Somogyi Ujsag, 1933. augusztus (15. évfolyam, 172-197. szám)
1933-08-01 / 172. szám
XV. évfolyam • 172. szám Ára 8 fillér Előfizetési árak: Negyedévre .... 6 pengő - Egy hónapra .... 2 pengő Hirdetések ára: Hasáb millimétersoronkint 10fil—... ■ ■ . .. ■ lér. — Szövegrészben 15 fillér. Hivatalos hirdetések millimétersoronkint 15 fillér. — POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ - d dr . Kaposvár, 1933. augusztus 1. kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KORONA-UTCA 7. SZÁM Interurban telefonszám: 5 Szövetkezet, kartel, tröszt Írta: Schandl Károly dr. ny. államtitkár, országgyűlési képviselő Sajtóban, parlamentben — amikor együtt van —, egyes gazdasági vonatkozású szakkörökben meg-meg- Ujul a szövetkezetek ellen való támadás. A magyarországi szövet-kezeti Mozgalom voltaképen agrármozga- rom. Károlyi Sándor gróf nevéhez fűződik és abból az időből ered, mikor a magyar mezőgazdaág az eső nagy válságot élte az amerikai verseny kezdetén. Abból az időből való, amikor az áruuzsora és hiteluzsora pusztította a falvak népét. Ha ezek az apró hitelszövetketek és apró fogyasztási szövetkeetek Károlyi Sándor grófnak önzetlen agrácia folytán nem létesült volna, akkor ma nem lenne itt Magyarország és bizonyos, hogy akkor, a falu népe nemi ezrével vándorolt volna ki Amerikába, hanem milliójával és nem tudom, hogy akkor ez a nemzet a világháború borzalmait átélte volna-e. Az agrárszövetkezeti mozgalomnak Magyarországon ma körülbelül 4000 községi szövetkezte van. Ezek apró hitelszöederzetek és apar fogyasztási szövetkezetek. Az agrárszövetkezeti mozgalom központjai az OKH — Országos Központi Hitele Szövetkezet — a Hangya és a Gazdák Biztosító Szövetkezete Újabban létesült a Tejszövetkezeti Köpont. Az apró falusi szövettevékben egyetlen fillér állami pénz nincs. A szövetkezeti mozgalomnak önsegéd alapjárakell helyezkednie. Amely pillanatban a szövetkezet elhagyja az önsegély alapját, oda tér, ahol most a moszkvai cernoszoruok vannak, amelyektől már kiölték a szövetkezeti gondolatot és amelyekbek tisztán az állami pénz van meg és az állami drigálás. Más a szövetkezet és a fárs a szövetkezetet ellátó hitel- és egyéb központ, ahol azonban a szövetkezetek már megkívánhatják az álam támogatását: egyrészt, mert az agrár, . szövetkezetek a háború alatt 800 millió aranykorona hadikölcsönt jegyeztek a válságban levő magyar ál-lamnak, másrészt, mikor a világhá- ború folytán dévaivá ahat a szövetkezetek tőkéje, — nem úgy, mint nem tudom hányszor hallottuk, 100 meg 100 milliókat adott az állam az agrárszövetkezeteknek üzletrész jegyzésére, hanem — mindössze 19 millió pengő volt a három nagy agrárszövetkezeti kőpontnál az állami üzletrészjegyzés és ez a 19 millió pengő az utolsó fillérig meg van ma is. Ami az OKH-t illeti, melyet a legnagyobb szövetkezeti közpotnak neveznek, mióta — hat esztendeje — az élén állok, azt a célt tűzem ki, hogy az önsegély alapján emsítsem a szövetkezeti mozgalmat. Nem kíméltem fáradságot, elmentem minden vármegye központjába, összegyűjtöttem a falvak minden rendű és rangú vezetőit és propagandát csináltam másfél esztendőn keresztül. Azt mondtam annak idején a kormánynak, hogy el akarom érni azt, hogy az Országos Köponti Hitelszövetkezet tőkéje ne az állam pénzből növekedjék, hanem a szövetkezeti szellem