Somogyi Ujsag, 1931. október (13. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

XIII. évfolyam , 222. szám Ara 8 fillér Kaposvár, 1931. október 1., csütörtök Előfizetési árak: Negyedévre .... 6 pengő ■ i ■ i Egy hónapra .... 2 pengő Hirdetések ára: Hasáb ^«méterenként 10 *“,­ ■■■ i» szövegrészben 16 fillér. — Hi­vatalos hirdetések milliméterenként 15 fillér POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : I­I­­. E­G­L­Y ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Koron­a­ utca 7. szám Interurban telefon: 5. sz. XL Pius Pápa: A katolikus munkásifjúság­­nak kell vissza­vezetni az emberiséget Krisztushoz Az Osservatore Romano szeptem­ber 26-iki számában számol be arról a nagyszabású francia zarándoklás­­ról, amely több napot töltve az Örök­városban, 1209 taggal jelent meg Őszentsége előtt kihallgatáson. Az Osservatore Romano erről a zarán­­doklásról a következőket jelenti: őszentsége ma fogadta a francia ka­tolikus ifjúság egyik leghatalmasabb szervezetének, a belga mintára ala­kult J. O. C.-nak 1200 tagját, akik Mgr. Saliége toulousei érsek, Her­­bigny püspök, a Vatikán keleti inté­zete igazgatója, a kel. Egyházak kongregációjának prefektusa, Mgr. Gertin és Bausse báró vezetésével jelentek meg hódolatra Őszentsége előtt. Az elhangzó üdvözlő beszédre a Szentatya a katolikus munkásifju­­sághoz a következő beszédet intéz­te: — Az idő, amelyben élünk — mondotta a Szentatya — sok tekin­tetben nagyon nehéz, siralmas és szomorú. Vannak, akik mindenünnen ki akarják űzni Krisztust és az Anya­­szentegyházat, legfőkép a munkások szívéből, azoknak a lelkéből, akik­ben Krisztus jelenléte és az Anya­szentegyház jótékony befolyása ma nagyon is és felette létszükség. A munkásságot, a munka embereit Mi mindenkor kitárt karokkal fogadjuk, az Életünket osztjuk m­eg velük, bár­mikor rájuk tekintünk, a lelkünk, a szívünk igaz bensője tükröződik visz­­sza őket néző tekintetünkben. — A ti ifjúságitok, a ti munkás­­ságtok arra emlékeztet minket, hogy a mi Isteni, Megváltó Mesterünk is ifjú volt és munkás volt. Tinék­­nek, katolikus munkásifjaknak kell a világot újból visszavezetni, a test­vériség érzületében Krisztushoz, a nagy és isteni Munkáshoz és a lel­kek minden anyjához, az Anyaszent­­egyházhoz. A Szentatya ezután a katolikus munkásifjak társadalmi apostolkodá­­sát méltatta, kijelentve, hogy Krisz­tus nem az apostolok dicsősége, ha­­­­nem az apostolok Krisztus dicsősé­ge. Épenily dicsőségnek kell lenni a ma katolikus ifjúságának is, aki azzal indul harcba, hogy munka­helyén társait visszavezesse ,Krisz­­tushoz. Majd kinyilvánította, hogy imádkozik azokért, kik áldását ese­dezik és megáldja a francia ifjúság lelki érdekeit. Kiértünk a temetőből. A járőr már ott volt. — Na, fiuk, minden jól ment? — Mint a karikacsapás — hang­zott a felelet. Sürü köd kezdett alászállni a vi­dékre. Jancsi oldalba bökö­t. — Imádkozz, komám, hogy akkor is ilyen sürü köd legyen s az öreg urnak még futni sem kell, mint vala­mi angyal, úgy fog átsétálni a más­világról az életbe. A fojtó köd, mint sürü, átláthatat­lan