Somogyi Ujsag, 1929. július (11. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

1929 július 2 SOMOGYUMi Panaszkodnak a Nagyvárad-utca lakói Vettük a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Öt-hat héttel ezelőtt egy cikk je­lent meg a »Somogyi Ujság«-ban, amelyben a Nagyvárad-utcában la­kók panaszai láttak napvilágot sze­rény jeremiádban. Mi szerencsétlen halandói Kaposvárnak, akik nem tud­tunk máshol lakást kapni, összedug­tuk a fejünket és örvendező remény­kedéssel olvastuk a hírt s vártuk, ahogy talán tudomást vesz a város a mi kis utcánkról is. Néhány héttel később hallottam, hogy a honvéd­téri parkban zenepavillon felállításá­ról tárgyalnak. Talán észrevesznek bennüket. Azután vártunk. És nyári záporok idején vígan és várakozva­­dagasztottuk csülökig a sarat. .De vártunk! Most betegen fekszem idehaza, mert ez az egyhetes kis eső levett a lábamról. Nem csuz, nem reuma, nem issiás, óh, nem! Sokkal különb­­bajom van. Miután öt pár cipőm hasznavehetetlenné vált s az elseje még nem érkezett meg, nem tudok a hivatalba menni, de ha lenne ci­pőm, sem tudnék, mert olyan hülést szereztem, amit csak olyankor kap az ember, ha nedves, sáros lábbeli­vel ül egész nap a hivatalában. Jár­jak kocsin? Miből? És ha telne is, nincs az a ko­csi vagy autó, amelyik ilyen utat megtegyen. Ö, Szilaskal­­iitást, vagy Toponárt, vagy a legel­­­dugottabb falut télvíz idején köny­­nyebb megközelíteni, mint a Nagy­várad-utcát. Mi is a baj? Semmi! Csak mindenütt van egy mostoha gyerek s ez Kaposvárott a Nagyvá­­srad­ utca. Pedig szép lenne, hiszen a megyeházától egyenesen visz ki az Arany-utcáig. De gyalogjáró,­ ko­csiút, vízvezeték, csatorna, a jövő zenéje s minden lakó lelkében mint egy elérhetetlen ábránd él ez a gon­dolat, hogy lesz nekünk még valaha ilyenekben is részünk. Mert ugy­e, kedves Szerkesztő úr, nem lehetne in­­dig a kerítés tetején megközelíteni egy olyan utcát, amelyiknek véletle­nül gyalogjárója is van? Nem szólok arról, hogy egy nagy­beteghez igyekvő orvos autója pont a lakásom előtt akadt meg. Járdát még csak lehetne építeni, de a házi­gazdáknak nem szabad addig, míg U­tcarendezési szempontból a mér­nöki hivatal ki nem mérte az utcát. Azt viszont már régen várjuk. Na és ha lesz gyalogjáró, ha csatornát és vizet kapunk, felszedjük azt újra? Kedves Szerkesztő úr, arra kérem, ha egyszer egy ilyen jó idő lesz, mint a mostani­ volt, vegyen rá vala­kit a város urai közül, tegyenek egy vizitet kocsin, autón, vagy gyalog a mi kis utcánkban. Tisztelettel: Aláírás . N­aponta frissen pör­költ különleges finom kávéink­ új hévBPÉhe minden eddigit felülmúl. Lord-keverék 'A kg. P 3.— Házi-keverék ’A kg. P 2*25 Halli­ és Hadász csemege-üzlete Kaposvár, Fő-utca 33. Q­­ és az összes elsőrendű kerékpárok ■ W­w” és Indian motorkerékpárok,­­ eredeti PfSff, GFjtZnBF, UBStS 'SS* részletfizetésre előleg nélkül is, összes varrógépek és kerékpáralkatrészek Spitzer Samu KAPOSVÁR, Széchenyi-tér 2. varrógép- és kerék­pár gyári raktárában Uránia-mozi épülete. Alapítási év: 1898. Autóalkatrészek, felszerelési cikkek, pneumatikák, MOVOLIN olaj, benzinkút. TELEFON: 673. A kaposvári dalárdák szép sikerrel szerepeltek a debreceni dalosversenyen Debrecen, július 1. Debrecen városa fényes belső és külső