Somogyi Ujsag, 1929. szeptember (11. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

2 előtt a rövid ismertetésbe fognék, szikem melegével üdvözlöm a ki­állító gazdákat együttesen, de kü­lön­­külön is és a jó Isten áldását kívá­nom nekik további, nehéz, küzdel­mes mezőgazdasági munkálkodásuk­hoz. A lovak csoportjánál, mint régi gazda szívesen időztem a könnyebb lovak közelében és gyönyörködtem bennük s bizony szerettem volna nagyobb tömeget látni belőlük, mert nem­ vetem meg a nehéz lovakat s­em, meg van annak is a maga szerepe bizonyos viszonyok és ha­tárok között, de a könnyű ló még­is csak jobban hozzáillik a magyar emberhez és annak vérmérsékleté­hez, természetéhez. A könnyebb lo­vaknál tetszettek nekem gróf Széchenyi Frigyes, Somssich Mik­lós, Bánó Iván és a többiek lovai. A nehéz lovak is mind megérdem­lik a dicséretet. Kemény kötésüek gró­f brogos Miksa lovai, nem is Szólva a kisgazda kiállítók alapo­san megtermett lovairól. A szarvasmarha csoportnál azon­ban mást nem lehetett tenni, mint levenni a kalapot. Hát ezen a té­ren igazán bámulatra méltó hala­dás és fejlődés tapasztalható, kivált, ha összehasonlítom emlékezetemben a fentebb emitett kiállítások akkori anyagát a most kiállítottál. Megle­pett a kiváló egyöntetűség szín, test­alkat tekintetében. A csontozat is­­többnyire erős. A tejtermelés ered­ményéről is meggyőződhetünk és m­integy ámulva olvashatjuk a fel­tűnően magas fejési eredményeket. Szóval büszkék lehetnek a szarvas­­m­arhatenyésztés és tejtermelés ve­­rőetőite és­­irányítói. ,Bár mindenkit megilletne, de nem lehet ezen a he­lyen külön-külön felsorolni a már említett okoknál fogva, mégis kény­telen vagyok kiemelni a baranyavár­­megyei kisgazdák kiállítását, másod­sorban a Somogyvármegyei Szarvas­­­marhatenyésztő Egyesület törzs­könyvezett szarvasmarháit. Egyénen­ként, mint kisgazdák kiállítását, kü­lönös dicséret illeti meg: Sámik Jó­zsefet, a Jovánczai testvéreket, Kiss Ferencet, akik­­nemcsak a szarvasmar­h­ákat it,­­hanem sertéseket, baromfit is állítottak ki. Végül — bár véle­ményem szerint legelői kellett volna — részemről a legnagyobb dicsé­rettel és­­elismeréssel illetnem Eger­­szegi testvéreket Patalomból és Frey Konrád isomogyszili kisgazdát, kü­lönösen remek bikáikért. Jól esett szemeinknek látni a szép magyar marhákat, sőt még a bivalyok is figyelmet keltettek. Úgy látom, hogy a szimmentháli Csoportnál jelenleg a zsemlyeszin uralkodik, de láttam ennél világosabb árnyalatokat is. Csak azután megint úgy ne járjunk,­­mint már egyszer régebben, hogy szimmentháli állományunk teljesen elszintelenedett, csaknem hófehér lett, leginkább boldogult Széll Kál­mán rátób­éraházai tehenészetének befolyása következtében s akkor egy csapásra divattá lett a sötét, meggy­piros szín, amit meg most nem lát­tam már. A sertések, különösen a hússerté­sek hatalmas fejlődést mutatnak. Szépek és dicséretreméltók voltak mind, amit el lehet mondani a ke­vesebb számú magyar mangalicák­ról is. Juh kevés volt, de mind szép és gondosan tenyésztett. A baromfikiállítás — nem tudom ,miért — nagyon szűk helyre volt összeszorítva. Sokszor csaknem ve­szedelmes tolongás­­ támadt, úgy, hogy a szűk helyen nem lehetett nyugodtan szemlélődni s boldog volt, aki csak menekülhetett onnan, már pedig a baromfi nagyon sok embert érdekel és szívesen időztek volna ott tovább is. A baromfiki­állítás nem elégített ki sem mennyi­ség, sem minőség