Somogyi Ujsag, 1933. október (15. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

2 Olcsó zsir ! a Donnervárosban Tisztelettel értesítem a tisztelt vá­sárló közönséget, hogy a mai naptól üzletemben t-rendű garantált príma sertés-zsír kapható. 1 kg. vételnél 1*20 2 kg.-tól 10 kg.-ig 1*16 10 kg.-tól 20 kg.-ig 1*0® 20 kg.-nál nagyobb vételnél 1*05 amíg a készlet tart. 18M­m Tisztelettel: Molnár Andor hentesmester, Zrínyi­ utca 2. szám A IV. kerületben Neubau­er Ferenc dr ny. államtitkár, kerületi főnök min­den hétfőn délután 4—5­­óra között fogadj­a a feleket. A választmány reméli, hogy­­a vá­lasztóközönséggel való közvetlen érintkezés felvétele nagymértékben hozzájárul a szervezet tökéletes ki­építéséhez és csak fokozni fogja azt a bizalmat, amely a választópolgárok részéről a Nemzeti Egység Pártja iránt városszerte eddig is megnyilvá­nult. Cselédjutalmazás Mezőcsokonyán Bensőséges ünnepély színhelye Volt a Mezőcsokonya községhez tartozó Nyires-puszta uradalmi iskolája. Kis József vincellérnek volt cseléd­jutal­mazása, a­ki több mint 40 éve áll a fid­m gazdaságának szolgálatában. Kis Józsefet érdemeinek elismerésé­ül a földművelésügyi miniszter elis­merő okirattal tüntette ki és­ pé­nzju­­­talomban részesítette,­­amelyet ün­nepélyes keretek között Vermes De­zső főszolgabíró adott át neki. Az ünnepélyt, amelyen megjelen­tek az uradalom tisztjei, a községi elöljárók, gazdasági cselédek, leven­ték és a puszija ,egész népe, Vermes Dezső főszolgabíró nyitottja meg, aki gyönyörűen felépített beszédében méltatja a jutalm­azott hosszú és hű­séges munkásságát és buzdította a jelenlevő cselédséget a becsületes munkára,­­amely mindig megtalálja jutalmát. Óvári Ferenc a község lakossága­ lami szűklátókörű erdélyi politika, ha­nem a magyarság egész egyetemét felölelő nagy nemzeti politika, s mondhatnánk, ebben az időben Bá­thory István vállára súlyosodik ,a magyar sors. S mint ahogy ma min­den becsületes magyar politika vég­célja nem lehet m­ás, mint a trianoni bilincsek széttörése, akként abban az időben sem lehetett más, mint a három részre tagolt magyarság ügye­­sítése. Mikor ezt a szegény nemzetet török nyúzta, német sanyargatta, Er­dély Volt az ,az alap, melyre felépül­hetett a magyar jörvendő. S míg Bécs­iben a magyarságot mindig csak esz­köznek tekintették, idegen célok, ide­gen érdekek eszközének, Erdély ma­ga adta oda magát eszközül a ma­gyar célok szolgálatába. Ezeknek a céloknak szolgálatába állította éle­tét Báthory István is, ezért ünnepel­jük most Őt, ezért nagy magyar Bá­thory István! Tehetsége akkor bontakozik ki igazán egész nagyvonalúságában, mikor lengyel királlyá megvá­asztot­­ták. Lengyelországot akkoriban még nem kezdték ki a későbbi bomlás miazmái, méltán lehetünk­­büszkék arra, hogy mikor felettünk idegen di­nasztia uralkodik, nagy nemzeti sze­­r­encsétlenségünk idejében egy vé­rünkből való vér uralkodik a szom­­iszéti hatalmas ország felett, még­pedig oly kiváló király, amilyennek Báthory Istvánt tartják a lengyelek. A köznemesi párt jelöltjeként került a trónra, mint annak idején nálunk az igazságos Mátyás, de mivel ellen­­jelöltje Miksa volt, itt is a bécsi­ ud­var üttet pártot ellene, melyet csak nehéz küzdelem árán tud szétugrasz­­tani. Azután az akkoriban fellendülő orosz hatalom támadását veri vissza három olyan hadjáratban, amelyek mindigre ragyogó lapjai lesznek a hadtörténelemnek. És akkor, Len­gyelország és az erdélyi fejedelemség háborútlan birtokában megérettnek vélte az időt arra, hogy megvalósít­sa, mi eddig csak rejtett vágya volt: egy nagy keresztes hadjárat megin­dítását a török ellen. Mert a török­nek Európából való kiverése féltve titkolt vágya volt annak a Báthory Istvánnak, akit bácsi udvarbeli