!) A Somogy vezetősége nem mu­tatkozott és a rendőrfogalmazó a kétezer főnyi tömeggel szemben három rendőrével tehetetlennek bizonyult. Igaz azonban, hogy már a botrány kezdetén sem lé­pett fel azzal az eréllyel, mellyel elfojthatta volna a botrányt. Ká­romkodások, pimasz megjegyzé­sek, sértő szavak áradata zuhogott a kanizsai fiúk és a drukkerek felé. Fenyegető öklök emelkedtek tisztes kanizsai urak felé és hiába keresték a Somogy vezetőségét,­ nem kaptak védelmet. És ez mind azért, mert kikaptak, mert gyengén játszottak és botránnyal akarták pótolni a játékbeli hiá­nyaikat. Az erélyes fellépésnek az lett az eredménye, hogy az autóbuszt, melyen a kanizsai játékosok ül­tek és kísérőik, rendőrök őrizték. Azonban ez mind hiába valónak bizonyult ahoz, hogy kőzáport ne zúdítsanak az autókra, melyeken több embert megsebesítettek. (?!) Egy négy kilós követ beröpítettek annak az autóbusznak ablakán, melyben a játékosok ültek, de szerencsére nem talált senkit. Azonban az autó ablakát porrá törték. A kő meg­van és való­színű, mint bűnjel fog szerepelni a példátlan botrány folytatásában. Rendőrök asszisztenciája mellett vacsoráztak meg a futballistáink és ők is kísérték ki a város ha­táráig, mert lépten-nyomon való­ságos merényletek (?!) készültek a kanizsaiak ellen. Mi a magunk részéről az egészre azt mondjuk, hogy ilyen dolgok Nagykanizsán nem fordulhatnak elő. Mert, mint a múltban is, ha a pályán akár a legkisebb rend­zavarás támadt, a rendőrség ta­pintatosan, de erélyesen azonnal közbelépett és itt nem fajulhatott el még soha hasonló botrány, melynek részleteit ajánljuk Cséry Bálint dr. rendőrfőtanácsos úr, a kaposvári kapitányság vezetőjének szíves figyelmébe. Ami a Somo­­gyot illeti, csak annyit, hogy nem­csak mint futballisták buktak meg, hanem mint gentlemanok is, azok, akik hősei voltak a durva inzul­tusoknak. A közönség pedig méltó volt Somogy csapatához ...“ Mielőtt tovább mennénk, ennél az utolsó mondatnál meg kell áll­nunk. A leghatározottabban visz­­szautasítjuk ezt a megállapítást és elvárjuk, hogy amikor általánosí­tásával a legdurvábban megsérti a mindig sportszerűen viselkedő kaposvári közönséget, lesz benne annyi férfiasság, hogy ezért elég­tételt is ad. A vasárnapi Kanizsa—Somogy botrány Kanizsai és pécsi szemüvegen át Szemelvények a Zalai Közlönyből és Pécsi Naplóból A vasárnapi Kanizsa—Somogy, mérkőzésnek, mely parázs bot­ránnyal fűszerezve zajlott le, élénk, sőt túlságosan élénk visszhangja támadt Nagykanizsán és Pécsett is. A visszhang, mint a harsonázó kürtök, valósággal süketít az elfo­gultságtól, amin elvégre nem is lehet csodálkozni. A Nagykanizsán megjelenő „Za­lai Közlöny“ majdnem másfél ol­dalt szentel a „szenzációnak.“ A bevezetés és a játék leírása kani­zsai szemüvegen át néződik, ami megint csak érthető, de sehogyan sem mondhatjuk ezt arra a részre, ami a botrányokról szól. Hogy ki kezdte, arról ne vitatkozzunk, mert 2000 ember látta, hogy a pályán a verekedést az „ártatlan“ Babos által lekent első pofon indította meg. A tribünön pedig az ugyan csak „ártatlan“ kanizsai különít­mény sem nézte tétlenül és némán a játékot. A játék befejezése utáni mese­

Next