keretek között fogadta a ma­gyar dal reprezentánsait. A városba érkező dalosok a pályaudvarról gyö­nyörű rendben vonultak fel a város szívén keresztül a Bika­szálló­­elé, ahol este hat órakor ünnepélyes fo­gadtatás volt. A tér feketés lett a vá­rakozók nagy tömegétől és a felvo­nulás körülbelül egy óra hosszat tar­­tott. a város vezetősége a Bika­szálló első emeleti erkélyén foglalt he­lyet és Vásáry István dr. polgármes­ter innen üdvözölte elsősorban Je­szenszky miniszteri tanácsost, a kul­tuszminiszter képviselőjét, azután lendületes szavakkal adott kifejezést­­örömének, hogy a tízezer dalost a város nevében üdvözölheti. A polgármester szavait szűnni nem akaró tips és zajos tetszésnyil­vánítás követte. Utána Borsy Jenő,­­a Pécsi Dalkör elnöke a Dalosszö­vetség alelnöke tízezer dalostestvér nevében köszönetet mondott a pol­gármesternek a szíves fogadtatásért és a kedves üdvözlő szavakért. Ez­után a debreceni iskolák énekkara üdvözlődalt énekelt, majd Lovas Nándor, a hollandi amszterdami Apolló Magyar Férfi dalegyesület üdvözletét tolmácsolta Hadházy Zsigmondné dr.-né, a főispán fele­sége és Vásáry Istvánné, a polgár­­­mester felesége megkoszorúzták a Dalosszövetség zászlóját.. Ezután a Városháza dísztermében megtartot­ták a Dalosszövetség ünnepi köz­gyűlését, majd a színházban díszelő­adás volt élőképekkel. Este 10 órakor ,a Bika-szálló előtt a szövetségi, ta­gokat fogadó és kalauzoló koszorús­­leányoknak és a város előkelőségei­nek a dalosok szerenádot adtak. A kaposvári dalosok A kaposvári dalárdák pénteken reg­gel érkeztek meg Debrecenbe. A­­fogadóbizottság és a pályaudvaron összegyülekezett lakosság nagy ün­neplésben részesítette dalosainkat, akik a vasútról a szállásaikra vonul­tak. A Városi Dalárda a siketnéma­­intézetben mit az Iparos Dalárda a bábaképző­ss szép termeiben talált kellemes otthonra. A szombati ver­senyeken mind a két­­dalárdánk szép sikerrel szerepelt, úgy a közönség, mint a testvérdalárdák melegen ,gra­tuláltak a dalárdák tagjainak. A csoportok győztesei: A kormányzói díj: 1. Egri Dal­kör, 2. Elektromosművek Dalköre (Budapest). Király-díj: 1. MÁV Gépgyár „Acél­hang“ Dalköre (Budapest) 2., Besz­­kárt (Budapest), 3. Gázművek Dal­köre (Budapest). Vegyeskar: 1. Szegedi Dalkör, 2. Hajdúnánási Dalkör, 3. Miskolci Szent Cecilia Dalkör. Nehéz műdal: 1. Budapest Szé­kesfőváros Dalköre. Könnyű műdal: 1. Dunakeszi Ma­gyarság Dal- és Önképzőköre. Kezdők: Zugligeti Erdei Vissz­hang Dalkör. Népal-egyveleg: 1. Rákospalotai Dalkör. Az egyes csoportok további he­lyezése még ismeretlen. Emlékserleget nyert a Városi Dalárda Lapzártakor értesülünk, hogy az első három helyezett dalárdán mivnl a többi résztvevők teljesítményét egyetlen csoportban sem számozták meg külön, ellenben a helyezetle­­nek közül a mégis szerepelt dalár­dák között mintegy 90 emléktár­gyat, emlékserleget, oklevelet stb. osztottak ki. A Kaposvári Városi Dalárda is emlékserleget nyert. Véres cigánycsata Bonnyán Összeszurkáltak több cigányt — A Somogyi Újság tudósítójától — Bonnya, julius 1. Boldog megelégedéssel s hangos párbeszédet folytatva értek haza az igali vásárról a bonnyai Fáraó­ivadékok. Velük volt Horváth János sógora is Sztojka Kovács István karádi cigány. Alig helyezkedtek el a tűz körül, mely