Somogyi Ujsag, 1930. július (12. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
XII. évfolyam, 146. * szám Arat0 fillér Kaposvár, 1930. julius 1., kedd Előfizetési árak : fitt hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy folihoz szállítva — Hirdetések díjszabás szerint POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: II J. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona utca 7. szám Interurban telefon 5. szára A csorbatói konferencia A kisantant képviselői csorbatói konferenciájukon olyan értelmű határozatot hoztak, hogy semmi okuk nincs arra, hogy a magyar kérdésben elfoglalt álláspontjukon változtassanak. No, azért a határozatért Ugyan nem volt értelme ebben a nyári kánikulában a Csorba-tó hűvös partján menedéket keresni. Ahhoz azután szó fér, hogy van-e jelentősége az ilyen kisantant-i határozgatásoknak. Azt nagyon jóltudjuk, hogy ennek a három trianoni »boldog« országnak minden szervezkedése ellenünk irányul. A kisantantszövetség is diptorrfácai mumus akar lenni, amelyik minden széllebbenésre hajlandó kiugrani bozótjából, hogy ijesztegessen. Az a kérdés azonban, hogy a célbavett, olyan nyúlszivű-e, hogy a kisántántéri fenyegetéseire rögtön citerázásba kezd. Benesék fegyvertára a bőségesen termelt rágalommuníció terén, ha nem is fogy, de patronálnál egyre jobban beigazolódik, hogy azok vaktöltések. Évek óta hirdetjük ezt, amire kezd rájönni a külföld is. Jó volt tehát újból összehívni értekezletüket, hogy vélt jelentőségüket elhitetni igyekezzenek a külföldön. A csorbatói konferenciáin szóba került a kisántaninak a többi európai államokhoz való viszonya is. Ez annyit jelent, hogy a Csorbató évszázados fenyőrengetegeialatt alig vitáznak másról, mint Magyarországról. Ez az a pont, amelyen a rablóbecsület a közösen elővezett préda további birtoklása érdekében még ma egy véleményen tud lenni. Maguk is szükségesnek tartották, hogy e tekintetben értekezletükről kiadott jelentésükben hangsúlyozzák az elfogadott határozatok során tanúsított egyhangú magatartásukat. Mi erre csak annyit válaszolhatunk, hogy amikor valamit annyira hangoztatni kell s annak ismétlése — szinte az unalomig — szükséges, valahol baj van a kréta körül. Ennek a bajnak mindjárt az elevenére is tapintuk akkor, ha megállapítjuk, hogy a kisántant konferenciázgatása tulajdonképpen lényegileg porhindítés a világ szemébe, hogy ők mily egységesek, mily hatalmas erőt képviselnek az európai politikában s hogy mily nagy szükség van szövetségükre, Európa közel keletének s status quoja érdekében. Ez olyan dolog, mint mikor valaki pótolhatatlannak tartja magát s ezt elhitetni akarja környezetével, de jön egy influenza bacillus, ágybadönti és kisül, hogy éppenséggel nem dőlt össze a világ, sőt utóda talán jobban is csinálta a dolgokat. A kiadott hivatalos jelentés mögött, ha valaki olvasni tud, inkább arra a megállapításra jöhet, hogy ez a csorbatói tanácskozás csupán pro forma konferenciázás volt s talán egy kis puhatolódzás egymás területein, hogy miként vélekedneka hágai és párisi tárgyalások után beállt erőviszonyokról. Szükségesnek tartották, hogy Páris után, ahol épen elég leckét kaptak, kissé összeszedjék megtépett hadállásaikat. Annyira azonban nem oktalanok, hogy ne találtak volnaa tárgyalásokhoz olyan kiindulási pontot, amelyik ne biztosította volna számukra e tekintetben az összhangot. S ez Magyarország. Hetekkel megelőzőleg tele volt Európa sajtója a magyar királykérdés időszerűtlen és oktalan pertraktálásával, amely híranyag a kisantant hírirodái útján jutott el a sajtóhoz. Ezt az akciót már akkor az európai közvélemény megdolgozásának tekintettük s most "a csorbatói konferencia után a leghatározottabban megállapíthatjuk, hogy mindez a sok badar hír csak azért bocsájtatottútra, hogy a kisantant az ő jelentőségét s szövetségének szükségességét indokolni tudja a világ előtt. A földmivelésügyi miniszternek jelentést kell tenni az aratásról Kaposvár, június 30. Mayer János földmivelésügyi miniszter az összes törvényhatóságoknak rendeletet küldött, melyben utasítja a városok és községek vezetőit, hogy az aratás megkezdéséről azonnal tegyenek jelentést a földmivelésügyi minisztérium munkaügyi osztályának. Egyben elrendelte, hogy az aratás folyamán esetleg felmerülő mindennemű mozgalmakról s azok okairól, valamint a mozgalmakkal kapcsotos intézkedésekről távirati úton tegyenek a hatóságok a földmivelésügyi miniszternek jelentést. Évzáró ünnepélyek a kaposvári iskolákban Kaposvár, június 30. Tíz hónap kemény munkája után, tegnap a kaposvári iskolákban is komoly, bensőséges ünnepélyek keretében osztották kia bizonyítványokat. Délelőtt kilenc órakor az összes templomokban istentiszteleteket pontifikáltak, amelyeken a tanárok vezetésével az intézetek tanulóifjúsága teljes számban megjelent. Az istentiszteletek után az iskolákban gyülekeztek a tanulók, ahol az évzáró