fátyol, ráfeküdt a temetőre és eltakart minden bűnt, szennyet és piszkot... Az ellenforradalom fegyvereit nem kisérte szerencse: az ágyudörgés mind messzebbről hallatszott, míg végre egészen elhalt. Ha Limason megszöktetése sikerül, úgy számol­ni kellett azzal, hogy a városban nem maradhat, hanem át kell csempészni a kozákokhoz. Az ostromzáron ke­resztüljutni nagyon nehéz lett volna, tehát az ostromzár megszűnése na­gyon kedvezett a szöktetésnek. Künn a sztyeppen megszűnt az egységes harcvonal s helyébe ismét a banda­harc lépett. E harcmodor mellett mindig akadt lyuk és vállalkozó is, aki jó pénzért átvezette az embert Névtelenek útja Írta: Hadifogoly (Minden Jog fenntartva) — Sőt, két életért elég kevés. Ha az öreg élete megér ennyit, ak­kor az enyém sem ér kevesebbet. Az öreg úgyis az enyészetnek van Szánva, így nem kockáztat mást, mint az aranyát, amit különben sem vihet másvilágra, tehát ő kétszeresen Egyébként az aranyból a bajtársak és a sírásó is részesedik. Ne gara­soskodj, hiszen nem a magadéból adod, hadd keressenek a szegény hadifoglyok is. Ennek a szöktetés­­nek ez lesz az ára, punktum. Akármilyen gorombán okoskodo­­ is Jancsi, igaza volt: kincsét senki sem viheti magával a túlvilágra, Limason Csakugyan kétszeresen nyer. — Jól van Jancsi, a választ meg­adom holnap reggel. — Csak ne halogasd, mert egész biztosan pár nap múlva kimegyünk a harctérre s aztán vége Vig And­rásnak. Még egyet. Akármilyen gaz­embernek is tartasz, biztositlak, hogy ha a szöktetés nem is sikerül, nem foglák elárulni. Úgy segítsen engem haza a jó Isten. (Folytatjuk.) Az európai szovjetagitáció öt roha­m csapata A szovjet Európa minden álla­mára kiterjedő terror csapatai, ame­lyek közül egynek tevékenységét már a biatorbágyi merényletnél megismerhettük, öt csapatalakulatra­ oszlanak, amely megoszlás ma még földrajzi és pedig: Otrad Ivan (Iván-alakulat) német kezdőbetűkkel A. F. W. R. D. I. T. O. — amelynek tagjai Francia­­ország, Belgium, Hollandia terüle­tein fejtenek ki működést. Otrad Kari (Károly-alakulat) az A. F. M. R. D. I. T. O. — Német­országra terjedő kommunista agitá­­­­ció irányítója. Az A. FM­. O. R. D. I. T. O. mely a skandináv államok és Finn­ország vörös mozgalmait intézi. A. F. O. R. D. I. T. O. terror alakulat, amely Magyarország, Ausztria, Csehország, Románia és Lengyelország bolsevista agitációit vezeti, Bécs—Bukarest központtal. A bécsi alakulat álneve »Ostrad Pet­­roff«. Végül A. F. S. R. D. I. T. O. Déleurópa mai rendjét veszélyezteti. Görögország, Spanyolország és Ang­lia külön agitációs központ irá­nyí­­tása alatt áll,­­amelyet egyenesen Moszkvából irányítanak s nem ál­lanak egymás kölcsönös ellenőrzé­se alatt. A vörös terrorszervezetek forra­dalmi tevékenysége a kazáni recept szerint a következőkép folytatódik: 1. Vasúti hidak és vonatok ellen elkövetendő sorozatos merényletek. 