Somogyi Ujsag, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
XIII. évfolyam , 26. szám Ara 12 fillér Kaposvár 1931. február 1., vasárnap Előfizetési árak: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy árhoz szállítva — Hirdetések díjszabás szerint POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : I r E G L Y ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona utca 7. szám Interurban telefon: 5. sz. A kormány új buzapolitikája A földművelésügyi miniszter kezdeményezésére az Országos Mezőgazdasági Kamara, az Orge, a felsőház és a képviselőház gazdatagjai és az ország híres buzanemesítői hetek óta ankéteznek, hogy megállapítsák azokat az egyöntetű irányelveket, amelyek alapján a kormány új búzapolitikája felépíthető lenne. Ezen irányelvek alapgondolata az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt nemesítés útján kitermeltessék az országban egy olyan egységes buzifajta, amely minőség tekintetében mindenben megfelel a külföldi piacok kívánalmainak. A felmerült tervek szerint körülbelül 7-8 év múlva lesz az országban ez az egységes búzafajta kitermelhető, kinemesítése mintegy 10 millió pengőbe kerül. Máris rendelkezésre áll 250 ezer kát, hold a szükséges nemesített vetőmag, mely az ősz folyamán már elvethető lenne. Agrár szakértőink a vita során szükségesnek tartották egy Országos Buzatanács felállítását, melynek irányítása mellett az amerikai Manitobabuza mintájára három magyar minőségtípust (Hungária I., H., 111.) lehetne rendszeresíteni az egyes buzafajták sikértartalmának alapulvételével. Az ilyenképpen kitermelt exportbuza eladását maga az állam fogja lebonyolítani, miután azt előzőleg egy külön állami szervezet tárházakban összegyűjtötte,megfelel kivárni nem képes. A kérdés elbírálásánál súlyosan esik latba, hogy földbirtokaink soha nem látott mérvben el vannak adósodva s maholnap 10 ezer kisbirtok felett ütik meg a dobot. Akit az ehhalil veszedelme fenyeget, akit céltalan fehér kalács kilátásba helyezésével nyugtatni meg. A kormány uj buzapolitikai programmján tehát gyorsítani kell. A Tiszta-vidék 84 kgr. hektolitersúlyú, nagy sikértartalmú, acélos, piros búzájában már rögzítve vannak külön nemesítési eljárás nélkül is azok a jó tulajdonságok, amelyek ezt a búzafajtát exportképessé teszik. Ha a kormány ezt a búzafajtát megbízható gazdáktól a maga szakközegeivel összevásárolná és súlyt-sulyért átcserélve, egyelőre az uradalmak között vetőmagszaporítás céljából szétosztaná azon kötelezettséggel, hogy a termés felét, vagy kétharmadát kötelesek az uradalmak a következő évben ugyanolyan feltételek mellett hasonló célból a kisgazdák részére átcserélni, akkor már 3—4 év alatt kitermelhető lenne az egész országban az egységes búzafajta és megtakaríthatná a kormány az ezen búzafajtánál merőben felesleges nemesítési eljárás 10 millió pengő költségét is. A túlfinomba kinemesített búza termelési sikere ugyanis ideális talajviszonyokat, bőséges műtrágyázást,nagy gondozást és nem utolsó sorban jó időjárást tételez fel. A meghozott áldozatok mellett az fog jönni hozzánk estére. Az uram ma reggel elutazott. Egyedül leszek, várom magát. El fogok mondani magának mindent. Eljön ugye? — Azt mondja meg asszonyom, mit tuda feleségemről? — Tegnap délután négy óra körül itthon volt-ea felesége? — Nem. — Hol volt? — kérdeztem