Somogyi Ujsag, 1932. október (14. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-01 / 222. szám

­ Nem minden kaposvári malom szünteti t­e üzemét A malomtulajdonosok és a pénzügyigazgató nyilatkozatai Tankovich János: Nem üzemtech­­nikai szempontok a perdöntők, az egész kolelta - rendszer eltörlése jelent csak segítséget Kaposvár, szeptember 30. A Somogyi Újság beszámolt a­­Somogy megyei malmok körében is megindult azon mozgalomról, amely­­lyel szol­daritást kívánnak vállalni a­­Dunántúlon hét vármegyében üze­müket beszüntetett malmokkal és a sérelmesnek tartott miniz­te­ri r­éd­­lettel szemben az egységes­te lépés nyomán, a passiv r­z­sz e fc­l ál­láspontját tartják egyedül eredmény­­­revezetőnek. Lapunk a Somogy me­gyei Molnárszövetség elnöki felhívá­sát— amely a demonstráció megkez­­dését október 1-re propagálja — is közölte. A malomüzemek néma tünttesé­­siek előestéjén, az elnök felhívás te­remtette helyzet t­sztázása szempont­jából kívánatosnak tartottuk f­yilat­­kozattételre szólítani az érdekelteket.­ ­ Nincs közös plattform * az elinduláshoz A hét kaposvári malomüzem üz­leti érdekeinek szükségsz rá szem­pontjai szerint majdnem hétfélekép­pen ítéli meg a helyzetét. Egységes* nézet nem alakult ki. Egymást lesik, várjon mit tesz a másik. Mindegyik pedig a Donner felé kacint, ahol Tankovits János malma füstölög. Lesz-e Donneri malomfüst október 1-én, e kérdés körül bizal­matlanko­­dik mindegyik. Hangsúlyozzuk: itt csupán a kapusi malmokról van szó, azonban, m­nthogy mind­­ a megye­­székhely centrál­ja körül fo­­gnak a nagy dolgok, ha a vármegye fó­kusza nem gyújt, a vidéki lángolás sem lehet tartós. A kaposi malomüzemektől sorjá­ban a következő ny­latkozlatokat kö­zölhetjük: Tankovich János országgyűlési képviselő, malomtu­­lajdonos a következőket mondotta: Bár Semmiféle szövetség vagy egye­­sület tagja nem vagyok s a tapasz­taltak nyomán nem is kívánok lenni, bár a sérelmesnek tartott min­sz­teri rendelet megítélése tekintetében lé­nyegesen más szempontok lehetnek, a demonstratív üzembeszüntet­ést én is végrehajtom — néhány napra. Csakhogy engem nem a »tájékozta­tó« riaszt állásfoglalásra (mindig egyenes úton járok; semmiféle ellen­őrzés meg nem ijeszt) én kezdettől fogva az egész ba­­letta-rendszer ellen küzdök, — amely pokolian rossz találmány. Nem lehet a búzából a búzát felsegélyezni. Naiv ábránd­, hogy a boletta nyere­ség, mert a bolettával a büzsé piaci forgalmi ára szállott le. A mezőgaz­daság fesületélvezését és a külföldre eladott búza kártalanítását más mó­don kell megoldani. Erre a célra pe­dig egy külön alapot kell teremteni, amely előállana majdan vállalat, ta­karék, részvénytársaság stb. tiszta­ n­yere­­gének 2—3 száz­lékából, min­den fixfizetéses egyén (képviselő, mi­niszter, magán­alkalmazott) fizetés­é­nek 10 százalékából és minden ki­bányászott 100 kiló szénre kirótt 50 filléres adóból. Ezt a tervemet,­­amely véleményem szerint a termelőn és fogyasztón egyaránt segítene, fel­­terjesztés alakjában a kormányhoz is megküzdöttem. Amennyiben sürgős és lényeges­­ változást hozó intézkedések nem­­ történnek, kénytelen leszek a­­ konzekvenciákat levonni. Egyébként valószínű, hogy üteme­met néhány napra én is be­­ü­ntetem. A Hazai-malomban Barna Sándor igazgató így nyilatko­zott : A Somogymegyei­ Molnárszö­vetségbe mi nem tartozunk, hanem a Vidéki