2. Állandó vészhírterjesztések, azokon a lyukakon az ellentáborba és viszont. Még aznap este felkerestem Si­mont s elmondtam neki, amit láttam, majd a szöktetési tervet is. A paj­tás ugyancsak nagy szemeket me­resztett. — Szédület, micsoda vakmerők ezek a hadifoglyok. Hogyan mer­nek ilyeneket megcsinálni? — Hogyan mersz te városparancs­nok lenni? — vezettem ellen. — Igazad van — válaszolt hely­­b­enhagyólag Simon. — Ma még piros élet, élünk jól s ki törődik a holnapi fehér álommal? Mindent egy napra teszünk fel. Mindent egyszerre akarunk felhabzsolni, mert hátha holnap már nem jön semmi. A bi­zonytalanság a szülői anyja az ilyen merész selkeknek. Ebben a nagy zűrzavarban mindenki úgy él, ahogy tud. A gyengébbek és gyávábbak elhullnak, a bátraké a szerencse:aki mer, az nyer. Simonnak is igazat adtam, azon­ban mély barázdát szántott lelkem­ben az esti rémség s ezt Simon előtt nem tudtam elhallgatni Arra kértem, hogy váltassa le azt a századot a Vecsékiától. — Elég volt már a megaláztatás­ 3. Fegyver- és­­lőszerkereskedé­­sek kirablása. 4. Élelmiszerraktárak, gabonatár­házak és malmok erőszakos elpusz­títása. 5. Polgári elemeknek, különösen­­az asszonyoknak a fiataság ellen való felbujtása. 6. Középületek, intézmények és kaszárnyák felrobbantása. 7. A polgári rendért harcoló egyes kiválasztott személyek elhurcolása vagy láb alól eltevése. 8. A vezető nélkül maradt nép teljes megfélemlítése. 9. Utcai harcok. 10. A hatalom puccsszerű átvé­tele. Vulkánon táncolunk! A fent fel­sorolt tíz iránypont közül Moszkva keze, itt Magyarországon, a három elsőben már benne van. Legyünk résen! Ne engedjük azt, hogy a vörös terrorcsapat az amúgy is sú­lyos viszonyok között sanyargó nem­zetünket, mindnyájunkat, szülőnket, testvérünket, fiainkat, felebarátun­kat Moszkva hóhérainak kezére jut­tasson. Itt van tehát az utolsó pil­lanat a polgárság megszervezésére, mert a múltak szomorú példája arra tanít bennünket, hogy a karhatal­mi alakulatok mellett nagy szükség va­n a megbízható, hazafias polgárok megszervezésére, akik egy ember­ként állanak majd fegyverbe, hogy hitüket, hazájukat­­ és­­családjukat megmentsék a szörnyű végtől. Mer­t csak emlékezzünk arra, hogy nem­ következett volna be a gyászos báj, Simon. Miért kelljen továbbra is nekik betölteni a hóhér szerepét? Vagy talán az oroszok között nem akadna bakó? Persze, mert még a­ Vecséka is olyan aljasnak tartja ezt a mesterséget, hogy resteli azt oro­szokkal végeztetni. Még az undok­­ságnak is van határa: hallom,hogy a külföldieket ki akarják küldeni a harctérre, hát menjenek inkább oda, mintsem a Vecsékánál hóhéroskod­­janak. Csak addig várjanak, áruig Limasonot biztonságba helyezzük. Azt hiszem, pár nap az egész. — Hogy mennyire veled érzek —­ mondta a pajtás — bizonyítja az, hogy én már régóta harcolok a fel­váltásért, de csak félsikerrel: felvált­ják ugyan őket, azonban velük együtt az összes külföldieket kikül­dik a kalácsi harctérre, így szegény fiuk cseberből vederbe kerülnek. — A harctér sem rosszabb a ve­­csékai szolgálatnál. Látod, pajtás, — mondtam elszomorodva — igy lehet hinni az ígéretekben: mikor besorozták az embereimet, hogyan megígérték, hogy ha Corkcin felsza­badul, leszerelik őket és most kivi­szik őket Kalács alá. Ennyit ér az orosz ígéret, meg Trocki parancsa.

Next