fokozott izgalommal. — A Kontrássy utcában volt találkája a férjemmel. — Meg merne erre esküdni is? — kérdeztem tőle magamból kikelve s a karját úgy megszorítottam, hogy majdnem felsikoltott fájdalmában. — Meg, hisz láttam, mikor kijöttek egyik házból. — Melyik házból!? — Az ötvenes számúból. — Ötvenes... ötven... milyen utcát mondott maga? — Kontrássy-utcát. — Ja úgy! Hirtelen eszembe villant minden és felnevettem. — Biztosan a férje volt az a férfi, akivel a feleségemet látta? Nem téved? -!- Nem tévedek. — Én pedig azt mondom, hogy téved ön, asszonyom. Az a férfi ugyanis, akit a feleségemmel látott, nem az ön férje volt, hanem a sógorom, a feleségem fivére. Megkérte Margitot, hogy segítsen neki lakást keresni, mert a jövő hónapban lesz eredmény akkor lesz csak gazdaságos és minden tekintetben kielégítő, ha ezen most említett tényezők összhatása a termelési idő alatt szerencsésen sikerül. Szomorú tapasztalatok mutatják, hogy pl. a 33 fokos fagy, a júniusi zápor után bekövetkezhető rekkenő hőség, a korai megdőlés veszedelme, vagy a szárazság sokkal érzékenyebben sújtja a kényesebbigényű nemesített búzát, mint a mostoha viszonyokhoz és az időjárás szeszélyeihez már hozzáedződött, tehát erősebb ellenállóképességű közönséges búzafajtáinkat. A gazdák egy tekintélyes százaléka a magyar búza minőségi lecsúszásának okát egyenesen a nemesítésben keresi. Bár ez a felfogás nem egészen helytálló, mégis valószínűnek látszik, hogy a 82—84 kgr. hektolitersúlyú nagy sikértartalmú Tiszavidéki búza nemesítésre nem szorul és hogy ezen búzafajtának a termelési programmba való bekapcsolásával felére lehetne redukálni az egységes búzafajtáa kitermelésére szánt időt. De szabadjon még egy más fontos körülményre is az illetékes körök figyelmét felhívni. A magyar mezőgazdaság válságán az árminimálással kombinált minőségi búzatermelés talán valamit enyhíteni fog, de ezt a válságot teljesen megszüntetni csak akkor lehet, ha a kormány helyes külkereskedelmi polikával és teljesen átrenovált, célravezető vámpolitikával az exportbúza és a menz esküvője. A Kontrássy utcában, az ötvenedik számú házban vettek ki lakást. Most már emlékszem rá, ahogy elmondta Margit, mikor hazajöttek. Az asszony kínos zavarral figyelte szavaimat. — És aztán a férje nem ma reggel utazott el, „hanem már tegnapelőtt. Ezt is véletlenül tudom. Tehát az ön férje nem is volt itthon a kérdéses időpontban. Ezt, ön asszonyom, úgy látszik, elfeledte. — Úgy látszik, — mondta és ijedtségét, zavartságát hirtelen kitörő nevetésbe játszotta át. — Csak tréfa volt, jelentette ki nevetve. — Csak tréfa volt, nevettem és merően az asszony szemébe néztem. Talán kissé fenyegető módon nézhettem rá, mert felkelt és búcsúzott. — Megyek, mert dolgom van még. De Margitot megvárom még, hogy elköszönjek tőle. — Nem szükséges, majd átadom az üdvözletét. És kinyitottam előttem az ajtót. — Miért ment el Juci? Hozzá még bucsúzás nélkül!... No ez furcsa! — mondta csodálkozva a feleségem. A teát aztán kettesben fogyasztottuk el. Közben elmeséltem a dolgot a feleségemnek és jót mulattunk rajta. Julia asszony azonban ekkor volt nálunk utoljára. írta: Angelli Miklós Délután volt. Kalmárné jött a feleségemet meglátogatni. Már éppen készülődtem, hogy megyek be a bankba, ahol dolgozom. De nem lehettem olyan udvariatlan, hogy