Somogyi Ujsag, 1929. október (11. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

XI. évfolyam * 222 szám. Ara ÍO fillér Jítóposvár, 1929. október 1., kedd MacDonald nyilatkozóit a Berengária fedélzetén amerikai útjáról London, szeptember 30. A Beren­­gária, amelyet az angol sajtó »Béke­­íhajó«-nak nevezeti el, tegnap dél­után befutott a cherbourgi kikötőbe. A Berengária fedélzetén utazó an­gol és amerikai újságírók megalakí­tották a Cunard Sajtó Clubot, amely holnap reggel villásreggelin látja vendégül MacDonaldct. A párisi Excelsior tudósítója in­­lerjut folytatott MacDonald minisz­terelnökkel, aki a következőket jelen­tette ki: — Az Egyesült Államokba és Ka­nadába teendő látogatásomtól sókat várok. Látogatásom természetesen hivatalos jellegű és nyilvános ügyek­nek szól. Mielőtt a tengerészeti le­szerelés terén valamilyen előrehala­dást tehetünk, mint Washington, mint pedig London szempontjából szükséges, hogy kilépjünk abból a tétlenségből, amely az 1027. genfi konferencia óta uralkodik. Örömmel állapíthatom meg, hogy már eddig is nagy haladás történt, azt sze­detném, ha az 5 tengeri hatalom, amely a washingtoni egyezményt «aláírta, újra üljön össze, valamely szerencsés megoldás létrehozása vé­gett. Ha minden jól megy, akkor az 5 tengeri hatalom e konferenciára a jövő év elején ülhet össze. Nyugodt Heimwehr és szoctállsía gyűlések Ausztriában Becs, szeptember 30. (Bécsi Táv­irati Iroda). A Heimvvehrnek tegnap 4 nagyobb alsó-ausztriai mezővá­rosban rendezett gyűlése és felvo­nulása incidens nélkül folyt le. Alsó- Ausztria számos helyén rendezett ísztociáldemckraía gyűlések is nyu­godtan folytak le. Pusztító forgószél A Newyork Herald jelenti: A ha­vannai meteorológiai intézet hirül adja, hogy a mexikói öbölben, vala­mint a floridai szorosokban a hajó­zás a vihar hevessége következté­ben rendkívül veszélyes, a part­mentén több hajó zátonyra futott. Miamiból jelentik: A forgószél egyes jelek szerint a mexikói öböl­ben elvesztette erejét, Florida leg­nagyobb részét megkímélte a pusz­tulástól. Rasputin leánya Pesten táncol ’ Rasputin leánva, Mária Rasputin tegnap Budapestre érkezett. Egyhó­napiig marad Budapesten és mint táncosnő fog fellépni. A kormányzó nagy beszéde Makón a hősök kultuszáról, a munkáskérdésről, a falu népéről Makó, szeptember 29. (MTI.) Vi­téz nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzója vasárnap délelőtt fél 11 órakor kiilönvonaton a városba érkezett a hősihalottak em­lékművének leleplezésére. A kor­mányzót nagy lelkesedéssel és ün­nepléssel fogadta a város közönsége. Egynegyed 12 órakor érkezett a kor­mányzó feleségével a Széchenyi-tér­­re, az ünnepség színhelyére. Dr. Pet­­rovics György országgyűlési képvi­selő ünnepi beszédet mondott, amelynek végén engedéht kért a kormányzótól az emlékmű leleplezé­sére. A kormányzó a következő be­széddel válaszolt: — A hősök, akiknek cficső emlé­két ünnepeljük, vérük hullásával mu­tatták meg, hogy a haza fiaiban év­századok nehéz küzdelmeiben meg­­edzetten, elevenen, elpusztitha'tatla­­nu! él a nemzeti gondolat ereje, leg­nagyobb emberi kincseket, életüket áldozva a hazáért. Hősiességük az egész világ előtt becsületet szerzett a magyar névnek. Ez. az emlékszobor nemcsak hirdeti nekünk az áldozatos tettek magasztos emlékét, hanem állandóan számon kéri tő­lünk, hogy méltók maradtunk e azokhoz, a> ik a ha?a iránti köte­lesség önzetlen teljesítésének szent örökségét hagyták ránk. Akkor a haza ön/eláldozást követelt, ma csak áldozatokat, akkor mindent kockára tevő bátorsággal kellett becsületet szerezni a magyar név­nek, ma kitartó, szívós munkával. Csak az közeledhet méltóan, férfias öntudattal ehhez az emlékszoborhoz, csak az mondhatja el magáról, hogy a hősökkel szemben megtette köte­lességét, aki erejéhez és tehetségé­hez mérten ki veszi részét azokból l,az áldozatokból és abból a munkából, mely fajunk jövőjének újra megala­pozásához vezet. sejkben és a magyar föld szereteté­­ben, remélem, hogy sohasem fog­nak áldozatul esni olyan törekvések­nek, amelyek végeredményben arra irányulnak, hegy őket nemzeti mivol­tukból kiforgassák. Maradjanak ők továbbra is büszkék és magyarok úgy, mint eddig, fogjanak kezet ezen­túl is azzal a történelmi középosz­tállyal, amely ezer éven keresztül irányította ennek az országnak sor­sát és amely vele együtttvan hivatva ezentúl is a nemzetnek irányt adni. Ha valaha valamely felforgató irány­zatnak sikerül bennük a magyarság együttes érdekeinek átérzését meg­ingatni és őket a nemzeti érzésükből kivetkőztetn i, akkor vége Magyaror­szágnak. A nagy magyar mu.f és a hősök kiontott vére mindnyájunkat arra kötelez, hogy tántorithatatlanul kitartsunk ama szent eszmék mellett, melyyk egy évezred viharai kö­zött megóvtak