Somogyi Ujsag, 1928. április (10. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám
X. évfolyam * 76. szám Ara 12 fillér Kaposvár, 1928. április 1., vasárnap Előfizetési ára: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona utca 7. szám Interurban telefon 5. szám Amiről írni kell... Ma egy esztendeje, hogy meghalt Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök a szószéken. Harc közben érte utól a halál, mert harcolt Ő a gonosszal, a megtévedt emberi lelkekért. A gyarló földi ember valahogy úgy van, hogy elsiratja, meggyászolja halottjait, de azután az élet forgatagában mindig kevesebbszer emlékezik meg róla. Rút és csúnya dolog ez, de meglesz mindaddig, amíg csak ember lába tapossa ezt a földet. De Prohászkával és az ő emlékével egészen másként vagyunk. Nemcsak frázis az, hogy örökké élni fog közöttünk. Itt és még most is. Csak szemünk nem látja az arcát, felünk nem hallja a hangját. De az ember nemcsak a szemével lát, nemcsak a fülével hall. A szavakkal nem érzékelhető, mondjuk talán szférikus hullámoknak is van, egy felvevője: az emberi lélek. És ez a lélek, ha magába roskadtan Hozzá fordul, látja az arcát, amelyik jóságosan mosolyog, hallja a hangját, amelyik simogat. A lelkünket simogatja. Ezen a napon, amikor utóljára szólt, amikor utóljára láttuk mosolyogni, sok sok kicsi gyarló lélek röppen el a székesfehérvári kriptához. Imádkozzunk. Hogy Ő is imádkozzon érettünk. * Szobrot állítanak néhai Szabó Istvánnak, akit a kerülete után röviden csak „nagyatádinak“ hívtak. Ez az akció csak most indult. Pedig folyik egy másik is, amelyik a csendes erdőcsokonyai temetőben méltóképpen akarja megörökíteni emlékét. Mert még mindig csak fakereszt jelzi sírját. Erről eszembe jut más is. Az, hogy a Vezér halála óta nagyon elcsendesedett a kisgazdamozgalom. Mintha ebben a mozgalomban csak ő tartotta volna a lelket, az ő léte jelentette volna életét. Nem mi mondjuk ezt. Itt Kaposvárott, ahonnan pedig kiindult, nem is olyan régen, a kisgazdapárt gyűlésén említették fel, mint fájdalmas panaszt. És beszédesen mutattak rá a mezőgazdasági bizottsági tagválasztások. Széthullik, ha nem kap összefogó, élő erőt, mert úgy látszik az emlék nem elég. * Nagy idegességgel fogadták Franciaországban Mussolini beszédét a békeszerződések revíziójáról. Megértjük őket. De sajnálni nem igen érünk rá. Mert ők se törődtek azzal, amikor országszabdaló késük mélyen az elevenünkbe vágott. Sőt. Még rossznéven vették, hogy „idegességgel fogadtuk...“ Hodié mihi, eras tibi... Most kezd a sor rajtunk lenni... Ma este hat órakor tartja a katolikus egyházközség első ülését. A Katolikus Egyházközség vasárnap tartott alakuló ülésén, mint ismeretes, megválasztották a 140 tagból álló képviselőtestületet, melynek az alapszabályok szerint az alakulástól számított 15 nap alatt össze kell ülni. Ennek értelmében a képviselőtestület első ülését ma, szombaton délután 6 órakor tartja a Katolikus Kör nagytermében. Az ülésen megválasztják a tisztikart, a tanács tagjait és megállapítják az ügyrendet. Holnap reggel fél 7 órakor indul a felsőkereskedelmi iskola ezévi tanulmányútjára, hogy megtekintse Szófiát. Konstantinápolyt — Április 11 én érkeznek ▼Issza a kirándulók — Három napot töltenek Konstantinápolyban hogy 10 én 18 óra 15 perckor végleg haza induljanak és Budapesten 11-én 15 óra 3 perckor, Kaposvárra pedig az esti gyorsvonattal megérkezzenek. A nagyon szép program a kirándulásnak, mint mindig, Bársony János igazgató a lelke, irányítója. Akik részt vettek már egy ilyen kiránduláson, azok soha nem tudják elfelejteni azt az apai gondoskodást, utánozhatatlan szeretőire méltóságot, amivel ő őrködik zászlója minden egyes tagja felett. A „vezérkarhoz“ tartoznak Eszteliczky András, dr. Merényi Oszkár, Rottensteiner Richárd tanárok. Csatlakoznak a tanulmányaihoz mint kísérők : Biró Sándorné, Lengyel Mária, Molnár Ernő, Sárközy Klára, Biró Sándor gazdasági felügyelő, dr. Csehy János megyei aljegyző, Schüttler Imre terménykereskedő. A tanulók közül a következők mennek: Kiss Dénes I. b), Fischer Ferenc, Huber Károly, Fuchs Lajos, Kohn Andor, Kindler Gyula, Sziebere Ádám, Vermes Miklós IV. oszt. tanulók. Szinte már hagyományos, hogy a felsőkereskedelmi iskola minden évben megrendezi a húsvéti szünetben a maga tanulmányi kirándulását. Először Németország, azután Olaszország, tavaly pedig Párisba vitt az útjük, hogy az idén Európa másik szélére repüljenek a vonattal. 