Somogyi Ujsag, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

1931 május 1 SOMOGK­mSXG Légár Béla Fő-u. 31. alól áthelyezett vasüzlete Fő-u. 8. o. megnyílt Tűzhelyek, kályhák és háztartási eszközök­ leszállított árban kaphatók Wertheim pénzszekrény 3-as,eladó miszerárak, piaci árak, árfolyamhí­­rek. 4: Csaba Jenő dr felolvasása. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. 5: A Szociális Missziótársulat előadása. 5­­. 30 p.: Hangverseny. 6.45: Szalay Gábor báró előadása: »Ötvenéves a buda­pesti telefon«. 7.10: »Vasbakák a haza védelmében északon és délen«. Berkes Róbert előadása. 7.40: A Mándits szalonzenekar hangverse­nye. E hangverseny szünetében 9­­. 30 p.: A roveretoi »Elesettek ha­rangja« megszólal a magyar hősi ha­lottak emlékére. A hangverseny után: Pontos időjelzés, időjárásje­lentés, hírek. Majd: Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye a Royal-szállóból. Vitézi értekezlet Marcaliban — A Somogyi Újság tudósítójától — Folyó hó 26-án tartották ér­tekezletüket a marcali járás vitézei, amelyen megjelent a vármegyei vi­tézi szék kapitánya, csicseri vitéz (Csicsery Rónay István ny. m. h. vezérkari alezredes. A megjelent vitéziek, élükön Szék­­kapitánnyal testületileg részt vettek a reggeli szentmisén a marcali rom. kat. templomban, mely után a köz­ségháza tanácstermében a magyar »Hiszekegy« elmondásával kezdetét vette az értekezlet. Vitéz Kótay Lázár, a járás vitézi hadnagya a járás vitézei nevében me­leg szeretettel köszöntötte a vár­megye Székkapitányát s biztosította őt a járás vitézeinek őszinte szerete­­téről. Székkapitány válaszolva az üdvöz­lésre, ismertette a vitézekkel kor­mányzó úr őfőméltóságának és gróf Bethlen István miniszterelnöknek azt az emberfeletti munkáját, melynek eredménye megszilárdult belső rend, a személy- és vagyonbiztonság, a szilárd társadalmi béke, a pénz ér­tékének állandósága s főképen az, hogy az egész világ tudja azt, hogy nélkülünk Európa rendje és békéje elképzelhetetlen.­­ A járás vitézei­nek nevében üdvözlő táviratot kül­dött gróf Bethlen István miniszter­elnöknek 10 éves jubileuma alkal­mával. Vitéz Kótay Lázár járási hadnagy felolvasása következett »A vitézek kötelességei« címen, majd az egyes vitézek ügyes-bajos dolgainak­ meg­beszélése következett. Az értekezlet a Hymnusz eléneklésével ért véget, mely után a vitézek testületileg a Gelencsér-féle vendéglőbe vonultáig ahol a közös ebéd­ keretében a Szék­­kapitány lelkes szavakban mondott pohárköszöntőt az ország első fő­kapitányára, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltóságá­­ra. Székkapitány a 2 óra 44-es vonat­tal Kaposvárra utazott, amikor is vitézei lelkes tüntetéssel búcsúztak szeretett Székkapitányuktól. Nem tudták egyelőre tető alá hozni a füredi-utcai lakosok telkén átmenő földalatti csa­torna ügyét Kaposvár, április 30. Már évek óta foglalkozott a város a Toldi Miklós-, Kinizsi Pál-, Dűlő-, Füredi- és Kanizsai-utcák vizeinek földalatti csatorna által való leveze­tésével, mert nagy esőzések után egyre több panasz érkezett be az árvízkárosultak részéről. Hogy ezt a kérdést tető alá hozzák, a hatósá­gok tegnap délelőtt 10 órára tárgya­lást tűztek ki a városház nagytermé­ben, amelyen megjelentek dr Hal­mos Árpád vm. tb. főjegyző, dr Tóth Géza tanácsnok, Andorka Gyu­­la műszaki tanácsos, Wéber Pál és Varga Péter mérnökök, valamint az érdekelt felek, akiknek száma körül­belül ötvenre tehető. Dr Halmos Árpád vármegyei tb. főjegyző, a tárgyalás elnöke és dr Tóth Géza ismertették az érdekel­­ttekkel a helyzetet és leszögezték azt a tényt, hogy ezen a tűrhetetlen állapoton segíteni kell. Majd Andor­ka Gyula mű­szaki tanácsos feltette a kérdést, hogy hajlandók-e hozzá­járulni ahhoz, telkük rendelkezésre bocsátásával, hogy a város teljesen ingyen földalatti csatornát építsen. Az érdekeltek ez ellen a rájuk nézve kedvező javaslat ellen egyelő­re tiltakoztak­, de a hatóság azon az állásponton van, hogy az árkot ab­ban az esetben is megcsináltatja,ha az érdekeltek ezután sem járulnának a földalatti csatorna költ­égéihez. Miért hosszabbította meg a kultuszminiszter a nagyvakációt ? Kaposvár, április 30. Mint ismeretes, a kultuszminiszter a nagyvakációt az iskolák részére június 20-tól szeptember 9-ig tartó időpontban állapította meg. Erre vonatkozóan illetékes helyen a következő információt kaptuk. — Semmiféle pedagógiai szem­pont nem ellenzi az iskolák nyári szünetének meghosszabbítását, vi­szont egész sereg szociális, köz­egészségügyi s gyermekgondozási elv kívánja, hogy minél több sza­bad időt adjunk gyermekeinknek testi épségük s fejlődésük biztosí­tására. Korántsem állítjuk, hogy az iskola nem volna tekintettel ezekre a szempontokra, de a mai időkben, amikor túl sokat kell a gyermek kel­lő kiművelése érdekében tananyag gyanánt nyújtanunk, fokozott figye­lemmel kell tennünk arra, hogy a nemzet zsenge hajtását túlságos szel­lemi igénybevételének megfelelő gondoskodással vegyük körül. De vannak más szempontok is, amelyek amellett szólnak, hogy az iskolai szorgalmi időt a nyári hónapokban meg kell rövidíteni. — Ilyen szempontot diktál a Ba­­latonkultusz is. Ez az egyetlen na­­gyobb arányú fürdőhelyünk, melynek szezonja alig tart két és fél hónap­nál tovább. Az iskoláztatási idő sok akadályt gördített ennek a rövid szezonnak kihasználása elé s gyakori óhaj hangzott el a kultuszkormány felé a szülők részéről, hogy az­ is­koláztatás idejét rövidítsék még oly formán, hogy a szülők zavartalanul gondoskodhassanak gyermekeik pi­hentetéséről még július hava előtt. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszmi­niszter félretéve minden bürokratiz-­­­must, magáévá tette ezt a gondola­tot s már a folyó évben elrendeli, hogy az iskoláztatás ideje junius 10 és 20-ika között befejeződjék s a következő tanév szeptember 9-én kezdődjék. Ez a kéthetes vakáció­­meghosszabbítás bizonyára széles körökben talál tetszésre, de elsősor­ban a szülők elismerésével fog ta­lálkozni. A falusi gyermekre épp úgy, mint a városira jó hatással lesz ez az intézkedés, mert faluhelyen a serdültebb gyermeket a szabad le­vegőn a szülők bizonyos komolyabb foglalkoztatásban tudják részesíteni a gazdaság körében, a városi gyer­mek pedig, aki hosszú hónapokat tölt el a bérkaszárnyák kő és asz­faltrengetegeiben, korábban jut a gyermekélethez közelál a gondtalan szabadsághoz. A külföldi államokban erős kul­tusza fejlődött ki már a gyermek­nyaraltatási akciónak, melyek ha­zánkban is igen szép eredménnyel működnek az­ utóbbi években. Ang­liában az iskolai szünet beálltával tömegesen viszik a gyermekeket a tengerpartra, ahol az egész nyarat eltöltik. Az idegen, aki ebben az időben tanulmány­úton jár Anglia vá­rosaiban, megdöbbenve kérdezi, hol vannak az angol gyermekek? Való­ban az a helyzet, hogy kihalnak a sétaterek és városi utcák, ah­ol csak a dolguk után siető felnőtteket le­het találni. Az aggódó idegent mo­solygó arccal világosítják fel az an­gol szülők, hogy gyermekeik meg­felelő felügyelet mellett vagy a he­gyekben, vagy a­­tengerparton töl­tik szünidejüket.