Somogyi Ujsag, 1932. április (14. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-01 / 73. szám

költségvetéseit tárgyalták le végleg. A kereskedelmi tárca költségveté­sének tárgyalásánál több intézmény megszüntetéséről, illetőleg összevo­násáról döntöttek, így a vasúti és hajózási felügyelőségnek a megszün­tetése, az iparoktatási főigazgatásnak a minisztériumba való beolvasztása, az egyes vidéki MÁV fiókműhelyek megszüntetése, (a kaposvári — saj­nos — már március 15-étől beol­vadt a fütőrházba), továbbá a sze­gedi államépítészeti hivatalnak az összerrevonása.­­Ezenkívül több­ szer­vezeti változtatás lesz a kereskedelmi tárca keretén belül, amely a költ­ségvetésben is kifejezésre fog jutni. Nemcsak a kereskedelmi, hanem a kultusztárcánál is szervezeti változá­sok történnek. E tárca költségvetési tárgyalásával kapcsolatban döntöttek afölött, hogy a közgazdas­ági egye­tem beolvadjon a Műegyetemibe. A közgazdasági egyetem, mint önálló intézmény megszűnik és két új fa­kultással, a mezőgazdasági és köz­gazdasági fakultással bővül a Mű­egyetem, alkalmas takarmányrépa, illetően ki­válogassák azokat a fajtákat, ame­­yek az igényeket minden tekintetben kielégítik. A magyarországi takarmányrépa­­mag egyébként is kiváló minőségű és igen magas csírázási energ­iájú és százaléka, így tehát semmi szük­ség sem volna arra, hogy évente ilyen jelentékeny mennyiségű magot hozzunk be a külföldről. A gazdák­nak, akik a jövő esztendőben takar­­mányrépatermelés­sel akarnak foglal­kozni, már az idén alaposan kell megválogatniuk, illetve kiválogat­­niuk az anyarépát, amely a jövő esz­tendőben a magot hozza. Természe­tesen a szakembereknek, elsősorban pedig­ a növénytermelési kísérleti ál­lomásnak a gazdáknak megfelelő tá­jékoztatást kell nyújtania és lehe­tően ellenőrzést is kellene g­yakorolni­a, hogy a répamag, az anyarépa és a dugványtermelés szakszerűen történ­jék. Háromnegydmillió pengőt fizettünk ki külföld­nek takarmánypépamagÉrt A mezőgazdasági termelés átszer­vezésére vonatkozó javaslatok, ille­tően programotok csaknem kivétel nélkül utalnak a takarmányrépamag termelésének fontosságára és jelen­tőségére. Ha a külkereskedelmi for­galmunk adatait szemügyre vesszük, meg kell állapítanunk, hogy a ta­karmányrépamag termesztésének propagálása mennyire célszerű. Az elvetéshez szükséges takarmánymag túlnyomó részét ugyanis külföldről hozzuk be. Az utolsó négy eszten­dőben évente átlag 6190 mázsa ta­karmányrépaméig került behozatalra. Ha azonban az elmúlt két év kül­­forgalmi adatait vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy amíg 1930-ban a behozott takarmányrépamagmennyi­­ség 5063 métermázsa volt, addig 1931-ben­­ennek a mennyiségnek több, mint kétszerese, még­pedig 12.196 métermáz­sa külföldi takar­mányrépamag került ,az országba, amelyért 780.000 pengőt fizettünk a külföldnek. A legtöbb takarmányrépamagot Lengyelországból hoztuk be. Német­országból 3780 métermázsát, Auszt­riából, mint ipari államból pedig ,az elmúlt esztendőben 1480 métermá­zsát importáltunk. A répával beve­tett területet 185.000 kat. holdra be­csülik, amelyre 223 vagyon vető­mag szükséges. Ennek a vetőmag­­mennyiségnek jelentékeny része, amint a fenti adatokból­­látható­, külföldről kerül behozatalra, pedig ennek a cikknek, mint sok más egyéb mezőgazdasági terméknek a behozatalát ki lehetne