Somogyi Ujsag, 1932. június (14. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-01 / 121. szám

XIV. évfolyam * 121. szám Ara S fillér Kaposvár, 1932. június 1., szerda ■lőflzetési árak: Negyedévre .... 6 pengő ' » Egy hónapra .... 2 pengő Hirdetések ára: Hasáb ^méte»nként 10 fül., —_—— szövegrészben 15 fillér. — Hi­ Tatatos hirdetések milliméterenként 15 fillér POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Koron­a­ u­tca 7. Interurban telefon: 5. sz. szia Nemzeti hadseregünk A költségvetés tárgyalása során a honvédelmi miniszter­­nagyszabású beszédében foglalkozott mindazokkal a kérdésekkel, amelyek nemzeti had­seregünket illetik s egyben felelt a vita során elhangzott kritikákra. A beszéd nyugodt tónusa, nagyvonalú­sága, koncliáns hangja mély hatást keltett még az ellenzéki képviselők körében is, akik sokszor helyeseltek a honvédelmi miniszter egyes kije­lentéseinek. A miniszter azzal kezdte, hogy nem helyes dolog Magyarországtól követelni azt, hogy kezdje meg a le­szerelést. Magyarország már régen leszerelt. Elsősorban azoknak a ha­talmaknak kell leszerelniük, amelyek a békeszerződések révén d­i­ paritást teremtettek Európában s ma olyan mértékben fegyverkeznek, amely fe­lülmúlja még a világháború fegyver­kezését is. Éppen azok a hatalmak ezek, amelyek nem tartoznak Ma­gyarország érdekszférájába. A kis­­antant például hatszázezer főnyi had­sereget tart a legmodernebb harci eszközökkel felszerelve, hadügyi költ­ségvetése pedig több, mint nyolc­száz millióra rúg, míg a magyar hon­védelem összes költs­égei nem tesz­nek ki többet 136 milliónál s ebből is 40 millió a nyugdíjasokra esik. Magyarország a leszerelés kérdésé­ben az egyenjogúság elve alapján áll, mert az a nemzet, amely ezer esz­tendőn keresztül szolgálta a kultúrát, joggal követelheti az egyenjogúsá­got. A vita során elhangzottak olyan megjegyzések, mintha a nemzeti had­sereg nem lenne demokratikus intéz­mény. Ezzel szemben a honvédelmi miniszter megállapította, hogy a leg­demokratikusabb intézmény, ahol a­­kiválasztás az egyéni képességek alapján történik, protekció, születési jog, összeköttetés nem érvényesül. A nemzeti hadsereg pártokon felül áll s igy nem szolgálhat semmiféle párt­érdeket. Olyan értéket képvisel, hogy vezetésében a legnagyobb tárgyila­gosságnak kell megnyilvánulni s egyenesen katasztrófa lenne, ha a hadsereg egy, vagy más párt érdeké­nek adná oda magát. A hadsereg tisztikara teljesen összeforrott a nem­­zettel s ezt tudatosan segíti elő a tisztikar egész nevelésének tenden­ciája. A nemzeti hadsereg demokra­tikus voltát bizonyítja az a tény is, hogy a társadalmi osztályok mind­egyikéből nyer kieg­és­zítést a tiszti­kar. Legutóbb pl. a Ludovika Aka­démián a felvételi helyek 32 száza­lékát kapták polgári állású emberek fiai. Az ország mai nehéz gazdasági helyzetében a hadsereg arra törek­szik, hogy szükségleteit a magyar ipar termelésével fedezze. A honvé­delmi miniszter kijelentette, hogy,­­ami a szállított cikkek­­minőségét illeti, azzal teljesen meg van eléged­ve s ha van valami kifogása, akkor csak az árak ellen van. Maguk az ipar képviselői is beismerik, hogy nemzetközi viszonylatban tényleg ma­gasak voltak az áraink. Az idén re­vízió alá kerülő szerződésekben ezt figyelembe fogják venni. Igen nehéz kérdése a nemzeti had­seregnek a nyugdíjprobléma. A mi­niszter ősz­intén bevallotta, hogy a távoli múltban hibák történtek a szol­gálati idő, az előléptetés, a reaktivá­­lás és a visszahonosítás terén s ezek­­­nek a káros következményeit most érezzük meg. Jellemző adat, hogy a régi honvédség nyugdíjterhe 3,5 millió volt, most pedig 36 milió.