felett egy várat­lanul kimúlott tyuk pirult s épen hogy elmesélhették a kiváncsi pur­­déknak a vásári élményeket, midőn a sátor bejáratánál egy ismeretlen cigány alakja jelent meg. — Este van, ágyátok szállást. Messire való vágyok, Kéthelyre. Nem érnék házzá — köszöntött be az idegen. Horváth János — a sátor tulaj­donosa — előlépett s kereken ki­jelentette, hogy szállást nem adhat, mert a csendőrök ezt megtiltották. — Tik is állanyok vártok, mint 3 a parasztok. Sállást se attok. — Nem hát. A csöndérek meg­­nyuzsnak bennünket. — Majd megbánnyátok. — Pucsujj, ha mondom — csat­tant fel a műre. Közben a jöve­vény megfeledkezvén a köteles ud­variasságról és tiszteletről s a cigánymamára tett hízelgőnek épen nem mondható megjegyzéseket. Erre Horváthot elöntötte az epe s úgy vágta képen a sértegetőt, hogy az csak kifordult a putriból. Az ismeretlen cigány erre eltá­vozott, de hajnal felé a ráksi erdő­ben tartózkodó társait magával hoz­va, ötödmagával visszajött. Vésze­sen felsorakoztak a putri előtt s kezdetét vette az inzultáló szócsata. Kellő előkészítés és kurázsi­ gyűjtés után rohamra indult a füstös had. A felkelő nap fényében megcsillan­tak a kések, sőt egy rozsdás mor­­dály is előkerült, mit vészesen csat­togtatott az egyik kéthelyi cigány, de a magja nem akart kirepülni a rozsdás ágyából. Annál gyorsabb volt Sztojka Pista, mert egy vasvil­­lával bezúzta a fegyveres koponyá­ját. De a kések is becsülettel mű­ködtek. Egyiknek tüdejét, másiknak veséjét járták át. A nagy öldöklésre a falu népe is összefutott, mire az épen maradt cigányok kocsin meg­ugrottak. A harctéren Bogdán Sándor (stei­­ner) Bogdán József kéthelyi s Sztojka István karádi cigányok maradtak vérükben fetrengve. A községi biró az egész cigánytábort egy faházba terelte s táviratozott a csendőrökért. A felsőmocsoládi őrs járőrei a sú­lyosan sebesült cigányokat az igali körorvoshoz szállították s megtették az intézkedéseket a meglépett cigá­nyok kézrekerítésére. (u­-) Jól sikerült a Turul cserké­szek előadása. Szombaton este 8 órakor rendezte a 151 -es Turul cserkészcsapat műsoros előadását a Korona kabarétermében. Az elő­adott „Pántlika“ c.­­ felvonásos színmű szereplői egytől-egyig ki­tettek magukért s a sok taps, amit a szünetekben kaptak, méltó jutal­muk volt. Gáspár Géza, Kuhl Jó­zsef, Endrédi Juci, Gordán András, Widder Jenő, Boross Manci, Endrédi Manci, Röhrer József, Dániel Rózsi, Tevely Balázs, Németh Annus, Röh­rer Annus, Adorján György és Ver­mes Andor mind-mind tudásuk leg­javát adták. A szünetekben Keszely Lajos karnagy vezénylete mellett, a vasutas zenekar játszott. Fürdőnyitás! Tisztelettel értesítjük a n. é.­kö­zönséget, hogy a tüskevári fürdőt jó zuhanyokkal, homokfürdővel és hintákkal, megnyitottuk. Fürdőrendszabály és fürdődijak a következők: Reggel 7 órától délután 1 óráig közös fürdés, 1 - 4-ig kizárólag csak hölgyek, 4—9-ig ismét kö­zös. — Vasár- és ünnepnapokon egész nap közös és akkor a für­­dődij személyenkint 50 fillér. — Hétköznapokon a fürdődij szemé­lyenkint 50 fill., 10 éven aluli gyermekek és katonáknak 30 fill. A közönség tartozik fürdőruhát és törölközőt magával hozni. Kérjük a □. é. közönség szives pártfogását — tisztelettel Nedevits Lajos és András malom- és fürdőbérlők.

Next