Somogyi Ujsag, 1933. július (15. évfolyam, 146-171. szám)
1933-07-01 / 146. szám
XV. évfolyam • 146. szám Arad fillér Posvár, 1933. julius 1. szombat ■wm.té.1 *,.*■. SS ■Mrté«k xsttsjä.“ Mtalva hirdetések milliméterenként 15 fillér POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szán Internúban telefon: 5. sz. Európai Intrikusa Európa ezidő szerint legrégibb külügyminisztere, Benes Ede ismét megszólalt s ezúttal egy igen előkelő angol lap nyilvánosságát használta fel arra, hogy véleményét a középeurópai országok helyzetéről és a kibontakozás" általa elképzelt lehetőségeiről "kifejtse. E nyilatkozat szerint a kisantant államok arra a meggyőződésre jutottak, hogy csak a kisantant és az Austria, valamintMagyarország közötti szoros gazdasági együttműködés rendszere vezetheti ki Európát a jelenlegi válságból. Benes Ede tehát ismét azokat a csábító szólamokat hallatja, amelyeket immár másfél évtized óta ,a legkülönbözőbb alkalmakkor és a legkülönfélébb formákban hangoztatott s ismét barátságos együttműködést ajánl fel Magyarországnak az európai közvélemény előtt. Atrianoni országcsonkítás óta megszokhattuk már, hogy azok a külpolitikai elgondolások és tervek, melyeket a csehek külügyminisztere — Európa legnagyobb intrikji — szokott világgá bocsátani, sohasem szolgálják Magyarország és a magyarság javát, sőt mi több, az általános és egyetemes európai érdekeket sem szokták tekintetbe venni, hanem mndenkor Csehország, vagy legjobb esetben a kisantant államok különleges érdekei szerint igazodnak. Valahányszor felsprerült az elmúlt évek folyamán valamely terv, elgondolás a középeurópai kérdés rendezése érdekében — ilyenkor volt p példálul a Tardieu-féle terv, vagy a magyar-osztrák vámunió gondolata —, mindig azt láttuk, hogy Benes nyíltan vagy burkoltan szembeszálít ezekkel a törekvésekkel s minden befolyását e tervek meghiúsítása érdekében vetette latba. Benes Edének ugyanis — miként a múlt tapasztalatai mutatják — semmiféle olyan terv és olyan megoldás nem tetszik, amely tiszteletben tartja Magyarország állami függetlenségét, történemi hivatását és egyenjogúságát, mégpedigegyszerűen azért, mivel az erőszakkal összetákolt csehszlovák köztársaság, külügyminisztere saját országának kétes és homályos jövőjét csak úgy látja biztosítottnak, ha Magyarországot valamii oly nemzetközi nyomás segítégével a kisantantba belekényszerütltetné s ezzel a magyarság, nagy történelmi céljának, a revíziónak megvalósulását egyszeri,mindenkorra, vagy legalább is hosszú időkre megakadályozhatni. Meg vagyunk arról győződve, hogy Benes és vele együtt az egész kisantant egy ilyen megoldás érdekében szívesen hozna — különösen gazdasági téren — kisebb áldozatokat s ebben azz esetben hajlandó lenne országunk gazdasági helyzeténeknémi, megkönnyítését is lehetővé tenni. A magyar nemzet azonban az elmúlt 15 év folyamán már számtalanszor bebizonyította, hogy minden megpróbáltatás és nyomorúság ellenére sem hajlandó a történelmi Magyarország jogos örökségét holmi kisebb gazdasági előnyök formájában felajánlott csalétek kedvéért feladni. A magyar nép sohasem fog a bibliai zsau örökké emllékezetes hibájába esni, mert tudatában van annak, hogy erre a nemzetre Európában és elsősorban a Dunamedencében még nagy hivatás, történelmi szerep vár, " melyet csak jogos igényeink kielégítése, tehát a revízió esetén tölthetünk be. A Benes