1-től 11-éig tart a programm és két állomása van: Szófia, Konstantinápoly. Szófiába érkeznek 2 án 12 óra 50 perckor, tartózkodás 2. és 3 án. A szófiai Magyar Egylet kalauzolása mellett megtekintik a várost és 3 án 14 óra 5 perckor indulnak, hogy 4 én 18 óra 32 perckor megérkezzenek a világ egyik legszebb fekvésű városába, Konstantinápolyba. Itt 5., 6. és 7-én időznek és ez alatt megtekintik a város összes nevezetességeit és átmennek Kis-Ázsiába is. Természetesen megtekintik a Szent Benoit templomba Rákóczi sírját is. Vissza indulnak 8 án 8 óra 15 perckor, Szófiába érkeznek 9-én 18 óra 15 perckor. Még egy napot töltenek a bulgár fővárosban. Várás Az orgona-bokrom úgy várja a tavaszt, Nagy zöld rügyek figyelik az eget, Keresik a napot, napsugárajkakat. Az orgona-bokrok víz-zöld levél rügye, Nem tud kinyíltami, nem tud csodát hozni. Szomorú várása ez a tavasznak, a napnak. Majd, ha hirtelen beszökika tavasz, Elérkezik hozzánk az Isten csodája, A sok kövér rügyből kipattan az élet, Akkor a tavaszba, a napba, a muzsikába Ketten: Te, Én, két bolondos ember kitágult pupillákkal Beleszaladunk és az Idegennek letagadtuk, hogy Beszélgettünk a napsugarakkal a tavaszi szent, Üzenethozó lovagjával és hogy két ember [szeret És hogy két ember elmegy a természet [felébredésében Megkeresni egy elvesztett, agyon keresett Muzsikaszöveget, amelynek az volt akkor [a címe: Tavaszi imádság a szent várakozás hajnalán. FONYÓ ISTVÁN. A nap írta: Dr. Russzné, Szily Bella Lenge, szellőkarját megmozdítva, lassan bontogatni kezdi, sűrű fekete bársony köppenyét, — az éjszakát — az asszonyok legszebbike — a Nap. Ahogy szellőkezével megoldja az éj köpenyét, mind több és több lesz látható a köpeny szürke selyem felhőbéléséből, ami elomlik az űrben, s magába olvasztja az átláthatatlan feketeséget, az éjt. De imeg a szürke fényű selyem felhő alól, mint nagy folyó ezüst tükre, bukkan ki az isteni nő testét burkoló kékes ezüst-fátyoly, mit a szeszélyes szellő-kéz, mint rezgő párát tereget szét. Ahogy terjed, kúszik a kékes ezüst fátyoly-pára, mind diadalmasabban ragyog fel csillogva, az aszszony aranyvörös sugarakból szőtt ruhája, hogy ragyogásával elhomályosítsa az ezüst fátyol-pára misz- Nyolcezer pengő segélyt kapott a pécsi színtársulat Kecskemét is számított az új kaposvári színigazgatóra Most már csak annyiban érdekel bennünket, hogy a pécsi társulat játszott a télen Kaposvárott is. Nagy reményekkel mentek át tőlünk Pécsre, de ezek nem váltak valóra. Valószínű a pécsieké sem, mert csak így magyarázható, hogy bizony nagyon gyéren látogatják a színházat. Ez a részvétlenség szerepelt tegnap a pécsi színügyi bizottság ülésén is. Ugyanis Fodor Oszkár színigazgató beadványt intézett a bizottsághoz. A színigazgató beadványában rámutatott a mai lehetetlen gazdasági viszonyokra, amelyek sajnos, a színháznál is éreztetik hatásukat. A közönség oly csekély számban látogatja a színházat, hogy a bevételek a napi kiadásokat sem fedezik. Kéri azért a bizottságot, hogy a színház részére 8000 pengő segélyt folyósítsanak. Nagy vita után a bizottság úgy határozott, hogy a segélyt kölcsön formájában kiutalja, azonban előbb egy bizottsággal vizsgáltatja felül a színház számadásait. Az ülés végén Nendlvich polgármester bejelentette, hogy Kaposvár megszüntette a színházi közös együttműködést. A bejelentést a bizottság tudomásul vette. Mint ismeretes Kaposvár színügyi bizottsága Gulyás Menyhért nyíregyházai színigazgatónak adta ki a színházat. A határozat nem várt viszhangot keltett — Kecskeméten. — Ugyanis a kecskemétiek is Gulyásnak szerették volna kiadni gazdátlanná vált színházukat. Hogy most Gulyás ide jön, a szegedi színházzal kezdtek tárgyalásokat etikus fényét. És omlik szét az űrben, az égbolton végig a bíborruha, itt-ott hullámot vetve, ahogy a szépasszony, a Nap isteni testének ritmikus mozgásával igazítja. Betölti biborruhájának fényével az eget, a földet, s nézegeti magát gyönyörködve tükrében, a föld vizeiben. Lassan megrázva fejét, arany hajának zuhatagát omlasztja végig ruháján s hajának fénye még tündöklőbbé teszi a ragyogást. Végül türelmetlenül ledobva biborruháját — szélkezével elhajítja magától s testének vakító, tündöklő szépségével, újra és újra rabjává teszi a Világokat, a kis Földet s a gyarló, tehetetlen Embert, ki elvakulva a szépség ily ragyogó fényességétől — kezével takarja be szemeit s hódolva hajtja meg térdét a a minden asszonyok legtündöklőbb, legszebb asszonya — a Nap — előtt.