Somogyi Ujsag, 1929. március (11. évfolyam, 50-72. szám)

1929-03-02 / 51. szám

XI évfolyam * 51. szám. Ára­d fillér Kaposvár, 1929. március 2., szombat Előfizetési árak: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva — Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona­ utca 7. szám Interurban telefon 5. szám Export írta: Varannai Aurél az OMK­E titkára Minap a képviselőházban megát­kozták, megbélyegezték azt a jám­bor fogyasztót, akinek az asztalára holland káposzta, kaliforniai alma, lengyel burgonya kerül. Agrár kép­viselő mondotta, hogy az ilyen em­ber hazafiatlan, hitvány fráter. Aki ilyen átkot szór a magyar fogyasztó publikumra, aki így megbélyegzi azokat, akik szerény káposztával, burgonyával és almával dőzsölnek, az lehet jó politikus, hiszen az efaj­­ta jelszavaknak mindig van hatása a tömegekre. De a közgazdaság­hoz nem ért és bizonyos, hogy az agrárpolitikához sem. Azt ugyan ki hinné el, hogy akad aki hazafiata­lsájjból vásárolja a holland káposztát, ha magyarral­­kí­nálják? Miért vennék a drága kali­forniai almát, ha halomban áll a piacon a virító magyar fajta ? Alig hiszem, hogy akadna olyan, aki a magyar földnek ízesebb, jobb gyü­mölcs helyett a külföldit keresné. A képviselő úr, amikor merész nyilatkozatát tette, nem gondolt arra, hogy jó munkával sok mindent el lehet érni, de Magyarország klí­máját mégsem lehet megváltoztatni. Ennek következtében Magyarorszá­gon nincs káposzta, amikor Hol­landia potom áron áraszthatja el fél Európát a magáéval. Arra se gon­dolt a képviselő úr, hogy téli alma­fáinkat ott fogták Erdélyben, a Fel­földön. Miután a mai Magyarorszá­gon téli alma nem terem, rászorul­tunk a külföldire. De talán még így sem importálnánk se az olcsó hol­land káposztát, se a külföldi almát, ha volna idehaza más gyümölcs, más főzelék. Csakhogy nincs. A szőlőtől az eperig nem terem gyümölcs a magyar klíma alatt, a külföldi alma tehát csak a külföldi naranccsal kel versenyre ezekben a hónapokban. Hiányzik a piacról ebben az idő­szakban mindenfajta magyar főze­lék is, a méregdrága paraj kivételé­vel. Ezért kerül ide kaliforniai al­ma, holland káposzta. Ez az éremnek az egyik oldala. Hogy a fogyasztó nem azt nézi el­sősorban, honnan jön az áru, ha­nem azt, hogy jó legyen és olcsó. Ha majd piacra kerül a magyar gyü­mölcs, a magyar főzelék és­­ olcsó is lesz, elmaradnak a külföldi árut szállító vagonok. Csakhogy van az éremnek egy másik oldala is. A vagonok, amik télen behozzák a holland káposztát, nyáron ké­szik a magyar vorsót, babot, barackot. Egész esztendőn át viszik a magyar gabonát, a magyar lisztet is. Mi lesz most már, ha a magyar képvi­selő mintájára Ausztriában is felkel egy gazdaképv­itő, Prágában is egy és hazafiatlan, hitvány fráternek bé­lyegzi azokat, akik magyar lisztből sütik a kenyerüket ? A vámok, be­viteli korlátozások, adók, vasúti ta­rifák eléggé megnehezítik a magyar mezőgazdaság exportját: ha társa­dalmi bojkot is jön, akkor a ma­gyar gazda letehet ásót, kapát, nem lesz érdemes dolgozni, belefulladunk a saját zsírunkba. És elvégre, ha ná­lunk lehet bojkottálni a külföldi árut, miért ne lehetne bojkottálni külföl­dön a magyar árut, — kedvük van már erre a németeknek, cseheknek, osztrákoknak is. A képviselő úrnak tehát semmi­képpen sem volt igaza, — de leg­­kevésbbé,­­mint agrárpolitikusnak. Mert nem akadhat magyar gazda, ki ne kívánná, hogyha olcsóbb a külföldi petróleum, szén, traktor, csizma — akkor is a drágább ma­gyart vásároljuk és a mezőgazda­ság zsebéből gazdagítjuk az ipari kartelleket. Bizonyos is vagyok ben­ne, hogy holnap ugyanaz az agrár­képviselő tiltakozni fog, ha a pet­róleumvámok emelésére kerül a sor, vagy a magyar textillgyárak haza­­ia­­­nnak os­yak tély­e­z­i, aki ki­­­­földi árut vásárol. A hazafiatlanság vádja súlyos, ez­zel nem szabad játszani még a nagy szónoki sikerek kedvéért sem, de különösen akkor, ha­­ másnapra éppen annyi joggal visszafelé for­díthatják ezt a vádat. A jelenlegi gazdasági viszonyokra mindenkor figyelemmel kell lenni — rendeli a pénzügy­­miniszter Budapest, március 1. