Somogyi Ujsag, 1928. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

Megjelenik hétfői­bb ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 2 (14) órakor ■ serkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, C­orona-utca 7. vám. — Interurban telsfotiskám: 6. Uk Istéurt fevétetnek Bpetten Rudolf Kotae hirdeté al irodán­ban IV., Podmanszky-u. 49. én a Mouse fiókokban Győrött és Bregeden KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. Egry Ernő Előfizetési Árak! Negyedévre................ 6 pengő Egy hónapra................. 2 pengő Hirdetések áras Milliméterekéntlő fül­szöveg, és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók X. évfolyam e© 1. szám.­ára 16 fillér Kaposvár, 1928. január 1., vasárnap Tartalom Kaposvár távirata a hercegprí­máshoz A megyesüspök évvégi szózata Komor terelődés lett úrrá az iparosoi lelkén A nemzetpsztító egyke A dohány Év végén Merre ment a Dunát a Balaton­nal össztörő új vasútvonal Az állami abszolutizmus és a katholizmus A Dunánti Bank új épülete Többet ért, de kevesebbet ivott Kaposví Zavargása sztrájkok, kolera­­járvány elemi csapások az új esztende horizontján zilveszter Ma este a fényesség árad szét ebben az ízágban. Kigyúlnak a városok kádázainak, összes mulató hely, ígérné villanylámpát. Rajta! Hurrá!­rtoznak a mulatozók, mert hát S­eszter van, az utolsó nap vígan írnak bevonulni az uj esztendőbe, felejtenek mindent, ami volt, ami­­ember 30-án történt, nem tudják­, ami lesz, nem is akarják tua mert Szilveszter van. Az egész gon átüt ez a szó: Szilveszter, az egész világon be­lefullad a nap a Szilveszter-est egyetlen najdállásába: Élni... Jaj hogy ígyog, hogy csillog, hogy káprát a fény ma este­jaj, hogy za a cigány, hogy szalad a spincér, hogy nevet és vigad ma az iker. Jaj, hogy el­veszti ma csak sok ezer ember ezen a nagvilágon a józan, a nyugodt, a nitó és az irányító gondolatot, lenne, mi lenne, ha egyszerre eladnak a villanyok a világ min szögletében és a sötétségbe­n egyetlen egy vilá­gítana". a szdés, ami nem szű­nik meg ezért éjszaka sem, a­mely él, ame­nyeskedik, csak mi elfordítjuk se az arcot, nem né­zünk belé. Menne akkor, ha el­hallgatna azsika, ha az élet szimfóniáj­áb elrontana az a ka­­kafónia, amelyek az éjszakának a kivételével édennap legalább 24-szer durva a fülünkbe a bűnt, a rosszeppen azért, mert nem tudhatjuk, mindez mikor tör elő ellenüm­berek ellen, ezen az egy éjszak mosolyogjon min­denki, aki tud, sirjon senki — senki... És igy iken meg az újév. Kaposvár közönsége is boldog örömmel néz Főmagasságod működése elé... A város üdvözlő távirata a herceg­prímáshoz Megírta a S­omogyi Újság, hogy a város képviselőtestülete csütörtö­kön tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel határozta el, távirati­lag üdvözli dr Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást. A táviratot dr Lehoczky Brúnó városi főjegyző megszerkesztette és az tegnap már el is ment. A következőképp szól: SERÉDI JUSTINIÁN bíboros hercegprimás urnak Róma. Kaposvár város képviselőtestülete december 29 én tartott közgyü­léséből hódoló üdvözletét küldi és Isten áldását kéri Főmagasságod mű­ködésére. Az ország népével együtt Kaposvár közönsége is boldog öröm­mel és újjáéledő reményekkel néz Főmagasságod működése elé, amelytől megcsonkított nemzetünk békéjét, nyugalmát, integritását és egy szebb jövőnek a hajnalhasadását várja. Dr VÉTER GYÖRGY polgármester. 9 megyepöspök évvégi szózatában örömmel állapítja meg, hogy a Balaton bornyázán mindez jelentősebb helyen van katholikus templom Dr. Rott Nándor veszprémi püspök évvégi szózatában tájékoztatja híveit egyházmegyéje helyzetéről és el­rendeli, hogy e szózat Szilveszter estéjén a híveknek megfelelő ma­gyarázatokkal felolvastassék. A püs­pöki beszámolóból megtudjuk, hogy a veszprémi egyházmegye területén öt új temmlom épül: a már felszen­telt balatonfüredi, kaposvári, Hősök temploma­, a karmeliták keszthelyi temploma, Szárszó és Balatonszent­­györgy templomai s ha ezek elké­szülnek, nem lesz a Balaton kör­nyékének egy jelentősebb helysége sem, ahol a katholikusoknak lel­készük, vagy legalább templomuk ne volna. Új zárdák létesültek Külsőváton, ahol a „Boldogasszony leányai“ nevű premontrei apácák telepedtek le, akik 400 év előtt