Somogyi Ujsag, 1933. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

XV. évfolyam * 1. szám Ara 16 fillér Kaposvár, 1933. január 1. vasárnap előfizetési áraki Negyedévre .... 6 pengő —' Egy hónapra .... 2 pengő Hirdetések árai H,#4b 10 m­­’ i I.. ■ i szövegrészben 16 fillér. — Hi­vatalos hirdetések milliméterenként 16 fillér POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Koron­a­ u­tca 7. szám Internúban telefon: 5. sz. Útban a hungarizmus felé (pl.) Az új esztendő küszöbén, az új életre imádkozások réggé­­lén logikus dolog, hogy felmérjük az elmúlt év eredményeit; ezek kö­zött pedig azokat méltassuk na­a­gyobb figyelemre, amelyek okozati összefüggésben vannak a mi cél­kitűzésünkkel és öntudatos cseleke­­deteinkkel. Az elmúlt esztendő magyar po­litikájának mozgási iránya: út a hungarizmus felé. "Ez a latinos fogalommegha­t­ározás bőidegemléke Prohászka Ottokártól, Székesefhér­­vár filozófus főpapjától ered; ő már a háború előtti forrengő lussitum alatt nagy távlatokat átfogó éles­­látásával,, a logika és a keresztény életbölcselet tisztult eszközeivel ár­­kozta körül a hungarizmus fogal­­mát, mint a­melyben a nacionaliz­mus, a magyar öncélúság minden történelmi igényével kikristályoso­dott. Benne él ebben a fogalomban a fajvédelem népen úgy, mint a nemze­tiségek iránti türelemnek magasabb­­rendűsége, a keresztény élet szem­­ létét, a terület integritásához kö­­­tött életfeltétele a nemzeti szuvere­nitásnak, a magyar kultúrának tör­ténelmileg igazolt emelkedettsége, de legfőképpen a magyar élethez val­ r­­agga­szkod­ás joga és köteles­sége. Nos, ha reávetítjük Gömbös Gyula miniszterelnök ,m­un­ka pro­gramoj­­­át az elmúlt lustrum ered­ményeinek sóim­mázaiéra, hasznos és tanulságos összehasonlítás kínálko­zik az új célkitűzéshez. Meg kell állapítanunk ,elsősor­ban, hogy a nacionalizmus a cson­ka magyar földön, de a demarká­­ción túl is megizmosodott. A mű­velt világ minden kulturállamában, Berlinben éppen úgy, mint Rastum­bán, a nacionális telítésű áramla­tok dagasztják a kormányhajók vi­torláit. A magyar földön is most bon­togatja szárnyait a nemzeti irány. Az­ éleslátókat nem tévesztheti meg az a látszat, hogy a hungarizmus belezavarodott a sokrétű opportu­nizmus szélfogójába, mert ameny­­nyit veszített explozív erejéből, in­tenzitásából, feszültségéből, ugyan­annyit nyert elmélyülésben és —, Last, noh least — széles tömegekre elterjeszkedő képességében. A történelem számtalan példája igazolja, hogy a nagy ható áram­­latok, rombolók éppúgy, mint az építők, hosszú gerjedés eredményei. Mazzetti Giuseppe, mint a Carbo­­nari társulat vezére egy emberöltő­vel előbb kezdte szítani az olasz­ öntudat tüzét, mint az az Unita Ita­­lia alakjában testet öltött és ime a sadro egoismo nemzete csak most jegecesitette ki önmagából, Mazzini születésének­ centennáriuma után azt a kormányzati irányt, amely a na­cionalizmusnak világszerte stílust és tempót diktál. Ennek a száz eszten­dőnek­­pergése közben az olas­z egy­ség nagy, szent ábrándját többrend­beli baleset is érte. Róma, — a történelem­­folyamán nem először — levetette az olasz vérségi jelmezét, internacionalizálódott, zsidó polgár­­mestert .