Somogyi Ujsag, 1932. február (14. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-02 / 26. szám
2 1. A Láthatatlan Bankettet »Dr Vétek György láthatatlan bankett«nek nevezi el. 2010. éves polgármesteri működését érdemeinek elismerése mellett jegyzőkönyvileg örökíti meg s erről az ünnepeltet jegyzőkönyvi kivonatban értesíti. Egyhangúan elfogadják az indítványt A díszközgyűlés egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul az indítványt, majd dr Lehotzky Brúnó főjegyző indítványára Tallián Andor, Kladnigg Alajos, dr Szigethy Gyula Sándor, Sámik József, Mayer Bertalan, Fonai Vilmos testületi tagokból álló küldöttség ment a hivatali helyiségébentartózkodó dr Vétek György polgármesterért és míg a küldöttség feljárt, a díszközgyűlést felfüggesztette. Nagy taps fogadja a polgármestert Rövid ideig van távol a küldöttség. Ahogy dr Vétek György a terembe lép, hatalmas tapsvihar, éljen fogadja és kiséri, amíg az emelvényen el nem foglalja helyét. Az éljen csillapultával dr Lehotzky Brúnó főjegyző üdvözli: — Méltóságos Polgármester Úr! !A mai napon megtartott díszközgyűlés Méltóságod 10 éves polgármesteri működésének megörökítéseként a következő határozatot hozta: a láthatatlan bankettet dr Vétek György bankettnek nevezi el és érdemeit, ''hálás köszönettel jegyzőkönyvben örökíti meg. — Méltóságos Polgármester Ur! A képviselőtestületnek ezen határozata a legszebb elismerése annak, hogy helyét 10 éven át becsülettel állotta meg s hogy becsülettel szolgálta azt az eszmét, amelyet maga elé tűzött és ennek a városnak közönségét, amelynek hirdette azt. Legyen ez buzdítás a kitűzött célok bátor szolgálatában való további kitartásra. Dr Hegyi Árpád üdvözlő beszéde A nagy helyesléssel fogadott üdvözlés után dr Hegyi Árpád volt országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, hogy üdvözölje a képviselőtestület nevében és átnyújtsa a képviselőtestület örök emlékét, a gyönyörű, közel 10 kilós albumot, melyben megörökítést nyertek azok a férfiak, akikkel együtt dolgozott, valamint azok az intézmények, melyeket ő létesített. Dr Hegyi Árpád üdvözlő beszédében többek között az alábbiakat mondotta: — Tíz éve hivatott őre városunk pecsétjének, vezére és irányitója városunk hivatalos közéletének. — Ez a 10 év a világháború szörnyű pusztítását követő időben kezdődik és tartott a mai napig, amelyben még mindig a világháború folyományaként dúló politikai és közgazdasági válság hullámai gátolják a népek és társadalmi békének helyreállítását és a közgazdaság kiegyenlített fejlődését. Ez a tíz év városunk életében nem nagy idő, de kortársaink, tehát a mi életünkben számottevő és ezért indokolt, méltányos és jogos, hogy ezen korszak leteltére egy pillanatra megálljunk, visszatekintsünk e tíz esztendő eredményei és alkotásaira, nemcsak azért, hogy azon épüljünk és az élet további futamában az előttünk állott feladatok megvalósításáhozerőt mérésünk, nem csak azért, hogy e korszak történéseiből tanulságot merítsünk, de azért is, hogy a felelős hatósági tekintély iránt köteles és megérdemelt tiszteletünkről is tanulságot tegyünk. Épülnünk kell az elmúlt tíz esztendő alkotásain azon teremtő gondolat alapján, hogy a nemes érdekből a közérdek szolgálatában a jövőbelátás bölcsességével felvett tervek megvalósíthatók, ha a város hivatalos tényezői, szervei és társadalma megértéssel,áldozatkészséggel fogadja a terveket és következetes akarattal azokat kivitelre segíti. Tanulságot