Somogyi Ujsag, 1932. április (14. évfolyam, 73-97. szám)
1932-04-01 / 73. szám
XIV. évfolyam $ 73. szám Ara 8 fillér Kaposvár, 1932. április 1., péntek Előfizetési árak: Negyedévre .... 6 pengő — —— Egy hónapra .... 2 pengő Hirdetések ára: HRsAb ?miméte,r°n^,n‘ 10 szövegrészben 15 fillér. — Hivatalos hirdetések milliméterenként 15 fillér POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: NI. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szám Interurban telefon: 5. sz. A társadalombiztosítás határkövei Írta: Dr Erődi-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő A társadalombiztosítás intézménye Magyarországon immár több, mint negyven évi múltra tekinhet vissza. Az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetére valósegélyezésére szóló 1891 :XIV. tc. megalkotásával, tehát nem néhány évvel ezelőtt hívta életre a törvényhozás a társadalombiztosítás intézményét, amely a magyar törvényhozás ,első szociálpolitikai alkotása volt és egyben alapja lett a társadalombiztosítás további kiépítésének. Nem akarom ennél a megállapításnál figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy hazánkban már ennek a törvénynek életbelépése, tehát 1891 április 14-ike előtt is láthatók bizonyos nyomási a társadalombiztosítás ügyének. Utalok e tekintetben az 1884:XVII. törvénycikkben foglalt ipartörvény 142. és 143. §-aira, amelyek a betegsegélyző pénztárak alakíthatására módot nyújtottak, ezzel a lehetőséggel azonban az 1891. évi törvény életbelépéséig mindössze 28 ipartestület élt és létesített betegsegélyző pénztárt s magánegyesületi betegsegélyző pénztár is csak igen kis számban alakult. Megállhat tehát az a megállapítás, hogy a társadalombiztosítás intézményét az 1891. évi idevonatkozó törvény létesítette. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. tc. egyrészről módosította az 1891. évi XIV. törvénycikket, továbbfejlesztvén az ott lefektetett elveket, másrészről törvénybe iktatta az ipari munkások baleset esetére való biztosításának intézményét. Az 1891. évi törvény a németországi és az ausztriai biztosítási rendszeren épült fel, figyelembe véve azoknak a vidékeknek sűrűbb lakosságát és ipari foglalkozású lakosságának nagyobb tömegét. Minthogy azonban ez az intézmény idegen talajban sarjadt és az alapul szolgáló számítások hazánkra nézve érvényben állóknak nem voltak tekinthetők, a gyakorlatban ez igen sok hiányt mutatott. Igen érdekes megállapítások olvashatók ebből a szempontból az 1907. évi XIX. tc. miniszteri indokolásában. A miniszteri indokolás a következő megállapításokat tartalmazza: A betegsegélyző pénztáraknak túlnyomó része állandóan anyagi zavarokkal küzd, tartalékalapját nem volt képes elhelyezni, jelentékeny tartozásaik vannak és ezek szaporodnak, úgy, hogy a betegsegélyző pénztárak a rossz anyagi viszonyok által előidézett kényszerhelyzetben segélyezésre szoruló tagjaikkal szemben nemcsak a legnagyobb rigorozitással és zaklatással kénytelenek eljárni, de anyagi eszközök hiányában sokszor a jogfosztás terére is lépnek. Továbbá megállapítja a miniszteri indokolás azt is, hogy: A betegsegélyző pénztárak képtelenek arra, hogy a törvényben előírt legcsekélyebb mérven felül nyújtsanak segélyeket,hogy kórházak, szanatóriumok, üdülőhelyek létesítésével, a modern orvosi tudomány eszközeivel és kielégítő pénzbeli ellátással siessenek a segítségre szoruló munkásosztály védelmére, sőt arra sem képesek, hogy legalább a törvényben kötelezőleg előírt legcsekélyebb mérvű segélyezésre támasztott igényeket kielégítsék. Megállapítja az 1907. évi XIX. tc. miniszteri indokolása azt is, hogy a pénztárak tisztviselői kara nem áll feladata magaslatán, sérelmezi a munkaadók zaklatását és e körülményeknek tudja be azt, hogy a munkaadó és munkáskörökben a pénztárak iránt elégedetlenség, sőt ellenszenv mutatkozik. Az 1907. évi XIX. tc. fenntartja a kötelező biztosítás elvét, országosan központosítja a biztosítási szervezetet, a betegség és baleset esetére való biztosítást egységesíti, a biztosítást közvetítő helyi szerveket egységesíti, behozza az egész vonalon a munkaadók és a munkavállalók teljes paritásos képviseletét és végül a vitás kérdések eldöntésére külön választottbírósági intézményt szervez. A társadalombiztosítás ügyét fejleszti, továbbá a háború előtt a 4790—1907. számú minisztertanácsi kivételes rendelet és az intézmény teljes kiépítésének munkáját végzi el a betegség és baleset esetére való kötelező biztosításról szóló 1927. évi XXI. tc. s az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást törvénybe iktató 1928. évi XL. törvénycikk. Ezek azok a határkörek, amelyek a társadalombiztosítás ügyének útját jelzik. Auróra Írta: Somogyváry Lajos Minden fog fenntartva! Hangja