Ő választott, elvesztette a­z olasz Tirolt és hangosan panaszolta­­a »vissza nem csatolt olasz terü­letek«, az »Irredempta Italia« sirá­mait. De Olaszország lelke visszatért az olasz faj életfeltételeinek felismeré­séhez. A történelem nyiltsztemű meg­figyelői mondják, hogy a politika­i szerenc­én kivül saját akaratából. A hungarizmus — Kant belcsel­eté­nek közkeletűvé vált terminológiájá­val élve — a categoricus imperativus­­nak, a föltétlen ész paranc­ának enge­delmeskedve egy ho­szúi történelmi út első decenniumát futotta be. Tizenkét esztendős vajúdás után kormányképes­é lett a szabadelvűsé­­get felváltó hungarizmus s Gömbös Gyula személyében markáns képvi­seletet nyert. Egy küzdelmi etapon, egy törté­nelmi idősávon már túl vagyunk. A hungarizmus­­ma már nem a tapoga­tózás útvesztőiben halad; felnyitotta ii lelkek ablakait, csak gyakorlati ér­vényesülését, teljes kibontakozását akadályozza az általános gazdasági krízis. De a jövő fejlődési irányvona­la kétségtelenül azon élet­tífus felé vezet, amelyet Klebelsberg Kunó gróf neonacionalizik­usnak, Prohászka Ot­tokár pedig hungar zérusnak neve­zett. A ,Somogyi Újság“ eredeti tárcája. A sokarcú Szilveszter — Naplójegyzetek — Irta: Puskás Jenő I. Krakkó, 1914. A Rynek-en a Mária-templom to­ronyőre elfujja a bánatos Heyman­­melódiát. A szárnykürt siró hullá­mai végigömlenek a házsorok fölött. A Plan­ti közönségét felszívják a mulatóhelyek. A Café Esplanade ködpárás tü­­körablakai mögött önfeledten mo­rajlik az élet. A Grand Orchester belekezd a háborút allegorizáló nagy egyvelegbe. Felcsendül a­ Marseilles és tíz angol himnusz, melynek hangjait elnyomják is Gotterhalte impozáns akkordjai, a­ győzelem apoteózisa is. Az orosz himnuszt tetepeli a Wacht am Rein, a Z­dimen po­zaru imádságos dallamában könnyekbe olvad a lengyel reménység s végül a hires Rákóczi-induló vért perzselő ütemeire tombolni kezd az egész­­közönség; ezt a világot felrázó so­­du­let mindenki érti. s­ közöss­ég feláll, percekig tapsol. A Rákóczi­és dűlőt meg kell ismételni három­szor, tízszer. Ábrándos szemű len­gyel úrileányo­k virágcsővel bo­rít­­ják a magy­a­r tisztek asztalát, me­lyet tenyérnyi széles nemzetiszinü szalag szegélyez. Ismeretlen öreg­diák csókolják meg­ a fiukat. A legionisták Pilsudskit éltetik,­­fel­­fütött hangulatban zsong a terem. A magyar tisztek asztalánál ko­­metán ül Kovács főhadnagy, a lud­­winowi­­drótnélküli táviróállomás pa­rancsnoka. Kedvetlenül emelgeti po­harát. — Rossz hírek jöttek .Przemysl­­ből! — súgja mellette ülő barát­jának. ' ' A­­Várban­­elfogyott az élelem. Lóhúst eszik a katonaság, két da­rab­ burgonya a fejadag. Kuzmansck Sürgős segítséget kér Teschenből. A dírsan rakott asztal között rikkancsok járnak. A Nova Refor­­ma és a Czas győzniTM híreket ho­zott mai nyugati frontról, ezeket ün­nepli a közönség-Csak a fejes magyar fiuk szi­vét rágja a Przemysl felől közelgő szilvesteri bánat. S. N­. Lazarevác, 1915. Lajkovác Vnettett a Kapubarán még az éjjeli órákban is karbidfáklyák mellett folyik a hidverés. A parton a kovácstűzhelyeket fáradt hidászok állják körül. Szilv­eszter van.