küszöbölni. A mezőgazdasági érdekképvisele­tek, úgy a kamarák, mint az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület illetékes szakosztálya mozgalmat in­dított a takarmányrépamag termelé­sének felkarolása érdekében. Elha­tározták, hogy felhívják a nagyobb vetőmagkereskedő cégeket arra, hogy a gazdákkal takarmányrépa­­mag termelési szerződéseket kösse­nek. Mivel ebben az esztendőben ilyen szerződések megkötéséről már nem lehet szó, az érdekképviseletek a jövő gazdasági évre szorgalmazzák majd a szerződések megkötését. A legfontosabb teendő ebben a gazda­sági évben az volna, hogy megál­lapítsák azokat a területeket, ahol a legjobban termeszthető a magra SÜMÖGHWMB 1932 április 1 A Hősök-templomának tolvaja a törvényszék előtt Egy évi börtön az ellopott oltárfer­téért Tegnap délben állt bírái elé a Hősök-templomának tolvajnője és töredelmesen elmondta, hogy mikép­pen hatolt be a templomba már előre megfontolt lopási szándékkal. Potocska Erzsébet az év őszén a Hősök - templom­ába lopózkod­ott, amikor senki sem volt már a temp­lomban és az oltárról ellopta a terí­tőket. A lopott tárgyakból azután fehérneműt varrt magának. A rend­őrség­­annak idején erélyes nyomo­zást indított és hamarosan el is fogta Potocska Erzsébetet, akinél a bűn­jeleket meg is találták. A kaposvári kir. törvényszék Ke­lemen-tanácsa Patocska Erzsébetet 1 évi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. Véres feltámadást körménet Spanyolországban A felfegyverzett vörösök Huesca városában megtámadták a feltámadást körmenet, kiragad­ták a plébános kezéből az Oltáriszentséget . Puskatüzet zúdítottak a hívője ellen Spanyolország megindult a lejtőn és feltartóztathatatlanul rohan­tfelé a teljes megsemmisülésbe. Huesca városának kommunistái Húsvét ün­nepén meggyaláztá­k a legfelségesebb­ Oltári Szentséget. A szörnyű gaztett­ről a következő madridi távirat szá­mol be: A granadakörnyéki Huesca váro­sában a feltámadási körmenet haran­gok zúgása, a hívők áhitatos rész­vétele mellett a spanyol földön szo­kásos magasztos formák között indult el a város plébániatemplomából, hogy végighaladva a városka főbb Utcáin, újból viszatérjen a templomba. Példás rendben­, a katolikus hivők ön­tudatos manifesztációjában nyilvá­nult meg a Husvét szent körmenete, amelyet a zsidó mór forradalmi kor­mány által támogatott felfegyverzett kommunisták orvul megtámadtak. A körmenet a városháza elé ért s ott az Oltári Szentséggel áldást osztó plé­bánosra a város kommunistái rávetet­nék magukat. Az Oltári Szentség imádatára a csengetyűszóra térdre­borult, buzgón áhítatba merült hívő­tömeg még magához sem tért, ami­kor a kommunisták szentségtörő ke­zekkel kiragadták a plébános kezé­ből a legfelségesebb Oltáriszentséget és vezérük vezetése mellett az, intez­­trazionálét énekelve, a katolikus hit magasztos ünnepét kigúnyolva és az Oltáriszentséget káromolva hordoz­ták végig a város utcáin. A körme­­netben résztvevő híveket a kommu­nisták revolverlövésekkel tartották távol maguktól. A kommunista lat­rok gúnydalokat énekelve a katolikus népház elé vonultak és a körmenet várására kivilágított és feldíszített ablakokra sortüzet adtak. Az ablak­ban ülő beteg hivők, a népházzal kapcsolatos kórház lakói közül töb­ben súlyos mell- és fejlövéseket kap­tak. Városszerte óriási az i­­galom s a katolikus hivők fájdalmát tetézi m­ég az