Somlóvásárhelyen működtek, a mo­hácsi vész és a protestantizmus ter­jedése után azonban nemcsak kolos­torukat, hanem országunkat is el­hagyták. Keszthelyen a karmeliták építenek zárdát és templomot, hogy onnan pásztorálják a népes vidék lakosságát. Örömmel állapítja meg a püspök, hogy sok helyről kérnek a hívek papot, vagy a meglevő papi létszám felemelését és ezért kérő szóval for­dul a szülőkhöz, hogy január hó 18-tól kezdve ismét 8 napos ima­­nyolcadot tartsanak minden temp­lomban a hitben való egységért, majd a minisszák ügyét ajánlja hívei figyelmébe. Végezetül arra kéri híveit, hogy szeressék és karolják fel a katholikus iskolákat, mert ezekben a gyerme­kek nemcsak tanulnak, hanem neve­lődnek is hitben, vallásos jámborság­ban és a szülő iránti tiszteletben és szeretetben, tehát nemcsak eszük gyarapszik, hanem a lelkük és szívük is nemesedik. Főpásztori áldásával zárja a veszprémi püspök évvégi szózatát. Komor tépelődés lett úrrá az iparosok lelkén . . . Ha iparostársaim megtisztelő bi­zalmából nem ülnék a kaposvári ipartestület tisztes elnöki székében, mint vérbeli iparosnak e napon a magyar iparostársadalom kétségbe­­ejtően nehéz helyzetére kellene gon­dolnom. Abban a sötét éjszakában, amely­nek fekete bakacsinját a trianoni igazságtalan béke, helyesebben szólva: kegyetlen ítélkezése borította a magyar égre, e megcsonkított, megtépett, elárvult ország egyik társadalmi osztálya sem szenved annyit, egyikre se mért rá a sors oly sok és keserű megpróbáltatást, mint a kis- és kézművesosztályra. Ha volt valami kis megtakarított, rossz napokra félretett pénze, valami kis forgótőkéje, azt a háború s az összeomlás után ránk szakadt szét­­(Folytatása a 2. oldalon.) Újév Mint egy rossz álom. Úgy múlott el. És hogy indult? Mintha minden, ami hiányzik egy nemzet boldogsá­gából, az elmúlt év méhében lett volna elrejtve. Mert hiszen nézzük csak meg. 1927. januárjában össze­ült a parlament. Ezt az összeülést olyan sok ígéret előzte meg, hogy ha ezeknek az ígéreteknek csak 5 percentje valósággá fogamzott volna, akkor még jól jöttünk volna ki mid­­annyian. De elmaradt és most be­lépni készülünk a tizedik esztende­jébe annak a valaminek, amit egyet­len szóval úgy hívnak: nyomor. Ez a bizonyos szó, amelynek az el­gondolása is rossz, ott settenkedik sarkunkban tíz év óta és megszüli a gyermekét, amit meg úgy hívnak: nosztalgia. Egy nemzet vágyódása a jobb után. Ez meg egy másik valaminek ad értelmet, amit úgy hívnak, hogy: szürkeség. Nyomor, nosztalgia és szürkeség. Ezzel a há­rom szóval lehet jellemezni az el­múlt esztendőt. A politikai élet egyetlen jelentős mozzanata az olasz —magyar ba­rátsági szerződés megkötése volt, az egyetlen, amelyre szeretettel és bizalommal merünk gondolni. Rot­­hermere lord akciója külföldről in­dult ki és bennünket magyarokat csak annyiban érdekel idehaza ez a kérdés, hogy amikor itt Kaposvárott a lord intencióihoz híven tilta­kozni akartunk Trianon ellen, össze akartuk hozni e város társa­dalmát, jött egy távirat, amely azt mondotta, hogy: „a tiltakozó gyű­lést nem szabad engedélyezni, ma­gasabb szempontból“. Erre mi meg­töröltük a szemünket, szép finoman elmosolyogtuk magunkat és ölhe­tett kézzel várjuk azóta, mi a ma­gyar társadalom egy kis töredéke, cca 30.000 ezer ember, hogy mit fog megcsinálni nélkülünk a lord? Azután elővették a numerus clausust, az egyetemeken felborult a rend és a keresztény magyar intelligencia megint megtörölte a szemét és szép finoman mosolygott egyet. Megjött­ a pengő is és a megélhetés a mult­ évhez viszonyítva 32 százalékkal­­ drágább lett és az állam egyes, több­­­gyermekes családapái, mint tisztvi­­selők kaptak tíz pengő karácsonyi segélyt. Egész éven át találkoztunk az utcákon azzal a bizonyos városi kocsival, amely olyan bútordarab­­féléket cipelt adó fejében. Tehát mit adott a múlt év: négy-öt fokkal lejebb esett a magyar intellektuelek nívója. Megnövekedett a kereske­dők gondja. A bankok fafejében maholnap több lesz a váltó mint a pénz. Ja igen és még valami, vár­junk türelemmel, nem sokára itt lesz a revízió. És erre az ígéretre, ami pedig nagyon nagy valamit jelent, megint csak mosolyognak egyesek és megtörlik a szemüket. A múlt év­ből át­kiált egy szó. Nagyon meg­szokott már, de itt cseng körülöt-

Next