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben szabályozza a különböző jövedelmi forrásokból származó jövedelmek és a külön­böző vagyontárgyak értékének meg­állapítását. A rendelet általában ugyanazon rendeltezéseket tartal­mazza, mint általában a hasonló tárgyú rendeletek, de az adókivető közegeknek szigorú kötelességévé teszi azt, hogy a jelenlegi gazda­sági viszonyokra mindenkor legye­nek kellő figyelemmel, másrészt elrendeli, hogy a földbirtokok és kisbirtokok értékéül az 1929. évi kivetések során is általába véve az 1928. évi adókivetés során már megállapított értékek vézessenek. Azokra az adózókra, akik adóbe­vallásukat március 20-ig beadják, a bevallás elmulasztása miatt bírsá­got nem rónak ki. Sevillába való elutazása előtt több függő ügyet elintéz a polgár-­ mester Budapesten Kaposvár, március 1. Szerdán utazik a polgármester Sevillába. Mielőtt útjára elmenne, felutazik Budapestre, ahol 2 napot tölt el és ezt az időt arra használja fel, hogy a minisztériumokban több függő ügyet elintézzen. Ezek közé a függő ügyek közé tartozik elsősorban a 200 ezer pen­gős kölcsön felvétele, a kereske­delmi fiúiskolának az ügye, továbbá a tüzérlaktanya 400 ezer pengős kölcsöne, a város költségvetésének átvizsgálása stb. A csendőrlaktanya kisméretű tégláival kapcsolatosan pedig a belügyminisztériumban jár el a polgármester, hogy azután gondtalanul indulhasson útnak, ami­hez a magunk részéről is sok sze­rencsét és kellemes időtöltést kí­vánunk neki. A közigazgatási javaslat szerint Somogy­­ vármegye törvényhatósá­gának 499 tagja lesz Budapest, március 1. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat módosított formájá­­jában a közigazgatási bizottság je­lentésével együtt szerdán került a képviselőház elé. A jelentés kiemeli, hogy a közigazgatás működésében tapasztalt zavarok, az eljárás hosz­­szadalmassága és nehézsége miatt hangoztatott panaszok megkövetel­ték a közigazgatási eljárás egysze­rűsítését, a hatáskörök szabályozá­sát, s a jogorvoslati rendszerben észlelt hiányok pótlását. A törvényhatósági bizottságban a vallásfelekezetek is képviseletet nyer­nek. A felekezeteket a legnépesebb egyházközségeik (hitközségek) élén álló lelkészek, prédikátorok és rabbik képviselik, tekintet nélkül arra, hogy a törvényhatóság területén választók, vagy választhatók-e. A vallásfeleke­zetek képviselőinek száma híveik arányához igazodik. A felekezetek képviselőinek bizottsági taglétszáma Somogyban a következő: 11 r. kat., 2 ref., 1 evang., 1 izr. 4 ügyvéd, 3 mérnök, 3 orvosszövet­ség, 12 kereskedelem és ipar, 30 mezőgazdasági bizottság, 2 vitéz, Az alumínium­ból készült főző­edény használa­táról és tisztítá­sáról Írta: Szunyi István kir. fő­vegyész Kaposvár, március 1. Az ember táplálkozása az idők folyamán igen nagy átalakuláson, fejlődésen ment át. A természet által nyújtott ehető anyagokat eleinte minden előkészítés, puhítás, főzés nélkül eszi a kezdetleges em­ber. Majd mechanikai úton, azután tűzön teszi az eledeleket jobbá, emészthetőbbé, ízletesebbé, eltart­­hatóbbá. Hamuban, megtüzesített köveken, kagylóhéjban süt-főz. Ta­lán véletlenül, vagy a természet játéka folytán eszmél rá az agyag megmunkálhatóságára. Először ját­szik, majd edényt készít, ipart űz­és közben művész lesz. Az agyag­edényt szárítja, égeti s végül máz­zal bevonva égeti. A különböző régészeti ásatások bizonysága sze­rint az anyagedény már igen régi korban ismeretes és általánosan használt közszükségleti eszköz volt. Későbbi korban a vas, réz, bronz stb. felfedezésével és előállításával fémből készült az edény. A kultúra fejlődésével igen sok­féle anyag szolgált edénykészítésre. A jó használhatóság, olcsóság az a két tényező, amely szabályozza az anyagok felhasználását. Főzőedény gyártására tehát alkalmas mind­azon anyag, melyből olcsón tartós edény készíthető. A lábas, a fazék oly anyagból való legyen, mely hó, víz és ételneműek hatására alak és anyagváltozást ne szenvedje. Az edény a folyadékot ne eressze át; belőle víz, folyadékok, fűszeres és savanyú ételek ne oldjanak ki semmit, főleg mérgező hatású ve­­gyületeket. Gazdasági szempontból előnyös a kevésbé törékeny és jó melegátvevő anyag. Ez utóbbi használata kevesebb tüzelőfogyasz­tással jár. Ezen okoknál fogva a törékeny és nehezen melegedő agyagedények mellett a különböző fémedények készítése kezd általá­nossá válni. A vasedény rozsdásodik. A zo­mánccal bevont vasedény hamar leütődik. Az agyag, parcellán igen törékeny, rossz, melegvezető és me­legátvevő. A réz- és nikkeledény használata — főleg savanyú ételek­nél — mérgezési tüneteket okoz. Azonfelül a réz és nikkel drágaság 6 társadalombiztositó, 4 várm. jegy­zői egyesület, összesen 499 bizott­sági tag. Az egyes felekezetek képviselői­nek száma az összes vármegyékben és városokban a következők: 179 r. kat., 8 gör. kat. lelkész, 59 ref., 22 evang. prédikátor, 3 gör.­kel. lelkész és 12 izraelita rabbi tagja lesz a törvényhatósági bizottságnak.

Next