Somogyi Ujsag, 1928. május (10. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-01 / 99. szám

X. évfolyam * 99. szám. Ára 10 fillér Kaposvár, 1928. május 1., kedd Előfizetési ára: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: IfJ. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Koron­a-u­tca 7. sz ám­ Interurban telefon 5. szám A magyar cserkész csak Krisztim cserkésze lehet Szent Imre öregcserkészek zászló­szentelése A 280. sz. Szent Imre öreg cserkészcsapat I. raj III. őrse zászlaját szentelte fel vasárnap a plébánia templomban a fél 12 órai mise alatt. A szent­misét Futó Dezső káplán végezte, evan­gélium olvasás után mély értelmű, lendületes beszédet mondott az ifjúsághoz. — Eljöttetek az Isten házába, — mondotta — s elhoztátok ide a törekvés, a munka szimbólumát, hogy azt megáldjam és megszen­teljem. Minden embernek dolgozni kell itt a földön s ti is, mikor e zászló alá sorakoztok, a munkára vállalkoztok. Igyekezzetek maga­tokban kiformálni az emberebb embert, a magyarabb magyart, hogy büszkén tekinthessünk rátok, mert hisz ti a mindenkori ifjúság megcsonkított hazánk jövő re­ménysége vagytok. 1924-ben meg­tartott cserkész világ­versenyen megjelent 24 nemzet cserkészei közül a magyarok harmadik helyre kerültek a győzők között. Mi adott erőt nekik a győzelemhez ? A ke­reszt, melyet felállítottak a nagy tábor közepén egy oltárral és ott borultak térdre a mély vallásos érzelmű magyar cserkészek. A magyar cserkész csak Krisztus cserkésze lehet. Legyetek ti is Krisztus cserkészei s akkor ma­gasra tarthatjátok zászlótokat, a mely csak dicsőséget hoz nektek. Ezek után megáldotta és meg­szentelte az őrs zászlaját. A zászlószentelési ünnepség foly­tatódott délután 6 órakor a Kath. Körben. B. Molnár M. Bereczky Pistika. Szavalta Horváth János, mélyen átérezve. Az ünnepi be­szédet Kovács káplán mondta, mely­­lyel úgy a cserkészeket, mint a hallgatóságot lebilincselte és mé­g nyomokat hagyott a lelkekben. Murányitól: Legenda. Szavalta Kende Károly, szép sikert ért el. A zászló átadás taktus után „Lesz még tavasz“ című­­ felvonásos irredenta színdarabot adták elő. Dobszay Mancika, Bencs Bözsike, vitéz Rónay Lajos, Czieferling Sanyi és Jani és Bencs Béla áll­ták meg derekasan helyüket. Ked­ves játékuk minden dicséretet meg­érdemel. A színdarab fáján állí­totta elénk a megszállt területen élő magyar testvéreink szenvedé­seit, keserveit, de egyszersmind megtanított arra, hogy kell bízni, remélni és várni. Közszemlére teszik ki azoknak a katolikusoknak a névjegyzékét, akik az állami egyenes adó alapján fizetik az egyházi adót A belvárosi egyházközség kép­viselő testülete, a tanács javaslata alapján elkészítette azoknak a kat­holikusoknak a névjegyzékét, akik egyházi adójukat az állami egye­nes adó alapján tartoznak fizetni. Kaposvárott a belvárosi egyház­községben 1436 ilyen katholikus van, akik egyenes adójuk 5—10 százalékát tartoznak fizetni egy­házi adó címén. Ha számításba vesszük, hogy az egyenes adó alapján befolyó összeg 14 ezer 169 pengő és 36 fillért tesz ki, úgy aránylag mindenkire 10 pengő­­ esik, akik egyenes adó alapján fizetnek. Száz pengőt, illetve száz pengőn felül az egyenes adó alapján csak kilencen fizetnek. Száz pengőt fizet­: özv. Leipczig Antalné, Kacs­­kovics Lajos, dr. Hegyi Árpád, Rózsa János és Fenyvesi Béla. Lengyel József 150, Bereck Sán­dor 130, özv. Frászt Jánosné 120, és Gruber József 120 pengőt. 1427 adózó 100 pengőn alul fizet egy­házi adót, azok közül, akik az állami egyenes adó alapján fizetnek. Halálra gázolt egy bérautó a Füredi­ utcában egy 4­ éves kisfiút Tegnap délután a P. 24—42- as számú „Fiat“ bérautó, amely Kellner Béla bérautó vállalkozó tulajdona, hajtott a Füredi utcán át. Az autóban egy utas ült: Sándor Gusztáv a Gazdasági Bank vezérigazgatója, aki Kadar­­kútra igyekezett. Az autót Kellner Béla vezette. Amikor a Füredi utca 24. számú ház előtt ment az autó, egy kis gyermek futott át a kocsiúton. Lefékezni már nem lehetett és a 4 éves kis Kalocsa Józsefet az autó sárvédője elütötte. A gyer­mek arcát elöntötte a vér és élet­telenül emelték fel a földről. Azonnal kihívták a mentőket, a kisfiút beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy ko­ponyaalapi törése van. A vizsgá­lat megindult, hogy ki felelős... A bűnös minden bizonnyal megkapja az őt megillető bünte­tést, de ezzel kapcsolatban lenne néhány szavunk a közönséghez. A külvárosi utcákban, valamint falakon a vásott gyerekek való­sággal sportot űznek abból, hogy az autók előtt az utolsó pillanat­ban átszaladgálnak. Mint ahogy a vasúti síneken sem lehet szalad­gálni, éppen így a mindig