Somogyi Ujsag, 1930. május (12. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

2 SOMOGYI UJ&YG 1930 május 1 VIGYÁZZON! KERÉKPÁRT ÉS RÁDIÓT CSAK SZAKÜZLETBEN VÁSÁROLJON I ■nBBMBPBWMWWWWMMMBWMBlMBWMIIMBWnMIMnMBWIMBnBWMWi II11II H'MWMWM—kllii B—MüllfHlltnil IB 'IIOTH1IW lld—— Elsőrendű, márkás g f | f | |f|p /■ /£)../­/ C77 , , s HMDOrOil tv­­és 18 f)avi részletre ■ ■ mm JUL Telefonszám: 257 is jön reá, mert folyotonosan járat­ják, nedves időben, sárban tapostat­­ják s ha egyszerre reá jön a meleg, akkor vége van. Nyáron fogyasztani kell a készet, télre kevés takarmány marad, rosz és kevés takarmányozás mellett kevés és rossz a trágyater­­m­elés s akkor a tél elmúltával újra kezdődik a régi nóta, a túl korai le­geltetés. Somogyban, Baranyában, különö­sen a Dráva mentén valóságos gala­gonya, vadrózsa, kökény, borbolya­­terdők vannak a legelőkön s a világ minden kincséért ki nem irtanak,­­pedig nagy területeket elfoglalnak a jó füvektől. A gyomnövények — sovány legelőkön is — nagyon jól tenyésznek, nem irtják, mint a na­gyobb gazdaságokban. — Zalában is lehet hasonló képet látni, mint Ba­ranyában és Somogyban. Sopron vármegyében is láttam egy nagyobb urasági legelőt, ahol csaknem több volt a galagonyabokor, mint a jó ífa. — A’’legeltetésnél nincs semmi rend. A legelőmarha napjában több­ször is összekóborolja a legelőt, mert az igy szokás. A legelőn elhullatott trágya el­vész, mert az egy helyen maradva, fa fa kipusztul alatta s csak évek áruivá támadnak ott »buja foltok­« s ezeket a legelő jószág nem ked­veli. — Mezőhegyesen a piásztorok­­nál seprő is volt azelőtt, azzal széjjel kellett a trágyát seperni, s igy min­denüvé jutott belőle. Nem tudom, igy van-e most is? Az alföldön, az összegyűjtött trá­gyát — »árva ganéj« a neve —­­t megszáritják s annak a tüzénél fő­­­zik meg a »lebbencs lev­es «-­üket a pásztorok s lehet, hogy télen abból a szárított trágyából kapnak »kom­mencióba« tüzelőt. A legelőre azon­ban­­ nem jut belőle. Ez igy volt száz év előtt, igy van ma s ki tudja, ameddig lesz még igy? Más alkalommal már említettem a múlt évben Bihar vármegyében lá­tott,­ teljesen kiégett legelőket. De láttam azt is, hogy ugyanott a Be­rettyóban, a Kőrösben volt víz. — Mikor fogják azokat a legelőket ön­­tözni ? — Ha a Duna—Tisza közi csatornát megcsinálják, annak a nagy területnek most még tűrhető legelőit rétjeit tönkre fogják tenni. — Mert hogy abból a csatornából nem fog­nak öntözni, az bizonyos. A jó legelőkre igen nagy gondot kellene fordítani, részben azért, hogy I­saknieim 2 millió hold föld hever­­kihasználatlanul, részben, hogy ál­latainkat eltartsák. Több takarmányt lehetne félre tenni télire, ezzel több állatot jobban tartani. Több állat, több trágya, mert még nagyon mész­­£Ze vagyunk attól, hogy 50 mázsa trágya jusson egy kát, hold földre. Arról nem írok, hogyan kellene a legelőket megjavítani, jó legelő­ket alkotni, fenntartani, sokkal job­ban megírta azt kitűnő tollával érzé­sét Dorner Béla. — Szerény kis cik­kemmel csak reá akartam terelni a figyelmét a legelők rendkívüli fon­tosságára, mert a mi jegel­tetési mó­dunk és legelőink még ma is ősi álla­­­potban vannak. Id. Egly Ernő okleveles gazda . Moszkvai válasz a pápa szózatára A világ minden részén valláselle­nes tüntetést terveznek május el­sejére ez kommunisták Berlin, április 30. A német rendőrségnek a legutób­bi államvédelmi házkutatások so­rán sikerült Moszkva­­május elsejére kiadott hadparancsának a teljes szö­vegét eredeti példányban megszerez­ni. A kiáltvány, melyet az egész vi­lág kommunistáihoz­­intézett a moszkvai vezetőség nevében a Sta­lin mögött­­ álló »Trojka« Mend­zsinszky, Jagoda­ és Tril­szer nép­biztosok, arra utasítja a kommunis­ta szervezetek­­vezetőit, hogy május elsején az összes tüntetések az egy­ház és a vallás ellen irányuljanak. Az adott utasítások értelmében a kommunisták utcára kerülő roham­­csapatainal­ a templomok ellen kell tün­­et­niök.. Látogatás egy szélcsendes időben a vitorlázó repülőknél Kaposvár, április 30. Szélcsendes időben fent, a kislaki dombon messze tekinthet az ember az alatta elterülő csendes tavaszi tájra. A tetőn melegebben süt a nap, jobban fúj a szél és jobban esik az eső. Mert a tető teljesen nyílt, szinte kupola alakú, alatta erdő, mező tavaszi megindulásban ... És alulról, ahogy felnézünk, piros-fehér színű zászló lengése mutatja merre fúj a szél. Szép kis erdei út vezet fel a pla­tóra, ahol egy nagy fából épült han­gár fogadja az érkezőt. A hangár­ban most pihen a két meglehetősen terjedelmes gép. Kezelésük nagyon egyszerű. Egyetlen ülés van rajtuk, mely előtt áll a szárnyukat szabá­lyozó készülék ... Vasárnap kitűnő idő volt a repülésre és rengeteg néző gyönyörködött a gyakorlatok­ban, melyek nagyszerűen sikerültek. Egész kis kolónia ez itt a domb­it tetőn. Vitéz Hefty Frigyes tábori pilóta vezetése alatt már hetek óta itt él 18 levente az egész megyé­ből. Példás rend és fegyelem ural­kodik közöttük, illedelmesen fogad­ják az érkezőt és a legnagyobb kész­séggel adnak felvilágosítást az ér­deklődőnek. Nagyon jó színben van valamennyi, mindegyiknek külön ágya, evőeszköze, mosdója stb. van. Pontosan délben ebédeznek és koszt­jukat a városból szállítják ki. . Látogatásunk idején szélcsend ural­kodott a táj felett. Mit csinál ilyen­kor a 18 levente? Fúr, farag, esz­­tergályoz, ki olvas, de mindegyik el van foglalva a tábor körül, mert meg van határozva a terület, ame­lyet elhagyni nem szabad nekik.. Szép élet ez itt a dombtetőn, ahol kitágult tüdővel szabadság és munka nemesíti meg új nemzedékünk lel­két és készíti elő az elkövetkezendő nagy idők, nagy harcaira. Az anyagyilkos látrányi fiú bűnperét tárgyalta ma a kaposvári törvényszék Tizenegyévi­­egyházra ítélték Kaposvár, április 30. A kaposvári kir. törvényszék Ke­­lemen-büntetőtanácsa ma délelőtt tárgyalta Baján József látrányi 35 éves földmives gyilkossági bűnpe­­rét. Baján az elmúlt év december 5-én délután 3 órakor hátbalőtte édesanyját, majd pedig maga ellen fordította a gyilkos fegyvert. Baján Lajosné Sándor Lívia ütőerét ron­csolta szét a Frommer-pisztoly go­lyója és elvérzés következtében fél órai tusa után meghalt. Az öngyil­kosságot megkísérelt gyilkos föld­mives 5 napig élet-halál között le­begett, míg a hatodik napon a ka­posvári közkórházba szállították, ahol még aznap megoperálták. Ki kellett operálni a jobb szemét, mert a fgolyó szétszakította a szem ideg­szálait. Szuronyos fogházőr vezette be a vádlottat. A gyilkos jobb szemüve­gében üvegszem van. A tanúk számbavétele után, megkezdődik a­­ kihallgatás. — Nagyon rossz viszonyban vol­­tunk édesanyámmal — vallotta. Ál­landóan szidott, korholt bennünket. A feleségemet, gyermekeimet. Külö­nösen a feleségemre haragudott. Kétszer már el kellett költöznünk a családi házból anyám viselkedése miatt. November végén folyton szi­dalmazott bennünket, mindenben talált hibát. Az istállóba mentünk ki­feküdni. A két gyermekem is két hétig ott feküdt velünk. Nagyon el voltam keseredve. Enni is alig et­tünk. Ekkor határoztam el, hogy megölöm az édesanyámat, aki ilyen mostohán bánik velünk. Az volt a szándékom, hogy azután agyon­lövöm magamat is. Vettem egy revolvert s aztán december 5-én délután 3 órakor hátulról belelőt­tem az anyámba. Aztán pedig fejbe­lőttem magamat. Itt kis szünetet tart, mélyen léleg­zik, majd folytatja: — Borzalmas volt a helyzetünk. Nem tudtam,­­mit csináljak. Készül­tem rá. A gyilkos kihallgatása után dr. Szász Béla egyetemi magántanár, törvényszéki orvosszakértő mondot­ta el szakértői véleményét, majd az­után a tanúk kihallgatására került sor. Németh Antal balatonboglári csendőrtiszthelyettes az első tanú. Elmondta, hogy amikor a gyilkos­ság után a vádlottat megkérdezték, az azt mondta ,hogy már régebben készült cselekménye elkövetésére. Levelet is hagyott hátra, amelyben bejelenti, hogy öngyilkos lesz, mert anyja miat nem tud feleségével bol­­dogan élni.­­ Bognár Imre csendőrőrmester lé­nyegtelen vallomása után Kis Imré­­nét hallgatja ki a bíróság. — Maga milyen viszonyban élt az elhalt Bajánnéval. . — Egyszer jó, másszor rosszul. Veszekedtünk, meg kibékültünk. Ez a tanú, aki a szomszédban la­kik, szem- és fültanúja volt az ál­landó perpatvarnak. — Kérem, mindig Bajánné porolt, később ezeknek már nem is enge­dett a birtokon dolgozni. — De, hát miért? — Nem szívelte a fia feleségét. Megrázó jelenetek közepette, 5 perces szünet után folytatták a fő­­tárgyalást. Baján Lajost, a meggyilkolt asz­­szony fé­rjét, a gyilkos apját hallgat­­ták ki. Azután az anyagyilkos felesége, karján a kis 5 hónapos gyermekei­vel lépett be a tárgyalóterembe. Ba­ján József sirt, zokogott, szinte fe­lesége kihallgatásának egész ideje alatt. Metz József kir. ügyész vád­, míg dr. Nicsovics Sándor ügyvéd védő­­beszéde után a kir.­­törvényszék Ba­ján Józsefet szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és 11 évi fegyházra, 10 évi jogvesz­tésire ítélte. Az ítélet nem jogerős. Jubiláris Nemzetközi Vásár Budapesten 1930 május 3-12. A magyar ipar demonstratív bemutatója, számos külföldi állam részvételével. 50 százalék utazási kedvezmény! Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható Budapesten a Vásárirodánál, V., Alkotmány­ utca 8 _______________________________Kaposváron a menetjegyirodánál.

Next