Somogyi Ujsag, 1931. május (13. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
1931 május 1 SOMOGKmSXG Légár Béla Fő-u. 31. alól áthelyezett vasüzlete Fő-u. 8. o. megnyílt Tűzhelyek, kályhák és háztartási eszközök leszállított árban kaphatók Wertheim pénzszekrény 3-as,eladó miszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. 4: Csaba Jenő dr felolvasása. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hírek. 5: A Szociális Missziótársulat előadása. 5. 30 p.: Hangverseny. 6.45: Szalay Gábor báró előadása: »Ötvenéves a budapesti telefon«. 7.10: »Vasbakák a haza védelmében északon és délen«. Berkes Róbert előadása. 7.40: A Mándits szalonzenekar hangversenye. E hangverseny szünetében 9. 30 p.: A roveretoi »Elesettek harangja« megszólal a magyar hősi halottak emlékére. A hangverseny után: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. Majd: Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye a Royal-szállóból. Vitézi értekezlet Marcaliban — A Somogyi Újság tudósítójától — Folyó hó 26-án tartották értekezletüket a marcali járás vitézei, amelyen megjelent a vármegyei vitézi szék kapitánya, csicseri vitéz (Csicsery Rónay István ny. m. h. vezérkari alezredes. A megjelent vitéziek, élükön Székkapitánnyal testületileg részt vettek a reggeli szentmisén a marcali rom. kat. templomban, mely után a községháza tanácstermében a magyar »Hiszekegy« elmondásával kezdetét vette az értekezlet. Vitéz Kótay Lázár, a járás vitézi hadnagya a járás vitézei nevében meleg szeretettel köszöntötte a vármegye Székkapitányát s biztosította őt a járás vitézeinek őszinte szeretetéről. Székkapitány válaszolva az üdvözlésre, ismertette a vitézekkel kormányzó úr őfőméltóságának és gróf Bethlen István miniszterelnöknek azt az emberfeletti munkáját, melynek eredménye megszilárdult belső rend, a személy- és vagyonbiztonság, a szilárd társadalmi béke, a pénz értékének állandósága s főképen az, hogy az egész világ tudja azt, hogy nélkülünk Európa rendje és békéje elképzelhetetlen. A járás vitézeinek nevében üdvözlő táviratot küldött gróf Bethlen István miniszterelnöknek 10 éves jubileuma alkalmával. Vitéz Kótay Lázár járási hadnagy felolvasása következett »A vitézek kötelességei« címen, majd az egyes vitézek ügyes-bajos dolgainak megbeszélése következett. Az értekezlet a Hymnusz eléneklésével ért véget, mely után a vitézek testületileg a Gelencsér-féle vendéglőbe vonultáig ahol a közös ebéd keretében a Székkapitány lelkes szavakban mondott pohárköszöntőt az ország első főkapitányára, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltóságára. Székkapitány a 2 óra 44-es vonattal Kaposvárra utazott, amikor is vitézei lelkes tüntetéssel búcsúztak szeretett Székkapitányuktól. Nem tudták egyelőre tető alá hozni a füredi-utcai lakosok telkén átmenő földalatti csatorna ügyét Kaposvár, április 30. Már évek óta foglalkozott a város a Toldi Miklós-, Kinizsi Pál-, Dűlő-, Füredi- és Kanizsai-utcák vizeinek földalatti csatorna által való levezetésével, mert nagy esőzések után egyre több panasz érkezett be az árvízkárosultak részéről. Hogy ezt a kérdést tető alá hozzák, a hatóságok tegnap délelőtt 10 órára tárgyalást tűztek ki a városház nagytermében, amelyen megjelentek dr Halmos Árpád vm. tb. főjegyző, dr Tóth Géza tanácsnok, Andorka Gyula műszaki tanácsos, Wéber Pál és Varga Péter mérnökök, valamint az érdekelt felek, akiknek száma körülbelül ötvenre tehető. Dr