foko­zódó autó közlekedés következté­ben szok­ja meg a nagyközönség, hogy ne csak az autóvezetőtől kívánja meg az elő­vigyázatot, hanem vigyázzon maga is. Az országút ma már nem játszótér. Utóhang a legutóbbi­­városi közgyűléshez II. A pályát körülvevő sodronykerítést durva kezek lerontották, legázolták és elvitték, úgy hogy a környékbeli lakos­ság keresztül járt a p­ályán és emiatt kény­telenek voltunk újólag 1922. év folyamán a terület több mint felerészét deszkakerí­téssel ellátni, melyhez,­­ismételjük, Ka­posvár városától semmi hozzájárulást nem kaptunk. A pálya déli felén levő,­­úgy­nevezett kis futballpályát azonban a Testnevelési Bizottsággal közösen kerí­tettük be. . A pályák kevésnek bizonyultak, miért is 1923. évtől kezdve fokozatosan kezdtünk tenniszpályákat építeni úgy, hogy jelen­leg 11 pálya áll rendelkezésre a sportol­ni vágyóknak. A nagyszabású földmunka és utak mellett olyan fásításnak vetettük meg ,­apját, amely hivatva lesz rövid időn belül a hivatalban és műhelyben folytatott kenyérkereseti foglalkozás után az ifjúságnak nemcsak a sport gyakorlá­sára alkalmat, hanem egyúttal kellemes időtöltést és szórakozást is nyújtani azok­­nak, akik az ifjúság testedzése iránt ér­zékkel bírnak. Amikor ezeket a Turul megvalósította, teljes mértékben eleget tett az 1920. év tavaszán tett azon ígé­retének, hogy azokból az összegekből, amelyeket alapító tagsági díjként és ado­mányok fejében kap, az utolsó fillérig hasznos­­beruházásokra fogja fordítani. Az alapítótagok és adományozók büsz­kék lehetnek máris arra, hogy a Turul Sport Egyletet bölcsőkorában támogat­ták. A Turul nem »fizette« futballistáit. mint oly sok államateur egylet, melyek nem tudnának számot adni a sport cél­jaira történt adományokról. Elhangzott az is,­­hogy tribünt Kapos­vár város adományából, mely összesen 4000 pengő volt, építettük. Erre vonat­kozólag csak annyit említünk meg, hogy, tribünépítési költsége 25.500 pengőt tett ki, így tehát az építési költség egy kicsi hányadát képezi a város adománya. Tessék egy kicsit gondolkodni és el­képzelni, hogy ha azt a pályát a Turul meg nem építi s­ de nem rendezi s a városnak kellett volna a törvény paran­csa szerint megépíteni, milyen összege­ket kellett volna a város pénztárából ki­utalni. Sokan, akik más városokban is isme­rősek vagyunk, sajnálattal látjuk, s nem első ízben, hogy ama nagyfontosságú cél, az ifjúság testi kultúrájának emelése ér­dekében kifejtett önzetlen tevékenysé­günk a város képviselőtestületének, né­mely tagjánál mily kevés megértésre ta­­­lál. Dicséretet nem várunk, tevékenysé­günknek jutalmát az eddig megindult sportéletben találjuk s abban, hogy gaz­dag pártfogó nélkül is megvetettük az alapját olyan sporttelepnek, — sőt jó részben be is fejeztük, — amilyen sok megyei székhelyet képező város nem dicsekedhetik s me vagyunk győződve, hogy a Turul­­több szakosztályának­­ megszervezése s az eddigi szép eredmé­nyek kivívása! s a sporttelep berendezése csakis úgy volt eszközölhető hogy a testnevelés ügye iránt való fanatikus lel­kesedés, volt jelentős tényező. II. Azt is mondotta az illető városi képviselőtestületi tag úr, hogy »az ama­teur Turulnak a profimérkőzések bizto­sítják a legnagyobb bevételeket és igy a város által segélyezett »Somogy« a legfőbb támogatója a Turulnak«. Köztudomású, hogy a pályák tulajdo­nosai és fenntartói nagy összegeket fek­tettek s fektetnek a pályákba s az is köztudomású, hogy a pályát használó egyesületek a mérkőzések bevételeiből meghatározott százalékot fizetnek a pá­lyatulajdonosnak. Ez folyománya annak ■a nemzetgazdasági tételnek, hogy a be­fektetett tőkének és munkának meg kell hoznia a maga hozamát. Az is köztudo­mású a sporttal foglalkozó egyének előtt, hogy az a százalék, amit a Turul mér­kőzéseket rendező egyesületektől kíván, jóval kevesebb, mint amit sok más pá­lyatulajdonos egylet követel. Ami anyai eszközt a Turul a tested­zés szolgálatába állítani tudott, a pá­lyába fektette bele s amit ezen a pá­lyán rendezett mérkőzések hoznak, a fentartás költségeinek fedezése után fennmaradó összeg is a pálya berende­zésére és további felszerelési, egészség­­ügyi, kényelmi stb. berendezések céljait fogja szolgálni. A rendező egyletek által a mérkőzé­sek után fizetett pályabér ne tessék gon­dolni, hog tisztán minden levonás nél­kül folyik be a Turul pénztárába,, sőt mondhatjuk, hogy egy nagyon kicsi szá­zalék az, amit tisztán elkönyvelhetünk, mert ezen összegekből fedezi a Turul a belépőjegyeket, a pályameszelést, a jegyszedőket, a jegykezelőt és ami a legfontosabb, karbantartja a pályát. Ezen állításaink igazolására csak három szóm

Next