Somogyi Ujsag, 1930. október (12. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

XII. évfolyam. * 222. szám Ara­d fillér Kaposvár, 1950. október 1., szerda Előfizetési árak: POLITIKAI NA­PILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ügy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy g ——— I Kaposvár, Korona-utca 7. szin fcáshoz szállítva — Hirdetések díjszabás szerint Felelős szerkesztő­­ IIJ. EGLY ERNŐ Interurban telefon 5. szám Nagyon nehéz a­­város anyagi egyensúlyáért a felelősséget vállalni A rendkívüli közgyűlés döntése szerint az új vágóhíd a Pécsi-utcában épül a régi mellett — Melyik oldalra lehet rakni a kerítéseket a Nyár-utcában ? — Milyen közmunkákat­­végeztet a város a kölcsönből Kaposvár, szeptember 30. Aki azzal a várakozással ment el tegnap délután a rendkívüli városi közgyűlésre, hogy az előjelek után ítélve tömött széksorok előtt pa­­rázs vitákat fog hallani, az meglehe­tősen csalódott. Feltűnően kevés számban voltak jelen a képviselő­testületi tagok, amikor dr. Vétek György polgármester 3 óra után pár perccel megnyitotta a rendkívüli közgyűlést, de annál jobban tele volt a karzat, ami tekintve, hogy a tárgysorozatban szerepelt — munka­nélküliség enyhítésére kölcsön fel-­ vétele — érthető. A megnyitás után a polgármester indítványozta, hogy a tárgysorozat 2. pontját tárgyalják először, mert a vágóhíd építéséről is csak akkor dönthetnek, ha már megszavazták a kölcsönt. Elismerés a munkásságnak A továbbiakban a polgármester ecsetelte, miért is van szükség a kölcsön felvételére. A munkanélküli­ség enyhítésénél Kaposvárnak is ki kell venni a részét, várni nem­ lehet, mert az éhség a legrosszabb tanács­adó. — Méltóztattak látni, folytatta a polgármester, hogy a szeptember elsei tüntetésen a kaposvári munkás­ság olyan szépen, komolyan, fegyel­mezetten viselkedett, hogy ezért a magatartásért erről a helyről is el­ismerésemet nyilvánítom. (Helyes­lés.) A továbbiakban felsorolta a pol­gármester, mi módon óhaj­ja a köl­csönt biztosítani és mire akarja for­dítani. Elsősorban van a S tarosnak a 137 ezer pengője az első külföldi kölcsönből, amit a fertőző kórház céljaira tett el. Minthogy azonban a népjólét­i minisztérium nem tudja megadni az 50 százalékos hozzájá­rulást, javasolja, hogy ezt az ösz­­szeget a vágóhíd építésére használ­­hatják fel és a belügy, valamint a pénzügyminisztereknél eszközöljék ki az összeg ilyetén felhasználását. A közmunkák A közvágóhíd építése mellett a város megcsináltatja a Berzsenyi- Kisztra esővíz levezető csatornáját, és a nyugati oldal gyalogjáráját­ burkolja az Anna-, Árpád-, Szent Imre-, Tallián Gyula-utcákat. Hogy­­mivel burkolják, még nem tudja, ímert versenytárgyalást hirdettek és ettől függ, hogy milyen anyagot­­használnak fel a burkolásra. A Szo­kola-berekben helyezik el a fa-, ga­bona-, sertéspiacokat. A hercegi hitbizomány az épületek megváltá­sáért túl magas összeget kér és ha nem tudnak megállapodni, úgy december 31-éig köteles elbontatni az épületeket. A régi búzapiac he­lyén parkot létesítenek, forszírozza a rendőrlaktanya építését, mindent elkövet a pénzügyőri laktanya fel­építéséért, sikerült keresztülvinnie, hogy a tüzérlaktanyánál mintegy 40 ezer pengőnyi tatarozási munka in­dul meg a köz­és jövőben. Belekap­csolódik Kaposvár a házépítő akció­ba is. Köszönet az alispánnak a múzeum építéséért és a kölcsönért Bejelentette a polgármester, hogy az alispán a munkanélküliség eny­­hítésére a megye pénzén elhatároz­ta a kultúrpalota felépítését. Indít­ványozza, hogy úgy ezért, valamint hogy az alispán mintegy 100.000 pengő kölcsönt bocsájt a város ren­delkezésére, hálás köszönetüket fe­jezzék ki és erről jegyzőkönyvi ki­vonatban értesítsék. (Helyeslés). A polgármester előterjesztései után Izsák Lajos pénzügyi tanács­nok terjesztette elő a polgármester javaslatát. Javasolja a polgármeste­r, hogy a helyi pénzintézetektől 250 ezer, a vármegyétől 80—100.000 pengőt vegyen fel a város, a külföldi kölcsönből a fertőző kórház céljai­ra félretett 137.438 pengő 39 fillért pedig ugyancsak erre a célra hasz­nálják. A pénz felosztását a követ­kezőkben javasolja a polgármester:­­ 1. Közvágóhíd 250.000 és 137 ezer 438 pengő 39 fillér.