Somogyi Ujsag, 1933. július (15. évfolyam, 146-171. szám)
1933-07-12 / 155. szám
XV. évfolyam • 155. szám Ara 8 fillér Maposvár, 1933. julius 12. szerda »«fizetési ártó* • • • • « P“«« —■ Egy hónapra .... S pengő Hirdetések árai 10 imii ——.—.I.. Mővegzfiabca 15 fillér. — Hivatalos hirdetések milliméterenként 15 fillér POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Kap Szerkesztőség és kiadóhivatalosok, Korona utca 7. szám Internúban telefon: 5. sz. A kormányzó jogköre Mielőtt ,az országgyűlés nyári szünetét megkezdené, egy oly fontos törvényjavaslatk tárgyalásához szükséges, melynek a magyar törvénykönyvbe való iktatását bizonyára helyesléssel és megnyugvással fogadja az egész ország közvéleménye. A szóbanforgó törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállásárólés az állami főhiatalolmi ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi 1. te. .13. szakaszának újabb módotásáról intézkedik s ez a hivatalos cím tulajdonképen azt jelenti, hogy az országgyűlés újból szabályozni kívánja a Magyarország kormányzójának az országgyűlés elnapolására, berekesztésére és feloszlatására vonatkozó jogát. Mindeddig ugyanisaz volt a helyzet, hogy a fennálló törvény értelmében a kormányzót ugyan megillette a király házfelosztó és kerekesztő joga, azonban az országgyűlést csak harminc napra napolhatta el. A jelenlegi szabályozásnak ,az a célja, hogy a Kormányzónak ezt a jogát ugyanolyan mértékre terjessze ki, mint amilyen mértékbenez a jóig a királyt megillette, akivel szemben — magas alkotmányjogi helyzetéhez méltóan — semmiféle ilyen időbeli korlátozás nem állott fenn. Alkotmánytörvényeink értelmében a királyt ,azelnapolás tekintetében csak az a körülmény korlátozta, hogy úgy az országgyűlés feloszlatása, mint elnapolása esetén oly időpontban kellett összehívnia az országgyűlést, hogy az az állami költségvetést és zárszámadásokat idejében letárgyalhassa. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányzó elnapolási jogának ez a korlátozása nemcsak az ősi magyar alkotmány szellemétsértette, mely szerint — mint például Hunyadi János kormányzósága esetén — a kormányzót ugyanazok a jogok illetik, mint a királyt, hanem az emúlt évek tapasztalatai alapján teljesen célszerűtlennek és a mai viszonyokkal össze nem egyeztethetőnek bizonyult. A törvényjavaslat indokolása helyesen hivatkozik arra, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági világ idején a kormányzat munkáját és idejét nem annyira a palament hatáskörébe tartozó törvényalkotási tevékenység, mint inkább a különleges viszonyok által szükségest és halasztást nem tűrő kormányzati intézkedések foglalják le. Miután az országgyűlési ülésszakok alatt az egyes minisztereknek állandóan részt kell venniök, nemcsak a képviselőház és feldház ülésein, hanem az egyes bizottságok tanácskozásain is, kétségtelen, hogy igen gyakran nagyfontosságú és sürgős kormányzati intézkedések épen amiatt szenvednek késedelmet, mert a kormányzat tagjainak idejét és tevékenységét a törvényhozási munkában való részvétel köti le. Mindenképen kívánatos tehát, hogy az országgyűlés harminc napnál hosszabb időre elnapolható legyen, mert csak az államfő elnapolási jogának kiterjesztésével lehet oly parlamenti szünetet biztosítani, amely a kormányzat részére a felmerült fontos kérdésekben való zavartalan elmélyedést és a sürgős intézkedések keresztülvitelét lehetővé teszi. Örömmel üdvözöljük tehát a kormányzói jogkörnek ezt a kiterjesztését, mely alkotmányjogunk egyik régen érzett hiányát pótolja s egyben a magyar kormány részére a komoly, alkotó és zavartalan munka lehetőségeit teremti meg. ASomogyi Újság* eredeti tárcája. A Korai Újság írta: Écsy Ö. István A társaságban arról folyt a szó, hogy a nők általában milyen sokat adnak az újabb s legújabb divatra , és hogy mivel X-né már februárban tavaszi kalapot vett fel, Y-né azzal tromfolta le, hogy már márciusban nyári ruhában és kalapban lejtett a korzón. Erre mit tehetett X-né? Júliusban már őszi toalettet húzott fel, amire igazán nem lehetett más felelet, mint hogy Y-né augusztusban, a legnagyobb forróságban téli kosztümöt és kucsmát húzott. Vagyis a nagy előzködésnek az lön a vége, hogy télen nyári, nyáron téli ruhát kelett viselniök. — No, erről jut eszembe — szólt Elemér bácsi —, a Korai Újság alapításának és kimúlásának története. Ha kedve van a társaságnak meghallgatni, elmesélem. Amíg a sok »halljuk, haljuk« elhangzott, Elemér bácsi felhörpintett egy pohár szódás borocskát s a következő elbeszélésbe fogott bele: »Jó néhány évvel ezelőtt elvitte a kártya meg a lóverseny az én Vörös Peti barátomnak nemcsak a pénzét, hanem a szép kis birtokát is. Amikor már csak az öreg kastély volt meg, az is jól megterhelve, töprengeni kezdett Péterünk, hogy mitévő legyen. Jótolki ember volt, ügyes és szellemes, közelfekvő volt a gondolat, hogy lapot alapít s ami pénzt az újság hoz, azzal lassankint