Somogyi Ujsag, 1929. december (11. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-01 / 274. szám

2 SOMOffi­­ IIMG 1929. december 1 Vidéken vételkötelezettség nélkül bemutatom készülékeimet rsa­bhEd­w Vigyázzon! Csak szaküzletben vásároljon! Telefon: 251. Rádiót­v" Loki Árpádnál Kaposvár, Széchenyi-tér lO-SALI“,,,,! az összes telepes és hálózati Atódpótlók, Törtőkészü­lékek, készülékek nagy rakbra Akkumulátorok Száraz telepek cum .P—ni ima C&l «Síi sn M GCC s*r ­ben szeptember 15-én zárja be hiva­talosan. Ebben az időben zajlanak le romantikus berkeiben a külön­böző népies szórakozások és verse­nyek, melyeknek boldog nyerői rend­szerint értékes ajándékban részesül­nek. Öles plakátok rikoltozzák a napi programmokat. Tágas arénájában naphosszat boxverseny folyik. Négy hónapon keresztül tombol, zug és harsog a jókedv és az életöröm Coney­ Islandon. Öregek, fiatalok és gyermekek egyaránt törik magukat az élvezetek kimeríthetetlen forrásai­­után s mindenki megtalálja a ma­gának legmegfelelőbb mulatságot. — Restaurantjai, moziházai és parkjai Zsúfolásig tömve vannak. Ujjong, ka­cag a milliónyi ember, mintha egy személy volna. Coney-Islandon nem látni borús, töprengő arcot, Coney- Islandról száműzve van a szomorú­ság. Coney-Islandon harsonázó, di­adalmas az élet. Nagyszerűen ki­épített Boardwalkja (sétaútja­) van a tenger mellett, amelyen könnyű, skét személyes kis kocsikat tolnak a négerek. A kétkerekű tolókocsiban­­ötven centért beleülhet a sok látvá­nyosságtól, sétától elfáradt járó­kelő s fél óra hosszat kocsikáztathatja magát az óceán morajló habjai fö­lött. Hét végi napokon, mikor a New-Yorki száraz hőség szinte el­viselhetetlenné teszi az életet, nem ritkán milliónyi New-Yorki­ ostro­molja Coney­ Islandot, kiknek java része a tengerpart mellett keres üdü­lést. A jótékony hatású sós homokon pihennek, napkuráznak, különféle al­kalmi sportokkal töltik idejüket és sok-sok ezren az éjszakákat is kint élvezik át sátrakban vagy a szabad ég alatt. A fiatalság tüzeket rak ilyenkor a tenger dagálya által ki­sodort s megszáradt fahulladékok­­■b­ól, melyeknek magasba törő láng­jai messzire bevilágítják az egész környéket. Pompás látványt nyújta­nak ezek a hatalmas máglyák, me­lyek a mosquitók ellen is hathatós óvószernek bizonyulnak. Felette re­gényesek ezek a földvilágos nyári éjszakák a Coney-Islandi tengerpar­ton. Aki egyszer végig nézte, vagy végigpróbálta, sohasem bír meg­szabadulni varázsos hatása alól. A­ boardwalk körül fürdőház fürdőhá­zat ér, melyeknek van saját elzárt­­uszodájuk tengervízzel, de ezekből az uszodákból a boardwalk alatt ki lehet jutni a szabad tengerhez is. Akinek aztán az igazi tingli-tang­­lira van szüksége, részesülhet abban is. Nyakig. Maga a játékváros, a tu­­lajdonképeni vurstli, remek panorá­mát nyújt. • Rengeteg stylszerű pa­vilonjaival, égfelé törő cirádás tor­nyaival, dübörgő pokol­vasutaival, különösen esti kivilágításban meg­kapó, mikor a megszámlálhatatlan villanykörte, reflektor és villanytrans­­parens ontja, sugározza, szórja s rakétázza sokszínű pazar fényét a szélrózsa minden irányába. Ilyenkor szinte szivárványszínű az esti égbolt a meseszerű játékváros fölött. — S­­amerre a szem ellát, ember-ember hátán nyüzsög. Különösen sok a fia- Bethlen István miniszterelnök az amerikai angol és magyar lapokban Kaposvár, november 30. A Budapesten megjelenő »Ma­gyar Amerikai Híradó« útján Beth­len István gróf miniszterelnök hosz­­szabb üzenetet küldött a magyarság­gal rokonszenvező amerikai állam­polgárokhoz és az Amerikában, Ká­bán élő magyarokhoz. A mi­niszter­­elnök, a Hungarian American He­rald utján nem először keresi fel az amerikai közvéleményt, amely ro­konszenvesen fogadja a nagy ma­gyar államférfin nyilatkozatait. Beth­len István gróf ezúttal a demokrácia jelenét és jövőjét fejtegeti s fel­fogásának tiszta csengését mi sem jelképzi jobban, mint az a körül­mény, hogy az amerikai, angol és magyar lapok egész sora reprodukál­ja a miniszterelnök tollából szárma­zó közleményt. Egyedül a Micigan lábamban öt nagy angol lap közli le a magyar miniszterelnök cikkét. A bridgeporti »Bridgeport« tizen­­ötéves fennállásának jubileumára magyar nemzeti színekből összeállí­tott lapot adott ki, amelynek első Italság, ami természetes. Dévaj lár­­t,na, kacaj, hancúrozás minden ol­dalon. Itt muszáj jókedvűnek lenni. .Elég a legnaivabb, leggyerekesebb dolgokon is mulat a nép. Coney­ Islandnak két különálló elzárt játék­iparba van, melyekbe csak belépti­­díj ellenében lehet bejutni. Hason­lítanak a pesti Angol-parkhoz.