Somogyi Ujsag, 1928. augusztus (10. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

X. évfolyam • 173. szám. Ára 8 fillér Kaposvár, 1928. augusztus 1., szerda Előfizetési ára: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva Hirdetéseit díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal- Kaposvár, Korona­ utca 7. szám Interurban telefon 5. szám A Magyar Fascista Miunkások Országos Pártja kaposvári fiókja megkezdte működését Hivatalos órák a Kath. Körben délelőtt 8-2 és délután 5-8 óráig Mint a Somogyi Újság megírta, a Magyar Fascista Munkások Or­szágos Pártja vasárnap délelőtt tartotta alakuló gyűlését a Kath. Kör nagytermében. A Párt célja: küzdelem a szociáldemokrácia és a bolsevizmus ellen, azokkal az eszközökkel, amikkel ők nagyra­­hizlalták magukat. A küzdelem eredményét csak két beszédes példával kívánjuk igazolni. Azzal, ami a salgótarjáni és dorogi bányavidéken történt. Legerősebb sáncaikból dobták ki itt a szociál­demokratákat és olyan rétegeket nyertek meg a nemzeti eszmének, amelyekről már szinte véglegesen lemondtak. Tekintve ezt a célt, örömmel regisztráltuk, hogy az alakuló gyűlésen különösen a munkásság nagy számmal képviseltette ma­gát. Mert nekünk, kik minden erőnkkel küzdünk az ellen, hogy még egyszer visszajöjjön az az idő, amit még most is oly keser­vesen nyögünk — de amit úgy­­látszik sokan már elfelejtettek — örömünkre kell szolgáljon, hogy akadnak tettre kész emberek, akik felveszik a harcot, ami pedig ta­lán kivétel nélkül mindnyájunk­nak is kötelessége, mert egyete­­­es polgári érdekekről van szó.­ És annál fájóbb, hogy az ilyen célok mellett is akadnak, még­pedig polgári részről, akik „mar­conának,“ „alaknak“ titulálják őket és nem veszik észre, hogy amikor ezt a szervezkedést támad­ják a szociáldemokraták és bolse­visták legnagyobb örömére, ugyan­akkor hallgatólagosan támogatják azokat, akik egyszer már a sír szélére vitték az országot. Ez talán nem egyeztethető össze a polgári érdekekkel. A kaposvári csoport, a vasár­napi sikeres alakuló gyűlés után, teljes erővel megkezdte a szer­vezkedést. Hivatalos helyiséget a­ Kath. Körben kapott, ahol na­­­ponta 8—2 és délután 5—8 óráig vannak a hivatalos órák. Itt lehet jelentkezni úgy a Pártba, mint a tornászcsapatba és ugyancsak itt működik a szervezet munkaköz­vetítő irodája is. Csütörtökön este 7 órakor az iparosok kötelező biztosítása jegyében fontos értekezlet lesz az Iparosszékházban Felkérettünk az alábbiak közlé­sére: Az ország kézművesiparossága évtizedek óta küzd azért, hogy öreg­ség, rokkantság, özvegység és árva­ság esetén részükre a kötelező biz­tosítás megteremtessék. Tisztán és kizárólag az iparosság­tól függ, hogy ezen régi óhaj most valóra váljék. E tárgyban f. hó 2-án, csütörtö­kön este 7 órakor az iparosszékház nagytermében nagy értekezletet tar­­­tunk, amelyen manden iparos a sa­ját maga, valamint családja és gyermeki érdekében -feltétlenül je­lenjék meg. A biztosítási törvény megalkotá­sára a miniszter ígéretet tett, most mnár rajtunk áll, hogy becsületben megőszült öreg korunkban elszegé­nyedett iparostársaink a szegény­házba, özvegyeik­ és árváik támasz nélkül, koldusbotra ne jussanak. Ezért jöjjetek el az értekezletre va­lamennyien, hogy az iparostársada­lom ezen régi óhajának méltó mó­don kifejezést adhassunk. Kaposvár, 1928 július 31-én. Bayer Bertalan m. kir. kormánytanácsos, ipartestületi elnök A magunk részéről kívánatosnak tartjuk, hogy ezen az értekezleten­ Kaposvár minden iparosa megje­lenjen. Mert talán még soha ilyen nagyfontosságú ügyet nem tárgyalt az iparosság. Arról van szó, hogy megvalósuljon a régi óhaj, hogy a becsületes munkában eltöltött esz­tendők után, amikor kiesik az ipa­ros kezéből a kenyérkereső szer­szám, ne jusson koldusbotra, ha­nem legyen, amiből öreg napjaira nyugodtan megélhet, hogy ne le­gyen előtte örökösen a rettenetes rém, mi lesz, ha megöregszem. Ha vannak is nehézségek, esetleges vélt sérelmek, ezeken túl kell tenni ma­gukat az­­egyetemes nagy cél ér­dekében. Mert nemcsak a mosta­niakról, de