Malomiparosok Úrsaságos Szövetségébe. Bennünket — miután csaknem kijáróan kerested-ami őr­léssel foglalkozunk — a vámőrlő mal­mok mozgalma nem érdekel. Mi a vámőrlést a rendelet életbelépteté­se után rögtön beszüntettük. A »tá­jékoztató« kötelezettség ugyanis igen drákói szigorral ír elő rendszabályo­kat, néha jogsérelmet is okoz, amennyiben az őrlető­ kifejezett kí­vánságára sem lehet a tájékoztatóban az illető Lazafajtára még a lapi ott őrlési aránytól eltérni. — Nálunk ez a sztrájk nem igen lesz tartható, mert az igen sok pék­malom, meg a kegyestan­tórend fo­nó­­malma nem lesz kapható ilyen tüntetésre. A vámőrlő malmok ma­gyarán mond a: kint vannak a víz­ből — még a vízi malmok is. Július 21-től a konvenció és egyéb őrlésü­ket befejezték. A jövő évnegyed­ konvenció kiosztásáig várhatnak, az­után ped­g majd újra munkába áll­nak. Mi az üzemünket semmi körül­mények között be nem szüntetjük. A „Mir“-malom jelenleg is áll. Javítás és tisztogatás miatt. 10 nap múlva azonban tekintet nélkül a somogyi malmok ádáffog­la­­lására — megindul.­­ — A leállás szempontja­ bennün­ket nem ér­­tenek — kapjuk az inform­­ácót. Csak igen kis részben fog­lalkozunk vámőrléssel. Ami az elleni­őrök vizsgálásait illeti, ezt mi már megszoktuk; egész természe­esnek és bizonyos tekintetben előnyösnek is tartjuk. Részünkre a miniszteri ren­delet semmiféle hátrányt nem j­dent A Heigl-malom tulajdonosa kérdéseinkre válaszolva ezeket mondotta: A rendelet intéz­kedései rendkívül súlyosak, 100 szá­zalékig alig­­ tarthatók be. Minden­esetre a Tankovits-malomtól teszem függővé a leállásomat, bár az ilyen akcióknak a híve nem vagyok, amennyiben erkölcstelennek tartom a­z Elrontott gyomor, bélzava­rok, emelgés, kellemetlen szájíz, homlokfájás, láz, székszorulás, há­ntás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár természetes „Ferenc Jó­zsef“ keserűviz gyorsan, biztosan és kellemesen hat. A gyakorlati or­vostudomány igazolja, hogy a Fe­renc József víz használata a sok evés és ivás káros következmé­nyeinél igazi jótéteménynek bi­zonyul. A Ferenc József keserű­­víz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. 759 terheket az őröltetőre áthárítani. Mun­kájo­mat a leállítás esetén sem bo­­cs­ájtam el. A Keszthelyi-gőzmalom valamint a Tüskevári és Kallói vízi­malmok minden körümények között csatlakoznak a molnárság megmoz­dulásához, ha — Tankovits is meg­áll. Egyébként a nem értelme —amint mondják. Végezetül Nagy Ferenc pénzügy­­igazgatót kérdeztü­k m . — A rendelet megváltoztatását még az ilyen tüntetés sem teheti ind­dokolttá — mondotta. — Különben is a rendelet a nagyközönség érde­keit képviseli. Mindenkinek joga valn tudni előre, hogy butájáért mit kap a malmoktól Az ellenőrök ré­zárol semm féle visszaélést nem tapasztal­tunk, ellenük panasz siehonnan s­ul érkez­­te. (Amann.) torhoz. Sokat sétáltak együtt az erdőkben. — Szabad cigarettáznom? kérdezte egy jó ebéd után a dok­tortól ,a filagóriában, ahol kedélye­sen diskuráltak. — Cigarettáznia nem­ szabad, de mindjárt hozok egy szép tajtékpi­pát a pipatóriuim­ból s itt van a jó verpeléti dohány, aztán pipálhat öcsém napestig. És pipáz­ott az öreggel ebédtől Uzsonnáig. Akkor újra­­sétáltak, nagy utat kanyarítva a falu körül. Egy napon ebédjét elköltve is­mét beállított a doktorhoz: — Doktor úr! Szabad nekem az ebédhez egy gyenge fröccsöt in­nom? — Nem­ szabad. De nézze édes öcsém, menjen be az ebédlőbe, nyis­sa ki a kredencet, hozzon magának egy poharat ide a verandára s az­tán, ha úgy tetszik, éjfélig elkva­­terkázhatunk. Kalocsay doktor egy hónap múl­va olyan köviér lett, mint egy fut- sballabda. Piros lett az arca,, barná­ra sült a szőtte s örökösen éhes volt. Egész nap Sétált, evett, ivott és pi­pázott az öreg doktorral. Egy száp verőfényes nyári napon az öreg dok­tort a szomszéd faluba hívták va­lami nagyibeteghez. Kocsin vitték. Kalocsay aznap egyedül sétált ki az erdőre. Hatalmas kerülő után leült egy levágott fatönkre. Amint ott ül­dögélt az erdei út meleltt, csinos falusi úrilányka kanyarodott elé. — Meglátta Kalocsayt, megijedt és fu­tásnak eredt. A lábbadozó páciens felugrott a fatönkről és egy perc alatt utolérte. A riadt szőke őzike haja leom­lott. Dús fürtei betakarták a villát.­­Megállt és szembenézett a táma­dójával: — Mit akar tőlem? — Ne féljen tőlem, kedves kis­asszony. Én egy szegény pesti be­teg vagyok s itt keresek gyógyu­lás a falusban. — Mindenesetre jó futó, tehát nem tüdőbeteg! — Nemi, kérem. A gyomrom... — Ugyan, uram ! Aki ilyen göm­bölyű, pirosképű, az egyáltalában nemi lehet beteg, az egészséges em­ber. — Mit mondott? Drága kisasz­­szony, ismételje meg! — Maki egészséges ember! — Köszönö­m. Most már teljes a gyógyulásom. Ejnye. Bocsánat. Elfelejtettem bemutatkozni. Dr Ka­locsay. — Örvendek. — Tudja kedves kisasszony, ha igaz az, hogy egészséges vagyok, akkor azt az itteni doktornak kö­szönhetem. Most már haza is me­gyek Pestre és megnősülök. — Pesten? — Hát... hát... hebegte most az ügyvéd, akire a jó falusi levegő, a jó koszt, fino­mi bor és ezúttal az erdei kis tündér is nagy hatással bírtak, — megnősülnék itt is, ha... — Nos? — Ha ilyen szépet, kedveset ta­lálnék, mint a kisasszony. A kislány lesütötte a szemét: — Óh, van itt sok lány a falu­ban. A jegyzőnek van kat lánya, a szolgabirónak egy, a patikusnak há­rom. — De nekem csak a kisasszony kellene! — szólít hévvel az ügyvéd. — Komolyan ? — A legkomolyabban. — Nos, — kacagott fel a kis kékszemű ártatlanság, — jöjjön és kérjen meg a papától! — Hol lakik a kedves papa? — Szemben a nagyve­ndéglővel! —­ A doktor? — Az! — nevetett a kis szőke angyal.­­ — Lehetetlen. De hát akkor sies­­­sünk, talán m­ár hazajött a papa. — Igen, menjünk. Siessünk. — Nem! Álljunk meg még itt,­­ ezen a gyönyörű erdei utón, ahol elvesztettem a betegségemet és megtaláltam a boldogságomat! Azzal­­hirtelen átkarolta a kipi­rult kislányt és hosszasan, forrón megcsókolta. Még átkarolva tartották egymást, amikor hirtelen kocsi kanyargott az útra. Összerezzentek. — Marika! Mit csináltok itt? — Eljegyzést tartunk! — kiál­totta lelkesen Kalocsay. — Apai áldás nélkül? A doktor leugrott a kocsiról, ru­ganyosan, fiatalosan. A kislány a nyakába borult. — Az apai áldást most kérjük, itt a napfényes, illatos erdei után. Megkapták.­­ Felültek ők is a kocsira. Kalo­csay boldogan kérdezte meg a dok­tort: — Miért rejtegette előlem apám­­uralmi a Marikát eddig? — Mert csak egészséges ember­hez­­adom feleségül. Ez már az én, természetes gyógymódom! SOMUSUUMG 1932 október 1 Szőrme­árukat jót és olcsót csak a Lik­kószűcsnél vásárolgat Mész bundák és boák állandóan raktáron Megrendelést olcsón és pontosan készítek­­ SDÍiíió SK. Símre 816 szücsmester, Teleki­ utca 12. szám

Next