rendbehozza zilált anyagi viszonyát. Számítván a nagy ismeretségre, széles baráti körre, gondola, az előfizetők szép tömege biztosítva van. Megtárgyalta a kisujvári nyomdával a dolgot s már-már nyélbe is ütötte, amikor bosszankodva értesült, hogy két firkász fiatalember a nagyujvári nyomdánál már végzett hasonló tárgyalásokat, hasonló reményekre alapozva, hasonló véggel. Sőt megtudta azt is, hogy az egyik fiatalember, bizonyos Bognár nevű, már engedéllyel is rendelkezik s pár nap múlva megjelenik a Korai Újság első száma. Bosszankodva fontolgatta a helyzetet s megbeszélte azt volt intézőjével, a csavaros eszü Schwarzzal is, aki a következő tanácsot adta: »Hát nagyságos Uram, nagy baj nincs. Minden konkurrencia kellemetlen, de nem legyűrhetetlen. Ők »Korai Újság« címet adtak a helyi első lapról, s reggel 8 ómkor jelentetik meg hetenkint háromszor. — Persze, mert a nagyobb lapok csak az esti vonattal érnek ide. —• Nos hát, nagyságod meg »Korábbi Újság« címet fog adni lapjának és már reggel fél nyolckor meg fog jelenni, hetenként négyszer. Ha ők négy oldalon jelennek meg, akkor a mi lapunk hat oldalra fog terjedni. Azután már nem is kell más, minthogy az első számhoz egy színes reklámcédrulát mellékeljünk, amelyben kiemeljük, hogy a »Korábbi Újság« a »helyi előkelő közönség közlöny««. És úgy lön. Június 15-én megjelent a »Korai Újság«, reggel nyolc órakor. De már másnap fél nyolckor megjelent a »Korábbi Újság« bővebb tartalommal, gazdagabb ígéretekkel. Minden jól indult. Vörös Péter neve, összeköttetései, a körültekintőszerkesztés meghozták gyümölcsüket. De a siker nem volt tartós. Az ellenlap »Még korábbi Ujság«-ra változtatta nevét, reggel hétkor jelentmeg s leszállította előfizetési dját a következő évnegyedre. Erre mit tehetett Vörös barátunk? »Legkorábbi Újság« címet váltott s már félhétkor megjelent szintén leszállított előfizetési árral. Az ádáz küzdelem az első év végén már odavezetett, hogy volt az egyesített Ó- és Újvárnak lét újságja: a »Legeslegkorábbi Újság« és a »Lehető legkorábbi Újság«, melyek közül azegyiknek szombati száma csütörtökön estei, a másiknak vasárnapi száma már pénteken reggel megjelent, így a jó Újváriak már három nappal előbb olvasták a »leendő« híreket, mint a főváros lakói; viszont előfizetést már alig kelett leszurkolniok, hiszen úgy leárverezte magát ,a két ellenfél, hogy még új nyomdai költségre se futottak a díjak. A tragikus vég elkerülhetetlennek látszott, mert hisz, a két konok szerkesztő-tulajdonos közt megegyezésről szó sem lehetett. Mindegyik azt várta, mikor dől ki a küzdelemből a másik. Eközben már mindkettő agonizált. Schwarz, aki a gazdasági rovatot vezette volt gazdája lapjában, emberfeletti erővel próbálta menteni, ami menthető s csak úgy szórta a lapos és éles vágásokat az ellenfélre, beleunt a küzdelembe s bejelentette Vörös uraságnak távozását. Ugyanazokat a szavakat használta, amiket a birtok elúszásakor, midőn az intézői állást elhagyta: Nagyságos Uram, itt már nem süllyedő hajóról van szó, hanem a menekülés talárt (hanem elsüllyedt hajóról, melyről távozni kötelesség és kényszer«. És Vörös Peti épen olyan kétségbeesett pillantással nézett a távozó Schwarz után, mint akkor. " A helyzet reménytelen volt s a bonyodalom oly nagy, hogy beleremegtek az utolsó mentsvárnak, az öreg kastélynak sarkai is. Itt már csak a csoda, valami deus ex machina segíthetett. S a deus ex machina meg is je A kormány megállapította a parlament őszi munkaprogrammját Október 24-én tárgyalja a kormány a nyudíjtörvényjavaslatot A kormány tagjai legutóbb minisztertanácson tárgyalták le a törvényhozás őszi munkaprogammját. A képviselőház őszi munkája október 24-én a nyugdíjtörvényjavaslat tárgyalásával fog megindulni, majd a gazdaadósságok rendezéséről és a telepítésről szóló törvényjavaslatokkerülnek napirendre.A kormány tagjai egész sor törvényjavaslatot kívánnak a nyári szünet alatt kidolgozni. A gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslatra természetesen nagy hatással lesz a londoni konferencia, mert hiszen ebben a tekintetben sok függ attól, létrejön-e a hitelezőkkel valamiféle megállapodás vagy sem, velük egyetértésben vagy tőlük függetenül kel-e gondoskodni a gazdaadósságok rendezéséről. A telepítési probléma megoldása adóreformokkal együtt fog bekövetkezni, amennyiben lehetővé teszik, hogy az adóhátralékokat bizonyos feltételek mellett természetben, földben is lehessen törleszteni. A 33-as bizottság új tagjai A képviselőház megválasztotta a 33-as bizottság tagjait. A bizottság tagjai lettek: Bethlen István gróf, Bíró Pál, Bod János, Esterházy Móric gróf, Éber Antal, Gyömörey Sánndor, Ivády Béla, Kállay Tibor, Kenéz Béla, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, Marschall Ferenc, Mayer János, Nagy Emil,Péntek Pál, Rassay Károly, Schandl Károly, Sigray Antal gróf, Sztranyavszky Sándor, Temesváry Imre, Ugrón Gábor és Wolff Károly.