Somogyi Ujsag, 1933. október (15. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-01 / 223. szám
XV. évfolyam * 223. szám Ara 10 fillér Kaposvár, 1933. október 1. vasárnap Előfizetési árak: Negyedévre .... 6 pengő ........ Egy hónapra .... 2 pengő Hirdetések ára* Hasáb millimétersoronkint 10 fil■ lér. — Szövegrészben 15 fillér. Hivatalos hirdetések millimétersoronkint 15 fillér. — POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KORONA UTCA 7. SZÁM Interurban telefonszám: 5 Tél küszöbén (B.) A magyar ősz ragyogó színei pompáznak még. A déli nap nyári meleget csókol reánk, de hüsek már az esték s reggelenként itt-ott fehéren csillog a dér. Szép őszi napok után az éjszakák már téli fagyokról hoznak üzenetet. Téli fajról, téli nyomorúságról. A tél küszöbén állunk. Államnakés társadalomnak egyként el kellkészülnie, hogy teljesíthesse szociális kötelességét. Hogy legyen a szegénynek egy-egy meleg ruhadarabijja. Hogy a lecsökkentett fizetésből, filléres jövedelemből, egy-két napos munkahét béréből élő tisztviselő, kereskedő, iparos, munkás megvehesse minimálisra nyomott mindennapi szükségletét. A kenyeret, szenet, ruhát. Az állam is megteszi a magáét. Szűkre határolt lehetőségei között igyekszik és fog is rendet teremteni. Éppen most jelentik a lapok, hogy a minisztertanács foglalkozik e kérdésekkel. Mindenki tudja, hogy a szegény magyar állam takarója igen rövid. Nagy és komoly szó tehát, hogy mégis, ilyen , súlyos körülmények között is módját ejti a segítésnek. Csak meg kell nézni a minisztertanács programmját. Olcsó szövet- és fehérneműakciót készítenek elő. Illetve készítettek. Pár nap mégis megjelenik a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy az esett sorsunk, a szegények a piaci árnál huszonöt-harminc százalékkal olcsóbb textilneműeket vehessenek. Nincs kétség aziránt, hogy ez az akció jelentős segítség. Persze csak akkor, ha a kapzsiság nem rontotta a minőséget az olcsó ár ellenében. " • Folyamatban van az intézkedés, amely az olcsó búzát olcsó kenyérre parancsolja és a minisztertanács foglalkozik azzal a problémával, miképp lehet a termelő bányász bérének csökkentése nélkül olcsóbbá, hozzáférhetőbbé tenni a szedbi, a szegények számára is. Az állam, az erre illetékesek tehát idején megteszik a szükséges és lehető intézkedéseket — kell, hogy a társadalom is tudja a kötelességét. Nem elegendő e téren a nyomorenyhítő országos akció. Kell, hogy minden város, a legkissebb község is résen legyen, s jobb módú lakosaival hívja életre a helyiségakciókat. Ez az aprobléma, melyet jól csak a teljes decentrallizálással lehet megoldani. És egy kis lemondással. Akinek jut rúzsra, frakkra, terül tett asztalra, jusson szociális célok,ra is. Ha másképp nem megy, társadalmi kényszerutján. Mert nem lehet az, hogy dőzsöljön, mulasson ebben az országban egy ember is, ha nem teljesítette előbb szociális kötelességeit."Vigyázni kell azonban ebben az irányban is. A túlzott takarékosság túllő a célon. Sajnos, volt alkalmunk tapasztalni már. A túlzott takarékosság ahelyett, hogy javítana, ront esetleg, mert tönkretehet esetleg egyes iparágakat. Itt is ,nagy összefogásra van szükség, kollektívelhatározásra, egyezségre abban a tekintetben, hogy tehetségéhez mértek s önként, mindenki adjon valamit az insegakciók javára. Akiknek kevés jutott a földi javakból, filléreket, akiknek sok, pengőt. Tíz, száz, vagy ezer pentyokét. Ha így lesz és kell, hogy így legyen, nem lesz olyan nehéz, sötét, fenyegető tél, mint amilyennek most mutatkozik, f előrevetett gond terhes árnyékában. Báthory István emlékezete írta és a reálgimnázium ünnepélyén elmondta: Páti Ferenc dr Kedves Tanulóifjúság! Egy nemzet életképességének legbiztosabb biztosítéka, ha ifjúsága, mely a jövő örököse, megtanulja tisztelni múltját. Elpusztul a nemzet, ha, ifjúsága eszmények nélkül lohol a jövő felé, és van-e az eszményeknek gazdagabb kincsestára, mint éppen a történelem ? S mikor manapság szerencsésen előretört új nemzetek mesterségesen gyártanak történelmet és hősöket hazudnak a világinak, asorsüldözött magyar nemzet ifjúságának a legteljesebb mértékben erkölcsi kötelessége, hogy tisztelettel ápolja nemzeti múltjának gazdag értékeit és minden alkalmat megragadjon a kegyelet adójának lerovására. — Ilyen alkalom most Báthory István emlékezete. Somlyai Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király születésének négyszázadik évfordulóját ünnepelte most két ország: Magyarországés Lengyelország. Ritka példa a történelemben, hogy egy államférfiú emléke előtt olyan egyforma tisztelettel hódoljon két különböző fajú és nyelvű nép, mint most Báthoryemléke előtt a lengyel és a magyar! S ha az elszakított Erdély, melynek első nagy fejedelme volt, nem is ünnepelhet velünk, ezt a fájdalmunkat enyhítse most az a büszkeség, hogy egy olyan tekintélyes múltú nép, mint a lengyel, velünk Vetélkedő tisztelettelünnepli most öt, hazánk hajdani nagy fiát s ünnepli benne Lengyelország egyik