Halmos Árpád vármegyei tb. főjegyző, a tárgyalás elnöke és dr Tóth Géza ismertették az érdekelttekkel a helyzetet és leszögezték azt a tényt, hogy ezen a tűrhetetlen állapoton segíteni kell. Majd Andorka Gyula műszaki tanácsos feltette a kérdést, hogy hajlandók-e hozzájárulni ahhoz, telkük rendelkezésre bocsátásával, hogy a város teljesen ingyen földalatti csatornát építsen. Az érdekeltek ez ellen a rájuk nézve kedvező javaslat ellen egyelőre tiltakoztak, de a hatóság azon az állásponton van, hogy az árkot abban az esetben is megcsináltatja,ha az érdekeltek ezután sem járulnának a földalatti csatorna költégéihez. Miért hosszabbította meg a kultuszminiszter a nagyvakációt ? Kaposvár, április 30. Mint ismeretes, a kultuszminiszter a nagyvakációt az iskolák részére június 20-tól szeptember 9-ig tartó időpontban állapította meg. Erre vonatkozóan illetékes helyen a következő információt kaptuk. — Semmiféle pedagógiai szempont nem ellenzi az iskolák nyári szünetének meghosszabbítását, viszont egész sereg szociális, közegészségügyi s gyermekgondozási elv kívánja, hogy minél több szabad időt adjunk gyermekeinknek testi épségük s fejlődésük biztosítására. Korántsem állítjuk, hogy az iskola nem volna tekintettel ezekre a szempontokra, de a mai időkben, amikor túl sokat kell a gyermek kellő kiművelése érdekében tananyag gyanánt nyújtanunk, fokozott figyelemmel kell tennünk arra, hogy a nemzet zsenge hajtását túlságos szellemi igénybevételének megfelelő gondoskodással vegyük körül. De vannak más szempontok is, amelyek amellett szólnak, hogy az iskolai szorgalmi időt a nyári hónapokban meg kell rövidíteni. — Ilyen szempontot diktál a Balatonkultusz is. Ez az egyetlen nagyobb arányú fürdőhelyünk, melynek szezonja alig tart két és fél hónapnál tovább. Az iskoláztatási idő sok akadályt gördített ennek a rövid szezonnak kihasználása elé s gyakori óhaj hangzott el a kultuszkormány felé a szülők részéről, hogy az iskoláztatás idejét rövidítsék még oly formán, hogy a szülők zavartalanul gondoskodhassanak gyermekeik pihentetéséről még július hava előtt. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter félretéve minden bürokratiz-must, magáévá tette ezt a gondolatot s már a folyó évben elrendeli, hogy az iskoláztatás ideje junius 10 és 20-ika között befejeződjék s a következő tanév szeptember 9-én kezdődjék. Ez a kéthetes vakációmeghosszabbítás bizonyára széles körökben talál tetszésre, de elsősorban a szülők elismerésével fog találkozni. A falusi gyermekre épp úgy, mint a városira jó hatással lesz ez az intézkedés, mert faluhelyen a serdültebb gyermeket a szabad levegőn a szülők bizonyos komolyabb foglalkoztatásban tudják részesíteni a gazdaság körében, a városi gyermek pedig, aki hosszú hónapokat tölt el a bérkaszárnyák kő és aszfaltrengetegeiben, korábban jut a gyermekélethez közelál a gondtalan szabadsághoz. A külföldi államokban erős kultusza fejlődött ki már a gyermeknyaraltatási akciónak, melyek hazánkban is igen szép eredménnyel működnek az utóbbi években. Angliában az iskolai szünet beálltával tömegesen viszik a gyermekeket a tengerpartra, ahol az egész nyarat eltöltik. Az idegen, aki ebben az időben tanulmányúton jár Anglia városaiban, megdöbbenve kérdezi, hol vannak az angol gyermekek? Valóban az a helyzet, hogy kihalnak a sétaterek és városi utcák, ahol csak a dolguk után siető felnőtteket lehet találni. Az aggódó idegent mosolygó arccal