Somogyi Ujsag, 1932. június (14. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-01 / 121. szám
2 a műjégpálya építése és számos közintézmény, mint nagy Mecénására tekint. Jelenleg főként közigazgatási, nemzeti kisebbségi és külpolitikai kérdésekkel, továbbá a kultusztárca ügyeivel foglalkozik legszívesebben. Mint szónok is elsőrrangú. Nagy olvasottságának, a helyzetet tisztán látó és józanul, nem elfogultan megítélő ereje, hazafias tűztől áthatott; szavai bámulatba ejtik a hallgatót és meggyőzik a tárgyalt igazságról. A nagy Zilahy Nándor lelke és eszméi élnek benne. Örökös munkában él, mert használni akar nemzetének. Meleg szeretettel várjuk Kaposvárra, örülünk, hogy hallgathatjuk, mert a jeleni idők egyik legnagyobb, önzetlen, tiszta eszmékért küzdő fiát tiszteljük benne. 1932 június 1 SOMOGMUMG A siketnéma gyermekek között az intézetben, ahonnan a ,hangos* világ útjaira indulnak Végig az iskola nyolc osztályán . Amikor már mindegyik gyerekkel beszélgetni lehet Kaposvár, május 31. A siketnémák intézetében vagyunk. Itt Kaposvárott, a Németh István utcában. Négy Vármegye hangokból kizárt külön világában. Ahová az életnek hangokban felcsapzó hullámai nem jutnak el. Ahol a szelíd vagy vad, jóságos vagy gonosz szavak hangokban érzékelve nem jutnak el a tudat küszöbére. Ahol beszélni tanítják a némaságra kárhoztatott sok induló életet, hogy a boldog hangosak közösségébe sodródva élni tudjanak. Deschewsky Ferenc, az intézet igazgatója vezetett végig a hűvösed csendes folyosókon, amelyekről a tantermek nyílnak. Az igazgató majdnem egész délelőttjét feláldozva, készséggel túllőtt rendelkezésünkre. — Nagyon is célszerű megutazni ezt az intézetet belülről is, főképpn a falubélieknek, mert igen sok szerencsétlen süketnéma gyermek marad gondatlanságból szakszerű nevelés nélkül életreképtelen — mondotta az igazgató. A folyosókon végig, de a tantermekbelis mindenütt nagybetűs felírások, képek — szemnek való dolgok vannak. A süket csendet halott alakok és idomok népesítik be. Rádió, mikrofon, hangosan beszélő helyett könyvek, újságok, folyóiratok... betű, ábrák, képek, rajzok között visz az út a gyermekek felé, akik — szegények — nem is lehetnek gyermekek abban az értelemben, hogy — sokat beszélnek. Hangok helyett itt a színek dominálnak, az ütemet, táj ritmust a tapintás pótolja. iAz egész élet valahogy átértékelődik itt, — egyetlen érzékszerűen, a csillogó, figyelő szemeken torálódik a sokrét élet minden momentuma. — l Ezek a gyermekek abszolnt hallástalanok — jegyzi meg az egyik tanár. A legtöbb dologról olvasás útján vesznek tudomást, mlég a beszéjdet is olvassák. Leolvassák a beszélő ajkakról. És tényleg, amint az igazgatóval beszélgettünk olyan halkan, hogy azt a két lépésre tőlünk áló tanár sem hallhatta, minthogy az egyik jelenlévő növendékről volt éppen szó, egyszerre csak felállt a nevezett és egypár dadogó szóval értésünkre adta: bizony ő tudja, hogy most róla beszéltünk. (Kitűnő megfigyelők a süketnémák. Még nagyobb távolságról is folyékonyan olvassák le embertársaik ajkáról a beszédet. — Velük szembefordulva éppen úgy nem lehet előttük titkolt dolgokról beszélni, mint az egészséges fülvek előtt — jegyzi meg mosolyogva kísérőm. Az intézetben nyolc évig vannak a siketnéma gyermekek. A nyolc osztály elsajátított anyagává egyen-lő képesítést nyernek a rendes elemi iskolát végzettekkel. A