Somogyi Ujsag, 1932. szeptember (14. évfolyam, 197-221. szám)
1932-09-01 / 197. szám
XIV. évfolyam • 197. szám Arat fillér Kaposvár, 1932. szeptember 1. csütörtök Előfizetési áraki Negyedévre .... 6 pengő . Egy hónap» .... 2 pengő Hirripí«pír ára Hasáb milliméterenként 10 fill., mraetesek arat SZövegréniben 15 fillér. _ Hivatalos hirdetések milliméterenként 15 fillér POLITIKAI NAPILAP ——— Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szia Interurban telefon: 5. sz. Rothermere lord Ha visszaemlékezünk azokra az időkre, amikor sötét magunkra hagyatottságunkban egy tündöklő újságcikk révén Rothermere lord megvilágította Magyarország helyét a nap alatt, mindenki előtt érthetővé válik az a lellesedés, amelynek lenyűgöző varázserejétől nemzetünk egyetlen tagja sem volt mentes. A hatalmas angol újságfejeddem hosszú előkészület, komoly megfontolás, helyszíni tanulmányozás és bölcs mérlegelés után felismervén a magyar igazságot, annak külföldi bajnoka lett. Így került a magyar megaláztatás kivetítve az egész világ égboltozatára. így kapott nagy nyilvánosságot revíziós problémánk, amely azóta oly nagy utat tett meg, hogy ma már külföldön olyan kiválóságok, mint Mussolini, Borah szenátor, akik az első frontban küzdenek s mások ezren és ezren harcolnak a revízióért. Legutóbb Károlyi Gyula gróf miniszterelnök tett megnyugtató kijelentéseket a magyar ügy állásáról, hangoztatva, hogy az, a világgondolkozásnak fő irányvonala felé halad. A nemzet szivéből az őszintén átérzett és örömmel telített hála érzete áradt Rothermere lord felé, mert ő benne ismerte meg azta bátor férfiút, aki előlépett a homályból s pennájának éles logkájáva apellált a világ lelkiismeretére a trianoni békeszerződés revízió alá vétele érdekében. Érthető, hogy ilyen körülmények között hazánkban a Lord neve varázshatású lett s olyan népszerűség és szeretet övezi, ami és a magyar trón igen érzéssel nemzetünk csak keveseket ölel a keblére. Ennek a lelkesedésnek azonban, mint kitűnt, voltak túlzott hajtásai is. Talán jóinulatú, ábrándos, regényes lelkek olyan ötlet hordozói lettek, aminek megértése a későbbi idők ivadékai előtt csak úgy lesz" lehetséges, ha a dolgokat belehelyezzük a kebleket feszítő lelkes érzésvilágba, amikor az értelem lenyűgöző varázsigája alá került a szívnek, amely tűz lobogó szalmatűzzel égett s ontotta a hálát olyan nyalábokban, amelyek már fel tudják perzselni egyesek szeme , előtt az alkotmányos érzés útjait is. Így történhetett meg, hogy a minden magyar szívet eltöltő törekvés, a revízió érekében jóindulatú fantaszták, ábrándos lelkek, arra kérték Rothermere Zofot, hogy a betöltetlenül álló magyar trónkérdéssel kapcsolatban, személye felvetésekor ajon kedvező választ. Ilyenféle híresztelések pár évvel ezelőtt tényleg szóbeszéd tárgyai voltak különösen akkor, amikor a Lord fiaMagyarországon járt s a spontán megnyilatkozott tömeglelkesedés fejedelmeket megillető ünneplésben részesítette. Komoly körökben azonban csak mint fantasztikus ötletet tekintették a Lord király-jelöltségéről cirkuláló szóbeszédet. Nagy megnyugvássá vesszük hírét, hogy maga Rothermere lord sem vette egy percig sem komolyan az előtte felvetett ajánlatot, mely ha meg is hatotta, kellett, ahogy előtte lebegjen, mint ahogy előtte is lebegett Európa legősibb királyi trónjának