a tudat is, hogy a karhatalom közegei nem léptek akcióba, hogy a meggyalázott Oltáriszentséget elve­gyék a vörösöktől. V­árosi Mogi Március 31-től április 3-ig Csütörtöktől vasárnapig e­ az idei évadnak a „él­adettkis­asszony"-nál is nagyobb sikerű film­bemutató­ja Téves­ kapcsolás Főszereplője a tüneményes szépségű magyar filmsztár: SCHNEIDER MAGDA Zeneszerző: OTTO STRANSKY Kiegészítés: Kiegészítés: Gépsasok bravúrja Híradó ÉJI Hangulat RENDES HELYÁRAK! Előadások kezdete: CSÜTÖRTÖKÖN fél 7 és fél 9 órakor, PÉNTEKEN fél 7 és fél 9 órakor, SZOMBATON fél 5, fél 7 és fél 9, VASÁRNAP 3,5, 7 és 9-kor Kedvezmény és bérlet csak az első előadásra érvényes ! HÍREK Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, ------ Ámen ogy sejtik­, amely a fejetlenségről számol be. Nem akarunk nagy szavakat használni, de valahogy úgy érez­zük, hogy az emberi, a népjólét intézményes biztosítása megfeje­­lésre szorul. Különösen a rok­kantság, aggság, munkaképte­lenség esetére való biztosítás. Ha nem így volna, különben miképpen történhetne meg az, hogy a kaposi utcákon egy 74 éves elnyomorodott ember nem megy, de vánszorog, az éh­ség, a nyomorúság, a végelgyen­gülés hideg könnyeivel a szemé­ben a harmadosztályú várótermi „állandó“ lakása felé. Mert ott „lakik“, az utasok vásári össze­visszaságában egy félreeső zug­ban, egy sötét padon, mely a fekhelye. Hónapok óta. A rendőr­­emberek könyörülete elnézi ezt a kis rendellenességet: maradhat, hogy éjjel meg ne fagyjon, hogy nappal ne nagyon mutassa ma­gát — a városban, mert ő nem szép, nem felemelő látvány, ha­nem a nyugodt, körü­lpáraázott életekbe rontó szörnyű, kegyet­len valóság, amelyet hogy nem bírnak el az emberek, hát­­ lehunyják a sz­­űket vagy el­fordítják a fejüket. A sok ra­­jongó, állomásozó utas kellemet­­len impressziói között pedig igen jól megfér ez a kis ráadás: a termő emberi élet ez elszáradt kórója. Néha egyik-másik rá­akasztja unatkozó figyelmét az öregre, végighúz rajta egy-két meleg, simogató szót, azután­­ tovább utazik. Az öreg marad mindig, úgy látszik neki ez az utolsó állomása. Itt rémisztgeti mozdulatra fáradt tagjaival az utasokat: ime ide jutottam én küzdve, dolgozva, bízva, remélve és ... talán sok közületek szin­tén ide jut,­­ ti szegény, szegény h­armadosztályu élet­utasok ... Lopjuk a maga­­gasabbrendű értelem egy szikrá­ját az ilyen megvert, egyszerű életbe: a halált nyújtottuk neki. Micsoda iszonyú perspektíva az évtizedek fáradságos munkája után a megrokkant életet a hi­deg és ellenséges anyag, az utcafalak, vagy a görbülő bot útmutatására és támogatására bízva látni? Vájjon a nyájas kultúr­lelkek közül melyik bírná el ezt magára nézve ? És ha felháborodunk ezen, miért enged­jük elmenni magunk mellett az ilyen ember­sorsot ? A feltáma­dás ünnepén köztünk volt ez az ember. Vájjon milyen képe le­het a feltámadásnak az ilyen megvert lélekben ? — Emberek, Krisztust ünneplő nagy, meleg, szétterüléstekben forduljatok egy pillanatra magatok mögé is, emelkedjetek ki önmagátokból, értsétek meg már egyszer a krisztusi igazságok lényegét, a második ezredévre átörökített summáját, azt, hogy a legszebb Krisztus-ünneplés nyomorgó, te­hetetlen, erőtlen embertársaink felé való igaz kitárulkozni tudás,­­ emberek segítsetek. Inspekciós gyógyszertárak Rahochay Kálmán, Fő­ utca 19. , Vetter Vince Pécsi­ u. 4.

Next