­­ Ezen csak úgy lehet segíteni, hogy a szolgálati időt meghosszabbították és az előléptetések gyorsaságát les­sé mérsékelték. Az infláció idején úgy próbáltak a tisztikar helyzetén könnyíteni, hogy gyorsabb tempóban történt az előléptetés és sokan tá­bornokként mentek nyugdíjba alez­redesi rang helyett. A honvédelmi miniszter azzal fe­jezte beszédét, hogy a hadsereget a legproduktívabb befektetésnek tartja. Magyarország akkor pusztult el, ami­kor szabadulni akart hadseregétől. Nagy megelégedést keltett a­­Ház minden oldalán az a kijelentése, hogy az eddigi elgondolás szerint a hadi­rokkantkérdés az ő ügykörébe fog tartozni, kötelességének fogja tekin­teni, hogy trafikengedélyt esősor­ban hadirokkantak kapjanak. Az egész beszéd úgyszólván a Ház osztatlan többségét arról győz­te meg, hogy nemzeti hadseregünk ügyei kiváló kezekbe vannak lefek­tetve s a honvédelmi miniszter szív­­vel-lélekkel, minden tehetségével és erejével dolgozik azon, hogy a mai nehéz viszonyok s a trianoni béke­­szerződés gátló intézkedései ellenére is a hadsereg nívóját korszerű szín­vonalon tartsa. Az Alsódunántúli Gazdatiszti Kör rendkívüli közgyűlése Elítélték az újirányú gazdatiszti szervezkedéseket Az Alsódunántúli Gazdatiszti Kör szombati rendkívüli közgyűlésén Pfeiffer János elnök megnyitója után Faber György titkár részletesen is­mertette a június 5-én Budapesten tartandó országos gazdatiszti kong­resszus programmját. A kongresz­­szuson Somogy vármegye részéről Inkey Pál báró, Szentiványi Béla, Pfeiffer János és Faber György fog­nak felszólalni. Állást foglalt a rendkívüli közgyű­lés azokkal az új irányú mozgalmak­kal szemben, amelyek Budapestről fő­képen állásnélküli oki­ gazdik ré­széről indultak ki, a gazdatiszteket jój egyesületbe akarták tömöríteni. Kimondották, hogy a magyar hivatá­­sos gazdatiszteknek a fél század óta fennálló Magyar Gazda­isztek és Er­dőtisztek Országos Egyesületében van helyük és felszólították a tago­kat, hogy az új egyesületek felhívá­sainak ne tegyenek eleget és azokat ne támogassák. A keszthelyi és pécsi vándorgyű­lés ismertetése után előadó titkár jelenti, hogy a kör tagjainak létszá­ma 119-ről 168-ra emelkedett. ,Kő-*­szeghy Béla alelnök nagy elismerés­sel emlékezett meg a Kör legutóbbi kiadványának, a gazdatisztek válsá­gát tárgyaló könyvnek a­­jelentőségé­ről és indítványára a könyv írójának jegyzőkönyvi köszönetét szavazta­. Ugyancsak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak Szentiványi Béla jószág­­kormányzónak is a vitaüléseken tar­tott nagyszabású előadásaiért. A közgyűlés után rendkívü­l nagy­sikerű társasösszejövetel volt a kert­helyiségben, kitűnő zene mellett, amelyet a Bulcsu zenekar szolgálta­tott, a­­gyönyörű időben a hajnali órákig maradt együtt a­­szokatlanul nagyszámú közönség. A Munkabérmegállapító Bizott­ság döntött a munkabérek felett Mi a legkisebb munkabér Kaposvárott kor és időszak szerint Kaposvár, május 31. A Mezőgazdasági Munkabérmeg­­állapító Bizottság május 28-án, szom­baton és 30-án, hétfőn tartott ülé­seinek eredményeképpen, a