Somogyi Ujsag, 1930. március (12. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

XII. évfolyam * 50. szám. Ara 8 fillér Kaposvár, 1930. március 1., szombat Előfizetési érák: il ■ ?■ '..WJLUJH «&.&.-«£» firft v egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy lázhoz szállítva — Hirdetések díjszabás szerint POLITIKAI NAPILAP -- UH—NI I Felelős szerkesztő: Ifj. E G L V ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kaposvár, Korona­ utca 7. szám Interurban telefon 5. szám FEBRUÁR 28. Somogyi Újság jelenti: a Sansc­es Guerra, a spanyolok nagynevű szónoka tegnapi beszédé­­ben a letűnt spanyol diktatúra vezér­r­einek felelősségrevonását sürgette. A beszédet óriási néptömeg hallgat­ta végig. A szónoklat végén a mint­egy 30.000 főnyi tömeg lelkesen ünnepelte a köztársaságot. Maniu román miniszterelnök el­nökletével tegnap tanácsot tartottak a­ román miniszterek. A román igaz­ságügyminiszter a minisztertanács­nak bejelentette tárcájáról való le­mondását.­­ A cseh szenátus Korláth Endre ki­sebbségi magyar képviselő mentes­ül! jogát nem függesztette fel. Kor­­láth kiadatását azért kérték, mert­­egyik cseh közfunkcionárius műkö­déséről kritikát mondott.­­ Taft, az Egyesült Államok volt köztársasági elnökének állapota egy­­­re súlyosabb. Létay Lajos debreceni vezérigaz­­tgatót Aba állomáson kettészelte a vonat.­­ A Temps tegnapi­ számában Horthy Miklós kormányzó jubileu­­m­­ával foglalkozott.­­ A képviselőház mai ülésén foly­tatták a fővárosi javaslat vitáját. A szociáldemokraták, élükön Malasics és Propper ,kiabáltak és beszéltek az egyes­­szakaszoknál. Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó jubiláns ünneplése ma kezdődik az ország fővárosában, dél­­lután 6 órakor, amikor az Országos Dalos Egyesület 45 dalárdája 1800­­dalossal szerenádot ad tiszteletére a vár udvarán. Este a társadalmi­­egyesületek, főiskolai hallgatóság lámpionos felvonulással tiszteli meg a kormányzót, akihez ma délelőtt gróf Bethlen István miniszterelnök Párisból a következő üdvözlő távira­tot intézte: — A 10 éves jubileum alkalmából egész szívből kérem Isten áldását kormányzóságodra és családjára, sze­mélyesen vasárnap adom át mélysé­ges köszöntésemet. Az osztálysorsjáték mai húzásán 10 ezer pengőt nyert a 20.434, 21 ,ezer pengőt nyertek a: 15.872, 124.024, 48.921, 69.977, 71.276, ezer pengőt nyertek a: 6072, 15.150, 35.018, 37.029, 54.091, 55.124.,­­64.623. és a 83.443. sz. sorsjegyek., Balatoni Bank felállítását kívánja a für­dőér­dekeltség Aki külföldre utazik, adóztassák meg — mondja Reischl Richaárd Budapest, február 28. Az Országos Balneológiai Egye­sület és a Balatoni Szövetség kö­zösen nyilvános tanácskozást tar­tott, amelyen a fürdőüggyel és ásványvízexporttal kapcsolatos kér­dések kerültek megvitatásra. Az első előadást dr. Weszelszky Gyula, az Egyetemi Rádióintézet igazga­tója tartotta, aki leginkább 3 Gel­lérthegy környékének kiépítésével foglalkozott. Reischl Richárd or­szággyűlési képviselő a balatoni közlekedésről és az útépítési pro­gramairól beszélt és a fürdőügy jövője érdekében azt kívánta, hogy aki külföldre utazik és nyolc nap­nál hosszabb időt tölt kinn, az fizessen idegenforgalmi adót. Az elsőosztályú utas 10, a másodosz­tályú 7, a harmadosztályú pedig 5­­ adót fizetne, amelyből szerinte évi 350000 P folyna be. Bánó Dezső, Balatonfüred vezér­­igazgatója, előadásában a magyar fürdők hitelügyi és beruházási re­formjaival foglalkozott, sürgette az ingójelzálogjog törvénybeiktatását. Javasolta az új rendszerű balatoni hitelreform életbeléptetését is és felvetette a Balatoni Bank létesíté­sének gondolatát. Bánó vezérigaz­gató javaslatai a nyári iskolaszünet rendezéséről, a nyári időszámítás bevezetéséről és a balatoni körút kiépítéséről szóltak. A gyűlés utolsó előadója Felber Lipót ásványvíz­­kereskedelmi és keserűvízexportunk fejlesztése érdekében tett javasla­tokat. Megállapította, hogy keserű­­vízkivitelünk 1929-ben már 452 vagont ért el, ami kétmillió pengő­nek felel meg, de a háború előtt 2000 vagon volt az exportunk eb­ből a cikkből, ami ma is elérhető lenne. Március 13-én tábortüzek gyúlnak szerte Sitffiregy vármegyében Kaposvár, február 28. Mindig igazi, bensőséges ünnepe volt a magyarnak március 15-e. Or­szágszerte ünnepélyek keretében szó­nokok méltatták 1848 március idusá­nak jelentőségét s mindenütt lelke­sedés fakasztott rózsákat a