legnagyobb királyát. S magyar ifjak, ti is zarándokoljatok most — gondolatok szárnyán — oda a lengyel királysírokhoz, Báthory István krakkói sírjához! És majd a négyszázados évforduló alkalmából vessetek egypár pillantást, vessünk egypár pillantást erre a gazdag és csodálatos életre, nemzeti történelmünk egyik legmerészebb ivelésü életpályájára! A Báthoryak ősi törzséből származott, mely gyökereiben az Árpád-korig nyúlik viszsza segy emberöltővel a nagy király halála után sirbahanyatlott Báthory Gáborban, »az utolsó Báthory«-ban. A tizenhatodik században vagyunk, Mohács után, a kettős királyság Trianonhoz hasonló csüggeteg idejében, mikor a magyarságnakcsak Bécs és a törökök között lehetett és kellett választania. S bár a Báthoryaknál az egyoldalú bécsi politika szinte hagyomány volt, Báthory István lelkét már ifjúkorában megihleti Fráter György politikája, az a politika, mely a nemzeti civódások korában a nemzeti egységet, a szétforgácsolt erők egyesítését vallotta sarkkövéül. És ebből az alapgondolatból bontakozott ki a nagy Báthory Istvánnak úgyszólván későbbi egész életműve! Ötvenhárom évre terjedő életében visszatükröződik annak a Mához hasonlóan küzdelmes, kavargó kornak a képe. Ötesztendős gyermek a váradi béke évében, nyolcesztendős Buda elestének évében, mikor a török menti hitetlenül megveti a lábát Magyarországon. Tizennégy esztendős, mikor Ferdinánd megköti a szultánnal azt a békét, mely megalázza a magyar királyt, amelyben a magyar király szinte beláthatatlan időre adófizetőjévé válik a szultánnak. Tizennyolc éves, mikor Erdély ideiglenesen bécsi uralom alá kerül s Fráter Györgyöt Castialdo meggyilkoltatja. Ifjúkori tanulmányait a paduai Egyetemen tetézi be, itt szélesedik műveltsége igazán európai műveltséggé, itt avatják egész életére a tudomány őszinte pártfogójává és kedvelőjévé, és itt erősödik katolicizmusa sziklaszilárddá azokban az években, a reformáció nagy előretörésének éveiben. S mikor férfiúvá serdülvén, mint az ország egyik legnagyobb családjának tagja az országos politikában részt kér s János Zsigmond Erdélybe visszatér, az erdélyi párt mellé áll. Hiszen látnia kellett, hogy a bécsi politika csak a magyar törekvésekkel szemben képes erőkifejtésre, a törökkel szemben a piprotyja megalkuvásba hullik minden tevékenysége. S ő János Zsigmond pártjára mit, érette jeüzd ugy a harctéren, mint diplomáciai küldetésekben, miatta sínylődik két évig börtönben Bécsben, mert meggyőződése, hogy a két csonkaország közül a 116160. Erdély az a törzs, melyből az új Nagymagyarország kinőhet. János Zsigmond halála után erdélyi fejedelemmé választják, a török akaratának is megfelelően és báli titokban hűséget esküdött a magyarkirálynak, Bécsből Békés Gáspárt biztatják fel ellene, aki azonban »gyáván, nyomorultul« megfutott a szertelőszenepáli csata után. Báthory István ötesztendős erdélyi kormányzata egyet jelentett befelé az erdélyi fejedelemség végleges megszilárdulásával, kifelé pedig folytatja azt a politikát, melyet Fráter György megkezdett, Bethlen Gábor pedig folytatni fog. Lényege ennek a politikának, hogy — miután Bécstől sok jót úgyse várhatunk — húzódjunk meg a török hatalom árnyékában,erősödjünk amennyire lehet s akkor szálljunk szembe vele nyilt sisakkal, ha ez majd már nem jár a nemzeti lét kockáztatásával. Ez tehát nem va- Újra erőteljesen szervezkedik Kaposváron a Nemzeti Egység Pártja A kerületi elnökök hivatalos órák alatt fogadják a választópolgárokat Újabb nagyjelentőségű és széles körökre kiterjedő szerzedési mozgalom indult meg a Nemzeti Egység Pártjának választókerületében. A kerületi választmány Tallián Andor ny. alispán elnöklésével tartott ülésében foglalkozott a párt őszi munkaprogrammjával és a városi szervezet, valamint a pártélet gyakorlati kimélyítése tárgyában több fontos határozatot hozott Czanyó László, a pártügyvezető főtitkára beszámolt a választmány előtt az eddigi szervezkedési munkájáról és a központutasításait ismertette. A választmány Hegyi Árpád dr. Berger Samu dr. Hajdú István és mások, hozzászólása után elhatározta, hogy a választóközönséggel a szorosabb érintkezés felvétele céljából kerületenként pártnapokat fog tartani, amelyeken a választópolgárokk a kerületi elnökök előtt személyesen terjeszthetik elő kívánságaikat és esetleges panaszaikat. 1 A városi elnök és a kerületi elnökök hivatalos óráit aválasztmány a következőképpen állapította meg. Tallián Andor ny. alispán, városi elnök minden csütörtökön délután 5—6 óra között higadja l a választópolgárokat a Tund-szállóban lévő párthelyiségben. Az 1. kerületben Tankovich Jánost országgyűlési képvielő, kerületi elnök minden hét szombatján délután 4—5 óra között tart hivatalos órát A II. kerületben PauderKálmán ny. elemi iskolaiigazgató, kerületi elnök minden szerdán délután 14—5 óra között tart hivatalos órát. A III. kerületben Császik István dr pápai kamarás, kerületi elnök hivatalos óráit minden kedden délutáni 4—5 óra ■ között tartja. )