negyediken felül már nagyon tudósak a növendékek. A beszéd — színezetlen, artikulátlan hangokon ugyan —, de megy, sokaknál igen folyékonyan. Ezekben az osztályokban már a mohácsi vészről, Buda el- és visszafoglalásáról, a török időkről érdeklődhetünk, ami a történelmet illeti. — Számtanban a pengőkamatokat számítják; a pénz értéke itt jobban ismert,mint sok felnőtt egészséges előtt. Mindegyik igen szereti a pénzt, pedig — nem igen hallhatók még sem arany, sem ezüst csengést. A kötelező tanuln valókon kívül is minden iránt érdeklődnek ezek a gyermekek. Szokatlanul intelligensek. Ha valahol, úgy itt olvassák el az újságokat leglelkiismeretesebben. BetüírpT-betűre,az utolsóig! Még a sajtóhibákat is. Amikor megérhették, hogy a Somogyi Újságtól érkezett látogatójuk, mindegyik biztosított arról, hogy hű olvasója a lapnak. A helyi lapokon kívül egy csomó újság nevét mondatta el velük a tanárjuk. Mindegyik ismert előttük. Egyegy újság jellegzetes címíratát egymásután pingálták a táblára. (Ezzel szemben hány épérzékű nem tud még a legnépszerűbb napilapokról sem). Sőt, az újságok belsejét is ismerik. Most éppen a magyar aviatika tragikus hőseiről közölteket olvassák. Milyen emberi módon tudnak sajnálkozni ezek a gyerekek! És hogy tudnak lelkesedni! Amint a repülőgép fogalma ismert lett előttük, mind szárnyra kapott ez a sok betegérzékű élet. Valahány, amikor az intézetbe kerül, félős, idegenkedő, vad. Később tanáraik, felügyelőik szerető és megértő bánásmódja által megszelídülnek, felmelegednek, mint a közrefogott madár. Minden dologban bizalmasak és végtelenül ragaszkodók lesznek. Amikor egy apróság az intézetbe szerül, mielőtt vele a rendes tansítás megkezdődnék, az u. n. előkészítőin kell keresztülmennie. Itt, mivel a hallást a látással és a tapintással pótolni lehet, ezeket az érzékszerveit fejlesztik. Pontos megfigyelésre és utánzásra szoktatják a gyermekeket. A hangzóbeszédre tanítják őket. Az egyes hangokat fizikai módon érzékeltetik. A kiejtésnél az izommunka eltérő sajátosságai rögzítik a hangképet a tudatban. Az alsóbb osztályokban szótagokat, majd szavakat tanítanak. Nagy türelem, kitartás és vasidegzet kell a tanításhoz, amíg — a nyolcadik osztály bevégeztével — már beszélni is tud a süketnáma. Egy-egy'osztályban 10—12 növendék van; fiuk, lányok, vegyesen. A padok félkör alakban vannak elhelyezve; — minden növendék a társát és tanárját pontosan megfigyelheti. Az intézetnek jelenleg 82 növendéke van. (38 leány, 44 fiú.) Nyolc tanár, két tanárnő, három felügyelő végzi az oktatást. A növendékek állandó felügyelet alatt vannak. Éjjel és nappal, pihenésük, (szórakozásaik és tanulásuk alatt egyaránt. Külön hálótermük, ebédlőjük és tanulószobájuk van. Minden életre nevelő hasznos munkára megtanítják őket. Egymást ápolják, gondozzák, egymásnak segítenek a növennékek. A nagyok a kicsiknek, öltöztetik, varrnak rájuk. A nagyobb lányok — a »kismamák«. A növendékek 90 százaléka az egész nyolc éven keresztül ingyen kap mindent. A legtöbb az egyszerű földműves-paraszt, a ’Vzsellércsalád gyermeke (a vajákosasszony, meg a sok falusi kuruzsló gyógymódja juttatta ezeket ide). Kétharmad részben sarlach, vörheny és egyéb ragályos nyavalyákban süketültek meg a gyermekek (megfelelő orvosi gondozáshiányában), egyharmad részük pedig már a születéssel hozta a süketséget. Egy zalavármegyei falusi földmunkáscsalád "négy leánygyermeke született süketen. És érdekes, ugyanebben a "családban mindegyik fiúgyermek egészséges. A nyári vakációt az otthonukban, a családjuk körében töltik a növendékek.