a pusztulástól. A hősök iránt: ‘kegyelettől áthatva, a hősök iránti kötelesség mély átérzé­­sével, készséggel adom meg az en­gedélyt az emlékmű leleplezésére. ■ Délután Tórakor a makói uri-ka­­szinóban diszehéd volt. Fél 4 órakor ;a kormányzó kiment a fnaros-parti jeventc-pályára, ahol megtekintette a leventeversenyt. A kormányzó hosszú ideig maradt a versenyen, majd fél 5 órakor a vasúti állomásra hajtatott és visszautazott a főváros­ba. — Ha e munkában a kezdet mérhetetlen nehézségeit sikerült le­­küzdenünk, azt annak köszönhetjük, hogy egy hatalmas politikai párt lehetővé tette a kormányzat állandóságál. Az ország helyzete még ma is túlságosan nehéz ahhoz, hogy a jelenlegi állapoton erőszakosan vál­toztatni akarjunk és a sötétbe ugrást megkockáztathassuk. Ha a mun­kásság sora ibólkiemelkedik majd egy-egy magyar MacDonald, Henderson és Shnowden, akikben meg lesz a szükséges képzettség, tehet• ég, széles látókör és szilárd jellem, akik átérezve fajuk és hazájuk érdekeit, ezek mellett erős nemzeti érzés és elszánt bátorsággal szállnak síkra, mint az angol munkásság e nagy vezérei tették Hágában, akkor nyugodt lelkiismerettel lehet őket is a kormányzás aktiv részeseivé tenni. — A falu népe, fajunk gerince, zem magamat vágyaikban, remé­­ereje, ősforrása, akikkel egynek ér- | nyeikben, haladásra váló törekvő-A Muzeum Egyesület kérvényezi a megyétől a 2000 pengő segély kiutalását, meri e nélkül költségvetését sem tudja összeállítani Kaposvár, szeptember 28. A Somogymegyei Muzeum Egye­sület választmánya szombaton dél­után fél 5 órakor tartotta ülését vá­rosháza tanácstermében Tallián An­dor ny. alispán einökle'te alatt. Meg­jelentek az ülésen Gönczi Ferenc ny. tanfelügyelő, ügyv. igazgató, Be­­reczk Sándor, Takáts Béla, dr. Her­ceg Manó, Kovács Elek, Lengyel 1st ván, dr. Gáspár Gyula, dr. Halvax Ödön, dr. Nicsovics Sándor, Gálos Ferenc, Solt Adolf, Boda Géza, Ke­mény József, Landler Dezső, Felczán József, Csicskár József, Tormássy Gyula, ifj. Egly Ernő. Tallián Andor megnyitójában ki­jelentette, örömére szolgálna, ha valami fontosat jelenthetne, sajnos, azo‘nban ez nem áll módjában, csak annyit moriahat, hogy a jövő talán hoz vafamit. Az egyesületben külön­ben serény, ’komoly munka folyik, amiről’ majd az igazgatói jelentés szá­mol be. A múlt ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása után Gönczi Ferenc ügyve­zető igazgató számolt be a munká. röl. Ásatást végeztek az úgynevezett Zárda-várnál Orda mellett, ez azon­ban nem végződött azzal az ered­ménnyel! mint amYiyen 'reményekkel fogták Hozzá. Egy síit tártak fel, melyben egy férfi és két gyermek­­csontvázát találták, azonkívül nagyon sok ősi edényt, de amiért tulajdon­képpen az ásatás történt, bronzkori leletekre nem akadtak'. A továbbiakban részletesen ismer­tette az Egyesület által a kultúrpa­lota felépítéséért indított akciót, meg­állapítva, hogy a kultúrpalota és ia Imuzcum ügye egy. Idézte Tallián Andor ny. alispánnak a megyegyü­­lésen mondott beszédét, ami hatása alatt mondotta ki a törvényhatóság az építkezést. A két gondolat össze van forrva, de különben is fez ja <szó, hogy kultúrpalota, nem változtat a lényegen, Az épület legfőbb rendel­tetése, hogy benne a muzeum anya­gát elhelyezzék annál is inkább, meri a kulturpalota gondolatát még 1912- ben az Egyesület vetette fel. Felczán József hozzászólása után Tallián Andor mondotta el, hogy amikor az igazgatói jelentésben hi­vatkozott indítványát a megyegyü­­lésen megtette, két cél lebegett a szeme előtt: elsősorban a gazdát­lan, pusztuló múzeumi anyagot meg­menteni. Így határozták el a kultur­­pafota építését, melyben elsősorban a muzeum, azután a megy ei‘könyv­tár nyer elhelyezést, végül pedig egy előadási terem lenne, ahol köz­hasznú, jótékony, emberbaráti egye­sületek előadásaikat tarthatnák. Ezt a inegyegyülés szóról-szófa magáévá tetté, választott egy bizottságot, melynek feladata, hogy a Muzeum Egyesület delegáltjaival annakidején az építkezést lefolytassa. Azonban, inig az összeg rendelkezésükre nem áll, nem tehetnek semmit. Dr. Nicsovics Sándor felszólalása után Gönczi Ferenc terjesztette elő a közgyűlés határozata értelmébenaz építési programmot, abból a célból, hogy a választmány letárgyalhassa és a megye által kiküldött jépitési bi­zottság elé terjeszthesse, mert ez a bizottság hivatott az építkezés fe­lett dönteni. A választmány feladata csupán az előkészítés és ezért is meg kellett ennek történni, men a köz-Előtlzetésl árak: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy aázhoz szállítva — Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő; Ifj. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szám Interurban telefon 5. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék