Somogyi Ujsag, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

AI. évfolyam » 98. szám Ára 10 fillér Kaposvár, 1929. május 1., szerda Előfizetési árak: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva — Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Ifj. E­O I,­Y ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona­ utca 7. szám Interurban telefon 5. szám Az édes otthon írta: Vitéz dr. Nagy Iván Csak néhány hét még és kitárul­nak az iskolák kapui, hogy küszö­bükön át az életútra lépjen egy vi­dám, boldog, vágyaktól és álmoktól feszülő izma, ifjú sereg — a matu­­rusok sokezernyi tömege. Hátuk mögött a diákos csínyek, önképző­­köri szárnypróbálgatások, drukkos számtanórák közepette eltelt nyolc hosszú esztendő, melynek örök szép­ségeit most még nem is tudja érté­kelni a kitóduló sereg, csak akkor, — de akkor majd biztosan — ha a homlokokon megjelennek már az el­ső ezüst szálak és elérkezik a téli es­ték visszaemlékező kandallózásainak ideje. Előttük a pálya... Belőlük lesz­nek majd egyszer a híres mérnökök, a nagy jogászok, a katedrák neves tudósai, orvosok, akik az emberi­ség jótevőinek készülnek, muzsiku­sok és más művészek, akik hírt, di­csőséget szereznek a magyar név­nek és­ a bubifrizurás leányokból munkások lesznek a hivatalokban, tanárnők az iskolákban, de lesznek közülük gondos anyák is, a magyar jövő áldott élit asszonyai... De míg a gyerekek és az örömü­ket osztó szülők is boldog rettegés­sel várják az érettségi nagy napját, néha-néha gondok felhője, takarja el előlük a májusi napot. De az­tán?... Mi lesz azután?... Egyetemre kell menni a fiúnak,, a leánynak... Miből?... S hová?.... Eddig itt éltek a szemünk előtt, az édes otthon fészkében, apai szigor, anyai dédel­­getés járt nap-nap után. De mi lesz az ősszel? Ha felmegy a fiú Pestre, vagy elmegy a leány Debrecenbe, Szegedre, Pécsre. A behemót fővá­ros elnyeli könnyen a fiukat és ki tudja, milyen környezetbe kerül a leány is a többi városokban. Száz és száz apa és édesanya szo­rongó lelkének mi választ adunk. Budapesten és a vidéki egyetemi és főiskolai városokban négyezer ágy várja a kollégiumokban, internátu­­sokban és diákotthonokban az ősz­szel beiratkozó sereget. És ahogy valamikor elindultak az ekl­es sze­kerek Nagyenyed felé, ahogy fel­­pakkolták a studezseket a jezsuiták nagyszombati intézetébe, Pápára, vagy Debrecen ősi református kollé­giumába, kevés hazai pogácsával, pár pengő forintokkal, de sok-sok apai tanáccsal, édesanyacsókkal, úgy küldhetik megnyugodott szívvel ma is a vidéki magyar családok lányai­kat, fiaikat a mostani diákotthonok­ba. A 4000 ágy azt jelenti, hogy az egész magyar egyetemi ifjúság közül egyharmada talál magának helyt az állam, az egyházak és a társadalom által fenntartott intézetekben. Kle­­belsberg Kunó gróf nagyszerű el­gondolása, hogy az egyetemeken ne csak tanuljon, de nevelődjék is a fiatal nemzedékek véget nem érő sora, minden újabb diákotthon új szobájának berendezésével közeledik az ideális megvalósulás felé. A kul­tuszminiszter által életrehívott bu­dapesti és szegedi Horthy Miklós­­kollégiumban, meg a Sarolta Leány­otthonban több mint 900 diák és diáklány talál igazi otthont, szülőt­­pótló felügyeletet, komoly irányítást. Szegeden 300 fiú és 200 leány­hallgató részére van intézeti hely, tehát az egyetem összes hallgatói­nak fele érzi ott a magyar­­állam­i tá­mogató kezét, Debrecen és Pécs 300—300 internátusi helyével pedig az ottani diákság egyharmadának el­helyezésére szolgál. Egy-egy pro­fesszor áll az élén mindegyik inté­zetnek és ifjúságszerető, gondos ta­nulmányi felügyelők figyelik és vi­gyázzák a fejlődő testü­letkű fiata­lokat. Világos szobák, tágas folyo­sók, jól felszerelt könyvtárak és ol­vasótermek, kedves társalgók, für­dők, tussolok állnak lakóik rendelke­zésére. S mindez csak annyiba ke­rül, amennyit a középosztályú csa­ládapák bizony elég lapos tárcájá­ból is nagyobb nehézség nélkül ki lehet fizetni. Mindössze­­havi 50 pengő a lakás és a tejes ellátás egy hónapra, vagy mintegy 10 pengő csak a lakás havonként. A vidéki egyetemi városok mo­dern intézetei a »kis egyetemeken« való jobb tanulási lehetőség, ahol a katedráról lelépő tanár a maga 20—40—50 hallgatójával a labora­tóriumokban, a boncoló asztalnál, meg:­­a szemfináriumokban, egyé­nenként tud foglalkozni a meg nem fertőzött magyar levegő ott Szege­den, Pécsett és Debrecenben, mind­­'mind arra biztatják' a vidéki szü őket: küldjétek hozzánk a fiaitokat és lá­nyaitokat ! A maturandusok napsütéses egét ne felhőzzék hát az őszi gondok: a szülői ház búcsút bólogató aká­cos