világosítják fel az angol szülők, hogy gyermekeik megfelelő felügyelet mellett vagy a hegyekben, vagy atengerparton töltik szünidejüket. A modern pedagógia főszempontként kezeli ma már azt a gondolatot, hogy feladata elsősorban nem az, hogy a gyermek fejét minél több tudománnyal tömje meg, hanem hogy erkölcsi, testi és szellemi neveléséről is gondoskodjék. Csak nemrégiben olvastunk az egyik nagy amerikai lapban egy feltűnő s igen jóleső elismerést a magyar pedagógiáról s az alsófokú magyar népoktatásról. Ez az angol lap egyenesen kiemeli Magyarországot, amelynek a gyermeknevelési módszerén bár erősen érzik a germán hatás, mégis mint különáló és sok tekintetben egyedülálló jelenséget ajánlja az amerikai közoktatási faktorok figyelmébe. Ehhez a dicsérő elismeréshez nekünk volna néhány megjegyzésünk azzal kapcsolatban, hogy a kultuszminiszter a maga hatáskörében ime mindent elkövet az észszerű s előrelátó gyermeknevelés terén. Mi a magyar társadalomhoz adresszáljuk ezúttal megjegyzésünket. Vajha oly általánossá válnék a gyermeknevelés iránti gondolkozás, hogy a jövő nemzedéknek testi, szellemi és erkölcsi kiművelése ne csak az iskola és a család feladata lenne, hanem minden intézményünk ,s külön-külön mindenki feladatának tartaná annak elősegítését.. Ha ez a gondolkodás általánosá válik nálunk is, akkor a meghosszabbított szünidőt gyermekeink ép úgy a hegyekben és a magyar tengernél, a Balaton partján töltenék, mint teszik azt Angliában. Viszont kiszámíthatatlan hatása volna az egész nemzeti életünkre. Mert ugyan várhatja-e ez a háborúkkal, forradalmakkal s a világ minden csapásával sújtott nemzet mástól jövője biztosítását, mint gyermekeinkmegfelelő kulturális, erkölcsi és testi kiművelésétől . Ez a cél minden egyéb szemponttól eltekintve nagy mértékben szolgálja a kultuszminiszter legújabb bölcs s mindenki részéről elismerést érdemlő elhatározását. 2n I Gyermek és sportkocsikban dús raktár ^ ^ S SOK PÉNZT TÜKilHIT MEB, jl ■o ! 1 i S9 ha bútorvásárlás előtt megtekinti raktáramat, mert túlzsúfolt-ság miatt mélyen leszállított árakon vásárolhat nálam $ Győződjön meg róla! Legkedvezőbb fizetési feltételek! ot ¡■» Kárpitosmunkák és átalakítások jutányos árakon. I STERN ALBERTI ^ bútorkereskedő és kárpitos Kaposvár, Korona utca 6. ^ 3 Jávétti minősége utolérhetetlen, bizonyság erre üzletem folyton fokozódó forgalma. Lord-keverék 'A kg. 320 Házi keverék 'A kg. 2 50 összes cikkeim árát a mai viszonyokhoz mérten leszállítottam.Válly Z Károly fűszer- és csemegeüzlete, Fő utca 33. Szomarjázy—srföratyám „éMesésj az Írógépről“ című sláger számaiból. (Ih bin ja heut’ so glücklich!) A szivem ma oly boldog, de boldog, hej ,boldog, Hogy nem voltam ily boldog tán soha,soha még. Szeretnék tenni-venni, szeretni, nevetni S egész nap énekelni ezt a vidám zenét: Trallallalla-trallallalla, Mily csodakék ma az ég, Trallallalla-trallallalla, Ez az élet ó de szép! A szivem ma oly boldog, de boldog, hejy boldog, Hogy nem voltam ilyen boldog tán soha, [soha még! (Ich hab’ne alte Tente! Bár nincsen ősi rangom, De van egy tantikám, Ahányszor nincs egy grandom, Őt pumpolom csupán. Nincs semmi érdemrendem, Rotschild sem a papám, Mégsem hagy cserben engem A drága tantikám. Oly virgonc mint egy harcsa, Száz évig Isten tartsa, Mert hogyha ő az égbe men, Bajokba úszok végleg én ! Bár nincsen ősi rangom, De van egy tantikám, Ahányszor nincs egy grandom — én Őt pumpolom csupán.