hozzáférhetlensége, mely felé ő egyetlen lépést sem tett. Ezzel a bölcs mérlegelésével a magyar nemzet szemében még nagyobb lett a Lord személye, mert kitűnt, hogy alkotmányos érzéke s higgadt gondolkozása jobban regulázta az ő elhatározó képességét, mint azokat a regényes s kalandos gondolkozású férfiakat, akiket ime az elvakítottság káprázatának túlzott lelkesedése mozgatott. Ezekről dolgokról a legkompetensebb, egyben érdekelt fél, maga a Lord fektetett le a Daily Mail hasábjain tényállításokat. Felemlítette Rákosi Jenő személyét, aki 80 éves kora ellenére Skóciába utazott, hogy vele eszmecserét folytasson. Az ő tisztes aggastyán kora és az a nagy gondolat, melynek írásaiban szószólója volt s mely minden tollvonásában a revízióra irányult, adja a magyarázatot arra, miként homályosodhattak el szemei előtt az ezer esztendős magyar szent korona törvényes hagyományai. Ebben a regényes korona felajánlásban tényezőket, de különösen hivatalos köröket nem kell keresni. A magyar nemzet álláspontja a trónkérdés tekintetében már kialakult sí tiszta: ez az igy senki mássra nem tartozhat, mint a nemzet közakaratát kifejező országgyűlésre. Hogy ennek ideje mikor következik be, azzal most nem foglalkozhat a nemzet, amikor élet-halálharcig menő küzdelemben viaskodunk ezzel a szörnyű gazdasági válsággal. A nemzet, ha koronát akar tenni a király fejére, úgy kívánja, hogy az Szent István koronája legyen és nem töviskorona. A Somogyi Újság eredeti tárcája Kaposvári emlékek Irta: Noszlopy Aba Tihamér 24 Szeretnék hinni Béla Bátyám! Szeretnék, de én már nem tudok. Nem kishitűség ez hiddd el! A tettek ideje elmúlt s ellenséges pációk jóinulatától vajmi keveset remélhetünk. Mi pedig már gyengék és pipogyák vagyunk. Mi már nem ülünk többé lóra, mi már nem rántjuk ki vitézi kardunkat, mi már nem mártjuk bele szjuronyunkat a cselákok és rumungok vékonyába. Mi kurizálunk az ellenségeinknek, mi zászlódiszket fogadjuk a cseh futblalistákat és bankettet rendezünk a bukaresti főpolgármester tiszteletére, mi körülkocsikáztatjuk az oláh anyacárnét a Margitszigeten, mi megsiratjuk a távozó cseh követet, mi benősülünk az oláh uralkodócsaládba, mi felhasználjuk az alkalmat, hogy az inkognitóban átutazó oláh hercegnek tulipáncsokrot nyújtsunk át, mi meglessük az oláh királyt, hogy kezet szoríthassunk vele, mi könnyes szemekkel vesszük át az amerikai kapitánytól a rablott holmikat szeretadomány képében, mi meghajolunk a francia köztársasági elnök előtt és gyáván elhallgatjuk a nagy ódaköltő szavait, hogy: »Csak sast nemzenek a sasok, és magunkban szégyenkezve valljuk be, hogy gyáva nyulakat szül Nubia párduca. Hát érdemes volt? Mi sápítozunk, mert a nyápic osztrák sógor nem akar magyar görögdinnyét zabálni és megveti a kecskeméti sárgabarokot. Mi kölcsönöket kunyerálunk a tolvajoktól, akik megloptak bennünket. »Őseinknek fényes karja fogason függ, rozsda marja.