Somogyi Ujsag, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
2 Elsőrangú uriszobaság! bundák, télikabátok, Mérték után készítjük a legmodernebb rövid és hosszú bőrkabátok bunda és szövetkéléssel. Sportöltöny különlegesutcai és estélyi ruhákat, valamint felelségek, színes és fekete öltönyök nagy választékban tőket, városi bundákat és bőrkabát küöná IUIDIZE7D Ae DAD3CD I IDI Q7ADÁ1lönlegességeket. Uradalmaknak a legol- « «IfirrCIl C5 nV/rrCn Ulll D£ADl/lesőbb árajánlattal szolgálunk. Alapítva: 1878. Kaposvár, Korona-utca 3. szám alatt. Telefon: 136. cosa lesz az egész magyar kézmű- és kisiparosságnak. A közös kamarák tehát a jövőben is végzik ipari közigazgatási és véleményező funkcióikat, mert országos érdek, hogy az ipari közigazgatásnak ezek a jól bevált szervei továbbrra is ellássák azokat a szükséges feladatokat, amiket a törvény reájuk rótt, ezentúl azonban ott áll majd a törvényben gyökerező, tehát súllyalbizó középponti szerv, amely a kisiparosság életbevágó jelentőségű kérdéseiben , tanácsával, munkájával, minden más érdek tekintetbevétele nélkül ott áll majd a várfokon, s egész odaadással küzd a múltban is, de a jelenben is hazafias érzésű s az ország közgazdasági érdekeit a maga termelő munkájával becsületesen szolgáló s igy a szebb magyar jövőt megteremteni segítő kézművesek és kisiparosok oldalán. Kijelentem, s vallom, hogy a létesítendő központi szerv neve nem annyira fontos, hogy ezért az iparostársadalom kéttáborra szakadjon, azonban ahhoz feltétlenül ragaszkodnunk kell, hogy ez a központi szerv kamarai jellegű és hatáskörű legyen. A lényeg itt a fő s ez az, hogy haladéktalanul fel kell állítani azt az erős, törvényes alappal biró, kamarai jogokkal felruházott középponti szervet, amely a fent kifejtett munka végzését a siker reményében vállalhatja. Mayer Bertalan m. kir. kormánytanácsos, ipt. elnök tona. Ahogy közelebb érünk, megindul felénk. — Hatalmas vagy Úristen! Hiszen ez Vajda! — Te ember! Hogy kerülsz te ide ? — rontottam neki. — Hadnagy úr, alázatosan feleltem, már az éjjel előre jöttem, hogy ott ne maradjak — mondja ártatlan képpel. Lám milyen előrelátó ember lett Vajdából. ■ * Kiértünk Szerbiából. Csak akkor tudtuk meg, hogy összedőlt a világ ... Vitéz hadseregeink szétzüllött roncsai szálingóztak hazafelé vezetés nélkül. Rövid beszédet intéztem az embereimhez: fiuk, aztán ti el ne szökjetek, mutassátok meg, hogy magyar katonák vagytok, nem holmi gyülevész náció. Lett is hatása. Reggelre magam maradtam. Keresem Vajdát. Nézem az ágyát: üres. Vánkosom alatt egy cédula pilt, Vajda sajátkezű vonásaival, amely imigyen szóla: »Igen tisztelt hadnagy úr! Igazán sajnálom, hogy így kell elválnunk, de a hadnagy úr is már biztosan elszökött volna, ha nem lenne akkori pakkja.« így a Vajda. — Az a kis papírszelet még ma is meg van emlékeim között. SOMOGHOMG 1929 január 1 A hazaszeretet a tevékenység idealizmusa Írta: Dr. Winkler János egyetemi tanár Kaposvár, december 31. Csodálatos, de alig hisszük, hogy van ember, aki a Jézus születését hirdető gondolat ereje alól ki tudnávonni magát. Mert az angyali szózat életprogrammot jelent. Krisztus életprogrammját, az ember békességét szolgálni a földön, hogy abból az isteni erő áldása életté váljon bennünk. Ha olvassuk az evangéliumot, vagy olvassuk a Krisztus élettörténetét, meggyőződünk, hogy Krisztus az ő életprogrammját következetesen élte, azt teljesen megvalósította. Elmondhatta magáról én vagyok az út, igazság és élet. Az úri utamon járt igaz élet az Istenáldás és örök élet feltétele. Ha nem engedjük elnémulni magunkban a karácsonyi szózat visszhangját, nem fog úrrá válni soha rajtunk a gyűlölet, a keserűség, a lemondás. Emberek tudunk maradni, akik dolgoznak önmagukért, családjukért, városukért és hazájukért. És ami fő, dolgozni tudunk szeretettel megértésselés embertársaink, hazánk megbecsülésével/ Turániátékról szoktunk mi beszélni. S ezzel minden jónak hiányát nevezetesen a megértésnek, a helyes célkitűzésnek, a jóindulatnak,a bizalomnak a hiányát jelöljük megegymással szemben. Pedig csak gondoljuk meg, hiszen a mai nap alkalmas a tárgyilagos elgondolásra, a magyar élet a magyart mindig rendkívüli feladatok elé, állandóan létének biztosítása felé állította. Ez kettős és sajnos, inkább egymással élesen szembe álló, érzelemvilágot termelt ki: a bizonytalanság és a büszke önérzet világát. A bizonytalanság az önkínzó, keresés, a túltengő önérdek szolgálatának melegágya ; nem a nyugodt szemlélődésnek, megfontoltságnak, hanem a tomboló érzelmek uralmának világa. S még az a büszke magyar önérzet is, mely a létküzdelemtől edzetten állja a harcot, nem a bizonytalanságot szünteti meg elsősorban, hanem igen gyakran eszközként szerepel az önérdek jobb kielégítésére. Nem tud nemes erejével a bizonytalanság érzésének megszüntetésére tömegerőt kifejteni Maga isem tud a bizonytalanságtól teljesen szabadulni, hanem a bizonytalanság romboló erejével az önérdek szennyes hullámain harcol. Minden magyar megmozdult, minden magyar akaratjalentkezést lobogó szalma ág.