Somogyi Ujsag, 1933. október (15. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

XV. évfolyam * 223. szám Ara 10 fillér Kaposvár, 1933. október 1. vasárnap Előfizetési árak: Negyedévre .... 6 pengő ........ Egy hónapra .... 2 pengő Hirdetések ára* Hasáb millimétersoronkint 10 fil­­■ lér. — Szövegrészben 15 fillér. Hivatalos hirdetések millimétersoronkint 15 fillér. — POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KORONA­ UTCA 7. SZÁM Interurban telefonszám: 5 Tél küszöbén (B.) A magyar ősz ragyogó szí­nei pompáznak még. A déli nap nyári meleget csókol reánk, de hüsek már az esték s reggelenként itt-ott fehéren­ csillog a dér. Szép őszi napok után az éjszakák már téli fagyokról hoz­nak üzenetet. Téli fajról, téli nyomo­rúságról. A tél küszöbén állunk. Államnak­­és társadalomnak egyként el kell­­készülnie, hogy teljesíthesse szociá­lis kötelességét. Hogy legyen a sze­génynek egy-egy meleg ruhadarab­­ijja. Hogy a lecsökkentett fizetésből, filléres jövedelemből, egy-két napos munkahét béréből élő tisztviselő, ke­reskedő, iparos, munkás megvehesse minimálisra nyomott mindennapi szükségletét. A kenyeret, szenet, ru­hát. Az állam is megteszi a magáét. Szűk­re határolt lehetőségei között igyek­szik és fog is rendet teremteni. Éppen most jelentik a lapok, hogy a minisztertanács foglalkozik e kér­désekkel. Mindenki tudja, hogy a szegény magyar állam takarója igen rövid. Nagy és komoly szó tehát, hogy mégis, ilyen , súlyos körülmé­nyek között is módját ejti a segítés­nek. Csak meg kell nézni a miniszter­tanács programmját. Olcsó szövet- és fehérneműakciót készítenek elő. Illetve készítettek. Pár nap még­is megjelenik a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy az esett sorsunk, a szegények a piaci árnál huszonöt-harminc százalékkal olcsóbb textilneműeket vehessenek. Nincs két­ség aziránt, hogy ez az akció jelen­tős segítség. Persze csak akkor, ha a kapzsiság nem rontotta a minősé­get az olcsó ár ellenében. " • Folyamatban van az intézkedés, amely az olcsó búzát olcsó kenyérre parancsolja és a minisztertanács fog­lalkozik azzal a problémával, mikép­p lehet a termelő bányász bérének csök­kentése nélkül olcsóbbá, hozzáférhe­­tőbbé tenni a szedbi, a szegények szá­mára is. Az állam, az erre illetékesek te­­hát idején megteszik a szükséges és lehető intézkedéseket — kell, hogy a társadalom is tudja a köt­­elességét. Nem elegendő e téren a nyomorenyhítő országos akció. Kell, hogy minden város, a legki­s­sebb község is résen legyen, s jobb­ módú lakosaival hívja életre a helyi­­ségakciókat. Ez az a­­probléma, melyet jól csak a teljes decentral­lizálással lehet megoldani. És egy kis lemondással. Akinek jut rúzsra, frakkra, terül tett asztalra, jusson szociális célok­,­ra is. Ha másképp nem megy, tár­sadalmi kénysz­er­­utján. Mert nem lehet az, hogy dőzsöljön, mulasson ebben az országban egy ember is, ha nem teljesítette előbb szociális kötelességeit."Vigyázni kell azonban ebben az irányban is. A túlz­ott ta­karékosság túllő a célon. Sajnos, volt alkalmunk tapasztalni már. A túlzott takarékosság ahelyett, hogy javítana, ront esetleg, mert tönkre­­tehet esetleg egyes iparágakat. Itt is ,nagy összefogásra van­ szük­ség, kollektív­­elhatározásra, egyez­ségre abban a tekintetben, hogy te­hetségéhez mértek s önként, m­in­­d­enki adjon valamit az insegakciók javára. Akiknek kevés jutott