­­ A modern pedagógia főszem­pontként kezeli ma már azt a gon­dolatot, hogy feladata elsősorban nem az, hogy a gyermek fejét minél több tudománnyal tömje meg, ha­nem hogy erkölcsi, testi és szellemi neveléséről is gondoskodjék. Csak nemrégiben olvastunk az egyik nagy amerikai lapban egy feltűnő s igen jóleső elismerést a magyar peda­gógiáról s az alsófokú magyar nép­oktatásról. Ez az angol lap egyene­sen kiemeli Magyarországot, amely­nek a gyermeknevelési módszerén bár erősen érzik a germán hatás, mégis mint különáló és sok tekintet­ben egyedülálló jelenséget ajánlja az amerikai közoktatási faktorok fi­gyelmébe. Ehhez a dicsérő elisme­­réshez nekünk volna néhány meg­jegyzésünk azzal kapcsolatban, hogy a kultuszminiszter a maga hatásköré­ben ime mindent elkövet az ész­szerű s előrelátó gyermeknevelés te­rén. Mi a magyar társadalomhoz ad­­resszáljuk ezúttal megjegyzésün­ket. Vajha oly általánossá válnék a gyermeknevelés iránti gondolkozás, hogy a jövő nemzedéknek testi, szel­lemi és erkölcsi kiművelése ne csak az iskola és a család feladata lenne, hanem minden intézm­ényünk ,s kü­­lön-kü­lön mindenki feladatának tar­taná annak elősegítését.. Ha ez a gondolkodás általáno­sá vá­lik nálunk is, akkor a meghosszabbí­tott szünidőt gyermekeink ép úgy a hegyekben és a magyar tengernél, a Balaton partján töltenék, mint te­szik azt Angliában. Viszont kiszá­míthatatlan hatása volna az egész nemzeti életünkre. Mert ugyan vár­hatja-e ez a háborúkkal, forradalmak­kal s a világ minden csapásával súj­tott nemzet mástól jövője biztosítá­sát, mint gyermekeink­­megfelelő kulturális, erkölcsi és testi kiművelé­sétől . Ez a cél minden egyéb szem­ponttól eltekintve nagy mértékben szolgálja a kultuszminiszter legújabb bölcs s mindenki részéről elisme­rést érdemlő elhatározását. 2n I Gyermek és sportkocsikban dús raktár ^ ^ S SOK PÉNZT TÜKilHIT MEB, jl ■o ! 1 i S9 ha bútorvásárlás előtt megtekinti raktáramat, mert túlzsúfolt-­­­ság miatt mélyen leszállított árakon vásárolhat nálam $ Győződjön meg róla! Legkedvezőbb fizetési feltételek! ot ¡■» Kárpitosmunkák és átalakítások jutányos árakon. I STERN ALBERTI ^ bútorkereskedő és kárpitos Kaposvár, Korona­ utca 6. ^ 3 J­ávétti minősége utolérhetetlen, bizonyság erre üzletem folyton fokozódó forgalma. Lord-keverék 'A kg. 3­20 Házi keverék 'A kg. 2­ 50 összes cikkeim árát a mai viszonyok­hoz mérten leszállítottam.­­Válly Z Károly fű­szer- és csemege­üzlete, Fő utca 33. Szomarjázy—srföratyám „éMesésj az Írógépről“ című sláger számaiból. (Ih bin ja heut’ so glücklich!) A szivem ma oly boldog, de boldog, hej ,boldog, Hogy nem voltam ily boldog tán soha,­­soha még. Szeretnék tenni-venni, szeretni, nevetni S egész nap énekelni ezt a vidám zenét: Trallallalla-trallallalla, Mily csodakék ma az ég, Trallallalla-trallallalla, Ez az élet ó de szép! A szivem ma oly boldog, de boldog, hej­y boldog, Hogy nem voltam ilyen boldog tán soha, [soha még! (Ich hab’ne alte Tente! Bár nincsen ősi rangom, De van egy tantikám, Ahányszor nincs egy grandom, Őt pumpolom csupán. Nincs semmi érdemrendem, Rotschild sem a papám, Mégsem hagy cserben engem A drága tantikám. Oly virgonc mint egy harcsa, Száz évig Isten tartsa, Mert hogyha ő az égbe men, Bajokba úszok végleg én ! Bár nincsen ősi rangom, De van egy tantikám, Ahányszor nincs egy grandom — én Őt pumpolom csupán.

Next