Somogyi Ujsag, 1928. június (10. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

X. évfolyam * 123. szám Ara 10 fillér Kaposvár, 1928. junius 1., péntek Előfizetési ára: Egy bóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Koron a-u tea 7. s z á"an Interurban telefon 5. szám II vármegyei reform előtt Irta: Csöngedy Gyula országgyűlési képviselő Tele van a levegő reform hírekkel. Készen van a vármegyék reformtervezete is. Ez a vármegyei reformtervezet — ha jól tudom — ma már a negyvenkettedikl Egyesek aggodalommal néznek» a reform elé, mert féltik tőle az ősi vármegye autonómiáját, mások örömmel várják, merf sok jóit várnak tőle. Hegy kiknek lesz, igazuk, ma azt még előre senki sem tudhatja. Egy bizonyos, hogy a mai népképviselet és felelő's kormány idejében a vármegye reformra fezorul'. A belügyminiszter reformtervezete a förvényhatósági bizottság — tehát a negyedévenként tartatni szokott közgyű­lés — kezéből kiveszi a szakszerű ügye­ket, továbbá a községek és városok gaz­dasági dolgait és ezeknek elintézését az úgynevezett kisgyülésre bizza. Ez a kis­­,gyűlés nem uj alakulat, meg volt már 1848. előtt is,' mert mindig érezték, hogy a sok száz tagból álló közgyűlést nem lehet minduntalan összehívni. A mai kis­­gyülés csak annyiban lesz uj, amennyi­­-hen _a, ktsgyíilré tagjai — nemcsak, mint régen — ,a tisztviselők lesznek, hanem a főispán elnöklete^alatt abban kevesebb számú választott tag is helyet foglal és lehetőleg havonként fog tanácskozni. Tehát csak a köntös változik, amikor az eddigi állandó választmány helyére a kisgyülés lép. Ebből a .szempontból tehát nem lesz sérelem az autonómiánk Ennek dacára sokan még mindig az ősi vármegyét féltik a reformtervezettől. Ezek elfelejtették, hogy az ősi várme­gye már 1848-ban megszűnt, amikor ép­pen Kossuth Lajos indítványára eltörölték nemesi jellegét és megszüntették követ-, küldési és utasításadási jogát. A vár­megye mai alakja 1871-ben jött létre s Így alig 58 éves, ki beszélhet tehát ma róla: mint ősi vármegyéről? < Hogy ez a készen levő reformjavas-, lat részletekben hogyan fogja ezt az 58 éves vármegyét reformálni, azt ma még senki sem tudhatja, mert az a parlament magatartásától függ. Annyit azonban bi­zonyosnak tudok: hogy ha a mai reform­tervezet azokat a kardinális, főbb elve­ket megtartja, amelyeket a* belügyim-’ niszteri elgondolás abban lefektetett, ak­kor a vármegye autonómiáján csorba Itt kezdődött a vármegye második alak­ja: a nemesi vármegye. Ez a nemesi vár­megye folytonosan gyarapította jogait, 1548. LXX. tc.tmég az Alispán választási joglát is a vármegyére bízta, akit eddig a főispán alkalmazott és fizetett. Ez lett a vármegye harmadik reformjai Ettől az időtől kezdve megmaradt a vármegye ebben a harmadik köntösé* ben több mint 300 évig, egészen 1871-ig, mikor ugyanis a mai negyedik alakját ; A »Berzsenyi Társaság« igazgató ta­­íjácssí tegnap délután 5 órai kezdettel, a vármegyeháza kistermében tartotta meg élénk érdeklődés mellett rendes havi ülé­sét Hortobágyi Ágost elnök vezetésévek Az elnök beszámolt a kömlődi kettős emléktábla leleplezési ünnepségéről, an­nak országos jelentőségéről, pazar fényé­ről, s a Berzsenyi Társaságnak ott aratott újabb habárairól, nemkülönben a köm­lődi úri családok igazi magyar vendég­szeretetéről. A tanácsülés elnök beszá­molóját örömmel és hálával vette tudo­másul s Pinfér Lajos indítványára a tár­sasági országosan elért sikerei körüli ön­zetlen és lankadatlan tevékenységéért Hortobágyi Ágost elnöknek érdemeit jegyzőkönyvileg is megörökítettél Ä Társaság elhatározta, hogy Nemes Ernő pályanyertes költői elbeszélését könyvaiakban kiadja, hogy azt közkin es­ésé tegye. Elnök bejelentette, hogy a Társaságot újabb elismerés érte, ameny­­nyiben az Országos Kulturkongresszusra meghívást kapott, sőt a saját személyét még az előkészítő bizottságba is