a földi javakból, filléreket, akiknek sok, pengőt. Tíz, száz, vagy ezer pen­t­yokét. Ha így lesz és kell, hogy így le­­gyen, nem lesz olyan nehéz, sötét, fenyegető tél, mint amilyennek most mutatkozik, f előrevetett gond terhes árnyékában. Báthory István emlékezete írta és a reálgimnázium ünnepélyén elmondta: Páti Ferenc dr Kedves Tanulóifjúság! Egy nem­zet életképességének legbiztosabb biztosítéka, ha ifjúsága, mely a jövő örököse, megtanulja tisztelni múlt­ját. Elpusztul a nemzet, ha, ifjúsága eszmények nélkül lohol a jövő felé, és van-e az eszményeknek gazdagabb kincsestára, mint éppen a történelem ? S mikor manapság szerencsésen elő­retört új nemzetek mesterségesen gyártanak történelmet és hősöket ha­zudnak a világinak, a­­sorsüldözött magyar nemzet ifjúságának a legtel­jesebb mértékben erkölcsi kötelessé­ge, hogy tisztelettel ápolja nemzeti múltjának gazdag értékeit és minden alkalmat megragadjon a kegyelet adó­jának lerovásár­a. — Ilyen alkalom most Báthory István emlékezete. Somlyai Báthory István erdélyi fe­jedelem és lengyel király születésének n­égyszázadik évfordulóját ünnepel­te most két ország: Magyarország­­és Lengyelország. Ritka példa a tör­ténelemben, hogy egy állam­férfiú emléke előtt olyan egyforma tiszte­lettel hódoljon két különböző fajú és nyelvű nép, mint most Báthory­­emléke előtt a lengyel és a m­agyar! S ha az elszakított Erdély, melynek első nagy fejedelme volt, nem is ünnepelhet velünk, ezt a fájdalmunkat enyhítse most az a büszkeség, hogy egy olyan tekinté­lyes múltú nép, mint a lengyel, ve­lünk Vetélkedő tisztelettel­­ünnepli most öt, hazánk hajdani nagy fiát s ünnepli benne Lengyelország egyik legnagyobb királyát. S magyar if­jak, ti is zarándokoljatok most — gondolatok szárnyán — oda a len­gyel királysírokhoz, Báthory István krakkói sírjához!­­ És majd a négyszázados évforduló alkalmából vessetek egypár pillan­tást, vessünk egypár pillantást erre a gazdag és csodálatos életre, nem­zeti történelmünk egyik legmerészebb ivelésü életpályájára! A Báthoryak ősi törzséből származott, mely gyö­kereiben az Árpád-korig nyúlik visz­­sza s­­egy emberöltővel a nagy király halála után sirbahanyatlott Báthory Gáborban, »az utolsó Báthory«-ban. A tizenhatodik században vagyunk, Mohács után, a kettős királyság Tria­nonhoz hasonló csüggeteg idejében, mikor a magyarságnak­­csak Bécs és a törökök között lehetett és kellett választania. S bár a Báthoryaknál az egyoldalú bécsi politika szinte ha­gyomány volt, Báthory István lelkét már ifjúkorában megihleti Fráter György politikája, az a politika, mely a nemzeti civódások korában a nem­zeti egységet, a szétforgácsolt erők egyesítését vallotta sarkkövéül. És ebből az alapg­ondolatból bontako­zott ki a n­agy Báthory Istvánnak úgyszólván későbbi egész életműve! Ötvenhárom évre terjedő életében visszatükröződik annak a Mához ha­­s­onlóan küzdelmes, kavargó kornak a képe. Ötesztendős gyermek a váradi béke évében, nyolcesztendős Buda elestének évében, mikor a török ment­i hitetlenül megveti a lábát Magyar­­országon. Tizennégy esztendős, mi­kor Ferdinánd megköti a szultánnal azt a békét, mely megalázza a ma­gyar királyt, amelyben a magyar ki­rály szinte beláthatatlan időre adó­fizetőjévé válik a szultánnak. Tizen­nyolc éves, mikor Erdély ideiglenesen b­écsi uralom alá kerül s Fráter Györ­gyöt Castialdo meggyilkoltatja.