tekintetében. — Akkor, amidőn az amerikai búza és börze a mi búzánkat mindig job­ban nyomja s amikor azt lehet mon­dani, hogy a baromfi fő­jkiviteli k­ikö­ncünk lehetne, túlszárnyalva még a búzakivitelt is, s akkor, amidőn a földművelésügyi kormány elég nagy összegeket áldozott és áldoz a ba­romfitenyésztés érdekében, ennek egy országos kiállítás keretében va­lami nyomát is szerettük volna látni. H­a másért nem, de a baromfite­nyésztés naggyá fejlesztése érdeké­ben is érdemes lenne sürgősen szer­vezni a falusi gazdasági tanácsadó állásokat. Nem tudom, miért lett olyan nagyon divatossá a kis testű fehér leghorn? Mondják, mesélik,ol­vasom, hogy jó tojó s hogy tojás­kivitelünk érdekében ez kell nekünk, gondolkozzunk azonban kissé,, ne­künk nagy "baromfikivitelünk is van. (Vigyázzunk, hogy amit nyerünk a vámon,­ el­­ne­m veszítsük a réven. Most országos átlagban elég nagy testű a baromfiállományunk, s ha derűre-borára a fehér leghornt ter­jesztik el, olyan apró testű, csene­­vész lesz az állományunk, hogy nem lesz kelete. Kinek kellene olyan csir­ke, vagy tyúk, amelyikből 2—3 nyom annyit, mint a mostaniból egy! A fehér leghornnak sem melle, sem egyéb teste nincs. Szerintem úgy fest, mint a négylábúak között az agár. Okos gondolat volt a mezőgaz­dasági kiállítással kapcsolatban er­dészeti kiállítást is rendezni, s még­hozzá olyan szépen, ízlésesen és ta­nulságosan megrendezni. Nagy él­vezettel fordultam meg benne két­szer is. Nekünk mezőgazdáknak sze­retettel párosult érdeklődéssel kell­­tekintenünk a nagyrabecsült erdő­­vr­érnö­ki kar szép munkájára. Az erdő a mezőgazdaság védője. Meg­akadályozza vízmosások képződé­sét, megköti a futóhomokot, szele­ket fog fel,, szabályozza az időjá­rást, harmat-, esőképződést stb. — Jól érzéssel láttam az erdészeti pavillonban a madárvédelem bekap­csolását, ody kiállítást. Gazdák, ker­­tészkedők ne felejtsétek el, amit itt olvashattok: »A madár lelkiismere­tes munkája emberi kezekkel el nem végezhető.« Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara ízléses, nagy szorgalommal, fáradsággal, tudással összeállított ki­állításáról csak a legnagyobb elis­meréssel lehet beszélni. Nagyon figyelemreméltó, tanulsá­gos és gyakorlati értékű és minta­szerűen megrendezett volt herceg Esterházy kiállítása, nem kevésbé Kremzli Károly Belcsa-pusztai föld- mindkettő délnek halad. A keleti megtartja eredeti irányát és végül is a Kaposba szakad, a Vámosi-patak azonban hirtelen lecsúszik a hátról, rájut a homoklapály lejtőjére és a nehézségére északnak tereli. A há­taknak a nagyberki lapály felé for­dított oldalában a patakok leg­nagyobb része ilyen sajátságos, fél­­köríves völgyben — a nép horog­nak nevezi — hátat fordít Somogy­nak és a Nagyberken keresztül a laton felé siet. Még érdekesebb a szél munkájá­nak hatása. Legjobban a homokla­pályon érvényesül, merti a tó felett­­az északias irányú szelek uralkod­nak, melyek ebben a délre vezető vályúban valósággal kínálkozó ut­cára találnak. A levegőtömegek át­hömpölyögnek itt a Dráva felé s közben maguk előtt tolják a laza h­omoktömegeket a lassan délfelé emelkedő lejtőnek felfelé, szemben a nehézségerő parancsolta iránynak. A homok ennek következtében­­a lefelé jövő patakok völgyeit is ellepi, néha néha eltorlaszolja. Ezzel megnehezíti a patakok lefolyását, felduzzasztja a völgyekben a vizet. De ezzel m­ár a geológiai negyed­­korba jutottunk, mely a jelenkort megelőzte. Európára ekkor