erejéből. Krrem azt, hogy e szövetkezet tőkéje két-három év alatt majdnem háromszorosan húszmillióval erősödött és hat esztendő alatt az állam,egyében üzletrészt nem jegyzett az OKH-nál, ellenkezőleg az apró falusi szövetkezetek, több, mint kétmillió pengőt jegyeztek, mint üzletrésztőkát és ami ersödés a központnál mutatkozik, az tényleg az önsegély alapján megnyilatkozott erősödés. Az Orágos Központi Hitelszövetkeztnél 16,5 millió üzletrésztőkejegyzés van, de ebből körülbelül tízmilió pengő a törvényhozás intézkedés folytán mindjárt tovább is ment a többi szövetkezethez és egyéb intézményekhez, úgyhogy magánál az OKH-nál 6.5 millió pengő maradt. Ebből a 6.5 millió pengőből az OKH a múlt évben egymillió pengőt kölcsön adott az államnak, úgy, mint a többi pénzintézet. Miután az OKH saját tőkéje ezenkívül körülbelül 8 milió pengő, a szövetkezetek által jegyzett üzletrésztőke, mely 4 millió és a tartalék- tőke, amely 3 millión felül van, voltaiképen meghaladja azt az üzletrésztőkét, amely az állammal szemben fennáll. Azon az után vagyunk, hogy az önsegély alapjára vezessük vissza az egész magyar agrárszövetkezeti mozgalmat és azoknak a falusi szrkezeti vezetőknek, akik tizenötezren vannak ebben az országban, annak a falusi vezérkarnak, amelynek tagjai a kis falusi hitel- és fogyasztási szövetkezetek élén állnak, akik a falunak legkiválóbb és legönzetlenebb emberei, ennek a tizenötezer főnyi vezérkarnak, amely az ország államfenntartó elemiéből adódik össze, fáj az, ha egyes körök folyton ütik a szövetkezeteket és nem. Veszik észre, hogy egyedül a szövetkezeti mozgalom az, amely az egész világon, a társadalom és különösen a kisebb egzisztenciák erejét semibb tudja állítani a kartell- és tröszt-mozgalmakkal. A „Somogyi Újság eredeti tárcája“ Baden Powell hadserege — Az 1933. évi magyarországi jamboree alkalmából — írta: Noszlopy Aba Tihamér Az angol-bur háború kttörésekor 1899-ben a burok Mafeking városát ostrom alá fogták és helyőrségét körülzárták. A várost Baden Powell angol ezredes védelmezte példátlan hősiességgel Shared Eloff csapataival szemben. Nyolc hónapi heves ostrom után Mafeking még mindig tartotta magát, bár már úgyszólván az utolsó kenyéradagokat fogyasztották. Ez a várostrom azért nevezetes, mert itt fogamzott még a Baden-Powell ezredes agyábanaz a gondolat, hogy nagyobb, értelmesebb fiukból cserkészcsapatot szervezzen. Ezeket az ügyes fiúkat a könnyebb belső szolgálatban alkalmazta. Feladatuk volt a víz- és trimcióhordás, sürgöny- és küldöncszolgálat. A felnőtt férfiak kivétel nélkül a harcvonalban voltak s így ezek a gyerekek igen jó és hasznos szolgálatot teljesítettek. Első lépések a fiuk alkalmazásának és csapatokba való szervezésének gondolatai és pompás eredményei adták Baden-Powellnek azt az eszmét, hogy visszatérve Angolországba, ott 10— 15 éves gyermekekből ,új csapatokat szervezzen 1908-ban. Tizek a kis cserkészek (boy-scouts), voltak a világ első cserkészei, akik páratlan lelkesedéssel követték Baden-Penvell tábornok atyai szeretettől áthatott utasításait. A generális célja ez új szerven ízéssel az volt, hogy a nagyvárosi gyermekeket iskolán kívüli életükbenkivonja a rossz társaságok befolyása alól és különfélehasznos munkák megtanításával atársadalomértékes tagjaivá nevelje. Mindenekelőtt megtanította őket