« — Mi egymást öljük, mi egymást fojtogatjuk. Magyar a magyart! Hát érdemes volt? Isten veled kedves vitéz, hőslelkü katona. Ne nézz le ránk. Aludj csendesen. Megérdemled a pihenést. * Nemes dr Polányi Lajos városi főorvos (1840—1911.) jótékony, melegszívű emberbarát. Aráig élt, jót tett. Nyugodjon békében. Hajba Kálmán (1875—1904.) Korán elköltözött kedves tanítóm, ugye nem feledkeztem meg rólad? Eljöttem virágos sírodhoz és meleg szeretettel emlegetlek. Parail Guszti bátyám (181— 1916.) Te megérted a második magyar háborút. Milyen jó, hogy ekerülted a második Világot! Bárfalvi Stecz László dr volt ka-posvári rendőrfőkapitány sírja előtt is megállok egy pillanatra, majd visszatérek a bejárathoz és sorra veszem a temető másik nagy parcelláját. Nevezetes emberek pihenőhelye előtt megyek el. Itt van Csukly Gyula ipariskolai igazgató, majd Prachner Sánor vármegyei főjegyző (1857—1913), Ádászteveli Tevely Béla ügyvéd (1861—1922.) sírja. Kováchich Őszinte a Somogymegyei Takarékpénztár s a kaposvári első óvoda megalapítójának sírkövén csak a halálozás évét 1877. látom. Tar Csatár (1836—1883) a kaposvári óvoda első igazgatója együtt pihen 1910-ben utánaköltözött feleségével, Szabó Eszterrel. — Drága jó Eszter néni! Tudja-e, ki áll itt a sírjánál? A legrosszabb gyerek az óvodából, aki mindg pofozkodott, verekedett a fiukkal, aki megrángatta a lányok varkocsát. Tessék megbocsátani kedves néni, jó óvónéni, soha többet nem cibálom meg a lányok varkocsát, nem tépem le a kontyukat, azok már időközben min levágatták kurtára a szép hajukat. Nagyot nézhe ám az óvónéni, ha látná a volt óvodásokat Egyik-másik már nagymama és olyan olyan kurta hajuk van és ondoláltatják. Nem lehet már megcibálni őket. Megfogadom azt is, hogy nem verekszem többet. Megpofozott már engem is az élet s visszanta a pofonokat kamatostul. De ne tessék ám azt hinni, hogy elfelejtettem a szép verset, amit tanultunk harminchat évvel ezelőtt! Tudom bizony én azt most is! Elmondjam? Tessék meghallgatni ! Egy, kettő, három, négy, Szépen állj és csendes légy! Sarkot össze, fejet fel, Vigyázz, mert fordulni kell! Fordulj egyet jobbra, mozgasd a kezed, De ne olyan gyorsan, amint csak lehet! Egy-kettő, egy-kettő, Kétszer hat tizenkettő!“ Ugye mondtam, hogy tudom! Sőt tudom azt a szép esteli imádságé is: . j‘ ] „— Én Istenem, jó Istenem, záródik az én szemem; De a Tied nyitva Atyám, Kérve-kérlek vigyázz reám! Vigyázz az én szüleimre És az én jó testvéremre, Mikor a nap újra fölkel, Köszönthessük egymást reggel!“ Ne tessék haragudni kedves tó óvónéni, hogy sírok! Nem tudok én elmenni innen egy kis sírás nélkül, hiszen már nem imádkozhatom el- József kir. herceg a repülő-meeting fővédnöke Széchenyi Bertalan, gróf üdvözli a fenséget a repülőtéren - Mussolini lapok és alkalmi bélyegek A 44-es nappal kapcsolatosan rendezendő repülő meeting rendező bizottságát értes tette József kir. herceg kabinetirodája, hogy a fenség elvállalta a repülőnap fővédnökségét is. Így a kir. herceg megjelenik vameetingen, akit itt Széchenyi Bertalan gróf, a Sac. díszelnöke üdvözöl. A műegyetemi sportrepülők is értesítették a rendezőbizottságot arról, hogy a meetinggel kapcsolatosan 200 darab Mussolininek megcímzett levelezőlapot küldenek, alkalmi bélyeggel ellátva és megírva a lap ára 30 fillér, amelyre 1 pengős bélyeg ragasztandó. Küldenek még 100 darab Justica for Hungary római útjára készült levelezőlapot, amelynek ára 20 fillér és a diadalmas óceánrepülés alkalmából kiadott lapot, amelynek ára 30 fillér. Kiadnak továbbá erre az alkalomra készült 500 darab alkalmi bélyeget 10 filléres árban. A meeting tartama alatt a posta külön szolgálatot tart a repülőtéren. A nagy ünnepségekre szóló jegyek árusítása folyik a Bíró sors-