által felajánlott gazdaságiegyüttműködésre tehát a magyar nemzet válasza csak az lehet, hogy Magyarország őszinte jóakarattal és készséggel hajlandó a középeurópai államok helyzetének rendezésénél közreműködni s egyáltalában nem zárkózik el a szomszédos államokkal való közös munka és együttműködés gondolata elől, ennek az együttműködésnek elengedhetetlen feltétele azonban a revízió, mégpedig azárt, mivel Magyarország úgy érzi, hogy csak akkor lehet hasznos tagja a középeurópai népek együttesének, ha a magyar nemzet ismét azon keretek között élheti le életét, melyeket ezer évvel ezelőtt teremtett magának. Egyébként nyilvánvaló, hogy ma már a cseh külügyminiszter és a kisantant is igen jól látja, hogy a revíziós gondolat Magyarország elvitathatatlan és megdöntheetlen igazságának gondolata minden mesterkedés és próbálkozás ellenére diadalmasan halad előre, mindinkább tért hódít a nagy európai nemzetek és a viálg sorsát irányító államférfiak körében. Már rég elmúlt az az idő, amikor hazug propagandával és hamis rágalmakkal lehetett a magyar nemzetet az európai közvélemény előtt befeketíteni s amikor ez a szerencsétlen ország társtalanul, elhagyatva és elszigetelten állott az ellenséges, vagy legjobb esetben közömbös népiek tengerében. Ma Európa mind nagyobb része tekint rokonszenvvel és érdeklődéssel a szenvedéseiben is tiszteletreméltó és kitartó magyar nemzet felé, s bármiként is nyilatkozik a cehek körmönfont külügyminisztere. Európa mnt már tudja, hogy a magyar revíziót oly adósság, melyet mielőbb be kell váltani, mert enélkül az európai válság megoldása el sem képzelhető. A „Somogyi Újság“ eredeti regénye Egy fiú, két lány Írta: Szőllősy Ferenc 22 XV. Édesanyám! Régóta adós vagyok már hoszszabb levéllel. Pedig még otthon, az állomáson, hogy megfogadtam, hogy kimerítőn beszámolok sorsomról. Úgy volt, édesanyám’, hogy hazamegyek. Amikor megírta Milla eljegyzését, a hír összetört. Testileg és lelkileg is. Úgy éreztem, hogy rajtam már nem segíthet más, csak ha hazamehetek és visszahódíthatom Millát attól a pénzeszsáktól Lehet, talán nem is olyan rossz ember az a Vértes, mint elképzeltem és hittem, elvégre neki is joga van a boldogsághoz. A boldogság nem csak szegények előjoga. Azért ma sem tudok másként rágondolni, csak keserűséggel és enyhe haraggal. Amikor itt a legsötétebb tanácstalanság éjszakája vett körül, amikor ott álltam a megsemmisülés hasadékának meredek szélén, belépett hozzám egy lány, Cleinthis Iréné, aki azelőtt kiszabadított a fogságból is. Jól jegyezze meg, édesanyám, Iréné nevét, mert... De menjünk csak sorjában. Ez a lány visszaadott engemet az életnek, visszaadta az életemet. Azóta nagyot fordult a világ. A legutolsó kivetett kutyából mindenki által becézett, dédelgetett ember lettem, az itteni újságok naponkint írnak rólam, sűrűn köztik a fényképemet s egész Athén tudja, ki az a »Juri« (ez lett a nevénél s ha az utcán megytek, innen-onnan hallom: — Ez a Juri, a hires magyar játékos. A rivális klubnak az elnöke, bizonyos Papanastasios revü dúsgazdag úr, akinek négy dohánygyára van, új cigarettafajtát kezd készíteni. S ennek a cigarettának Juri lesz a neve. Az én nevem és az én fényképem lesz a dobozon! Édesanyám, a fia képe! S ennek a cigarettának én is részesedek a jövedelméből. S ezt mind Irénének köszönhetem. Azután a mérkőzés után, amelyiken sorsom jórafordult, az