elmenjek anélkül, hogy néhány szót ne beszéljek vele. Tehát maradtam. Megkérdeztem tőle egyszerű udvariassággal, hogy érzik magukat és még egyebeket, már nem emlékszem rá pontosan, hogy miket. Feltűnt azonban már a belépésénél, Kalmárné izgatottsága. Később is kényelmetlen izgalomban mozgolódott a széken s nyugtalanságra egyre fokozódott. Látta, hogy én készülök elmenni hazulról. Úgy vettem észre, hogy a gondolatkörében én is szerepelek, valamit akar velem, vagy tőlem, azért óvatosan, tapintattal igyekeztem nyilatkozatra bírni. A feleségem teáról gondoskodott. Amikor a feleségem kiment, Kalmárnéból drámai erővel tört ki a beszéd, amely feltárta roppant izgatottságának okát. — Ákos, magát megcsalja a felesége... az urammal!... Rettenetes ez az ember... szerelmet hazudok nekem és a legjobb barátjának a feleségével megcsal... Érti, mit mondok? Megcsalja a felesége! Ámulva néztem rá egy darabig, nem tudtam szóhoz jutni, fően kitisztotta, osztályozta, egyöntetű áruvá keverte és állami márkával látta el. Ismételten felmerült az a terv, hogy a belföldi fogyasztásra szánt búza árát a kormány mázsánként 20 pengőben minimálja, az exportbúza után pedig megfelelő prémiumot fizessen a gazdáknak. A gazdaközönségőszinte örömmel üdvözli a kormány új búzapolitikáját, amely végre közös nevezőre fogja hozni eddigi rendszertelen búzatermelésünket. Immár bizonyos, hogy a kormány korábbi búzapolikája, amely a »többtermelés« jelszavával folytatódott eddig, csődöt mondott, mert bár a csonkaország majdnem annyi buzit termelt, mint annak idején az integer Magyarország, a magyar búza minőségileg lecsúszott, sikértartalmában meggyengült, úgy, hogy a magyar búza iránt egyre gyérül a külföldi piacok érdeklődése. A kormány most szakítva az eddigi búzapolitikával, nem a többtermelésre, hanem a tóminőségi termelésre fekteti a fősúlyt. A gazdák egy tekintélyes százaléka azonban aggodalommal néz az egységes búzafajta nemesítés útján való hosszadalmas kitermelése elé. Tényleg nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a magyar mezőgazdaság válsága immár annyira akuttá vált, hogy egy 1 7—8 éves programm eredményeit közben bejött a feleségem. Mint egy kinyílott, pompás virág, virágzása teljességében. Kicsattanó egészségű, érett fiatalasszony. Arcának rózsás halmai, lágy vonalai igézően szépek voltak. Milyen szép asszony a feleségem. Úgy néztem rá csodálkozó tekintettel, mintha először láttam volna. De aztán az indulat torkomnak szállt. Úgy szorongatta, hogyha beszélnem kellett volna, nem bírtam volna egy szót sem kinyögni... Néztem... néztem rá ,csodálkozó szemekkel, kutató pillantással... Olyan természetes, őszinte, színigaz nézéssel viszonozta a tekintetemet, hogy a hazugságnak, tettetésnek még az árnyékát sem mutatta a nézése. Lehetetlen... lehetetlen. Csak ismerem a feleségemet. Öt éve vagyunk házasok, de mégegy kis összekoccanás és félreértés sem volt köztünk, annyira értettük egymást. Mikor a feleségem újból kiment a konyhába, Kalmárné folytatta tovább. — Látom a szemében,Ákos, maga hitetlenkedik, kételkedik. — Az ördögbe is, hogyne kételkednék?! Nem csekély dolog, amit mondott. — Azért jöttem, hogy felvilágosítsam magát és... és aztán, hogy bosszút álljak az utamon. Érti, hogy bosszút álljak rajta a hűtlensége miatt. Édes lesz a bosszus Ákos, el