beválasz­tották,, hol a képzőművészek előadói tisz­tét viseli. Az igazgatótanács örömmel vet­tet tudomásul e kettős kitüntetést, mely annyit jelent, hogy a Társaság ma már nem helyi jelentőségű, hanem országosan elismert kulturtényező. A Társaság el­nök indítványára 41 pengős liceális alapot létesített, hogy a jövőben esetleg bekö­vetkezhető deficitjének fedezete legyen. Kovács Jenő József indítványára a ta­nácsülés elhatározta, hogy a folyó év őszén megkezdi a vándor őszitárlatokat felvette. Ma itt áll az ötödik reform előtti Erősen hiszem, hogy ez az ötödik re­form — amely^nem idegen királyok ide­jén, hanem minden lerongyolódottságunk mellett is, népképviselet és független alkotmányos kormány idejében * készült, közelebb visz bennünket a Szent István köntösét viselő Árpádok vármegyéjéhez: amelyben a kiterjesztett népjogok alap­ján beválasztott erősen keresztény és önzetlen hazafiasság fog uralkodni olyképen, hogy ez a hivatalos őszitárlat minden évben egy másik dunántúli város­ban tartassák meg. Az első őszitárlat előkészítésére a tanácsülés elnököt már most felkérté. Sörös Gyula pénztáros felpanaszolta, hogy a pártolótagok nagyrésze vonakodik a hátralékos csekély tagdijnyugtáját ki­váltani. A tanácsülés felkérte a pénztá­rost) hogy az ilyen tagokról készítsen ki­­miftaitást s a jövő ülésen hozza őket ja­vaslatba* törlésre. • * A beérkezett felvétel iránti kérelmek alapján: Lénárt Lajos iró Kerekegyháza, Lénártné Jäger Irén költőnő Kerekegy­háza, Iváni Rella írónő Sopron, Gál La­jos iró Rinyaszentkirály, Vass János szob­rászművész Székesfehérvár, dr. Engelné Bayersdorf Erna szobrászmüvésznő Pécs, vitéz Oláh József festőművész Székesfe­hérvár, Hassky Iván festőművész Tata, Mühl Gusztáv festőművész Sopron, Ge­bauer Ernő festőművész Pécs, Vass Béla festőművész Szombathely, Jeney Zoltán festőművész Gyönk és Fekete László grafikusművész Nagykanizsa a Társaság rendes tagjaivá választattak. A választá­sok során Nemes Ernőt egyhangúlag a Társaság másodjegyzőjévé nevezték ki. Végül hosszas vita után az igazgató­tanácsi egyhangúlag elhatározta, hogy Rcboz István iró születésének százéves évfordulóját az érdekelt hatóságiak a bu­dapesti Írók és újságírók testületéinek bevonásával megünnepli. Az ünnepség előkészítésére Hortobágyi Ágost elnököt kérte fel. A. tanító legyen világitó gyertya a maga kis körében & Tanító Egyesület lengyeltóti Járáskörének gyűlése — A Somogyi Újság tudósítójától — A Berzsenyi Társaság az érdekelt ható­ságokkal és intézményekkel megkezdte a Roboz centennárium előkészítését nem esik. A mai ezeréves vármegye már négy­szer esett reformon keresztül és p mai ötödik reformjavaslatnak épen az a fő­érdeme, hogy nem; ültet át külföldi rend­szert, hanem megmarad a megütik eddig is bevált intézményeinél. Az Ámádok vármegyéje Szent István elgondolása sze­rint — tehát a vármegye .első -alakulata: központosított királyi vármegye yolt — kinevezett tisztviselőkkel. Mikor az Ár­pádok után idegen királyok jöttek, a rom­latlan nemzeti érzés rögtön áttért a tiszt-; viselők választás alapján való alkalma­zására, hogy igy védekezzék az idegen befolyás ellen. Ekkor nyomult előtérbe a nemesség, eddig» a jobbágyok is tagjai voltak a közgyűlésnek. Zsigmond király óta azonban a jobbágyok kiszorultak és csak a nemesek lehettek tagjai a közgyű­lésnek. Kedden volt Lengyeltótiban a járás­közi tanító egyesület gyűlése az ottani r. kath. fiúiskola egyik virágdiszes tan­termében. A gyűlést dr. Szabó Béla kir. tanfelügyelő, Mikovics László ny., ezredes, a Jvlemzeti Munkavédelem ve­zetője, Gyulai István, a vármegyei ta­nító egyesület elnöke és Felczán József vármegyei népművelési titkár is megtisz­telték jelenlétükkel. Az érdekelt tanítók szép számmal ott voltak. Tóth Gyula tartalmas elnöki megnyitót tnondott. Dr.i Szabó Béla kir. tanfel-i ügyelői kérte a tanítóságot a somogyme­­gyei