összes görög lapok hasábokon át az én dicséretemet harsogták. Pedig azelőtt... De hagyjuk ezt. Elmúlt. Tudja-e, édesanyám, mennyi a fizetésem? Hétszáz dollár havonta! Több még ezer pengőnél is. Tízszer annyi, mint otthon a Vértes-műveknél! S még ezenkívül is van tízféle részesedésem, jutalékom. Mit szól hozzá, édesanyám?! Ma feladtam a postán, száz dollárt. Fogják otthon kicsit könnyebbre a munkát. Eleget vesződtek eddig. Éljenek úgy, mint a nyugdíjasok. Mondják meg Minának, legyen olyan boldog, mint amilyennek elképzeltem az én oldalam mellett. Meg mondják meg azt is, aiogy... Különben semmi mást... Holnaphoz egy hétre tartom meg eljegyzésemet Irénével. Sokáig botorul védekeztem a szerelem ellen, de kitört belőlem i s ma én vagyok a legboldogabb ember a világon, mert úgy érzem, ráakadtam a földkerekség legdrágább kincsére. Sajnálom, hogy az én sziem nem vehetnek részt az eljegyzésen, de hát majd az esküvőn. A mi eljegyzésünkkel egyidőben lesz Iréné bátyjának, Vasilisnek az esküvője egy kedves kis görög lánnyal, Diana Politis él. Nagyon érdekes pár, lesz belőlük. Vasilis erős, tagbaszakadt, Diana gyönge, törékeny s mégis mégis az aszszory lesz az ur a háznál Azt hiszem, édesanyám, nálam is. Varga Tóni is nősülni akar. Annak a dohánygyárosnak a lányát szeretné elvenni, akit már említettem. Úgy néz ki, sikerülni fog a dolog. S ha mégsem, hát talál majd Tóni mást. Szerencsés természetű ember. Iréné nem valami gazdag. Hivatalnok volt ,az apja, amíg élt. Most a nyugdíjból élnek. Keres Iréné is, Vasilis is, de Hát az esküvő után nem engedem a feleségemet hivatalba járni, a Vasilis meg magának keres ezután. Egyszerű emberek, de szépen és becsületesen élnek. Csak egy baj van. Néha elővesz a honvágy. Sokszor elgondolkozotm azon, mit csinálhatnak odahaza az ismerősök. Szegény Cuci, hát nemi akad vigasztalója ? Hát a Kondor Ibi tényleg nem megy hozzá a Fefkete Bénihez? A Szuloky Jani csak kitart a Klandhart Mimi mellett? Mit csinál a Vágó tanár úr? Hát Vargáék?... Hiába, no! Jó volna kicsit otthon lenni. De haza megyek, édesanyám. Haza én! Ha csak egy-két hónapra is. Mert az esküvőnket otthon tartjuk. Azt hiszem, karácsonykor. Akkor nem lesznek mérkőzéseink s elviszi szűk magunkkal Iréné anyját, Vasi- Üst, Dianát, Tónit és talán a, dohánygyárait lányával együtt. Csapjunk nagy lakodalmat. Hadd lássák, mire vitte fia, aki fiatalon megtalálta a tökéletes boldogságot. Gyuri. U. J. Iréné egész idő alatt, amíg írtam, itt állt a hátam mögött és a vállamon át nézte, mit írok. Nem érti, de már tanul magyarul. Olyan magyar világot csinálok itt, hogy csak na! Nagyon megkért, feltétlenül írjam be, hogy csókolja mindkettőjük kezét. Mégis majdnem kimaradt. De minden mondat *után meg kellett csókolni, hát nem csoda. Itt van a, leve! mellett a fényképe, csak nézzék meg. Ugye, nem csoda?! (Vége.) Megalakult a Nemzet Néppárt Grieger Miklós, mint ismeretes, a képviselőházban bejelentette, hogy a pártonkívüli legitimista képviselők Nemzeti Néppárt címmel új pártot alakítanak. Erre az elhatározásukra a gyülekezési tilalom felfüggesztéséről szóló kormányrendelet kényszerítette a képviselőket, mert népgyűlést a rendelet értelmében csak politikai pártok tarthatnak. Grieger Miklósnak e bejelentését országszerte nagy érdeklődés kísérte és a Nemzeti Néppárt már a legközelebbi napokban a nyilvánosság előtt is zászlót fog bontani.