• Nagy öröm a viszontlátás, kivált később, ha a gyermek már beszélni is tud — mondja az igazgató. A nyolcadik év befejeztével mindenki megfelelő végbizonyítvánnyal a kezében — életre indul. A saját maga választotta pályára. Persze ,a tehetősek, kiváló szellemi képesség mellett tovább is tanulhatnak magánúton. Érettségittehetnek, sőt diplomát is szerezhetnek. — Milyen pályákra szoktak leggyakrabban menni — kérdezem. — A legtöbb az ipari pályát választja. Igen gyakran megesik, hogy egy-egy kikerülő csoport közös elhatározással tervez valamit a jövőre nézve. Az idén például minden másodiknak az a mániája, hogy kéményseprő lesz. Dudli, Jóska is, egy nagy kajla legény, örök vigyorgással a száján. * Az ebéd ideje is elmúlt már, mire díjra a kapu elé jutottunk. Míg a hatalmas fák és sok virág beültette kerten át beszélgetve haladtunk, kísérőm ..még elmondott egynéhány kedves, vidám "epizódot a gyermekek életéből. — Az egyik hittanóra után sírva jött egy kis harmadikos hozzám és két „sírásroham között könnyezve, dadogva kérdezte tőlem, hogy mi tesz vele az utolsó ítélet idején. — Először nem igen értettem a dolgot. »Hosszas faggatás után végre kinyögte, hogy azért van kétségbeesve, mert reménytelennek látta a feltámadást: nem fogja meghallani az angyalok harsonáit, mert hiszen ősüket... Lehmann Sándor __Városi Mozi__ Május 31-től, keddtől Június 2-ig, csütörtökig Richard Eichberg monumentális filmje AZ ÜLDÖZŐ Izgalmas, a pattanásig érdekfeszítő filmtörténet 9 felvonásban Főszereplők: Eggerl Mártás és Hans Albers Június 3-tól, péntektől Június 5 ig, vasárnapig Legmodernebb oktatófilm! KIZÁRÓLAG FELNŐTTEKNEK! Egy önfeledt pillanat Egy ifjú leány megrázó tragédiája 10 felvonásban Ezenkívül: Vadállatok rabságban Magyar Híradó Pénteken és szombaton délután fél 5 órakor félhelyárakkal Somogyi hangok a rádióban Hétfőn délután fél 6 órakor Villax István dr barcsi orvos és Berzsenyi László dr közjegyző kétzongorás magyar műsort adtak le. A két zongora virtuóznak csodás játéka bennünket, somogyiakat büszkeséggel töltött el, mert mindkettő a somogyi föld szülötte. Örömünk annál teljesebb, mert műsoruk egy részében, — amelyet a Rádió Élet elfelejtett közölni — Huber Gyula, a barcsi poéta s muzsikális lelkű apátplébánosa népdalai, csárdásai s palotásai is szerepeltek. (Selyemkenyő... Régi módii... Barcsi utca, sárosutca... stb.) A magyar nóta csodás szépségeit élvezték a rádiósok. (Szebbnél szebb népdalok, csárdások, palotások csendültek meg) melyek lenyűgözték a hallgatókat. A 71 éves, hatalmas termetű, ősz és fiatal kedélyű főpapnak költői vénája még ma is csodás erővel és termékenységgel buzog. ,400 csárdása kiadatlan. Ezek közül 200 palotás és 200 friss. Eddig megjelent 105 szöveges nótája, melyeketaz országban széltében-hosszában dalolnak. A magyar muzsika szivetlelket megejtő őstehetsége így találkozott két rokonlélekkel. Boldog Somogyország, hogy ilyen istenadta őstehetségei vannak, kik a Drávamentéről művészi hitvallást tesznek a magyar nóta lélekbemarkoló, sírvavigadó természetéről. (—idt.) Közigazgatási nyomtatványok minden mennyiségben kaphatók a Somogy megyei Nyomda R.-T.nál, Kaposvár, Korona utca 7.