­­ 2. Szent Imre-, Árpád-, Tallián Gyula-, Anna-utcák burkolása 160 ezer. 3. Berzsenyi-utca csatornázása 40 ezer. 4. Szokola-berek feltöltése és a színház mögötti park 37.000 pengő. Egyben kéri a polgármester, hogy mondassák ki az azonnali végrehaj­tás. Hozzászólások Sebők Jenő az István-utca köve­zését és a Petőfi­ utcai utcanyitást, Szigethy Gyula Sándor pedig azt kéri, kötelezzék a várost, hogy a fertőző kórház építésére félretett és k­ost elvett pénzt ugyancsak erre a célra "ad vissza a város., Irtson fel a város a kormányhoz Kalmár Rezső köszönetet mond a polgármesternek, hogy elismerte a munkásság komoly magatartását. A munkásság nagyon jól tudja, hogy a város mindent elkövet a munkanél­küliség enyhítésére, de nem látja ugyanezt a kormánytól. Éppen ezért kéri a polgármestert, tegyen lépése­ket a kormánynál­­ó közmunkák megindításáért. Vitéz Verhás Jenő szólt még hoz­zá a javaslathoz és kérte a Kálvária­­utca csatornázását, majd a polgár­­mester válaszolt. Az István-utca kövezése a ver­senytárgyalástól függ. Ha megfelelő olcsó anyagot kap a burkolásra, akkor megcsinálják. A Petőfi-utcai utcanyitást is megcsinálja a város, azonban, minthogy itt tulajdonkép­pen a telektulajdonosok érdekeiről van szó, hozzanak ők is áldozatot, ne csak a várostól kívánják meg azt. A fertőző kórház fedezetéről gon­doskodik, a már régebben megsza­vazott 2 millió pengő hosszúlejáratú kölcsönből. Amint megkapja ezt a kölcsönt, elsőrendű kötelességének tartja, hogy­­a fertőző kórház meg­­­­építéséről gondoskodjék. Számtalan felterjesztés ment a kormányhoz A munkanélküliség enyhítése ügyében számtalan felterjesztést in­tézett a város a kormányhoz, való­sággal a tömege van ott fenn a fel­terjesztéseknek. Valóban az a hely­zet, hogy most már sürgősen szük­ség van a­­kormány támogatására, m­­ert egy szerp napon be fog követ­kezni, hogy a város nem­ tud­­eleget tenni kötelezettségének. Súlyos gon­dokat okoz az is, hogy ezt a köl­csönt is miből fogják visszafizetni, de fel kell venni a városnak, hogy enyhítsen a munkanélküliségen. — Ilyen körülmények között nagyon, de nagyon nehéz a város anyagi egyensúlyáért a felelősséget vállalni. A Kálvária­ utcában csak az eső­­vízlevezető csatornát lehet megcsi­nálni, de azt is akkor, ha fedezeti lesz rá. Vita a vágóhídról A polgármester válasza után a közgyűlés egyhangúan elfog­­t­a a javaslatot, majd következett a vágó­híd. A polgármester ismertette azo­kat a szempontokat, melyek indo­kolják, hogy a vágóhíd a régi mel­lett épüljön fel, bejelentette, hogy ezen a területen azonnal megkezd­hetik a földmunkát, ami mintegy 100 embernek biztosít kenyeret. Az erre vonatkozó javaslatot Si­pos Kálmán gazdasági tanácsnok terjesztette elő, majd megindult a vita. Vitéz Verhás Jenő úgy hallotta, hogy a­­vágóhíd elhelyezésénél a Sz­échenyiváros, illetve a palagyár is szóba került, ami által tudomása szerint 100.000 pengőt lehetne meg­takarítani és ebből meg lehetne csi­­n­álni a városrész csatornázását. Tankovics János közegészségügyi szempontból amellett van, hogy a régi vágóhídnál építsék fel az újat. Fonai Vilmos javasolja, h­ogy ne egy embert bízzanak meg a Tervek elkészítésével még akkor sem, ha ,a tervező ugyanaz, aki 1914-ben a városnak ezt a pályázatát megnyer­je, hanem írjanak ki szabályszerű pályázatot. Hegyi Árpád bár helyesli Fonai Vilmos véleményét, mégsem teheti magáévá, mert éppen a Nevezett­­mérnök volt az, aki a városnak a pályázatán első díjat nyert. A dolog építészeti részénél most is az a lé­nyeg, ami akkor volt, mert a beren­dezést nem az építész, hanem a műszertechnika oldja meg. Az elő­készítő bizottság megállapította, hogy az épületek tervei megfelel­nek a legmodernebb követelmények­nek, éppen ezért kéri a polgármes­ter javaslatának elfogadását Vita a polgármester és Fonai Vilmos között Dr. Vétek György polgármester nyugodtan vállalja a felelősséget a tervekért. A tervezővel úgyis csak az építési kérdéseket oldják meg, különben is olyan szakemberrel áll­lnak szemben, akire nyugodtan­­rá­ lehet bízni. Fonai Vilmos fenntartja előbbi álláspontját és ragaszkodik a pályá­zat kiírásához. Talán jöhet egy olyan pályázó, hogy 100.000 pen­gővel olcsóbban lehet az­ építést megoldani. A polgármester válaszol Fonai Vilmosnak, hangsúlyozza, hogy a tervező Mathiasko mérnök csak az 1914-ben első díjat nyert terveket hajtja végre, állandó vágóhídtervező­,­­elsőrendű szakember, akire nyu­godtan rá lehet bízni. Ezzel vége is a vitának, a polgár­­mester elrendeli a névszerinti sza­­vazástt .Csak Fonai­­Vilmos Sza­vaz nemmel, így a vágóhíd a Pécsi­­utcában épül meg, Mathiaskó mér­nök tervei szerint.­­ A két legérdekesebb pont let­ár­gyalása után meglehetősen kiürül a terem és most má­r gyors tempó­­ban következnek a tárgysorozat egyes pontjai. Az Erzsébet t­éri piac rendezésére fedezetül 96.700 pen­gőt jelölnek meg, a kisajátítási el­járás elrendelésével egyetemben, a Géza­ utcai telektulajdonosok kérel­­m­ét, hogy az építési szabályrende­let 375. paragrafusát változtassák meg, újból elutasítják.

Next