portái helyett szeptemberre vár­ják már őket kitárt kapukkal az Alma Materek új, édes otthonai... Csonkamagyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország. Diadalkapuval fogadja a város egyetlen díszpolgá­rát, gróf Apponyi Albertet Kaposvár, április 30. A MNSz. somogymegyei köre ma délután tartotta értekezletét, hogy előkészítse gróf Apponyi Albert 12- iki kaposvári előadását, valamint a nagy férfiú fogadtatását. Az értekez­leten megjelentek: Kacskovics Lajos ny. alispán, gazdasági főtanácsos, Stephalin Pál alispán, dr. Vétek György polgármester, vitéz fonyódi Markóczy Antal altábornagy, d­r. Hoss József apátplébános, dr. Pong­­rácz Károly igazgató, dr. Cséry Bá­lint rendőrfőtanácsos, "Schartner Ágoston ezredes, dr. Hegyi Árpád vezérigazgató, Czanyó László köz­üzemi igazgató, dr. Lehotzky Brúnó városi főjegyző, Siposs Kálmán gaz­dasági tanácsos, dr. Krieger­ Pál­­ár­vaszéki elnökhelyettes, ifj. Egry Ernő felelős szerkesztő, dr. Jely­­Ferenc árvaszéki ülnök és Szél Ferenc cser­kész­tiszt. Az értekezletet Kacskovics Lajos elnök nyitotta meg, majd Krieger Pál számolt be az időkészítő munká­ról. E szerint gróf Apponyi Albert fé­l . 12-én, vasárnap délben, a gyors­vonattal érkezik a Külügyi Társaság elnökségével. Az állomáson dr. Vé­tek György üdvözli, majd diadal­kapu alatt, leventék és cserkészek sorfala között, négyes fogaton fa me­gyeházára hajtat, ahol báró­ Weis­senbach Iván főjegyzőnél­ száll meg. A szűkebb körű ebéd a Kaszinóban lesz. .­­ . . -Az előadás délután fél hat óra­kor lesz a színházban. A Szövetség részéről Tallián Andor ny. alispán üdvözli. A gyűlés után 1 8 órakor­­pe­dig bankett a Turulban, amelyen dr. Fischer Ferenc főispán üdvözli. A színházba a bemenet díjtalan, de csak jegyekkel lehet.­­A jegyek kaphatók dr. Krieger Pál árvaszéki elnökhelyettesnél, hétfőn, f. hó 6-án délelőtt a megyeház jobboldali kis­termében. 3)J. Zsott­ó Vándor megyéspüspö­­ felszentelte a balatonszentgyörgyi templomot­ ­ A Somogyi Újság tudósítójától . Április 28. napja eltörölhetetlen tisztasággal és elevenséggel él min­den balatonszentgyörgyi és a kör­nyékről idezarándokolt hívek lelké­ben. Nagy megtiszteltetés érte ezt a kis balatonmenti községet azzal, hogy maga a főpásztor, megyéspüs­pök, dr. Rott Nándor szentelte fel az újonnan épült Istenházát. Százak tolongtak már kora reggel a temp­lom melletti nagy térségen, ahol még mindig a diadalkapu készíté­­sének utolsó kalapácsütései jelzik a szorgos munkát a kíváncsian fürké­sző szemlélődőknek. Az utca zaja állandóan növekszik. Már jönnek a tűzoltók és a leventék is elhelyezkednek, a tömeg is igyek­szik helyet biztosítani magának, hogy minél közelebb férkőzhessen a fő­pásztor szeretetet sugárzó alakjá­hoz... A jó Isten meghallgatta a szent- Igyörgyiek fohászait, elhajtotta a vészes, sötét fellegeket, hogy ezzel is felejthetetlenebbé, dicsőbbé te­gye a mai napot. — Itt a püspök úr... Ájtatos csend... Több száz szem pihen meg a hintóból kiszálló főpásztor mo­solygó, barátságos arcán. Isteni sze­retet sugárzik le róla... Szaghmeiszter Pál főszolgabíró fo­gadja. Halász főjegyző meghatódva üdvözli a nagy vendéget. Utána a község bírája is kifejezi nagy örö­mét a községének azon alkalomból, hogy a főpásztor e hűséges nyáját meglátogatni kegyes volt. Majd egy kis iskolásleány nyújtja át lelkének szimbólumát, egy csokor fehér vi­rágot a gyermekek püspökének... A főpásztor válasza után megin­dul a menet a teljemalomba. A plé­bánosok és az előkelőségek sorfala föözött vonul áldást osztva be a templomba. A püspök kíséretében ott látjuk Véber és­­Simon kanonoko­kat, lelkészét, a plébánosok közül Németh János vörsi, Barasits Sán­dor balatonberényi, Radovics Lajos sámsoni plébánosokat és Vass káp­lánt, Strausz István marcali járás képviselőjét, Szaghmeiszter Pál fő­szolgabírót és még igen nagyszámú intelligens közönséget... A templomszentelési szertartások után a püspök szólott szeretett hí­veihez. Gyönyörű szavakkal ecse­teli Balatonszentgyörgy népe áldo­zatos lelkének szép vonásait, midőn ebben a szegény korban ilyen nagy áldozatot hoz s az Urnák 400 esz­tendő eltelte után templomot emel. A körülbelül 2000 főnyi tömeg áhí­tattal hallgatja a főpásztor beszé­dét. A beszéd után szentmise követke­zik. A templom zsúfolásig megtelt. A templomtér is tele hívekkel. »Ál­dozattal járul hozzád...« száll az ének fel a magasba, oda, honnan — a püspök szavai szerint — minden jó fakad. —■ Az iskolásgyermekek jól betanított csoportja és a körny­ékből megjelent kántorok vezetik az éne­ket. Szépen, lélekemelően megy...­­ Vége a misének...

Next