földműve­­lési miniszter rendelete alapján dön­tött a város területén, a folyó év­ben kötelező — munkaadóra és mun­kavállalóra egyaránt — legközelebb mezőgazdasági munkabérekről. A bizottság ülésén Cserfán Már­ton református lelkész elnökölt és résztvettek: Lengyel István iskola­­igazgatói Balla Sándor járási gazda­sági felügyelő, Vörös György és Kis János kisgazdák a munkaadók, Bor Ferenc és Molnár András munkások a munkavállalók részéről és Kende­­ressy Sándor a bérmegállapító bi­zottság jegyzője. Az elnök üdvözlő szavai után a bizottság úgy döntött, hogy miként a múltban, a jelenben is egyenként és külön csoportokban: április—május, június—szeptember. október hónapokra külön, július— augusztus hónapokra és november­­december hónapokra ismét külön ál­lapítja meg a legkisebb­ munkabére­ket. A munkabérek a munkát vállalók kora szerint igazodnak és azt az alábbiakban állapították meg: április, május, június, szeptember és októr bér hóra: 1 pengő 20 fillér (16 éven aluliak), 1 pengő 60 fillér (16 évért felüli nő), 2 pengő ,40 fillér (16 éven felüli férfi 18 évig) és 3 pen­gő 20 fillér (18 éven felüli férfiak), július és-­augusztus hóra 1 pengő 60 fillér, 2 pengő 40 fillér, 3 pengő és 4 pengő. November és december hó­ra: 80 fillér, 1 pengő 20 fillér és 2 pengő a megállapított legkisebb mun­kabér. Hunyady Ferenc gróf , Nagyboldogasszony Egyházközség kulturnapjának szónoka június 5-én este 8 órakor a Városi Színházban Már többször megemlékeztünk la­punk hasábjain arról a nagyszabású kulturestről, amely most a kaposi elitpublikum minden tagját foglal­koztatja. Bemutattuk Székelyhidy Fe­renc dr-t, aki büszkesége nemcsak a magyar, de a külföldi szereplései óta az egész európai énekművészei­nek. A másik nagysága, kiemelkedő alakja ku­lturestünknek dr Hunyady Ferenc gróf. — 1895-ben született Agárdon, középiskoláit Aradon vé­gezte, a jogot és kereskedelmi aka­démiát pedig Budapesten. Mint vi­rágjában levő ifjú, a 7. számú hu­szárezred kötelékében az északi és déli harctereken teljesített szolgála­tot, majd 18 hónapig román hadi­fogoly lett. A harctereken tanúsított bátor magatartásáért, példaadó kö­­telességteljesítéséért szá­mos magas­­rangú kitüntetésben részesült. Mi­kor hazakerült a háború után birto­kára, akkor sem akart pihenni, vagy főúri módra csupán szórakozásoknak élni, hanem a társadalmi megm­oz­­dulások annyira az aktivitási terére vonzották, hogy csakhamar a he­lyes társadalmi helyzet kialakítás­áért küzdő tábor élén találjuk. A Ma­gyar Férfiak Szent Korona Szövet­ségének éveken át volt ügyvezető alelnöke és m­a is tagja a Nemzeti Összetartás Körének, kormányzóta­nácsi tagja a Katolikus Népszövet­­s­égnek s egyúttal főtitkára a szö­vetség nemzetközi és tudományos szakosztályának. Bámulatos akarat­erővel, ritka, széles­ látókörű, nagy képzettségével még az ellentábor harcosait is lefegyverezte. Fehér me­gye törvényhatósági bizottságában­ és a kisgyű­lésen nagynevű politiku­sok is elragadtatással hallgatták ki­vételes szociális érzékét csillogtató beszédjeit. A móri kerület, amely­et képvisel a parlamentben, rajongásig szereti, mert­­nemes, meleg szive összedobban a szegény haza min­den polgárának szivével. Kerületé­nek lerongyolódott, egyszerű mun­káját épp úgy tekinti és szereti) istápolja, mint a legelőkelőbb ve­zetőit. Budapesten nevéhez fűződik

Next