fiainkról, a jövő nemze­dékről is szó van... ! * 17 balatoni kultúrnapon, a megye képviseletében Kischer fere­nc fő­ispán és­­Caliián Jindor alispán jelennek meg Az a lázas munka, amely hó­napok óta tart a szépséges ma­gyar tenger partján, a vége felé közeledik. A Balaton fényben, pompában várja partjaihoz az ország minden rendű és rangú lakosságát. Az augusztus 5-én, vasárnap tartandó balatoni kultúrnapra nemcsak Kaposvár közönsége, de a megye minden részéből zarán­dokolnak el tömegesen. Eddig nem történt hivatalos intézkedés semmiféle irányban sem, így hi­vatalosan kik vesznek részt a megye részéről — jelenleg nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy Fischer Ferenc dr. főispán, Zál­k­án Andor alispán és dr. Weissen­bach Iván főjegyző megjelennek az ünnepségeken. A 6-án tartandó megyegyűlésen bemutatják a vadászati és járási sze­­gényházak szabályrendeleteit A f. hó 6 óra Somogy vármegye főispánja évnegyedes közgyűlésre hívta össze a megye törvényha­tósági bizottságának tagjait. A rendes tárgysorozat 80 pontból áll, melyek között lényeges:­­a marcali főszolgabírói állás betöl­tése, Somogy vármegye községei­nek szegényügy rendezéséről szóló szabályrendelete, a vadászati sza­bályrendelet, a népjóléti minisz­ter leirata a közkórházi alkalma­zottak illetményeinek megállapí­tása tárgyában, Szomajom új kör­orvosi állást szervez, Kaposvár módosítja az építési szabályrende­letét Az alispáni jelentés beszámol a Balaton mellett tartott szemleút­ról, ismerteti a telefonhálózat ki­építésére vonatkozó tárgyalások eredményeit és több eseményt, a­mely az elmúlt évnegyedben tör­tént a megyében. Örvendetesen jelenti, hogy a termény eredmény jó. Körü­belül 151 ezer métermá­­zsával több termésre van kilátás, mint az elmúlt évben. Az átlagos termés 8 métermázsa volt holdan­­kint. Az aratás az egész megyé­ben befejeződött. A rétek, legelők, takarmányneműek a nagy száraz­ ság miatt rosszak. Az egészség­ügyi állapot kielégítő volt: 50 községben 572 esetben fordult elő kanyaró 2 halálozással, járványos fültő­mirigyláb 49 községben 264 esetben, váltóláz 34 községben 131 esetben fordult elő. Az elmúlt ne­­gyedévben 2247 gyermek szüle­tett. Elhalt 1614 egyén. A szapo­rulat 633. Kivetélés történt 200 (8*9 százalék). Az állategészség jó volt. Az elmúlt évnegyedben 100 tüzeset fordult elő, a kár össze­­sen 142 ezer 200 pengőt tett ki. Az aliepáni jelentés után a va­dászati és a községek szegény­­ügyének rendezéséről szóló sza­bályrendeletet olvassuk. Holnap megnyitják a Rippl-Rónai utcát Meglehetősen hosszú huza­vona után végre befejeződött az ügy. Holnap megnyitják az István és Kontrássy uccák között az új, úgy­nevezett Rippl-Rónai utcát. A két ucca bejáratát jelenleg elzáró ke­rítéseket lebontják. Az úttestet már kijelölték, úgy, hogy most már csak rendbehozás, kövezés, gyalogjáró, csatorna, vízvezeték, meg az építkezés van hátra. Ép­pen elég. De egyelőre elég annyi, hogy megnyílik az utca." Összeszurkáltak egy munkásgazdát Ri­nyak­ová­csiban Egy szerb az Internacionálét és cstlló Kan Béla kiáltásokkal a köztársaságot éltette m­ás idő­szaki munkások mulatozásának vége Rinyakovácsiban vasárnap dél­után a község határában és a kör­nyéken dolgozó időszaki munkások a Viszló-féle nagyvendéglőben gyü­lekeztek, ahol már kora délután nagy dáridózást csaptak. A mulatozók kö­zött különösen nagyhangú volt egy Kaprovicsanec József nevű jugoszláv állampolgár, aki az egyik nagybir­tokon dolgozott mint időszaki mun­kás. Már esteledett, amikor a nagy­hangú társaság egy jó nagy része el­itta minden keresetét és illuminált­­állapotban azt sem tudták, mit csi­nálnak. Egymást érték a hangosabb­­nál­ hangosabb ordítások, kiabálá­sok, civakodások, de Viszló Imre vendéglősnek mindig sikerült a ra­­jongókat, civakodókat leszerelni. Később aonban már nem lehetett bírni a munkások egy részével, akik a velük ivó munkásgazdába is bele­kötöttek, az azonban igyekezett a botránytól menekülni és kitért a söötekedők elől. Kaprovicsanec Jó­zsef," a nagyerejű szerb munkás­ai-

Next