ellen­ségei török cimboraságg­al szerettek megrágalmazni. Hiszen a török ki­­verésével egycsapásra jujraéledt vol­na a Mohácsot megelőző Nagyma­­gyarország s megoldódott volna a magyar probléma. És lengyel király korában bármily odaadással­ is felelt meg új hivatásának, Báthory István az idegen trónon is megmaradt m­a­gyarnak, akinek a lelkében magyar bánat busongott, magyar honfigond aggódott. »Ha én nemzetemnek szol­gálhatnék, a halál is édes volna ne­kem« — szokta volt mondani. S ha a költő szerint szivet cserél, aki ha­zát cserél, Báthory Istvánról bízvást elmondhatjuk, hogy csak hazát cse­rélt, szivet nem cserélt soha!... A török kiverésére vonatkozó el­gondolása nem volt éppen remény­telen, hiszen a török hatalom — ha alig észrevehetően is — Szulejmán halála után hanyatlásnak indult. De a magyarság, örök tragédiájakép­pen Báthory meghalt, mielőtt valóra válthatta volna azt a tervét, mely felemelte volna őt világtörténelmi magaslatokra, az, emberi sors nagy iránymutatói közé. Báthory István meghalt s mintha vele sirbaszállt volna a magyar reménység is. Ép­pen száz évig ékterem­tette meg az ozmán félhold Buda ormát,­ s majd­nem száz évig kellett a magyarság­nak válrnia a felszabadí­tó háború megindítására. Véletlenbe vagy a történelem vastörvénye, hog­y akkor is­ egy nagy lengyel király, Szo­­biesz­ky János fuvatta meg Magyar­­orország felszabadításának riadóját ? de nem kelti életre azt a Magyart S ez a »felszabadító háború« fel­­­szabadítja­­ugyan Magyarországot, országot, amelyben Báthory István nemcsak reménykedett, hanem hitt is és amely a magyar szív számára mindig az igéretföldjét jelentette, a töröktól-ném­ettől egyformán függet­len, ,a Mohácsot megelőző Nagy­­magyarországot. És mi, trianoni Magyarország ma­gyarjai­­szintén hiszünk ennek fa Nagym­agya­rországn­ak éle­trekelé­sé­ben. S ti magyar tan­ulóifj­usá­gra, ma-a­gyar jövő örökösei öveznétek tisz­­telettel a magyar múlt nagy alak­jának emlékét, ki ezért a N­agy ma­­g­yarországért küz­dött akkor is, mi­kor egy idegen országban király volt. Mikor most alkalom nyílott arra, hogy ez a testvériblen ma­gyar nép testvérképpen kéziét szo­rítson a magyar néppel, miikor Ma­gyarország hercegprímása pis­­elval ráindokolt a krakói királysírhoz, gon­dolatok szárnyán ti is zarándokol­jatok most oda és vegyétek példa­képül azt a rajongó hazaszeretetet, mely betöltötte a krakói sír nagy halottjának életét. Magyar tanuló­­ifjak, rójjátok le a kegyelet adóját annak a lengyel királynak emléke előtt, ki a legnagyobb magyarok egyike volt! Születésének négyszáz­­éves évfordulója alkalmából hajtsá­tok meg zászlótokat a mintgy­rssomlyai Báthory István emléke előtt, aki mindenképpen méltó arr­a, hogy példáját örökre megőrizze szívében a halhatatlan m­agyar nemzet, a halh­hatatlan magyar ifjúság! SOMOGllUISffi 1933 október 1 nak nevében mondott őszinte köszö­netet az ünnepeltnek,­­amiért munkás­ságának hosszú ideje alatt megtaní­totta Ta­­nodeit szőlőművelésre, kí­vánta neki, hogy még sokáig szol­gálhasson erőben, egészségben. Szalay József központi főszámve­vő a munkaadó uradalom részéről üdvözölte és hangsúlyozta, hogy a jutalmazott az uradalomban mindig a kötelességteljesítés és hűség minta­képe volt. Érdemes munkásságának eismer­éséül nagyobb összegű pénz­jutalma­t adott át és kérte, hogy to­vábbra is folytassa hasznos munká­ját. Kis József meghatódva, könnyei­ között köszönte meg­­a kitüntetést. Az ünnepély a Himnusz hangjaival ért véget. Az Alsódunántúli Gazdatiszti Kör tanulmányi ki­rándulást rendez Szekszárdra Kaposvár, szeptember 30. Az Alsódunántúli Gazdatiszti Kör a Faluszövetség­ kiállításával kapcso­latban október hó 8-ján, vasárnap tanulmányi kirándulást rendez Szek­­szárdra. A gazdatisztekre