Tanitókháza iránt vállalt kötelezett­ségük lerovására. Megdicsérte a bogiári tanítótestületet, mely jó példájával elől jár. Az előző gyűlés jegyzőkönyvének fel­olvasása és hitelesítése után Mikovich László ny. ezredes a Nemzeti Munkavé­delem célját ismertette. Buzdította a tanitókat a személyes belépésre. Adjanak ezzel példát a népnek. Szerettessék meg az eszmét, a népben tartsák ébren az érdeklődést. Felczán József lelkes szavakban szólt a népművelés módszeréről. — Kezdet és vég — mondotta — ta­nítói — Legyen világitó gyertya a maga kis körében. A gyengébbek megérezzék, hegy ..vezetésre termett. Tudjon akarni, kiharcolni munkája gyümölcsét. Legyen Nap, mely világit, melegít, de a magas­­ból| le nem száll. Hogy a nivót megtart­suk, különbnek kell lennünk. Tanuljunk, műveljük magunkat. Törekedjünk erköl­csös jellemre. Gyanúsítások, meg nem -értés el ne vegye a kedvünket. Ne ma­gunkért dolgozzunk. A célért. Magasan álljunk és magasan törjünk. Maga a cél magával ragad. Nézzük az üstököst, mely vezette a Napkeleti Bölcseket. A csil­­lajgot ők el nem érték, de vezetésiével megtalálták a Messiásig Ruttner Sándor balatonlellei tanító erőteljes szavakkal besáélt a magyar ta­nító munkájáról. Kitűzte a célt: rnegp gyötört cső n kati a zári ka t hiv kötelesség­­teljesítéssel erősíteni. Távolabbi cél: történelmi határaink visszaszerzése. Ment­sük meg a jelent, hogy miénk legyen a jövő. Gyulai István a julius 4-én Budapes­ten tartandó tanügyi kongresszusra hívta minél nagyobb számban a tanítóságod Ha ott leszünk, emelkedik tekintélyünk! Legyünk áldozatkészek. Kell a jó példa. Igyekezzünk erősek lenni., Következett a szomorú pénztári jelen­tés. A bevételi naplóban a jelen évben 6, mondd hat tétel,.. Jövő gyűlésre felolvasásra kijelölve Pongó Ilona leilei (tanítónő. Tanításra jelentkezett Reidin­ge? Erzsébet somogyvári tanítónő. Tiszt­­ujitás során az eddigi vezetőség meleg ünnepléssel helyén maradt. A megásni* vóju gyűlés a Hiszekegy lelkes eléneklé­­sével végződött. Délután több tanitó belátogatott a lengyeltóti zárdába. ideális, ragyogó tisz­taságú iskolaépület, irigylendő tágas, ár­nyas udvar; hivatástól, gyermekszeretet­től áthatott szerzetes tanítónők megértő, kedves leánysereg. Egy Magyarország térképe; mit a gyermekek közösen csinál­tak. Ok átérzik, hogy Csonkamagyaror­­szág nem ország... A térkép tán 75x50 cm. nagy; kemény papírból. Felragasztva a régi országhatár piros magyar szivek­ből; a folyók kék nefelejtsből. A városok picurk^ festett ábrák. Esztergom: bíboros kalap. Szeged: paprika, Makó: hagyma. Liptói túró, bánáti búza stb. Könnyez­­(tünk . j. Isten áldja a nemzetneveléd névtelen munkásait 1 Kiért kell a műkedvelő színészet? Már a múlt század elején, mikor a színművészet csak néhány nagyobb vá­rosban volt a közönség, előtt ismeretes, voltak úgy a vidéken, mint a főváros­­ban műkedvelők, előbb a főrangú, ké­sőbb a polgári osztályból, kik színmüvek eljátszásával foglalkoztak. Ez azonban minden különösebb erkölcsi vagy kul­turális cél .nélkül, tisztán csak szórako­zás, úri kedvtöltés volt Az első íisztán parasztszinielőadást alulírott rendezte J896. február 19-én Ateósegesden .(Somogyin.), Színre ke­rült: A .falurossza. A szereplők mind földmivesek voltak. Példájukat követték a visontaiak ps erdőcsokonyaiak, szin­tén A íafurosszát játszották, mindkét előadást .Budapesten is bemutatták. Az­óta mind jobban elterjedtek a falusi műkedvelő előadások s ma már alig van falu, hol minden télen pe játszaná­nak. Ujiabban a leventék, olvasókörök, tűzoltó s más egyesületek is adnak elő jótékonycélra többnyire népies színmü­veket V Hogy az erkölcsi érzés, hazafias szel­lem fejlesztése a szellemi s művészeti élvezetek megkedveltetése, az általá­nos műveltségi ozóval a kultúra terjesz­tése szempontjából milyen nagy haszna

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék