Somogyi Ujsag, 1930. június (12. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

4 l egyedül volt az a hátsó gondolat, csak nem nevelünk a nyakunkba egy hatalmas, munkás tábort, aki aztán a jó üzletszámba menő nagy és középbérleteket s lassan birtokaikat igy elhalássza a kereskedelmi nábobok elől, akik ezeket — a számításképtelen birtokosságon szerzett vagyonnal — kezdték teljesen kisajátítani. Nagy része volt ennek a kérdésnek is abban, hogy valamikor nagy bűn volt politikai kisgazdának lenni. Akkor akár kisgazda, akár más falusi tényező volt, aki a falu elismeréséért, a falu kultúrájáért síkra szállott, a legelítéltebb demagóg volt. Pedig mi, akik nagyatádi Szabó István háta mögé állottunk, ösztönszerűleg éreztük, hogy körülöttünk halad a világ, csak valahogymi vagyunk nagyon megbéklyózva. Kevés a tudás, kevés az erő utonérni a mellettünk törtetve előreszáguldó mezőgazdasági kutúrát, amelyet kifejlődni láttunk egy-egy melletünk fekvő, modern nagybirtokon, ösztönünk nem csalt. Ma itt vana magyar kisgazda a földbirtokreform útján is földdel meggyarapodva, a hirdető táblák tanúsága szerint parcellázva eladó nagybirtokok tömegétől körülvéve, de a modern gazdálkodás tudása, pénz, kellő berendezés és erő nélkül. De nemcsak mi érezzük ezt, hanem érzi mindenki, aki figyelembe se vette soha, a kreizlerostól a legnagyobb cégig, a kisipari műhelytől a legnagyobb gyárig mindenki,aki ezzel az osztállyal összeköttetésbe kerül, mert hisz most már a kisgazda is hitelt hitelre halmoz, a váltó már legmegszokottabb papírja, amiről ép úgy tudja, mint régen lálik a kereskedő, hogy enélkül megszűnt az élet. Pedig aszántóvető i élete nem negyedévre van berendezve. De hát kulturáltabb! Jól megtanulta, hol kell a váltót aláírni s hogyan kell esetleg a kamat hozzáírásával is megújítani. De tanult abból is, ha vásárra hajtja a rossz marháját, azért csak potya pénzt kap,tehát itt tanulja meg, hogy kell vásárra készíteni. A piacon megtanulja azt is, mi a fajsúly, amelyből az ő igarbonája csak nagyon kevését nyom. Mi a keverékesség, amely a címen alaposan lehúznak a remélt és kiszámított pénzből, mert hát ily feltételekkel adja el most már ő is — mint a modern gazdák — zölden a búzáját. A fizetéseknél pedig arraeszmél, ha több termelés nem is, de több jövedelem az kellene. De hogy miképen lehetne azt előteremteni, ez előtt úgy áll, mint... Ha tehát mást nem talál ki, a zsebében ő rázza az öklét a jegyző ellen, aki sok adót vet ki, az urak ellen, akikannyian vannak, hogy nem győzni a fizetésüket. Nem mondok újságot, ha egyenesen kimondom, "hogy mindenki őrizi, hölgy forró a levegő. Vannak is sokan, akik ettől a levegőtől egy kis felfordulást remélnek. Csakhogya magyar élet másként van teremtve. A józan magyar kisgazda volt az, aki minden időkben, a nemzetgyűlésen is, békésen levezette a túltelített gőzöket és a józan kisgazda az, aki elszigeteli a pogánykodó koppányokat és keresi az utakat a rettenetes krízis megoldásához. A magyar élet forradalmakat, újabb megrázkódtatásokat nem bír ki. Csak magára ne hagyják teljesen fezt a kisgazdát, akik egyszer már sokat köszöntek neki. Tiszta jaj — nagyon csekély hányad szerencsés, sőtnagyon szerencsés ember kivételével — az egész ország. Szinte felsűti a levegőit. Jajgat a kisgazda, hogy nemtudja előteremteni a legszükségesebbeket, felsír az ipar és kereskedelem nyomorúsága, mert a kisgazda szegénysége lehetetlenné tesz minden beruházást, ami életet vihetne a vérkeringésbe. Tárgyal is erről a kérdésről az egész ország. Erről van szó a kávéházi asztaloknál, erről a hivatalokban, csak arra vigyáz mindenki, hogy olyant ne mondjon, vagy javasoljon véletlenül is, ami a maga szempontjából áldozatot ,lemondást, kicsit több munkát, nagyobb komolyságot,több fejtörést jelentene. Márpedig a társadalomnak ilyen érzése és gondolkodása mellett nehéz célhoz jutni. Mindenki csak a kisgazda igényeit bírálja, pedig ha valakinek, a kisgazdának nincsenek igényei. És ha valami ettől és a puszta munkától függne, úgy könynyűk lenne segíteni. Mert az bizony sokat sokszor roskadásig dolgozik. "Ezáltal üti helyre elmaradását az okszerű gazdálkodástól, hogy neki is ne kellessen eltékozolnia az apai jussit. Hogy a kisgazda erősen dolgozik és hogy ezáltal milyen értékeket produkál, be lehet bizonyítani azzal is, ha összehasonlítást teszünk egy ezer holdas falu összes ingó és épületi értékei között. Hasonlókép sokkal jobb eredménynek kell lenni a jövedelmezőség tekintetében is, még 11 a bizonyos tekintetben silányabb is, a termelés, mert ezt pótolja a jobb kihasználás és a több munkáskéz. Ez a megállapításom azonban nem akarja azt jelenteni, hogy így rendben is van a dolog. Én vagyok leginkább meggyőződve, hogy annak a sokkal több és önálló munkáskéznek még sokkal többet és jobbat kellene elérni. A kisgazdálkodás okszerűségéről pedig épen nem valami sokat lehet mondani. Vannak ugyan helyek, ahol lelkes emberek egyik, vagy másik téren szép eredményekre vezették a kisgazdákat, ídteez a sors kegyéből az illető községekre háramlott, szerencse vetít. Ilyen pl. a mi közelünkben Fonó. Azonban hogy Fonóval lehet találkozni a kiállításon, ez nem a rendszeres kisgazdanevelés érdeme, hanem, a körülmények szerencsés» összejátszása, lelkes tanítóval öszszefogó uradalmi gazdatiszt, sírájdalmi példaadás szülötte, amint másutt is esetleg pap, tanító, jegyző és más lelkes emberek önkéntes összefogása ért el szép eredményeket, Aétóbbian egyik sem elkötelezett,vagy elkötelezhető fél a kisgazdaképzés előbbrevitelére. Szorosan vett hivatalos gazdasági közegek többnyire akkor jutnak már csak szerephez, amikor a megjelölt helyi vezetők az eredmény megmutatásához és kimélyítéséhez elhívták őket. Nem is okozom ezeket a közegeket. Az ő hivtásuka sem az, hogy alapot teremtsenek. Ezt egy megye, vagy járás székhelyéről az egészre vonatkoztatva kívánni sem lehet. Én csak azt látom, hogy valami hiány van s azt elvárnám azonban a hivatalos tényezőktől, hogy ilyen kérdésekben is őszinte, elfogulatlan véleményt mondjanak. És ha ezirányban valamit elértem volna értelmetlen kívánságommal, úgy már meg is volnék elégedve. A halottkém végelgyengülést állapított meg a halál okául. Nem gyanakodtak semmire, eltemették Bálla holttetemét. Talán sohasem került volna napfényre a férjgyilkosság, ha Petrits János pécsi borbélysegéd, aki időközben elvált feleségétől, feljelentést nem tesz a pécsi állami rendőr,ségen. Ott indult meg először az eljárás, hogy azután átkerüljön az egész ügy a kaposvári kir. ügyészséghez. A vizsgálóbíró a kihallgatás után valószínűen elrendeli Balla József holttestének exhumálását s csak ezutánemel vádat a gyilkossággal gyanúsítottak ellen. SOMOGYI UMG 1930 junius 1 A drávatamási mérgezés borzalmas részletei Tegnap a vizsgálóbíró előtt töredelmes vallomást tettek a bűnösök Kaposvár, május 31. Tegnapi számunkban beszámoltunk adrávatamási mérgezésről, melynek vádlottjait Pécsről tegnap reggel szállították át a kaposvári kir. törvényszék fogházába. Az előzetes letartóztatásba helyezett Petrits János, Petrits Jánosné és özv. Balla Józsefné kihallgatásához még tegnap délelőtt 11 órakor hozzákezdett Zefferiovits János vizsgálóbíró. A kihallgatás alkalmával megdöbbentő részletek derültek ki arról a borzalmas mérgezésről, melynek áldozata két éve már ott nyugszik a drávatamási temetőben. Egy tehén miatt Drávatamásiban már évekkel ezelőtt Balla József ottani gazdálkodó örökbefogadta Farkas Ferencnét, akinek a férje is ottlakott. Később a Farkas-familia örökbefogadta Petrits Jánosnét s így már három család lakott együtt Balláékkal. Az öreg Ballá spórolós, szorgalmas ember volt. Balláné éppen az ellenkezője. Petritsnének bútort akartak venni, készpénz nem volt a háznál, az öreg Ballát arra kérte a felesége, hogy adják el az egyik tehenet, hogy annak árából megvehessék a bútort. Az öreg Balla hallani sem akart a tehéneladásról. Emiatt állandóan civnakodás, perpatvar zaja verte fel a Balla-portát. Amikor az öreg gazda semmi körülmények között sem egyezett bele a tehén eladásába, felesége és Petritsné borzalmas tétre határozták el magukat. A mérgezések Először maszlagos nadragulyával etették meg az öreget, amikor ez sem használt, aszpirinnel akartákmegméregzni. Ettől sem halt meg az öreg Bálla. Ezután gyufaoldatot adtak be neki teában. Kibírta ezt is. Ujjabb nadragulyás adag következett, amit mákostészta közé kevertek. Ettől a méregkeveréstől beteg lett Balla József, de a várva-várt halála is nemkövetkezett be. Újból tanácskozásra ült össze a két asszony. Ekkor határozták el, hogy az öreget minden körülmények között eltetszik láb alól. A két asszony lábosba szénparazsat tett s ezt bevitték Bállá szobájábas a magával tehetetlen Bállá ágya mellett helyezték el. A szétterjedő széngáz aztán 1929. február 28-án meg is ölte a mérgekkel már agyonkinzott földmivest. Egy tudós a Mars titokzatos lakóiról A legérdekesebb kérdések egyike: vannak-e a Marson emberformájú lények? Régebben azt hitték, hogy a Marson igen hatalmas kultúra van, minthogy az egész bolygót keresztül-kasul szántják a csatornák, amelyeket emberkezek művének tartottak. Legutóbb azonban kiderült, hogy ezek a csatornák a valóságban nem is léteznek, némelyek szerint nem egyebek optikai csalódásnál, mások szerint pedig a Marson igen gyakori szélviharok irányát jelzik. A Mars légköre igen ritka, a napi hőmérséklet pedig igen nagy ingadozásoknak van alávetve. A télen — amely, mint az összes évszakok, — 6 hónapig tart, az átlagos hőmérséklet jóval nulla alatt van, míg tavasszal körülbelül ugyanolyan enyhe az idő, mint nálunk. Ha létezik is ember a Marson, annak igen különös lénynek kell lennie. A tudósok azt hiszik, hogy ennek olyan lénynek kell lennie, amely minden tekintetben alklamazkodni tud a hirtelen hőmérsékletváltozásokhoz, amelyek oly gyakoriak itten. Ha élnek Marsemberek, ezeknek ugyancsak ellenálló teremtményeknek kell lenniök, minthogy a dermesztő hideget nyomban követi néha napjában többször is egymásután a kibírhatatlan forróság. A Marslakóknak valószínűleg van szárnyuk, mégpedig igen erőteljes, hogy a ritka levegőben repülni bírhassanak, s gyorsan elmenekülhessenek a fagyos vagy túlforró helyekről. Vagy pedig lábaiknak lapátalakúnak kell lenniök, hogy fagyok idején üregeket áshassanak a földbe és ide menekülhessenek, ha pedig növényzet is van a Marson, úgy ennek tisztára mohából kell állania, minthogy télen csak ezek a növények tenyészhetnek; a marsbeli élet még mindig nagy rejtély az emberiség előtt, s addig valószínűleg megoldatlan marad, amíg csak saját szemünkkel nem győződünk meg róla. Ez az idő pedig, a tudósok szerint sokkal közelebb van, mintsem azt egyesek hinnék. Értesítés! K a -----------Irály kávéházban esténként cigányzene. Hideg büffé. Elsőrendű tájborok. Szolid, előzékeny és figyelmes kiszolgálás. Polgári árak. Szives pártfogást kér tisztelettel PRÁGER FERENC, KÁVÉS FKrlnaSllllu ^ ^ fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. — 100 modern, ke* DluuuUul nil'UljfllU ÖftWlSÖ nyelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros • Budapest Iv., Egyetem u. 5. (A belváros központjában legszebb sörözője. S Polgáriávali. Szabó Imre tulajdonos