meríthetünk az elmúlt tíz esztendő történése alapján arra, hogy minden korszak társadalma közéleti kötelességének csak akkor felel meg, ha működési ideje alatt felvetődő, vagy lehető alkotásokat létesíti nemcsak a maga idejére, hanem a jövő kor számára is, mert ezáltal lehetővé teszi az utódoknak nemcsak a meglévő alkotások gyümölcsöztetését, de a későbbi kor szükségszerű intézményeineklétesítését. Végül e tíz év határkövénél a felelős közhivatalitekintély iránti tiszteletről való tanúságtétel alkalmát is ki kell használnunk azért, mert egész társadalmi berendezkedésünk egyik sarkalatos alapja a hatósági tekintély megérdemelt elismerésének kifejezésre juttatása. Ebből a három gondolatból kiindulva pillantok vissza az elmúlt tíz esztendőre, amelynek során dr Vétek György polgármester ur őméltósága szolgálati ideje alatt létesült intézmények felett szemlét tartok. Ezután felsorolta mindazokat az intézményeket, melyeket dr Vétek György polgármester létesített, majd a követezőkben folytatt: — Érdekesnek tartom azt, hogy ezen alkotások közül polgármesterünket megállapíthatólag milyen motívumok vezették. — Első helyre tenném a közélet tisztaságát. A sok érték közül, amelyek egy város társadalmának életét a legnemesebb irányban vezei, nyilván első helyen áll a közélet tisztasága. Ez magában foglalja azt a biztosítékot, hogy sohasem az egyéni vagy többek jogosult vagy jogosulatlan magánérdeke, hanem mindenkor és minden kérdésben az általános közérdek elve érvényesül. Abban a törekvésben, amely a közélet tisztaságának megőrzésére irányult, legértékesebb segtségül a valláserkölcsök ápolásának minél szélesebb lehetővé tételét választotta. Városunk egyházai és felekezetei tehetnek gazdag tanúságot arról, hogy szolgálati idejének tíz esztendeje alatt vagy az ő kezdeményezésére, vagy ebben a kérdésben megnyilvánult óhajára az egyes egyházak és felekezetek a templomépítés és kultúrintézmények létesítése terén milyen ugrásszerű fejlődésben és mijősödésben részesültek. Ennek a közszellminek hagyományos átszármaztatását biztosította a jövő nemzedék számára a népokarás terén teljesített alkotó munkával, amiről fényes tanúságot tesznek szolgálati ideje alatt felépült és kibővített, kellő felszereléssel ellátott, hivatott tanerők vezetésére bízott és valláserkölcsös szellemben fenntartott iskoláink és népművelési intézményeink. Mindezen alkotó munkájában mindenkor a szeretet vezérelte, amit igazolnak azok a karitatív és egészségügyi létesítmények, amelyek szolgálati ideje alatt keletkeztek és amelyek a felebaráti szeretet jelszava alatt az arra szoruló embertársaink méltó segélyezésére és támogatására hivatottak. — Mind a gondolat és érzéshez még hozzáfűzöm annak megállapítását, hogy polgármesterségének ideje alatt mindenkor izzó hazaszeretet, lendületes magyar hév és példás lelkiismeretesség vezérelték, ami által városunkban, mint hazánk kis szigetén a magyar feltámadásban való hitet és bizalmat ébren tartotta, akkor úgy érzem, hogy olyan módon teljesítette kötelességét, hogy annak méltatására és afölött való megemlékezésre érdemes volt egy pillanatra megállnunk azért is, hogy a Mindenhatót arra kérjük, részesítse áldásában eddigi munkásságát és adjon erőt részére a jövőre is. A polgármester beszéde Dr Hegyi Árpád nagyhatású beszéde után percekig tartó taps és éljenzés közben dr Vétek György polgármester emelkedett szólásra. — Egyik legnagyobb egyházi szónokunk mondotta az ünnepekről, hogy »az ünnepek aranykelyhek, amelyekből az élet italát isszuk«. Az arany a gazdagságot jeleníti, az élet a munkát, az alkotást. A mai időkben várjon beszélhetünk-e ezekről? Nem. Ma nem lenne szabad ünnepet ülnünk. Ha úgy tudnák és éreznék, mint ahogyan én érzem és tudom a mai helyzetet, amikor napról-napra bejelentik egy-egy gyártelep bezárását, amikor látni kell az üzletredőnyök lehúzását, mikor látni kell az iparigazolványok visszaadását, amikor a ma még virilis adófizető, holnap szegénysegélyért jön, ilyen körülmények között ünnepelni nem szabadna. Végtelen gond és erőfeszítés az, amit végeznünk kell. Ha bejönnének és látnák a munkát és látnák azt, hogy deficites háztartással is segíteni kell a munkanélküliekben, akkor méltán mondhatnák, hogy nem szabad ünnepelni. ’ — Az a nagy egyházi szónok azonban gondoskodott arról, hogy idézete minden időben alkalmazható legyen. Azt mondja, hogy nem az a fontos, hogy a kehely arany legyen, hanem az a fontos, hogy mit öntünk a kehelybe. És ma nem aranykelyhet vettünk mi a kezünkbe, hanem a magyar balsors fakupáját, de oly tartalommal, amelya legértékesebb és legkedvesebb. 100 szegény gyermek jut cipőhöz és ruhához az ünnep alkalmából. Ez volt a fő oka, hogy a jubileum elől kitérni nem tudtam, bár el kellismernem, jól esik embertársaimnak bizalomnyilvánítása is. Ezután köszönetet mondott a kormányzónak a legmagasabb elismerésért, a főispánnak, az alispánnak, a képviselőtestületnek, a város minden egyes polgárának és dr Hegyi Árpádnak a szép üdvözlő szavakért. Az érdemeket azonban áthárítja a képviselőtestülete, a feletek hatóságára, elsősorban a vármegyére, munkatársaira, akik becsülettel teljesítették szolgálataikat. Majd a következőkben folytatta: — A jelen szomorú gazdasági viszonyok között nem lehet új célokatkitűzni nekem, de minden, gondom a haladás. Aki ebben a városban él és becsületesen dolgozik, meg kell, hogy kapja az elismerését. Minden törekvésem az lesz, hogy igazi krisztusi demokrácia elve szerint intézzem mindenkinek a sorsát. Krisztusi demokráciával, amely nem ismer különbséget, csak jellemet és becsületességet. A szegények felkarolására pedig mindenkor mindent elkövetek. — Szavaimat kéréssel zárom. Kérésem, hogy ebben a csonka hazában őrizzük meg azegységünket, mert a bajokat csak így tudjuk leküzdeni. Nekem minden törekvésem, hogy a törvényeket megtartsam, másokkal megtartassam, Istenengem úgy segéljen. A jabdáló polgármester beszédét óriási taps és éljenzés kisérte. Tallián Andor ny. alispán indítványára elhatározta még a díszközgyűlés, hogy az elhangzott besédeket jegyzőkönyvileg örökíti meg és ezzel a dszközgyűlés 1 órakor véget ért. ) A Városi Dalárda szerenádja Vasárnap este 8 órakor a Városi Dalárda, melynek alapítása is dr Vétek György polgármester nevéhez fűződik, szerenádot adott a polgármester Anna utcai lakásán. A Dalárda két, erre az alkalomra írt dalt adott elő, majd Cziráky József üdvözölte a polgármestert és nyújtotta át a Dalárda megemlékezését, egy díszes albumot. A polgármester megihatottan mondott köszönetet az üdvözlésért. is SOMOfiMUMG 1932 február 2 ^erengyél szőnyeg, vászon, divatáruk legolcsóbban beszerezhetöp coldstein & ^Neumann uj nagyáruházában Korona-utca 2. (Korona-szálló épület) Épület- és bútorvasalások nagy választékban a legolcsóbb napi áron beszerezhetők. Dechart Ferencnél a Fa- és Fourier Rt. gyári lerakata Kaposvár, Korona u. 14-ik szám alatt. — MAGYAR FESTŐ HÁZÁBAN. —