ünnepélyek lejátszódtak. A reálgimnáziumban dr. Pongrácz Károly igazgató lelkes beszéde vezette be az ünnepélyt, mely után dr. Szigethy Gy. Sándor egészségügyi főtanácsos, diákszövetségi elnök gondolatokban gazdag szónoklatában az iskolában felállított hősi emlékműről beszélt. Elmondotta, hogy az emlékműre ez évben is 60 pengőt adományozott a szövetség, melynek taglétszáma az utóbbi időben 30 taggal szaporodott. A mély hatást kiváltó beszéd után dr. Hajnal István egyetemi magántanár a 20 évvel, dr. Kisfaludy Imre pécsi ügyvéd a 15 évvel és Kispál József a 10 évvel ezelőtt az intézetben érettségizettek nevében szóltak az ifjúsághoz. A szép beszédek után dr. Pongrácz igazgató az osztályok jeles tanulóinak külön adta át a bizonyítványokat ,úgyszintén ekkor részesítette igazgatói dicséretben Riba II. osztályú tanulót, akin egy szarvasi család érdekében egyik szarvasi újságban írt cikkével szerzett hervadhatatlan érdemeket. A Himnusz után az intézet tanulói a hősi emlékmű előtt vonultak el példás rendben. Itt említjük meg, hogy a 20, 15 és 10 évvel érettségizettek tartottak találkozót,, amelyeken lelkesen ünnepelték az intézet tanári karát. A felsőkereskedelmiben nem volt évzáró. Nem lehetett megtartani, mert nincs megfelelő helyiség. Meg kellene oldani már ezt az iskolahelyiség kérdését, mert így tényleg csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet biztosítani az iskola rendjét. A tanárok az egyes osztályokban, külön külön adták át a bizonyítványokat. A polgári fiúiskola benlsőséges keretek között tartotta meg évzáróját. A kitűnően Vezetett iskola valamennyi tanulója megjelent az ünnepélyen, amelyet a 10 órai Te Deum után 11 órakor tartottak meg. A negyedik osztályos növendékek nevében Kovács Ferenc mondott a lélek érzékeny húrjain játszó búcsúbeszédet. A szemekben könnycseppek fénylettek, amikor a kisdiák utolsó mondata elhangzott: Távozunk innen, de soha nem felejtjük el ezt a helyet, ahol annyi szép emlékkel és tudással lettünk gazdagok. Szabady József verse után Gálos Ferenc retorikai szépségekben gazdag beszédében szólt az ifjúsághoz. A leánylíceumban is dr. Biró Lajos igazgató mondott a bizonyítványosztás előtt beszédet. Köszönetet mondott a vallás és közoktatásügyi miniszternek, Kaposvár megyei városnak a támogatásért. Felhívta a tanulók figyelmét a szüleikkel és az intézettel szembeni kötelességeikre. A tanári kar munkáját köszönte meg ,majd pedig felolvasta az intézet előmeneteli statisztikáját, mely szerint jeles 55, jó 100, elégséges 85, nem felelt meg a követelményeknek 34 tanuló (12 százalék). A Himnusz eléneklése után az osztályokban az osztályfőnökök osztották ki a bizonyítványokat A polgári leányiskolában a Te Deum után gyülekeztek az iskola tanulói. A közös ünnepélyt az intézet udvarán tartották meg. A Himnusz után tréfás színjátékot mutattak be a növendékek. Szavalat után Nagy Mária a negyedikesek nevében búcsúzott a tanári kartól és intézettől. Lélekemelő beszédben Seid Anna igazgatóhelyettes búcsúztatta a végzett növendékeket, majd pedig kiosztotta a jutalmakat. A bensőséges ünnepély után osztották ki a bizonyítványokat. Az iparostanonciskola ünnepélyén Lengyák György igazgató mondott lendületes beszédet a tanoncokhoz, majd pedig kiosztotta a díjakat. Nagyon sok iparosiskolai tanuló kapott jutalmat (könyvet, pénzt stb.) Itt említjük meg, hogy az iparostanonciskola ez évben is kitűnő eredménnyel dolgozott, melynek elérésében nagy része van az új igazgatónak, aki ambícióval, rátermettséggel minden igyekezetével azon van, hogy a nívót emelje. A Petőfi utcai elemi iskolában is impozáns keretek között tartották meg az évzáró és tornaünnepélyt. Mintegy 300 gyermekszerető szülő és nézet előtt harmóniával kisérve, a Himnusszal nyitották meg az ünnepélyt, melyet a tornavizsga követett. Az össztorna páratlan sikerrel fejeződött be, mely után a zászlót megkoszorúzták s külön-külön csapatokban diszlépésben vonultek el a zászló előtt. Plauder Kálmán igazgató mondotta a záróbeszédet. Ezek után szavaltak: Kelemen István, Gáli Gizella, Bokor N., Dolecsek Zs., Bokor Ilonka, Pirity, Zubovics Gy., Molnár M. Nagy Juliska melegszavú beszéddel búcsúzott az iskolától, majd a Hiszekegy eléneklésével végetért az ünnepély. Termelési jutalom a gazdáknak A gabonajavaslat alapelve: a gabona árjavítása a 3 pengős gabonajegy segítségével csorbítatlanul fennmarad és minden kritikát és támadást legyőzve, érvényesülni fog a gyakorlatban a gabonatermelő javára. Azt fogja eredményezni, hogy minden métermázsa búza és rozs ára fejében a termelő gazda a mindenkori piaci árnál 3 pengővel többet fog kapni. Hiába kísérlik meg bizonyos piaci tényezők a gabonaüzlet látható szabottálásával már jóelőre diszkreditálni a gabonajegyrendszert, ami csak arra szolgál, hogy az ellenzéki agitálójó azt a hamis tételt állítsa fel, mintha íme, a gabonajegy hárompengős termelési prémiuma a ga-