hazafiak arcán. Trianon óta a szab­adságünnep valahogyan mélységesebb, valaho­gyan bensőségesebb lett, mint az­­előtt. Az idei március 15-ének megün­neplése vármegyeszerte másnak ígér­kezik, mint a múlt években. A so­mogyin­egy­es testnevelési felügyelő­ség­ intézkedésén' a vármegye' min­den községében március 15-én este 6 óra után tábortüzeket gyújtanak a leventék s emellett folyik le a­ pom­pás programmű szabadságünnepség a községek lakosainak részvételével. Ma már a megye minden részében készülődnek leventéink erre a ma­gasztosan szép ünnepre. Minden le­venteegyesület törekszik arra, hogy minél méltóbban adózzék őseink em­lékének, hogy élessze a magyar lel­kek szunnyadó lángocskáit a magyar feltámadás hivő reménységében. Ez az egyöntetű tábortüzes Pro­gramm feltétlenül előrelátó gondola­tot valósít meg. Csak köszönteni lehet érte­­a vármegyei­­ testnevelési fel­ügyelőséget, amely az ország más megyéinek megelőzésével,­­leven­téinknek ily gazdag, felemelő pro­­grammot dolgozott ki. A város színügyi bizottsága teljes elismerését fejezte ki Gulyás színigazgatónak és 3000 pengő segély megszavazását javasolja a társulat részére Kaposvár, február 28. Kaposvár színügyi bizottsága teg­­­nap délután tartotta ülését dr. Le­mez­ky Brúnó főjegyző, h. polgár­­mester elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek dr. Pográcz Károly, dr. Hegyi Árpád, Berecz Sándor, dr. Kovács Soma, Izsák Lajos, dr. Osz­­­tmann Aurél, Geiszler István, Gu­­yás Menyhért színigazgató. Az ülést dr. Lehoczky Brúnó nyi­totta meg és a bizottság mindenek­előtt a szezon művészi mérlegét ál­lította fel. Megállapította a bizottság, hogy vidéki viszonylatban általános­ságban meg van elégedve a társulat működésével és teljes elismerését nyilvánította Gulyás Menyhért szín­­igazgatónak azért a fáradhatatlan munkéért, amivel a közönség igé­ nyeinek igyekezett mindenkor eleget tenni ezekben a gazdaságilag súlyos időkben. Nem mulasztotta el azon­ban a bizottság jóindulatúan figyel­meztetni az­ igazgatót, hogy a jövő szini évad sikere érdekében, anélkül, hogy személyek ellen kifogást emelt volna, bizonyos frissítésre van szük­ség, már a közönség szempontjából is. Az ülés másik tárgya a színigaz­gató segély iránti kérelme volt. Ugyanis Gulyás színigazgató 6000 pengő segély kiutalását kérte a vá­rostól. A bizottság hosszas vita után, melyben valamenn­yi megjelent részt vett, dr. Iiegyi Árpád indítványára javasolja a polgármesternek, hogy ,3000 pengő segélyt utaljon ki a tár­sulatnak. A javaslat elfogadásánál a bizottság tekintettel volt a város ne­héz anyagi helyzetére, viszont tekin­tettel kellett arra is lennie, hogy a színigazgató eddig a várostól pénz­beli segélyt még egyetlenegy eset­ben sem kapott és becsületes mun­kájával úgy az ő, mint társulata tagjainak példás magaviseletével, szerénységével és pontosságával rá­szolgált, hogy a város így is segé­lyezze, azt­ is tekintetbe véve, hogy hosszú idő óta ő az egyetlen igaz­gató, ki a színi szezon nyugodt me­netét biztosítani tudja. A magunk részéről is azon az ál­lásponton vagyunk, hogy a vidéki magyar színjátszás érdekében is, úgy a színigazgató, mint a társulat megérdemli ezt a segélyt és ha mód várt rá, adljük meg neki. „ A.fran­c*a , kormányváltozás jelentősége Kaposvár, február 28. "Pár hónappal ezelőtt úgy jött a Tardieu-kormány, mint amelynek megszámlálhatatlan évekre szóló kor­­mányprogrammja és jövője van. A hold alig fogyott el és­­tett meg há­romszor, a Tardieu kormány megbu­kott és ha igaz, újra alakulóban van. I Reánk, magyarokra nézve nem min­den tanulság nélküli ez a kormány­változás, sőt általában véve nem kö­zömbös az sem, hogy a francia po­litika miért követelte a népszerű Tar­dieu-kormány távozását s miért hívta életre az ismeretlenség homályából a Chan­tem­ps-kormányt, hogy ezt azonnal meg is buktassa. Francia­­ország még ezelőtt alig pár évtized­del erős agrár állam volt, s ha egy ország fejlődésében évszázadok is alig számítanak, elmondhatjuk­, hogy Franciaország máról­ holnapra in­­dusztrializálódott s az agrár Fran­ciaországból egy szép napon ipari állam lett A kormányok hozták ma­gukkal a változást, de a ko­rmányok egyben ehhez a fejlődéshez igazod­tak s tulajdonképen ez a fejlődési pu­ning szabta meg a kormányok erejét, élettartamát. A Tardieu-kor­­mánynak azért kellett távoznia, mert rá francia kispolgár nem bírta el az

Next