azokra az erkölcsi törvényekre, amelyek a cserkészmozgalom alapját képezik Smamára »,mi törvényünk« néven a cserkészek körében világszerte ismeretesek. E törvények magukbafoglalták a lelki jóságot, vallásosságot, haza- és emberszeretet, a szülők és idősebbek tiszteletét, a bajbajutottak megsegítését, a testi és lelki tisztaságot, a megfontoltsságot és takarékosságot. A cserkészismeretek csupa praktikus stúdiumot ölelnek fel. A három próbaanyaga megtanítja a cserkészeket az otthon és környékének beható ismeretére,fejleszti a tájékozóképességet, távolságbecslési érzést, a természet ismeretét és szeretetét. Különféle kézügyességekre is meg tanította a világ első cserkésze kis testvéreit és nagy súlyt helyezett arra, hogy a testgyakorlást főleg ügyes cserkészjátékok alakjában hasznosan űzhessék. Az így megalapított és megindított mozgalom hamarosan átcsapott a kontinens legtöbb államába, elsősorban Németországba, ahol Pfadfinderbund néven cserkészszövetség alakult. Franciaországban «édereus«-nek nevezik a cserkészékét. Csakhamar meghódította a mozgalom Dániát, Svéd- és Norvégországot, Hollandiát és Belgiumot. A magyar cserkészet Magyarországba ifj. Szilasy Aladár, az azóta már elhunyt fiatal orvos, külföldi tanulmányútból hozta ,és a budapesti Keresztyén Ifjsági Egyesület kebelében megszervezte Megyercsy Béla református lelkész közreműködésével a Magyar Cserkész Szövetség 1. sz. BRKIE csapatát 1910-ben. A BRKIE munkáján felbuzdulva azután egymásután új csapatok alakultak, főeg a valláserkölsi alapon nyugvó intézmények és felekezeti iskolák kebelében, így a 2. sz. BKG (Budapesti Kegyesrendi Gimnázium) Sik Sándor dr piarista költő-tanár vezetése alatt máig virágzó kitűnő csapatot szervezett, mely 1923-ban ünnepelte tízéves jubilejumlást s a jetsen iskolai évben fennállásának huszadik esztendejét érte meg. ’ Az első tiz esztendő tepergére utalt értékes beszámolót adtak ki a parancsnokság szerkesztésében »Tiz év« címen, Zsoldos Béla ötletes cimképével és gazdag illusztrációval. Ez a beszámoló eklatáns bizonyítéka a cserkészmunka eredményeségének. Tiz esztendő alatt a piarsta cerkészek a következő táborozásokon vettek részt: 1913. Mozgótábor a Vág-folyón. 1914. Tétény. 1914. Tétény. 1915. Tátra (Mozgótábor). 1915. Szentjakab (Nagytábor). 1915. Gödöllő (Őrsvezetői tábor). 1915. Pomáz (Tisztitábor). 1916. Szob (Nagytábor). 1916. Gödöllő (Őrsvezetői tábor). 1917. Környe (Nagytábor). 1917. Gödöllő (Őrsvezetői tába ). 1920. Bakonysárkány (Nagytábor). 1920. Gödöllő (Tisztitábor). 1921. Csurgó (Fejérm. Nagytábor). 1922. Nógrádverőce (Nagytábor). 1922. Sara-Voca (Tisztitábor). Ez alkalommal a közeli Sentendrén kigyulladt a Schartner-ház, vitéz Szentendrey (Schartzer) Ágoson ezredes, a m. kir. 7. Zrínyi Miklós gyalogezred jelenlegi parancsnokának szülőháza. Ezt a hatalmas tüzet a szaravodei piarista tisztitábor tagjai oltották el (Folyt. köv.) A város képviselőtestülete szerdán délután közgyűlést tart A közgyűlés tárgysorozata Vétek György dr polgármester augusztus 2-ára, szerdán délután 3 órára egybehívta a város képviselőtestületét közgyűlés megtartására. A közgyűlés tárgysorozatán eddig sok 25 pont szerepel, amelyből a lényegesebbeket közöljük: az 1932. évi háztartási zárszámadásra vonatkozó alispáni észrevételek bejelentése és a hiány elosz.