­­Tatarevácon a­­tisztikar táncmulatságot­­rendez. Senkinek sincs kedve táncolni. Ép­pen azon tanakodnak, hogy a fel­váltást éjfél után 3 órám kellene eltolni,­­így mind a két Partie meg­szabadulna a kényszertánctól. De hírnök jó, az őrnagy ordo­­nánszja. . — Der Herr Major hat anbe­­folen, alles muss erscheinen! Csontig fagyéban, iboltfáradtan bandukolnak­­a tisztek a tizenhat ki­lomé­teri­g­re fekvő Lazarevác felé. A katonából keleties, rikornyási zene szűrődik az éjbe. Benn bána­tos, gyászruhás lányok aprózzák a nemz­eti táncot, a kólót. Az egyik saro­ktlan hangos zokogás. Koszara, a polgármester leánya el­­á­ fult Kiviszik a faliszőnyegekkel borított étterembe. Amikor magához tér, megkérde­zik, mi bánat­­a? — Szívtelen kérdés. t Temetik Szerbiát. A svába megparancsolta, hogy minden 16 éven felüli leány ünneplőbe öltözve esti 9 órára — közbüntetés terhe alatt­­— jelenjen meg a táncra. A lakásodból ös­­­­szehordták a legértékesebb szőnye­geket, piroti csirámmel diszítették még a söntést is. Elrekvirálták az u­tcáló aprósmarhát és a harácsolt élelmiszerek alatt roskadozó aszta­lokhoz elkívánja még a lelkünket is, haláltáncot járat velünk. A belső teremben felcsendül az Obrenovics-dinasztia tánca. Zsivila, zsivila Kraljica Nathalia... Az ujesztendőt pohárköszöntők fogadják. Az őrnagy megsuhogtat­­jaa a megtorlás és az engesztelő­­dés frázisait, Milenkó, a predszed­­nik l­lára dicséri a svába erényeit. A sok szép fiatal leány lehajtja a fejét. ■<­­ Ebben a társaságban a nők a­ legbecsületesebbek. Heroikus nyu­galommal állják a megszégyenítte­­tés útjait, engedelmesen mosolyog­nak és gyászruhában táncolnak is. Mikor hazatámolyogtunk, a­ Z­arangyelováci fh­egytetőről egybe hordták m­ég a hősök temetőj­ébe­ a halottakat. Dobos főhadnagy megszólalt: — Te, láttad a Koszafa szemét? Mint egy­ túlvilági számonkeres­zék, fanatikus hiszekegy, bibüai gyűlö­let... Mindnyájuk nevében megfizetett a táncért.­­ III. Babaié, 1916. A Sumadia kellős közepében a Tegnapi számunkban közöltük, hogy a Somogy megyei Takarékpénz­tár rendkívüli közgyűlést tartotta mé Iyen a Pénzintézeti Központ képvi­seletében Vajda Ákos dr k r. kincs­tári főtanácsos, igazgató elnökölt Ezen a közgyűlésen felemelő­­­d­éss­el és általános helye­zés, részvényesek magukévá tették rá azokat a javaslatokat, amelyeket a­z intézet működésének újrafelvétele tár­gyában előterjesztettek. A Pénz'Átnézeti­ Központ jelentésé­ben és az újrafeléledés kérdésben megtett javaslatokban kifejezetten rá­mutatott arra, hogy a takarék mű­ködését tényleg csak akkor kezdheti meg újból, ha az Országos Hite­len''' Tanács a közgyűlésnek ** t meghozott haH*~ tag tud** j bevenni.­­ Hozzájárulására , anban az esetben lehet ..utáni, ha a betétesek részéről meghozott áldozatokhoz azok a be­tétesek is hozzácsatlakoznak,~J“a»kik­ eddig ettől a megértő munkától ma­gukat érthetetlen okokból távol t­artot­ták. Megfontolandó ezen hátr­éle ma­radó betétesek részéről az, hogy sa­­ m*mm ....m­mm Felhívás a Somogy megyei Takarékpénz­tár betéteseihez

Next