ráköszön­­tött a jégkorszak, közvetlenül utána pedig szárazabb ,melegebb éghajlat. Ezek a változások tönkre silányítot­­ták a kontinensnek melegebb éghaj­lathoz szokott erdőségeit és később csak nehezen tudott újra gyökeret verni az erdő fája. A kopárság­­csak fokozhatta, elősegíthette a szél mun­káját. A széles víztükrön akadálytalanul száguldott keresztül a hegyekről alá­zuhanó s­rél, s a mainál­­is fokozottabb erővel vágódott neki a somogyi par­ton emelkedő két ház védtelen homok- fokának. Ha a szél a zalai hegyek felől lecsap reá, a tó­rvize hatalmas hullá­mokat ver és a habtarajok zúg­va csapnak neki a somogyi partnak.­­Minthogy pedig a tó sekély vizű, ilyenkor az egész, kb. 2000­­millió tonna víztömeg fenekéig mozgásba jön és a hullámok magukkal "ragad­ják a fenék iszapját, homokját­ is. A tó megjelenése tehát újabb, na­gyon jelentős erőket szabadított fel. Szélviharok idején a szélnek szem­benéző parton torlódik a víztömeg. A sekély partokon ilyenkor a tó vize a máskor száraz területeket is el­árasztja és ott is érezteti erejét. A szél­ felkorbácsolta hullámok szaka­datlan végigsöpörnek a sekély par­ton, a víz felcsap, majd a következő hullám érkeztéig ismét visszafolyik. Valóságos gyaluló mozgást végez. Másrészt munkájának építő hatása is van. A fenékről felkapott homok­szemeket magával ragadva kidobja a partra, azok egy része­­szárazra kerül, s ott is marad. Megszáradva a szél martaléka lesz, futóhomokként beljebb vándorol a szárazföldre, s annak buckáit növeli. A tónak ez a munkája­­tehát szin­tén a nehézségerővel ellenkező irány­ban hat. A somogyi parton mélyen délre nyúló öblöket, elsősorban a nagyberki öblöt, előbb csak elisza­­polta, telehordta homokkal a há­borgó tó. Később mindjárt kint az öböl szájában rakták le a hullámok a homoktorlaszokat. Ennek végül az lett az eredménye, hogy a somogyi part csodálatosan kiegyenesedett, a tóba benyúló hátakat a víz lenyeste, az öblöket pedig hosszú homokhátak zárták el.­­ Ezenközben a berek két oldalán­­húzódó házak is össze-vissza töre­deztek, ami felszínalakulásukban jól kifejezésre jut. A homoklapály észrevétlenül lan­­kjásodik el a Balaton felé. A Kapós­ swttun 1929 szeptember 1 Szőnyegek, vászonárak, saját készítésű paplanok «s legkiválóbb minőségben !► Kertész Manónál Fá­nton 13 Megyeházzal szemben. vÁrosi I TYtYImQzco Augusztus 31 én szombaton. HARRY PIEL bravúros filmje. Q titokzatos club Izgalmas kalandor filmje Gólonszmett menyasszony vidimtörténet 8 felvonásban. Szeptember 1-én vasárnap, 4 előadásban. Előadások kezdete délután 3, 5, 7, 9 óra. TOM MIX legújabb bravurfil­mje. VADON FIA Izgalmas wed west történet 7 felv. Ö­rdöge van burleszk 2 felvonásban. PÁTRIA VILÁG HÍRADÓ 6í­­ m piasz a sivatagban. Max és Móric vígjátéka 5 f. Szeptember 2 án, hétfőn, nincs előadás, birtokos igen értékes gyűjteménye. A mezőgazdasági gépkiállítás igen értékes és hasznos. _ „ E,e,de,i S‘Z! We.rke _ . RENAULT antók és PIRELLI _ o Waffenrad, Rival, Wonder autógninmik képviselete. — Antóköppenyek ® km elsőrendű gyártmányú kerékpárok és tömlők raktáron minden méretben mám CL — Veritas, Dürkopp, Stella, Stoewer világhírű varrógépek, villany és rádiószerelés —. 1 xh­h! A prteri villanyszerelési és mechanikai vállalatnál SZÉCHENYI- I U »UUI MipdU TÉR 10. Vidtor-palota. = TELEFON 251. SZ. = ——»iiwmninii'iii»it' iimwizxinMBtMsmg&BSißsiteMemitisiiBiisx&eBssesBsaBBaiiimainiiM mi i iarwy>M-.i«ii 111 i

Next