­­ Ifjúkori tanulmányait a paduai Egye­temen tetézi be, itt szélesedik mű­veltsége igazán európai műveltséggé, itt avatják egész életére a tudomány őszinte pártfogójává és kedvelőjévé, és itt erősödik katolicizmusa szikla­szilárddá azokban az években, a re­formáció nagy előretörésének évei­ben. S mikor férfiúvá serdülvén, mint az ország egyik legnagyobb család­jának tagja az országos politikában részt ké­r s János Zsigmond Erdély­be visszatér, az erdélyi párt mellé áll. Hiszen látnia kellett, hogy a bécsi politika csak a magyar törekvésekkel szemben képes erőkifejtésre, a török­kel szemben a piprotyja megalkuvásba hullik minden tevékenysége. S ő János Zsigmond pártjára mit, érette jeüzd u­gy a harctéren, mint diplomá­ciai küldetésekben, miatta sínylődik két évig börtönben Bécsben, mert meggyőződése, hogy a két csonka­ország közül a 116160. Erdély az a­ törzs, melyből az új Nagymagy­a­ror­­szág kinőhet. János Zsigmond halála után er­délyi fejedelemmé választják, a tö­rök akaratának is megfelelően és báli titokban hűség­et esküdött a magyar­­királynak, Bécsből Békés Gáspárt biztatják fel ellene, aki azonban »gyá­ván, nyomorultul« megfutott a sze­­rtelősze­nepáli csata után. Báthory István ötesztendős erdélyi kormány­zata egyet jelentett befelé az erdélyi fejedelemség végleges megszilárdulá­­­sával, kifelé pedig folytatja azt a po­litikát, melyet Fráter György meg­kezdett, Bethlen Gábor pedig foly­tatni fog. Lényege ennek a politiká­nak, hogy — miután Bécstől sok jót úgyse várhatunk — húzódjunk meg a török hatalom árnyékában,­­erősödjünk amennyire lehet s akkor szálljunk szembe vele nyilt sisakkal, ha ez majd már nem jár a nemzeti lét kockáztatásával. Ez tehát nem va- Újra erőteljesen szervezkedik Kaposváron a Nemzeti Egység Pártja A kerületi elnökök hivatalos órák alatt fogadják a választópolgárokat Újabb nagyjelentőségű és széles körökre kiterjedő szerze­­dési moz­galom indult meg a Nem­zeti Egység Pártjának választókerületében. A kerületi választmány Tallián An­dor ny. alispán elnöklésével tartott ülésében foglalkozott a párt­­ őszi munkaprogrammjával és a városi szervezet, valamint a pártélet gyakor­lati kimélyítése tárgyában több fon­tos határozatot hozott Czanyó László, a párt­­ügyvezető főtitkára beszámolt a választmány előtt az eddigi szervezkedés­i munká­járól és a központ­­utasításait ismer­­tette. A választmány Hegyi Árpád dr. Berger Samu dr. Hajdú István és mások, hozzászólása után elhatároz­ta, hogy a választóközönséggel a szorosabb érintkezés felvétele céljá­ból kerületenként párt­napokat fog tartani, amelyeken a választópolgá­rok­­k a kerületi elnökök előtt személye­sen terjeszthetik elő kívánságaikat és esetleges panaszaikat. 1­­ A városi elnök és a kerületi elnö­kök hivatalos óráit a­­választmány a következőképpen állapította meg. Tallián Andor ny. alispán, városi elnök minden csütörtökön délután 5—6 óra között higadja l a választó­­polgárokat a Tund-szállóban lévő párthelyiségben. Az 1. kerületben Tank­ovich Jánost országgyűlési képv­ielő, kerületi el­nök minden hét szombatján délután 4—5 óra között tart hivatalos órát A II. kerületben P­auder­­Kálmán ny. elemi iskolai­­igazgató, kerületi elnök minden szerdán délután 14—5 óra között tart hivatalos órát. A III. kerületben Császik István dr pápai kamarás, kerületi elnök hi­vatalos óráit minden kedden délutáni 4—5 óra ■ között tartja. )

Next