nézve kü­lönösen jelentőségteljessé teszi a "ta­nulmányi kiránduláson való részvé­telt az a körülmény, hogy a várme­gye közismerten hires bonyhádi táj­­fajta szarvasmarha tenyészete, a tol­natamási félvér lovak, a különféle juhok és sertések bemutatásával Tol­navármegye hires állat­enyésztése át­tekinthető lesz, sőt vásárlásokra is nyújt alkalmat. A kirándulók meg­tekintik a n­agyarányú szőlő- és bor­kiállítást, részt vesznek az országos szőlősgazda nagygyűlésen, majd a délután 3 órakor­­a városháza nagy­termében a Fejér-, Tolna- és Veszp­­rémvármegyei Gazdatiszti Körrel kar­öltve tartandó gazdatiszti­ Vándor-ü­lésen, amelyen az időszerű gazdatiszti kérdéseket fogják megbeszélni. Utazás bárhonnét 30 százalékos kedvezménnyel, Kaposvárról fillé-­ res gyorssal. (Oda-vissza 2.90 Pt. A vezetőség arra kéri tagjait, hogy akik filléres gyorssal akarnak utazni, jelentsék be em­e szándékukat a Kör­­nek, amely a jegyeket beszerzi. A dán tornászok Kaposváron A világhírű „alapvető gim­nasztika" bemutatója a Városi Színházban Niels Bukk, az ollertipi Dán Test* nevelési Főiskola igazgatója, a test* nevelés nemzetközileg elismert leg­­jobb vezetője 28 tagból álló hölgy és férfi csapatával október hó 2-án, hétfőn­­délután 12 órakor érkezik Székesefhérvárról ,autóbuszon Ka­posvárra, hogy délután 5 órai kez­dettel a színházban Kaposvár köz­zönségének is­­ bemutassák világvi­szonylatban is elsőrang­ú tudásukat. Niels Bukh a megalapítója a nem­zetközileg is elismert »alapvető gim­nasztikának«. Munkálkodásával vil­lághírű nevet vivott ki magának. Legutolsó alkalommal amatőr csa­­patával világkörüli sáton volt és be­mutatókat­ tartott Németországban, Lengyelországban, Oroszországban, Szibériában, Chinában, Mandzsúriá­ban, Koreában, Japánban, Kanadá-­ ban, Északamerikában és Angliá­ban. Kaposvár közönségének elsőranj­­ú műélvezetben lesz része, látva a pompás felépítésű tornász hölgyek és férfiak Utolérhetetlen precizitása gyakorlatait.­­­­ Az előadás műsora a következő: 1. Himnusz. Játssza a vasutas­ zenekar. 2. Felvonulás Zászlóval és ének­ kel,­­ vezeti: Niels Bukh. 3. Üdvözlőbeszédet mond dán nyelven: Hetyey József dr­ag. ta­­­nár. 4. H­ölgyek alapvető gim­nasztik­­ája, vezeti: Niels Bukh. 5. Férfiak látványos és sportgimf­inasztikája (.énekes gyakorlatokkal, vezeti: Kristian Krokshede. 6. Hölgyek látványos és sport-­ gimnasztikája énekes gyakorlatokkal, vezeti: Niels Bukh. 7. Férfiak látványos és sportgim­­­nasztikája, vezeti: Kristián Kroks­hede. 8. Ugrási és ügyességi gyakori játék férfiakkal, vezeti: Kristián Krokshede. 10 p­erc sz­ünet. 9. Dán nemzeti táncok és énekek régi szemzeti viseletben, mindkét csapat közreműködésével, vezeti: Kristián Krokshede. 10. Kivonulás zászlóval és ének­­kel, vezeti: Kristián Krokshede. 11. Hiszekegy. Játssza a vas-­ utas zenekar. A dán­­vendégeket érkezésükkor a Turul-Szálló ,Somssich Pál­ utcai bejáratánál a vasutas-zenekar zené­vel várja. A város nevében Lehotzky Brúnó dr főjegyző mond ünnepi be-­­szék­et, amelyet Hetyey Jó­zsef dr gimnáziumi tanár tolmácsol. Ennél a fogadtatásnál is az ér­­deklődőket szívesen látja a rende­­­őség. Az érkezés ideje hétfőn déll­­után 2—3 óra között várható. Előadás Után az­ érdeklődő köz­­önség részvételével a vendégek tiszteletére társasvacsora lesz a Tu­rul-szálló éttermében. A vacsoránál a polgári fiúiskola zenekara játszik. A vacsora ideje 8 óra. Az előadást délután 5 órakor pontosan­­megkezdik, mert 7 órára a színházat­­már át kell adniuk a színészeknek. Jegyek hétfőn délután 4 órától a színházi pénztárnál válthatók. —­­Jegyárak: 20 fillértől 2 pengőig. Nem is nő, ha nem divatos, Nem is hölgy, ha nem illatos, A „MITTELMAN“ szappan divat, Mert abban csodás az illat, m

Next