­­ Egyiket Luna- másikat Stephenson­­parknak hívják. Ezeknek a parkok­nak a látványosságai azonban kívül is megtalálhatók. A Coney­ Islandon különösen a Barnum-cirkusznak van rengeteg mutatványos bódéja, me­lyekben a jámbor halandó húsz cen­tekért órák hosszat elkalandozhat, elcsodálkozhat, anélkül, hogy ki­fogyna a látnivalókból. A fén­g­eteg­­úgynevezett csodaember van ösz­­szehordva ezeken a helyeken, kiket­­ oldalán Bethlen István arcképének közlése mellett olvasható a minisz­terelnök nyilatkozata. A miniszterelnök cikkét közli: a­­»The Grand Blanc News«, a »The Flint Weekly Review, a »Mr. Mor­ris News«, a »North Flinth Sur­vey«, a »Wilbur Herald«, a »Pitts­burgh News«, a californiai »The Fontana Herald«, az észak-am­erikai magyar lapok közül a South-bendi »Városi Élet«, a chicagói »Az írás", a bridgeporti »Bridgeport«, a to­­ledoi »Toledoi Hírado«, a flinti »Fiinti Híradó«, a detroiti »Detroiti Újság», a kanadai »Kanadai Ma­gyar Újság« s még mások. Általában véve örömmel állapítható meg, hogy az amerikai közvélemény, az amerikai magyar sajtó, a magyar­­egyházak­­és magyar egyesületek munkája révén az utolsó két eszten­dőben mind gyakrabban és mind be­hatóbban ismerkedik meg Magyar­­ország helyzetével, történelmével s a trianoni békeszerződés revíziójá­nak szükségességével. ,a híres cirkusz direktóriuma a vi­lág minden tájékáról verbuvált egy­be. Ezek a szerencsétlenek külön­­külön pódiumon vannak elhelyezve, s táblákról olvasható nevük, személyi adataik, melyeket különben impres­­sáriójuk élőszóval is előadnak Valóságos rabszolgák ezek, kik testi fogyatékosságaik miatt az em­beri társadalomnak örökös szám­­üzöttei. — Egész életüket a cirkusz arénáiban kénytelenek elsinylődni, kiváncsi tömeg szemei előtt. Gép­emberek, akik úgy tesznek, úgy mo­zognak, ahogy dirigálják nekik. — Privát életük úgyszólván nincs is. Érintkezéseikben csak saját torz­társaikra vannak utalva. Jövedelmük a legminimálisabb. Annyi, hogy csak éppen fennt­­arthatják vele pária életüket. Éjszakáikat együtt töltik a A RÁDIÓPIAC SZÍNZÁCSOJA A 4 CSÖVIS HÁLÓZATI statidardutie Szőnyegek, vászonárok, saját készítésű paplanok A­ legkiválóbb naiióságbeng» Mm Manónál pb-ütea 13. Megyeházzal szemben, részükre kijelölt hotelben. Itt lát­ható többek között a háromlábú em­ber. A háromlábú amerikai születésű. Csinos, fiatal arca van, nem lehet több harminc évesnél. Ha nem lát­szana ki a harmadik lába, akár­melyik bakfis szerelmes lehetne belé. A harmadik lába hátul nőtt ki a derekából s csak valamivel sat­nyább a rendes lábnál. A három lába ezt a harmadik lábát egysze­­rűen behajtja térdnél, s szék helyett használja, azon ül, ha elfárad. — Nagyon humorosan hat ez a po­­zitúrája a nézőre. Egy másik. Még csodálatosabb csoda, egy nagybajuszú, középkorú férfi, kinek a hasából másfél éves gyermeknagyságú élettelen test áll ki, amelynek emberi formája van. Megvan a törzse, kezei, lábai, csak természetesen némileg torzítva. —­­Úgy néz ki a test, mintha nyakkal­­nőne ki a nagybajuszu hasából. Ez a nagybajuszu örökösen mosolyog. Lehet, hogy a száj látva bámuló kö­zönség szörnyüködése tetszik neki. Ő mindenesetre megszokta magánál azt, ami másokra olyan grotesz­­kül hat. A legérdekesebb a dolog­ban az, hogy az impressárió előadása szerint, ennek a csoda mumusnak felesége és három egészséges ser­dülő gyermeke van. Ismét egy m­ás. A kéz és láb nélküli arab. Fején turbán, szájában állandóan kéményformájú szivar füs­tölög. A szivarozás ennek az arab­nak egyetlen szenvedélye. Csonka teste egy mahagóni deszkalapra van helyezve. Apró, mélyen ülő szemei­vel állandóan pislogat, mint a le­veli béka. Az­ a legjobb vicce, mikor azt kérdezi tört angolsággal a nagy­­rabecsült publikumtól, hogy meg­tudják-e állapítani rólai mit csi­nál a deszkalapon: ül-e vagy áll? Mégegy. A mopszli­fejü leány. — Csak a nagy képzelő tehetséggel megáldott emberekk foghatják rá, hogy mopszli feje van. Mindegy. Ő a Bármim mopszlifejü leánya, hiva­talosan. Természetesen kutya mód­ra kell magát viselnie a reglama szerint. Néha-néha négykézlábra ál­lítja impresszáriója s ilyenkor egy­­egy vakkantást hallat a szerencséi­ben, a néző közönség nagy derültsé­gére. Irtózatosan csúnya. Az embe­r őszinte szánalom tölti el látására. És még egy. A madár nő. Picike, vég

Next