megszépült a nagy élni-t akarástól. Lágyan, muzsikálva áradtak belőle a hangok. Nem volt már ellenszenves. Mérlegeltem az eshetőségeket. Egy-két kaland árán talán... De magamra eszméltem. Hirtelen azt gondoltam, mi közöm hozzá. Miért kockáztassak akármit is érte. Hogy azután én kerüljek bajba?... Katyuska leolvasta arcomról gondolataimat. Letérdelt. Összetett kezekkel rimánkodott: — Uram, nem kockáztat semmit. Csupán elsétál egy helyre és egy nevet mond. Ne szabadítson megengem az Isten, ha baja esik. Tegye meg hát, tegye meg, könyörgöm szépen... Irtózatos volt ez a könyörgés. A tőrbeesett madár kétségbeesett vergődése. Még mindig haboztam... .Valami ösztönös félelem eltaszította tőle. Ám Katyuska újból kezdte harcát a szabadulásért. De most már halk, szaggatott zokogás kíséretében. Beszélt, de inkább hörgött*— A szivére appellálok. Hát nincs szive? Kihalt minden emberi érzés aférfiakból? Hát nincs irgalom a szivébenegy gyenge, védtelen nő iránt? Könyörgöm, segítsen rajtam. Könnyei patakzottak lefelé eltör! ■zult carcán. Nem volt már szép az arc, de emberi volt... Nem volt már nő, ember volt, aki élni akart. Megszántam. Megesett rajta a szívem, a saját sorsomat láttam az ő viharzásában. Hányszor kerültem én is szorongatott helyzetbe és mily szörnyűségesvolt a viaskodása az életért. Simon még mindig beszélgetett valakivel. 1. — Keljen fel, Katyuska — szóltam hozzá —, mert minden pillanatban beléphet a városparancsnok és nagyon furcsán nézne, ha így lelne bennünket. Bizonyos feltételek mellett teljesítem a kívánságát: ígérjemeg azokra a rémséges órákra, amelyeket itt átélt és kétség és remény között még át fog élni, hogy hamegszabadul, engem soha senkinekel nem árul. Coricinba többet be nem teszi a lábát, mert meg vagyokgyőződve arról, hogy maga kém. Magyarázatra nincs idő. Végül, hogy a volt hadifoglyoknak soha ártalmára nem lesz, mert ők csak viharvert madarai a nagy világégésnek. Szivébe visszatérő reménység kisimította eltorzult arcát. Testét elöntötte az élet hulláma. Keze ott parázslott a kezemen. Nő volt újra. — ígérem, ígérem, becsület szavamra. Isten engem úgy segéljen! — áradozta. — S mivel biztosít engem, hogy megtartja szavát? Ebben a pillanatban Simon letette a '■kagylót. . — Gyorsan beszéljen, mert jön a Városparancsnok. Katyuska elfehéredett. — Mivel, Istenem, mivel? — kérdezte gyötrődve. És apró gyöngyök jelentek meg homlokán. Rázta a hideg. Megtört. — Őszinte leszek — mondta remegő hangon, miközben keskeny ajkai vitustáncot jártak. — Megmondom: csakugyan kém vagyok. AZ ellenforradalom kémje. Krasznov és Denikin tábornoké. Az előszobából írógép kattogása és Simon hangja hallatszott: levelet diktált. Katjuska fellélegzett. •— Tessék. Kezébe adtam maga,piát. Magam vagyok a biztosíték. És még valami... Alányuk szoknyájának és kezembe nyomtam a cár szemének miniatűrjét. (Az orosz katonák a sapkájukon viselték. Ezt hívták ők a cár szemének. Szerk.). (Folytatjuk.) Rendes évzáró vizsgát kell tartani a középiskolák IV. és V. osztályaiban Két tárgyas javító vizsgálatra nem adnak engedélyt . Szeptember 9-én kezdődik az új tanév Kaposvár, március 31. A miniszteri rendelet célja az, hogy a középiskoláktól és e réven főként a főiskoláktól ezzel a legradikálisabbnak bizonyuló eszközzel és nem elkésetten, hanem már kellős időben történt szigorú válogatással tartsa távol a gyenge képességük miatt oda nem való tanulókat. Egy másik rendeletben a miniszter újra szabályozta az iskolai tanév, illetve az iskolai nagyszünidő időtartamát. A rendelet szerint azt iskolai tanév szeptember 9-én kezdődik és június 15-én végződik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a középiskolák IV. és V. osztályában már a folyó tanévben is rendes évzáró vizsgákat tartsanak és a tanulók tanulmányi előmenetelét ne a vizsgák előtt, hanem azok bevégzése után és az azokon elért eredmények figyelembevételével bírálják el. A miniszter rendelete szerint a tankerületi főigazgatók kéttárgyas javítóvizsgálatra engedélyt nem adhatnak. Az állami költségvetés tárgyalása során több vidéki táv. fiókműhely megszüntetéséről döntenek Ma összeült a képviselőház A képviselőház ma tartja az egy hónaposszünet után első ülését, amely csak formális és a Ház legközelebbii napirendjéről határoztak. Az egyes bizottságok már több előkészített javaslatot tárgyaltak le, így teljesen készen áll az uzsorajavaslat, a hitelsértésről szóló javaslat és több nemzetközi vonatkozású javaslat. Az uzsorára és hitelsértésre vonatkozó javaslatok letárgyalásra alatt fogja Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, előreláthatóan áprilisi 8—9. körül beterjeszteni az új költségvetést. Eddig a kultusztárca,a külügyi tárca és a kereskedelmi tárda!