-ként szeretjnk feltüntetni. És nem gondoljuk meg, hogy ugyanakkor minő értékrombolást viszünk végbe. Hát a magyarban van a hiba ? Nem tudjuk önmagunkat annyira megbecsülni, hogy önmagunkról tárgyilagos ítéletet tudjunk formálni? A magyar élet állami és nemzeti létünk biztosítása. Ez az élet a fejünk felett állandóan zúgó, lábunk alatt állandóan morajló vihart jelent. Nyugalom helyett a túlfeszített reménység, s az idegtépő bizonytalanság uralja lelkünket. A magyar élet nem a nyugodt szemlélődésnek, hanem a tomboló érzelmek uralmának világa, ahol az öntudatos megfontoltságon áthullámzik, s mindent elsöpréssel fenyegető harcát fvívja a szeretet és gyűlölet. Almagyarban van a hiba ? Átokként, turáni átokként hordjuk, cipeljük magunkkal hibánkat ? De vájjon szabad-e ott átokról beszélnünk, nem-e megrágalmazása, káromlása e a Mindenhatónak, ahol egy nép keletről jőve, itt nyugaton életfeltételeket tud teremteni, s azt ezer éven át nemcsak meg tudja élni, de a nyugatnak védő bástyájává növi ki magát! A magyar faj olyan államalkotó erőről tett ezer éves életével bizonyságot, hogy azzalszemben átokról, a halál öröklött mérgéről beszélni sértés a múltra és jelenre egyaránt. Csak önuralomra van szükségünk. A magyar élet mindnyájunktól a filozófus önuralmát, lelki emelkedettségét kívánja. A magyar élet, a magyar történelem válságok sorozata, a filozófus pedig éppen az az ember, aki »válságokból« , lelki viharokból születik, aki önmagát és embertársait éppen a viharok közt sülyedő hajóból akarja a biztos kikötőbe kimenteni.« Jobban kell tudnunk egymást szeretni, mint bírálni. Jobban kell egymásban bízni, mint egymással szemben bizalmatlankodni. Jobban kell egymást megbecsülni, mint rábecsülni. Minden magyar lelkének egybe kell forrnia, hogy ebben a nagy magyar lélekben a gyötrelemig fokozódó hazaszeretet fogalma öntudatos életté alakuljon ki. Ez a a szeretet uraljon, absorbeáljon minden más érzelmet. Ennek a szeretetnek az uralma fog teret engedni az ész uralmának, s a hazaszeretettől vezetett észuralom fog arra a meggyőződésre vezetni, hogy ennek a nemzetnek itt történelmi hivatása van. De ezt a hivatását csak akkor fogja feladni betölteni, ha a maga helyén mindenki dolgozni, s a munkát és munkást nemcsak megbecsülni,de magyar szívvel szeretni is tudja. Kölcsönös bizalom és szeretet, mert nálunk ma a munkának, a tevékenységnek idealizmussá kell magasztosulnia, a tevékenység idealizmusának kell öntudattá fejlődnie. Ideális szeretettel kell mindnyájunkra, mindörül kettet tínunk.Magyar haza, kötelességteljesítés, kölcsönös bizalom és szeretet azonos fogalmak. [Tessék hűtlennek lenni bármelyikhez, de aszerint tessék számolni a lelkiismerettel, s a magyar lélek ítéletével. Ma a magyar nem beszélhet jogról, csak a kötelesség végsőkig fokozott teljesítéséről. De közben lebegjen állandóan előttünk a kérdés: egynek érezzük-e magunkat a közös munkában és a társadalmi életben ? Nem választjuk-e el magunkat egymástól a kasztrendszer hideg kőfalával ? Az alsóbb rétegek igyekeznek-e lelki finomsággal, tudással a felsőbbek nemes intencióit megérteni, a válaszfalakat enyhíteni, egymással szemben a kölcsönös bizalmat felépíteni ? A kérdésekre válaszként adandó pozitív élet előfeltételeannak a kiképzett magyar lelki erőnek, annak a magyar kultúrának, mely a hazaszeretetet ideális munkaszeretetben éli ki, s amely egyúttal alkalmas a magyar jövőt a poklokon keresztül is biztosítani. A Jatékáink pazar választékban legjobban Krassó Leó (vasúti állomásnál) beszerezhetők. Ugyanott bármily törött babát újjá varázsolnak. Vasárnap a cég játékkiállítást rendez, melynek megtekintését olvasóinknak ajánljuk. Erzsébet Királyné Szálló Budapest IV., Egyetem u. 5. (A belváros központjában) legszebb sörözője. 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. — 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros és Polgári árad. Szabó Imre tulajdonos Szőnyegek, vászonárak, saját készítésű paplanok legkiválóbb minőségben Kertész Manónál Péníca 13. Nagy újévi ékszervásár Csajághy órás és ékszerésznél is. Kaposvár, Korona u. 1. Órái a legjobbak! Ékszerei legszebbek! Árai a legolcsóbbak! Óra, ékszer és látszer javításokat a legolcsóbban vállal. Törhetetlen óraöregek kaphatók. a© Telefon: 629